Szegedi Uj Nemzedék, 1929. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
1929 január 1., kedd SZEGEDI UJ NEMZEDÉK Szeged, december 31. A szegedi nagyárvíz félévszázados évfordulójának előestélyén a régi szegediek tűnődve gondolnak vissza a régi patriárkális időkre, amikor a most rohamosan épülő «Nagyszeged» régi utcáin végigsétálnak. Az árvíz előtti idők néhány év múltán a szemüket fogják dörzsölni a csudálkozástól, ha a régi «Palánk» helyén bolyonganak, mert a Palánk nyomtalanul eltűnik és helyén rövidesen üdítő parkok közt palotasorok fognak pompázni. Valóban, ha nem tudnák, hogy nemrég egy szörnyű kataklizmán estünk át és ha a trianoni határ légvonalban nem kilenc kilométernyire lenne a Széchenyi tértől, ujjonganunk kellene, hogy itt, a déli végeken nem sokkal a világi háború után ily amerikai arányú fejlődésben gyönyörködhetünk. E gondolatok nyomán rengeteg téma kínálkozik a pennünk alá, de ezúttal bennünket kizárólag Szeged idegenforgalma érdekel. A háború előtti idegenforgalom Aki az iskoláiról és hivatalnokairól híres Szegedet a háború előtti és alatti évekből ismer az tudja, hogy egész Bácska és Bánát egy tekintélyes része itt járt iskolába, ide járt magyar szóra, de idejárt bevásárolni és szórakozni is. A mi alföldi metropolisunk akkor is jelentős kulturális, kereskedelmi és közigazgatási centrum volt, ami tekintélyes idegenforgalmat vont magával. Az összeomlás azután egy csapással halott várossá tette Szegedet. A hátteres országrészektől megfosztott nagy alföldi város hirtelen megdöbbentően néma és kihalt lett. A francia megszállással járó színes idegenforgalomról örömest mondott volna le minden szegedi polgár, de annál kellemesebb volt a város jóérzésű lakosságának az ezt követő «fehér» idegenforgalom, amely az új magyar históriának alapjait vetette meg, s nemcsak az elernyedt ország petyhüdt életerejét galvanizálta, de megvetette Szeged mai fejlődésének alapjait is. A nemzeti megújhodás idején a város vendégszeretetét élvező nagybefolyású férfiak, akik irányítóivá lettek az ország sorsának, ma is hálával gondolnak Szegedre. Nem a véletlen játéka tehát Szeged áldozatkészsége mellett, hogy az államhatalom oly intézményeket telepített ide, amelyek normális békeviszonyok között talán sose kerültek volna Szegedre, így lett Szeged egyetemi, majd püspöki székhely s így került ide gyors egymásutánban vámőrkerületi pa- Eszerint az E némileg hiányos statisztika is igen érdekes és értékes megvilágításba állítja Szeged összeomlás utáni idegenforgalmát. A szegedi szállodák vendégforgalmát vizsgálva, első pillanatra feltűnő az az erősen csökkenő tendencia, amely különösen 1920—21. évekkel szemben mutatkozik. Azonnal érthetővé válik azonban ez a nagy különbség, ha viszszaemlékezünk az inflációs évek sanyarú lakásviszonyaira, s a láncolással, csempészéssel, koronarontással s talán a kémkedéssel foglalkozók könnyű kereseti lehetőségeire Az erősebb szállodai forgalomhoz parancsnokság, postaigazgatóság, erdőigazgatóság, fővámhivatatal stb. és legújabban a polgári iskolai tanárképző intézet. Mindezek az új és fontos intézmények azonban csak részben pótolják a város idegenforgalmát, mert az ellenséges érzelmű utódállamok rosszindulata mesterséges kínai falak emelésével még ma is megakadályozza, hogy az átmenetileg határvárossá lett Szegeden e jellegnek megfelelő gazdasági és idegenforgalom fejlődhessék ki. Egy kis statisztika Az államrendőrség szegedi kapitánysága vezetőjének köszönhető Buócz Béla dr. rendőrfőtanácsosnak, hogy a legutolsó nylc év idegenforgalmáról érdekes és megbízható adatokat tárhatunk a Szegedi Új Nemzedék olvasói elé. Mult ezenkívül ez években az a körülmény is, hogy akkoriban, a környékbeli szállók gyatrán berendezettek, télen át pedig fűtetlenek voltak. Emiatt sokan voltak, akik Szegedről, mint centrumból intézték a környéken akadt ügyes-bajos dolgaikat, később azután a fővárossal való jobb vasúti összeköttetés, valamint az egyre növekvő autó- és autóbusz forgalom sokak részére szükségtelenné tette a Szegeden való megszállást. Ezért a legutóbbi év adata már normális középarányosnak tekinthető. Külföldiek Szegeden Nem kevésbé érdekes a Szegeden időzött külföldiek statisztikája sem. Ezeknek a száma is évről-évre örvendetesen szaporodik, mert amíg 1920-ban csak 2.556 külföldi fordult meg a városban, addig az 1926—27. években ez a szám már a 6400 fölé szökött. Ez az örvendetes emelkedés főként a határátlépés megkönnyítésében és a könynyebb vízumszerzésben leli magyarázatát. A «külföldiek» ugyanis túlnyomóan megszállott területi magyarok, akiket rokoni, vagy baráti szálak kötnek Szegedhez, de akadnak nem kis számban olyan megszállott területi magyarok is, akik ide jönnek néhány napra magyar művészetet élvezni, magyar újságot és könyvet olvasni, szabad magyar levegőt szívni. Az ilyen külföldi forgalom emeléséhez nem kis mértékben járulnak hozzá a Kolozsvárról Szegedre menekült Ferencz József Tudományegyetem megszállott területről jött hallgatói s a magukat itt kezeltető klinikai betegek. A külföldiek forgalmánál kár, hogy a bejelentő hivatal adataiból nem állapítható meg, hogy mennyi ebből a valódi külföldiek száma. A rendőrség közlése szerint azonban e téren is örvendetes emelkedés észlelhető, mert amíg az 1920-as évek elején úgyszólván kizárólag megszállott területi «külföldiek» fordultak meg a városban, addig az utóbbi években, de különösen a Rothermere propaganda óta nemcsak olyan külföldiek keresik fel Szegedet, akiket üzleti ügyek hoznak ide, hanem egyre többen olyanok is, akiket Magyarország sorsa érdekel. A normálisabb viszonyok helyreálltával az utóbbi 2-3 évben már a külföldiek forgalmánál is bizonyos stabilizálódás észlelhető, remény van azoban arra, hogy a város épülésével és szépülésével ez a szám is egyenes arányban emelkedni fog. Külföldre adott útlevelek A Szegeden kiadott, illetve meghoszszabbított útlevelek számadatai legutóbb csökkenést mutatnak. Arra nincs adatunk, hogy szegediek mily céllal váltottak útlevelet, bizonyos azonban, hogy a kiutazók zöme a nyári hónapokban s főként megszállott területi rokonok, vagy osztrák és cseh fürdők látogatására ment. Számuk 1924-ig egyenletesen emelkedett, majd három éven át az ötezeren felül megállapodott, míg 1927-ben lényegesen visszaesett. E viszszaesés okát — nézetünk szerint — a megszállott területekkel való kapcsolataink fokozódó sajnálatos elhomályosulásában, másfelől gazdasági viszonyaink romlásában s részben az erőszakolt cseh kémkedési pörökben kell keresni. • A közölt adatok alapján a fejlődő Szeged idegenforgalma a jövőt illetően bizonyos reményekkel kecsegtet, azonban igazi gazdasági fellendülés és lüktető idegenforgalom itt újból csak akkor lehet ha az elszakított Délvidék újból magyar impérium alá kerül. (ás) volt. A *-os rovatokból az adatok hiányzanak. A szállodai forgalom Évben Szállodai bejelentésKülföldi jelentkező Belföldieknek kiadott útlevél vagy meghoszszabbitás 1920 25.001 2556 1877 1921 32.456 3780* 1922* 3768 3431 1924 27.098 4535 5334 1925* 5327 5148 1926* 6441 5417 1927 21.432 6426 4672 r Cipőáruház Szeged, Kelemen utca 12. szám. ! Hogy raktárunkat csökkentsük, alanti cikkeket leszállítottuk. Alkalmi árajánlat mig a készlet tart Női Goodyear fűzős cipő c sassz.. ... Estélyi cipők ... ........ Korcsolya cipők..................................... Férfi Halina csizma nagy választékban Chemnitzi gyapjú harisnyák................. Kérjük kirakatainkban ezen hirdetett cikkeket megtekinteni Vidéki rendeléseknél meg nem felelés esetén, az árut becseréljük, vagy a pénzt vissza adjuk^ P 10. P 14. P 19. P 2. BBffffpypWIMBBWBMIMWHWMMBSMNHIMMBH A szegedi koldus gondozók intézménye, első vállalkozás a maga nemében — A Belvárosi Egyházközség rendezte a koldus ügyet — — A Szegedi Új Nemzedék munkatársától — Szeged, december 31. Minden keresztény ember számára szivet facsaró látvány volt a templomok előtti, vagy a temetők előtti koldulás eddigi megnyilvánulása. A város legforgalmasabb pontjain igen tekintélyes számban helyezkedtek el a szegedi koldusok, a társadalomnak ezen szerencsétlenjei, hogy az emberi irgalmasságra apellálva, filléres alamizsnákból tovább tengethessék örömtelen, vigasztalan életüket. Emberbaráti és a lelki élet szempontjából is, eléggé föl nem mérhető tehát a szegedi Belvárosi Egyházközségnek az az akciója, mellyel ezeket az elesetteket vissza akarja adni a társadalomnak, biztosítja számukra az emberi méltóság felemelő érzését s gondoskodik arról, hogy lelki értékeik veszendőbe ne menjenek. A Belvárosi Egyházközség hosszú hónapok előkészítő alapos munkája után a következő formában kívánja megoldani a koldus kérdést, amely tulajdonképpen csak egy részlete a szegényügynek. Legelőbb is azt kellett megállapítani, hogy kicsoda koldus? Generális kiindulási pontot az képezett