Szegedi Uj Nemzedék, 1932. április (14. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-01 / 73. szám

ván szólani, mire a zaj lecsillapo­dott. A földművelésügyi miniszter vála­szolt Kun Béla beszédének egyes részleteire. — ő is tud róla — mondotta, — hogy az osztrák—magyar kereskedel­mi szerződés alapján kiadandó ex­portengedélyekkel bizonyos halogatá­sok és kifogásolható dolgok voltak. Az engedélyeket nálunk a magyar ex­portintézet, osztrák részről az osz­trák kormány adja ki. Arra nincs in­­gerenciánk, hogy osztrák részről ki­nek adjanak engedélyt. A tengeri import kérdésével kap­csolatban megállapította, hogy az ál­lattenyésztő gazdáknak szükségük van arra, hogy olcsó takarmányhoz juthassanak, mert különben nem ex­portképesek állatjaik. Gondoskodni kell arról, hogy import tengerit kap­hasson az, aki exportál. A hódmezővásárhelyi kifogásolt in­­segbúza kérdéséről beszélt ezután. Vizsgálatokat rendelt el, amely meg­­­állapította, hogy Hódmezővásárhe­lyen valamelyes visszaélés történt. Ekkor lép a terembe Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter, akit a szocialisták óriási zajjal fogadnak. A belügyminiszter helyére ment és mozdulatl­anul nézett szembe a szocia­­listákkal. Weltner Jakab: Hazudnak, ha azt mondják, hogy megtorolják a csendőrök eljárását. Erre újból fokozott erővel folyta­tódott a zaj. Re­i­singer Ferenc magából ki­kelve kiáltotta a belügyminiszter felé: — Magyar vértől piros a keze! Brigantik, svihákok — kiáltják össze­vissza a szocialisták, miközben az el­nök hosszasan csenget és több szocia­lista képviselőt rendreutasít. Reisin­­ger Ferenc azonban tovább folytatja közbeszólásait a belügyminiszter felé. A jobboldalról meglepődve álla­nak szemben a szocialisták kitörésé­vel, majd valaki ezt kiáltj­a feléjük. — Úgy látszik, megint forradalom kell nekik! Szeder Ferenc Aljas kommunis­táknak neveznek bennünket, taknyos rendőrök. Erre a kijelentésre újból kitör a vi­har. A jobboldalról tiltakozás hang­zik fel. Az elnök rendreutasítja a szocialistákat, akik tüntető tapssal fo­gadják Szeder szavait. Szeder Ferenc ezután több vidéki esetet sorol fel, amelyekkel a csendi miniszterelnök terjesztette be ezután az ellenzék állandó zajongása­ köz­ben a Franciaországga­l kötött máso­dik kereskedelmi pótegyezmény ki­egészítéseképpen 1931. szeptemberé­ben aláírt megállapodás becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslatot, to­­­vábbá a Németországgal való keres­kedelmi és forgalmi viszonyunk ren­dezéséről szóló jelentést, a magyar— német kereskedelmi szerződés élet­­beléptetéséről szóló törvényjavasla­tot, az állami számvevőszéknek 1931 —32. évre engedélyezett hitellel szem­ben az 1931—32. év végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentését és vé­gül az ország közállapotairól szóló statisztikai jelentést. A törvényjavas­latokat és a jelentéseket kiadták az illetékes bizottságoknak. Az elnök ezután javasolta, hogy a legközelebbi ülést pénteken dél­előtt 10 órakor tartsák, annak napi­rendjére tűzzék ki először a földi­­birtok rendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló tör­vényjavaslat harmadszori olvasását, azután az uzsora javaslatot, az ipar-, testületekről szóló javaslatot, a hi­telsértésről szóló törvényjavaslatot és (Nagy zaj a baloldalon.) Megállapí­tották, hogy a kérdéses vagonból a Futura mintát vett, a minta azonban nem egyezik meg a vagonban levő búzával, amelybel mindenféle törme­lék van keverve. Hódmezővásárhely polgármesterét utasította, hogy vizs­gálja meg az esetet, amelyet minden körülmények között meg akar torolni. Ulain Ferenc: Nem lesz abból a megtorlásból semmi. (Zaj a jobbol­dalon.) Purgly Emil földművelésügyi mi­niszter: Úgy látszik, nem tetszik a megtorlás az uraknak. Ne állítsanak olyasmit, ami gyanúsításokra ad-­­­hat alkalmat!. Néhány nap alatt ki­vizsgáltatja az ügyet és a vizsgálat eredményét máris a Ház elé hozza. Nem tűr meg semmi becstelen dol­got. (Hosszas taps a jobboldalon.) Szeder Ferenc napirend előtti felszólalásában a szociáldemokrata pártszervezetek megalakulása és mű­ködése elé gördített hatósági akadá­lyokról beszélt, a szocialista­ képvi­selők állandó zajos tüntetése köz­ben. Örök erőszakos beavatkozását a­karja bizonyítani a szocialista szervezkedé­sekkel szemben. Az elnök figyelmeztette Szeder Fe­rencet, hogy eg­y-két esetből kifolyó­lag nem lehet általánosítani. Az elnök kijelentéseire újból ki­tör a vihar. Peyer Károly: Fogat fogért, sze­met szemért, ezt akarja a belügymi­niszter? A kormánypárti oldalról Finyes István valamit közbeszól, amit azon­ban a nagy zajban nem lehet hal­lani. Peyer Károly: Mit akar maga öreg paralatikus? — kiáltja Ernyei felé. Peyer Károlyinak ezt a kijelentését nagy zajjal fogadják a kormánypár­ton. A vihar tetőfokára hág akkor, amikor az elnök Peyer Károlynak a mentelmi bizottság elé való utalását javasolja. A többség hozzájárul az elnök indítványához. Peyer Károly: A Dréhr-ügyben csináljanak rendet. Csak lassan áll ismét helyre a rend. Majd Szeder Ferenc folytatja beszé­dét és a belügyminisztert teszi fele­lőssé a történtekért. Végül kijelen­tette, hogy ha a dolgok tovább is ilyen mederben folynak, akkor ők ki fogják adni a jelszót, hogy a meg­támadottak védekezzenek a brutali­tás ellen. A napirendhez elsőnek Buchinger Manó szólt hozzá. Azt javasolta, hogy az általános titkos választójog tárgyalását tűzzék ki a mai ülés na­­pirenjére. Zsindely Ferenc hangoztatta, hogy az ország közvéleménye tisztában van azzal, hogy elsősorban a gazdasági bajokat kell orvosolni, mert a válasz­tójog nem­ orvosság mindenre. A vá­lasztójog első sorba helyezése csak demagógia. (Zaj a baloldalon.) Jánossy Gábor: Először kenyeret, aztán választójogot! Hegymegi Kis Pál szerint a minisz­terelnöknek be kellene számolnia a kormány intézkedéseiről az elmúlt hónapban. Báró Urbán Gáspár rámutatott ar­ra, hogy a miniszterelnök a helyzetet este fogja ismertetni az egységes pártban. Azután a parlament is meg­vitathatja a dolgot. Nem lehet a mi­niszterelnök jóhiszeműségét kétség­bevonni, sőt éppen, aki lehetetlen követeléseket állít a miniszterelnök elé, saját magáról bizonyítja, hogy nem jóhiszemű. Ezután nagy többségben elfogad­ták az elnök napirendi indítványát s az ülés fél egy után véget ért. Példátlan botrányt rendeznek a szocialisták Gróf Károlyi Gyula SZEGEDI Uj NEMZETTEK 1932 április 1 , péntek Felszólítja az alsórakparti vágányok kibővítésére a polgármester a villamos- Szeged, március 31. A Kereskedelmi és Iparkamara még december elején megkereséssel for­dult Somogyi Szilveszter dr. polgár­­mesterhez­, hogy a tiszai átrakási for­galom megkönnyítése céljából a vá­ros indítson tárgyalásokat a Közúti Vaspálya Részvénytársasággal az al­sórakparton lefektetett vágánynak ki­térőkkel való ellátása ügyében. En­nek az volna a jelentősége, hogy az egyes kocsik megrakása alkalmával nem kellene az egész kocsisort a felsőrakpartra minden esetben fel­vontatni és az egész kezelést hátrál­tatni, hanem a megrakott vagy kiürí­tett kocsik rögtön elvontathatók vol­nának. Beadványában a kamara meg is je­lölte a kitérők létesítésének módját abban a formában­s, hogy ezeket a ki­­térőket a villamos vasúttársaság a megszüntetett újszegedi vonal terhére építtesse meg. A Kamara átiratában foglaltakat a polgármester a város februári kis­­gyűlése elé terjesztette,, amely elfo­gadta a kibővítésre vonatkozó javas­latot. Ezen az alapon a polgármester most felhívást intézett a Közúti Vas­pálya Részvénytársasághoz és a mér­nökséghez­, hogy a kitérőket, ame­lyeknek hossza összesen 166 méter, a társaságnak a várossal szemben fennálló 1600 méter vonalkiépítési tartozása terhére olyan időpontban építtessék meg, hogy a kitérő vágá­nyok a folyó évi tiszai hajózási és átrakási szezon megkezdése előtt használhatók legyenek. A megindított akciók ellenére is meg­szüntetik május elsejével a szegedi erdőigazgatóságot Egész sereg erdészeti tisztviselőt helyeznek el Szegedről Szeged, március 31. A rosszul értelmezett és még rosz­­szabbul keresztül vitt takarékossági intézkedések ellen hiába tiltakozott tehát Szeged városa, mert az erdő­igazgatóság megszüntetéséről, és a vele ka­pcsolatos áthelyezésekről már megérkezett a rendelet Szegedre,é­s az, a következőket tartalmazza: A szegedi m. kir. erdőigazgatóság május hó elsejével megszüntettetvén és illetve annak kerületéből Délpest­megye, Csong­rád, Csanád, Arad és Toron­tál e. e. vármegyék. Szeged, Kecskemét és Hódmezővásárhely thj. városok a gödöllői , Bácsbodro­g vár­megye és Baja thj. város a ka­pos­­vári m. kir. erdőigazgatósághoz és végre Békés vármegye a debreceni m. kir. erdőigazgatósághoz csatoltat­­ván — dr. Szíjgyártó erdőtanácsos a szolgálat érdekében Ka­x­svárral az erdőigazgatósághoz, báró Marschall Ernő főerdőmérnök a gödöllői erdő­­igazgatósághoz, vitéz Rádaffy Gyula főerdőmérnök a kaposvári erdőigaz­gatósághoz. Szabó József kisegítő szolga a kaposvári erdőigazgatóság­­hoz, Bárány Károly erdőtanácsos Bajáról a gödöllői erdőigazgatóság­hoz, Répássy Ferenc szakaltiszt fő­­erdőőr Bajáról a kaposvári erdőigaz­gatóság kerületébe Topolnára , Mu­­raközy Pál főerdőmérnök Kecskemét­ről a debreceni erdőigazgatósághoz, Olasz János erdőmérnök Kalocsáról Szabadszállásra az erdőhivatalhoz, Szeless István segéderdőmérnök Ba­járól Balassagyarmatra az erdőhiva­talhoz, E­r. Földes Károly segéderdő­mérnök Makóról Esztergomba erdő­­hivatal vezetésre,, Horváth Árpád er­dőmérnök Hódmezővásárhelyről Szol­nokra m. kir. erdőhivatal vezetésére, Neumann István erdőmérnök Oros­házáról Zalaegerszegre az erdőhivatal vezetésére és Bándy Sándor főerdőőt a kecskeméti kísérleti telephez he­lyeztettek át. Horváth Fülöp erdőszámtanácsost Budapestre és Bérczy Aladár erdő­­számtisztet Miskolcra helyezték át. A polgármester rövid időn belül ki akarja köveztetni a Petőf Sándor­­sugárutat és a Felsőtiszapartot Szeged, március 31. A város hatóságának régen nagy gond­ot okoz a ki- és bevezető sugár­utak rendezetlensége. A Petőfi Sán­­d­or-sugárút­, a Felsőtiszapart és a Csongrádi-sugárút burkolata annyira rossz állapotban van, hogy a közle­kedés csaknem lehetetlenné vált eze­ken a vonalakon. Pedig a környékező községek lakói gyakrabban és na­gyobb számmal jönnének be Szeged­re, ha megfelelő kocsiút tenné lehe­tővé a közlekedést. Autóforgalom szempontjából egyenesen használha­tatlanok ezek az utak. Somogyi Szilveszter dr. polgármes­ter, aki mindig legelső feladatnak te­kintette az u­tak rend­ezését és állan­dóan foglalkozik a kérdés megoldá­sának gondolatával, most elhatározó lépésre szánta el magát. A napokba­n Szegeden járt egy nagy bazaltbánya szakértője, aki a polgármester meg­bízásából megtekintette a kövezésre váró utakat és tapasztalatairól jelen­tést tett Somogyi Szilveszter úr­­nak. Véleménye szerint a legolcsóbban a Csongrádi-sugárút kövezése volna végrehajtható, mert ott csak átburko­lásra lenne szükség. A mostani bazalt­burkolás ugyanis csak erősen meg van kopva, ha átfordítanák ismét egyenletessé válna az úttest. A régi nehezebb és a l­egd­rágábban megold­ható a hosszú és széles Petőfi Sán­­dor-sugárút kövezése, mert ide tel­jesen új és tartós burkolatra volna szükség. Legolcsóbban úgy lehetne ennek a forgalmas sugárútnak a kikö­vezését elvégezni, ha szabálytalani bazalt kővel csinálnák meg, ehhez azonban a keresked­elemügyi minisz­­­térium nem járul hozzá. Drágább, ide lényegesen jobb volna a közép nagy­ságú bazalt kocka, va­gy az u. n. ba­zalt fejkő burkolat. A polgármester a jelentés alap­ján elhatározta, hogy a Felsőtiszaipart és a Petőfi Sánd­or-sugárút követésé­re rövidesen alternatív ajánlati ver­senytárgyalást tűz ki, még­pedig oly formában,, hogy a vállalkozó cég hi­telművelettel végezze el a munkála­tokat. A polgármester olyan gy­ors tempó­ban akarja a két ifflbonál­­követését tető alá hozni, hogy valószínűleg már az áprilisi közgyűlés elé viszi az erre vonatkozó javaslatot.

Next