Szegedi Uj Nemzedék, 1927. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

1927 szeptember 1., csütörtök SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK A liberális párthoz tartozó ma­gyar szenátor e nyilatkozata nagyon jólesik a kormány és többség orgá­numainak. Alaposan meg is dicsé­rik érte. Hogyne, mikor azt hirdeti hangosan, hogy mind a kisajátítá­sok, mind a földosztások a nemze­tiségre való tekintet nélkül hajtottak végre, s mikor a román pártokban (értsd a liberális pártot) való elhe­lyezkedést azért tartja szükségesnek, mivel az állam alaptörvényében a jogegyenlőség foglaltatik. Kiss szenátorral, a volt debreceni egyetemi tanárral nem fogunk vitába bocsátkozni , babérait sem kívánjuk megtépni, amit a hatalom szolgála­tában szerez; legyen boldog azok társaságában és barátságában, akik olyan igazságosan sajátították ki és osztották szét a magyar birtokokat és akik az egyenlőség elvét oly mintaszerűen érvényesítették az or­szág kormányzásában, a nemzeti ki­sebbségekkel szemben. Mi Kiss úrral, akinek a bátorsága, s még inkább a cinizmusa túlságo­san nagy, nem vitatkozunk: még kiderülne a végén, hogy a lezajlott választások a legnagyobb törvényes­ség­ jegyében mentek végbe, hogy nem­ a csendőrök és rendőrök bruta­­lizál­ták a jogukat szabadon gyako­­roln­i akaró magyar tömeget, hanem me­gfordítva, s hogy a királyi gyász nap­jaiban történt internálások és letar­tóztatások az illetők saját kívánsága voltak, hogy fájdalmukat és részvétüket fizikai szenvedésükkel is tanusíthas­­sák. És esetleg még az is kiderülne, ha vitatkozni találnánk Kiss arral, hogy romániai magyarság egyáltalán nem is létezik vagy ha vakmerően mégis holmi faji címre és jellegre tartana igényt, hazaárulás bűnében kellene elmarasztalni és a rázúdí­­tandó víz- és tűzözönből Noe­ Bra­­tianuék csak a liberális Kisseket vinnék magyar mintának a bár­kájukban. Kiss úrral nem vitatkozunk, de Duca belügyminiszter úrnak és ál­lamtitkárának, Tatarescu úrnak, akik holmi kisebbségi törvény előkészí­tésével foglalkoznak és az úgyne­vezett kisebbségi probléma komoly megoldását vették tervbe, figyel­mébe ajánljuk a nyilatkozatát. Ahol az egyenlőség már alaptörvény, (amely alapon oly egyenlőtlenül ke­zelnek bennünket) és ahol a kisajátí­tások és földosztások olyan szent igazságossággal m­ennek végbe (lásd mai számunkban Ősz György szilágy­megyei gazda a Népszövetséghez kiáltó kálváriáját!­ s ahol a romániai magyarságnak, ha egyáltalában lé­tezik, fel kell olvadnia a liberális pártban, miután önálló politikai és nemzeti életre nem hivatott, ott egy­általán nincs és nem lehetne helye kisebbségi problémának. Ott sem komolyan, sem komolytalanul sem­mit sem kell megoldani, legfeljebb a többi liberális magyar képviselő és szenátor nyelvét is, hadd mond­janak ők is olyan Kiss-féle bölcses­ségeket és igazságokat, melyek Viitorulékat annyira megörvendezte­tik. A mi problémánk eddig is el volt idehaza intézve, s most már a volt debreceni egyetemi professzor nyi­latkozata után el is van temetve. Most már legfeljebb csak a kül­földről szivároghat be halkan, félén­ken, elvétve egy-egy elfojtott hang, amely holmi kisebbségi kérdésről suttog s amely olyanféle kívánságo­kat rebeg, mintha nálunk is rendezni kellene bizonyos egyenlőségi, nép­jogi, közszabadsági kérdéseket s mintha e kérdések rendezésében a békeszerződések és a párisi egyez­mény határozmányai szerint kellene eljárni. De ha kívülről merészkedné­nek is ilyen jámborság álarcában vakmerősködő hangok, azért vannak a Kiss szenátorok (Scotus Viatorék méltó fegyvertársai), hogy vattával hamarosan bedugják a hazai közvé­lemény fülét: nincs kisebbségi kér­dés, nincsenek magyar kívánságok, nincs is romániai magyarság. Ellen­ben a kisajátítások és földosztások a legteljesebb egyenlőség szellemé­ben történtek és magyar pártnak nem szabad léteznie. I­EaB55Ei55S555B555H555H55­3 Női filc kalapok megérkeztek a legújabb formák­ban, minden színben és minőségben 10 pengőtől Átalakításokat a legújabb formákra gyorsan és szépen készítek. Ruzicska Lajos Iskola­ u. 31. EfBsssBsasasBsasBsasasasHSiS Somogyi­telep lakossága állandó katolikus lelkészt kér — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, augusztus 31. Az egyre jobban fejlődő Somogyi­telep már régen szükségét érzi an­nak, hogy a lakosság lelki szükség­letét egy állandóan rendelkezésre álló katolikus lelkész lássa el. 5//n/:a Elemér dr­­b. városi főügyész a Somogyi-telepi lakosság nevében most a város tanácsához terjedelmes beadványt intézett, melyben kifejti azokat az okokat, melyek egy ál­landó lelkész alkalmazását szüksé­gessé teszik. A beadvány elmondja, hogy So­mogyi-telep lakossága már elérte a 6 ezer lélekszámot, melynek 80 szá­zaléka katolikus. A lakosság vallási szükségletének ellátása azonban nin­csen biztosítva. A felsővárosi mino­rita rendház egy év óta szívességből ellátja ugyan a telep vasárnapi mise szolgálatát az új iskolában levő ká­polnában, de a rendház tagjainak csekély létszáma miatt mindig bi­zonytalan, hogy lelkészt tud-e min­denkor adni. A telep lakossága pe­dig szeretné, ha a misék szolgálta­tását, a temetések és keresztelések végzését minden tekintetben bizto­sítva láthatná. Erre való tekintettel addig is, míg a telep önálló templomot kap. Simkó Elemér úr azt kéri, hogy a tanács lépjen érintkezésbe a minoriták rend­­főnökségével és eszközölje ki, hogy a rend felsővárosra, melyhez So­mogyi-telep tartozik, még két vagy legalább egy új lelkészt rendeljen ki, akik Somogyi-telep rendelkezé­sére állanának. Ehhez persze szük­séges, hogy a város, mint kegyúr a két új lelkészi állás költségeihez hozzájáruljon. Gaál Endre dr tanácsnok a be­adványt azzal a javaslattal fogja a tanács elé terjeszteni, hogy egy lel­kész dotálásához a város járuljon hozzá. A kérelem azután a tanács javaslatával a közgyűlés elé kerül. Magyarországot jobban meg kellene ismernie a külföldnek Magyarország és az utódállamok gazdasági kapcsolatai napról­­napra javulnak . A francia—magyar kapcsolatban az idő eltörli a kellemetlen emléket Walko külügyminiszter nyilatkozatai a „Gaulois“-ban Páris, augusztus 31. A Gau­lois budapesti tudósítója előtt Walkó Lajos külügyminiszter a következőket jelentette ki: — Magyarország és az utódálla­mok gazdasági kapcsolatai napról­­napra javulnak. A kereskedelmi szer­ződések arra a reményre jogosíta­nak, hogy a forgalom növekedni fog és ezzel kapcsolatban az államok közti viszony is javul. A háború következtében előállott gazdasági helyzet kényszerítette Magyarorszá­got, hogy nagy áldozatot hozzon gazdaságának és pénzügyeinek új­bóli helyrehozására; ez pedig ma­gával hozza annak a szükségessé­gét, hogy jóban legyünk szomszé­dainkkal. — Magyarország törekvése ennek megfelelően kétirányú: az ország gazdasági eszközeinek Magyaror­szág új helyzetéhez való alkalma­zása és egyidejűleg a többi állam­mal való kapcsolatok kibővítése. E két fontos cél egyike sem érhető el anélkül, hogy egyúttal a másik el­érésére is ne törekedjünk. Másfelől azonban, véleményünk szerint, a dunai gazdasági konföderáció meg­alakításához szükséges előfeltételek jelenleg még nincsenek meg. Kü­lönben sem látjuk, hogy milyen elő­nyöket biztosítana számunkra az ilyen irányú együttműködés, mert a törvényes formák között megkötött szerződések elegendők szükségle­teinkre. Tény az, hogy a háború óta teremtett új iparunk csak­ hát­rányt látna a dunai vámunióból. A francia-magyar kapcsolatokra vonatkozólag a miniszter a követ­kezőket jelentette ki: — Azokat a sajnálatos tényeket. amelyek a múltban történtek, nem lehet terhünkre róni. Az idő sze­rencsére kitörli az emlékezetből a kellemetlen emlékeket. Most elősorban arra gondoljunk, ami nemzeteinket egymáshoz közelebb hozza. — Az Önök kultúráját mindig nagyrabecsülték nálunk. Magyaror­szágon sohasem szűntek meg a francia írókat szeretni. Biztos vagyok benne, hogy a von­zódás eme érzelmei tovább fejlőd­nek, nemcsak a szellemi élet terén, de gazdasági téren is. Bár jól tu­dom, hogy van egy kisántánt, de Franciaországnak a kisántánt államai­hoz való jó viszonya nem lehet aka­dálya annak, hogy velünk is a leg­jobb kapcsolatokat ne tartsa fenn. E két dolog ne zárja ki egymást. A miniszter nyilatkozatát azzal fejezte be, hogy Magyarországot jobban kellene megismernie a kül­földnek. Fichtner Sándor pénteken ér­kezik vissza Karlsbadból — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, augusztus 31. A Grand Hotel Papp, Karlsbadnak legfényesebb és legnagyobb szállója, a modern kényelem és luxus minden kellékével felszerelve több mint 30 éve az internacionális születési és pénzarisztokráciának üdülőhelye. A monumentális épülettömbök a ven­dégek ezreinek befogadására és azoknak mindennemű ellátására ké­pesek. A szállónak zenekara régen elismerten egyike a kontinens legjobb zenekarának. Jelenleg 56 tagból áll, vezetője Pieier Bruno, aki valami­képen tudomást szerezvén Fichtner Sándor szegedi működéséről és zeneszerzői képességeiről, meghívta őt, hogy egy saját műveiből álló szimfonikus hangversenyt eldirigál­jon. Ez a hangverseny augusztus 27-én zajlott le a Papp-szállónak 1800 személyt befogadó képességű pazar hangversenytermében emelke­dett ünnepi hangulatban. Ott volt az egész magyar kolónia, amely Fichtnert már megjelenésekor óriási tapssal fogadta. A zenekar, amely csaknem mind fiatal művészekből áll, nagy lelkesedéssel játszott, mert a művei­ nagyon tetszettek már a próbákon. Műsoron a Magyar Suite, Magyar Fantázia és az 1848, szim­fonikus­­költemény szerepeltek. Már az első szám után óriási volt az ováció. A szegediek hatalmas csok­rot nyújtottak Fichtnernek. Az elismerés nemcsak magyar részről, hanem a németek, angolok, franciák, amerikaiak, románok részé­ről is igen nagy volt. A magyarok hangos éljen kiáltásokkal tüntettek és a Klapka-induló hangjai után ötször hívták ki a szerzőt. A jelen­levő zenei korifeusok a legnagyobb elismeréssel gratuláltak. Igazi szép meleg este volt, amelyben Fichtner nemcsak magának, hanem a magyar­ságnak és Szeged városának is dicső­séget és elismerést aratott. Szegediek közül jelen voltak: Turóczy Mihály, dr és neje, Pálfy Józsefné dr-né, Meskó Zoltánné dr-né, Kókay dr táblabíró neje, Csornák Elemér és Müller János. Közülök igen sokan Ismét kapható a békebeli módra készülő Bokor házikenyér. Tápértéke a legnagyobb! Frissességét hosszú ideig megtartja. Kapható mindenütt, de megrendelheti a 319-es telefonon is. Valéria-tér sarok. Minden üzletben Bokor házikenyeret kérjen és ha közelben nem kapná, rendelje meg 319-es telefonszámon. Ingyen hazaküldjük Vigyázat! Bokor himikenyér

Next