Szegedi Uj Nemzedék, 1927. február (9. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
1927 február 1., kedd SZEREPI ÚJ NEMZEDEK tanárnét, vitéz Gárgyán Imre drat és még számos notabilitást. A minisztert, midőn helyet foglalt az emelvényen, Somogyi Szilveszter dr polgármester köszöntötte. Majd az Isten áldását kérve a kisvasútra, megkérte a minisztert, hogy adjon engedélyt a kisvasút üzembehelyezésére. A kereskedelmi miniszter válaszában kijelentette, hogy a hálaérzésével jött ide, mert tanújelét látta a vasút megnyitásában annak, hogy céltudatos munkával a mai körülmények közt is lehet győzni a tornyosuló akadályokat és a mutatkozó ellenvetéseket és megvalósításra juttatni az eszmét. Elsőízben nyílott alkalma arra, hogy ezen nagy városnak közvetlen környékével megismerkedjék és szemtől-szembe lássa a tanyai világot, amelynek kis országunkban mind nagyobb jelentősége lesz. Erős hittel nemzetünk elpusztíthatatlan életerejében átadn a vasutat a közforgalomnak, — fejezte be beszédét a miniszter. Disiebold ■ Tisiában Délben a Tisza-szálló nagytermében a város mintegy 140 terítékes diszebédet adott a miniszter és az illusztris vendégek tiszteletére, amelyre számos alsótanyai gazda is hivatalos volt. Az első felköszöntőt Somogyi polgármester mondotta, ki a kereskedelmi miniszterre ürítette poharát. A kereskedelmi miniszter válaszolva az üdvözlő beszédre elmondotta, hogy egy hónappal ezelőtt a választási küzdelmek alatt itt járva ígéretet tett, hogy lejön a kisvasút megnyitására. Most örömmel és szívesen váltotta be ígéretét. Három nagy vonalat látunk a közlekedési problémák megoldásában. Az egyik az egész nagy vasúti hálózat kiépítése és a fővonalaknak olyan közlekedési eszközökkel való ellátása, amelyek a kor szellemével és az anyagi eszközökkel is arányban állanak. A másik két nagy probléma azonban elágazik a fővonalaktól és odairányul, hogy országunkat olyan közlekedési rendszerrel hálózzuk be, amely hozzáférkőzik az elrejtett kisközségekhez, sőt tovább menve a tanyákhoz is. Ezen, merem mondani speciális magyar problémát kétféle kép lehet megoldani: az egyik az út, az amit Szeged városa is választott a tanyai vasutakkal, a másik út pedig az, hogy az úthálózatainkat helyezzük olyan karba, hogy a technika legújabb szülöttjével, az autókkal népesíthessük be. Nagy kérdés, melyik a jelen gazdasági és technikai körülmények között a megvalósíthatóbb és az utolsó konzekvenciák levonása még hátra van. Az adott körülmények között azt kell megítélnünk, melyik az út, amelyik a mai helyzetnek megfelel. Szeged erre nézve a legbecsesebb útmutatásokat adta, mert alkalmat adott az új típusú vasút megépítésével a tényleges viszonyoknak tapasztalatai útján való mérlegelésre, viszont az autóbuszokra vonatkozólag is példát látunk éppen azon forgalomban, amely Szegedről kiindulva már meg is történt. Az egész vicinális rendszerünk azon formában, amelyben eddig volt, naponta egy vonatpárral nem felel meg az élet követelményeinek és ez fog arra indítani bennünket, hogy a technika kínálkozó eszközeit igénybe vegyük és motoros járatokat rendezzünk be. Hogy Szeged városa a célt és az eszközt a leghelyesebben választotta be, ez Szeged város és polgármesterének az érdeme. Ő benne és a városban megvolt az akarat, hogy ezen feladatot az ellenzések ellenére is megvalósította. A vasút megépítésével azon szellemnek kell úrrá lenni, hogy nem a közönség van itt azért, hogy ezen közintézményt fenntartsa, hanem ellenkezőleg, a közintézmény arra való, hogy a népesség és a nemzet boldogulását elősegítse. Ezt látta megvalósítva a kisvasút megnyitása alkalmából. A miniszter poharát Szeged város közönségének boldogulására és hatóságának eredményes működésére ürítette. Fodor Jenő tanácsnok a tanács és a város hazafias közönsége nevében a vasútépítésben közreműködő szakférfiakat és a vendégeket, Tonelli Sándor dr, a kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a mérnököket köszöntötte fel. közkívánatra Magyar Péter is mondott felköszöntőt. Dicsértessék a Jézus Krisztus — mondotta. Megszületett a fiu. Isten éltesse az apákat !A bankett ezután véget ért. Hemann Miksa kereskedelmi miniszter a bankét végeztével a délutáni gyorsvonattal Budapestre utazott. Deák Ferenc halálának 50-ik évfordulója PQinvr OdSn dr szcgadi agiralaiiil lanir anlékbaiséda Oaík Farancrdl — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Budapest, január 31. A Magyar Luther Társaság hétfőn este ünnepi ülésen emlékezett meg Deák Ferenc halálának 50 éves évfordulójáról. Az emlékülés a Deáktéri polgári leányiskola dísztermében volt, amelyen az elnöki megnyitót Pekár Gyula volt miniszter mondotta. Polner Ödön dr szegedi egyetemi professzor tartott ezután húsz 8788 tapssal jutalmazott, magasnívójú, gondolatokban gazdag előadást Deák Ferencről. Méssöly proffesszor átdolgozta a Zrinyiászt Néssöly Gadeon druagadi agyalami tanár érdakat falolt a Magyar Tudományos Akadémia Olásán — A Szegedi Uj Nemzedék tudósítójától — Budapest, január 31. A Magyar Tudományos Akadémia első osztálya Némethy Géza elnöklésével hétfőn délután ülést tartott. Felolvasó Mészöly Gedeon szegedi egyetemi professzor volt, aki a Zrinyiászt átdolgozta és felolvasott mutatványait a következőkkel vezette be: A Zrinyiász verselésének megjavítását többen megkísérelték. A legrégibb ilyen átdolgozást, amelyről irodalomtörténetünkben nem esett szó, itt találtam meg az Akadémia kézirattárában. Tudjuk, hogy Arany János is belefogott a Zrinyiásznak népies kidolgozásába. Hogy pedig Arany jónak látta a kezdeményezést nem folytatni, ez arra int bennünket hogy az övétől eltérő módszerrel próbálkozzunk. Én az egész Zrinyiászt átdolgoztam. Zrínyi négyes rímelését párosra változtattam. Tudjuk, hogy Zrínyi azért nem végezte művén az utolsó simitást,mert nem volt rá ideje. Én tehát csak azt végeztem el a Zrinyiászon, amit ő is megtehetett volna, sőt megtéte lett volna az Íródeákjával. Én vagyok Zrínyi Miklós késői íródeákja. Botránnyá fajult Ádám-Ruspitl Lajos egyetemi tanári kinevelése A budaperti tudományugyulum ervell fakultása ragaszkodik autonómiájához — A Szegedi Új Nemzedék tudósítójától — Budapest, január 31. A Pázmány Péter Tudományegyetem tanácsa hétfőn délután ülést tartott. Tekintettel arra, hogy az orvoskar az Ádám-ügyben szembehelyezkedett az egyetem tanácsával, a tanács Szentmiklóssy Márton dr professzor személyében biztost küldött ki az orvosi karhoz, akinek feladata lesz az egyetemi tanács határozatának érvényt szerezni. Véglegesen megalakult a német kormány — SutSItSNéli a még Uras tárcákat is — - i a Szegedi Új Nemzedék tudósítójától - Berlin, január 21. A birodalmi elnök Marx birodalmi kancellár javaslatára Herst volt minisztert, a birodalmi gyűlés tagját birodalmi igazságügyminiszterré és Kendell tartományi tanácsost, a birodalmi gyűlés tagját pedig birodalmi belügyminiszterré nevezte ki. Elsorvadás fenyegeti a szegedi gyáripart- A pangás munkabérak indaxszáma a rigi marad — — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, január 31. A szegedi munkaadók szövetségének igazgatósága hétfőn délután a kereskedelmi és iparkamara épületében értekezletet tartott. A tárgy 800 az egyik legérdekesebb pontja Volt a szegedi gyáripar heyzet, melyet Cserzy Mihály dr kamarai segédatkár terjesztett elő. A jelentés szerint a szegedi gyáripar válságos, súlyos helyzetben van, mely akkor kezdődött, amikor a várost a békekötés megfosztotta a szervesen hozzátartozó vidékétől. Szeged most a határvárosok minden hátrányát érzi, de nem élvezi semmi előnyét. A válságos helyzet egyik oka a kétszeresen szedett fuvardíj, melyet a gyáraknak itt Szegeden és a szállítás helyén is le kell fizetniök. Egy másik ok a szén drágasága. Ezeknek következtében történt, hogy a szegedi gyárak ma a régebbi idővel szemben a munkások számának csak egynegyedét foglalkoztatják. Ez az oka, hogy a gyárak sorban elköltöznek egyrészt Szegedről, de másrészt az országból is. Az előterjesztés után hosszas vita indult meg, melynek során Pongrácz Albert elnök azt indítványozta, hogy a munkaadók szövetsége átiratban kérjen orvoslást a főispántól, a polgármestertől és a kamarától. Az in- Gloria Swanson legújabb filmje, Asszony akarok lenni csütörtökön és pénteken a Korzó Moziban. dítványt az értekezlet egyhangúlag elfogadta. Végül a munkabérek pengőben való megállapításával foglalkozott az értekezlet. Az igazgatóság erre nézve kimondotta, hogy a múlt évben érvényben volt munkabéreket pontosan átszámítják pengőértékre és az idén ugyanazt fogják fizetni pengőben, mint tavaly koronában, ugyanazon indexszám alapján. Propagandagyűlések Újszeged rendezése céljából — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, január 81. Az Újszegedi Polgári Kör az újszegedi városrész rendezésének céljából és hogy az illetékes hatóságok figyelmét az ottani lakosság helétére felhívja, elhatározta, hogy bál vándorgyűléseket fog tartani, vasárnap tartott első ilyen vándorgyűlésen a jövőben kifejtettő politikamentes propagandát beszélték meg a kör tagjai a Zsigó Iile vendéglőben. A gyűlésen hozot határozat szerint kéthetenkint más-más helyen tartatnak e gyűlések, melyre az érdekeltek meghívásokat fognak kapni. A szennyvizekről tartott vasárnap előadást a Baross Szövetségben Breinovich főmérnök - A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, január 31. A Baross Szövetség harmadik ismeretterjesztő előadását vasárnap délután 4 órakor tartotta az Ipartestület székházában. Ez alkalommal Breinovich Vilmos főmérnök tartott értékes előadást a szennyvizekről. Megjelentek: Szironyi Béla min. oszt. tanácsos, Papp István társulati ig. főmérnök, Csermák Kálmán műszaki tanácsos, Morvay Vilmos fára. szakaszmérnök, Cserfa vasúti főmérnök, Bruckner Ede vaskereskedő, Gárgyán Imre bornagykereskedő és mások. Az előadást Czigler Arnold, a Baross Szövetség elnöke nyitotta meg. Utána Breinovich főmérnök foglalta el az előadói széket. Tartalmas előadásában tárgyának minden oldalát megvilágította. Rámutatott arra, hogy a szennyvíz kérdése a nagy árvíz óta Szeged város legégetőbb, mindeddig meg nem oldott problémája. Ismertette a csatornázás fontosságát, a helytelen szennyvízlevezetés számtalan veszélyét, a közegészségre való rendkívüli hatását. A hiányos csatornázás az épületek értékét csökkenti, mert az előtörő szennyvíz elborítja a pincéket, udvarokat. A nedves lakások egészségtelenek. A szennyvizek a járványok terjesztői, megfertőzik a levegőt. Ezután a helyes csatornázást ismertette, azok kezelését, tisztítás'' majd a nagy nyugati városok c tornarendszereit. Előadását vaitett képekkel illusztrálta s a hallgatóság figyelmét mindvégig lebilincselte. Különösen a külvároink lakóit érdeklő fontos tudnivalókat ezúttal ismét kevés számu közönség hallgatta végig. Pedig ez alkalommal olyan kérdésről volt szó, melyről manapság legtöbbet beszélnek: a városrendezés egyik legfontosabb részletéről, a csatornázásról. A külvárosok lakossága szinte hetenként sürgeti e nagy feladat megvalósítását és mégis, mikor e kérdés szakszerű ismertetéséről volt szó, alig jelent meg az előadóteremben 40 ember. A