Szegedi Uj Nemzedék, 1937. július (19. évfolyam, 147-172. szám)
1937-07-01 / 147. szám
1937 július 1., csütörtök •ZEOEDj IfJ RfiMZEDfiK Ne felejtse el ebédjét megrendelni a Központi Terivóban 4 fogásos húsos menü 108 fillér Házhoz szállítást vállaljuk, halászszerszámokra megszerűdi azokat, majd Zilahi Kiss Jenő ffú. budapesti alpolgármester a TESz nevében meleghangú üdvözlő beszédet intéz AntalffyGyörgy szegedi halászgazdához. Megköszöni, hogy ezt a Szép őszi foglalkozást ,akmnyi szeretettel és áldozatkészséggel karolja fel. Ezután átadja a meglepett halász gazdának a TESz elismerő oklevelét és ezüst érmét. Antalffy György a kitüntetést keresetlen szavakkal köszöni meg. A halász szerszámok megszentelése után a körmenet visszaindul a templom mellé, az ősi temetőhöz. Ittnyugszik az a 7 halász család, amely a községet alapította. Csak emlékük él már. Sírjuk régen egyenlő lett a földdel. Vadvirág nyílik a hét vises magyar temető kertjében. Vadga-gondolatok, problémák eredményeképen megszületett egy határozati javaslat, melyet a közgyűlés egyhangúlag magáévá tett. A határozati javaslat többek között a következőket tartalmazza: 1. A konferencia a legmagasabb nemzeti érdekek védelmében és evangéliumi álláspontjától indíttatva felemeli szavát a női munkaerők elhelyezkedésének és alkalmaztatásának fokozottabb erkölcsi védelme érdekében és különösen a felvételek körül tapasztalt visszaélések, vagy visszaélési kísérletek kapcsán a női munka becsületének és a női munkavállalóknak fokozottabb erkölcsi védelmét sürgeti. 2. A konferencia igazságtalannak tartja a férfi és női munkaszolgáltatás egyenlő kötelessége és végzése mellett a női munka aránytalanul kevesebb javadalmazását. 3. Sajnálattal látja azt a teljes szociális aggkori védtelenséget, amelyben egyesületekbe nem tömörülhetett magános kisiparosok és háztartási alkalmazottak vannak. Szükségesnek tartja, hogy ezeknek öregségi biztosítása mielőbb rendeztessék és az állam és társadalom kielégítő és emberi módon megtalálja a megfelelő utat, hogy a munkából ki-öregedett, elhagyott és nem biztosított munkaképtelenek élete biztosíttassák. ] A kora délutáni órákban a konferencia résztvevői kivonultak a belvárosi református és római katolikus temetőbe és az utóbbiban mezei virágokcból kötött koszorút helyeztek el Móra Ferenc sírjára. A konferencia záró része a református templomban folyt le, ahol Stehio Gábor evangélikus lelkész és Viktor János református lelkész tartottak előadást, amelynek végeztével közös úrvacsora osztás volt. Ma este 9 órakor a Kertszínpad** kabaré premierbe a Belépődíj nincs ! Prófétában! Btlépődíj nincs! Az első rész, a felvonulás, vallju meg, nemhogy lelket indító, ujjongó, de egyenesen lehangoló benyomást telt. Talán az idegen »Bokréták« kifejezetten fáradt megjelenése, talán az idegen utcákon való elnézelődésük, talán a menet határozottan szegényes összeállítása (mert, ha már csak látványosság, hát legyen az!) f okozta, de semmiképp nem volt üdítő látvány ... Szegényes volt az egy szál eke és siralmas a rakott szekér, amelyen alig van kéve és amelyről nem hangzik a nóta ... Az eredeti terv szerint valaki kalászkoszorút tett az egyik hősi katonaszoborra (mért csak az egyik katona kap mindég koszorút? mért nem érdemli a másik is?...) de valahogy olyan, mintha az a hatalmas, égbevesző tekintetű halottarcú katona azóta még szomorúbban nézne befelé magába, mint aki el van keseredve azon, hogy mióta ő az örökkévalóságban állja a posztját, hát ilyen lett a magyar rónán az arató ünnep...? — Szegény.. . A városháza előtti része mutatósabb volt az ünnepélynek. Emberi tömeg várta, milyen nevezetes momentum az, amiért messze földről idehozott gyöngyösbokrétákkal kell ünnepeli a szegedi — a gyöngyösbokrétáknál is messzebb földön is híres — új búzakenyeret.. ? Vártak, és nem történt semmi. Paulini Béla, a népi táncok és felvonulások gyakorlottkezű rendezője köszöntötte ott Szeged városát, amire Szabó Géza dr. tanácsnok olvasta fel hosszabb viszonválaszát, kiemelvén a város háláját Paulini Béla iránt, mint aki ezzel örökidőkre lekötelezte a tiszaparti metropolist, s ezzel és néhány többé-kevésbé szórványos éljenzés után az ünnepély délelőtti része végetért. A délután sem volt szerencsésebb. A tribünök gyér és az állóhelyek tömött publikuma feszülten leste, hogyan formálódik ki itt a SzAK-pálya közepén a Magyar Kenyér apoteózisa ...? és láttunk sok mindent. Láttuk a Cannesban is megcsodált híres »Gyöngyösbokréta« legjobbjait, hallotunk tápéi legényeket zabvetésről énekelni, és láttunk kalocsaiakat kaszát ritmusra suhogtatni, láttunk túlontúl sok lakodalmakat, gyönyörű bátai menyecskéket, akiken a napsugár is nevetve táncol, láttunk ennivaló kalocsai apró lányokat gyermekdalokra lejteni, láttuk a mind között legizesebb apátfalvi lakodalmat (megint, vagy ötödször lakodalom ... mért nem egyszer csak legalább véletlenül egy aratóünnepély...?) ahol úgy szinte a maga szájaize szerint nótázott egy násznagyuram, és egy boszorkányos ügyes és mesteri palackos táncot cselekedett egy másik bátyámuram; sok szépet láttunk és élvezettel láttuk. De néha úgy felborongott bennünk ... nini, hiszen ez a »magyar kenyérnek« szentelt ünnep volna...! A híres szegedi kenyérnek. BÚTORAsztalosmesterek Bútorcsarnoka Szendrényi Géza és a Szeged, Dugónia tér és lamb bug s fák között, s hajnalonkint fülemüle ad nekik szerenádot. Mécsesük hét evezőlapátra van felújítva. Taraba plébános kérésére Danicska Lajos, l a 79 éves öreg halász lép az emlékmécses elé, hogy meggyujtsa. Aztán a mindszenti halászok utódai áhítattal imádkoznak a községalapító ősök lelki üdvéért. Az ima után Zilahy Kiss Jenő lép a pódiumra, s ünnepi beszédet mond. Buzdítja, lelkesíti a falu népét, hogy becsüljék meg az ősi foglalkozást. Elismeréssel szól Taraba plébánosról és Antalffy halászgazdáról, akik szerető barátjai ennek a népnek. Aztán felhangzik a himnusz, s a toronyban megszólal a harang. A mindszenti halászok ünnepelnek és hálát adnak mindazért a jóért, amit eddig is kaptak. Vétet ért a protentins Szeged, június 30. A Magyar Keresztyén Leányegyesületek Nemzeti Szövetsége konferenciájának keddi záró napján Demján János dr teológiai magántanár »Bízzál leányom« címmel tartott előadást. Az előadás végeztével a Nemzeti Szövetség évi rendes közgyűlését tartotta, amelyen az elnöki megnyitót herceg Sulkowski Viktorné mondotta. Beszámolt legutóbbi indiai útjáról, amely nagyban előmozdította a Nemzeti Szövetség kapcsolatainak kiépítését. Az elnöki megnyitó után a helyi protestáns egyházak és nőegyesületek nevében Bakó László református vezető lelkész köszöntötte a Szövetséget. Többek között megemlítette, hogy éppen ma Szegeden a Magyar Kenyér ünnepét tartják. Ha a Nemzeti Szövetség, amely négy nap óta tanácskozik ugyanitt, ebbe az ünnepségbe nem is kapcsolódott bele, tulajdonképen négy nap óta ugyancsak a Magyar Kenyér ünnepét üli, annak a lelki kenyérnek az ünnepét, amely nélkül elpusztul a magyar, ha még annyi búzakenyeret is ad a föld. Különböző beszámolók következtek ezután, majd a konferencián felvetődött Egy idős hölgy halálos elgázolása miatt őrizetbe vették Giorgay Mihály mentőorvost Szeged, június 30. Halálos kimenetelű motorkerékpárgázolás történt Péter Pál napján délelőtt 10 óra tájban a Tisza Lajoskörút és Pallavicini utca keresztezé-sénél. Hiller Elvira 70 éves szegedi lakos épp át akart menni a Tisza Lajoskörúton a mássik oldalra, amikor észrevette, hogy az ártézi kút felől egy autó közeledik. Hogy utat engedjen, néhány lépést hátra visszalépett, de szerencsétlenségére, épp akkor érkezett oda motorkerékpárján Csurgay Mihály dr. 23 éves mentőorvos, aki már nem tudta kikerülni a hirtelen elébe lépett öregasszonyt és elgá-zolta. Hiáier Elvirát súlyos külső és belső sérülésekkel a mentők szállították be a városi közkórházba, ahol este 7 óra tájban, anélkül, hogy esz- ' nvéletét visszanyerte volna, meghalt. " Az ersztemes rendőr még a gázo-lás Színhelyén , igazoltatta Csurgay Mihályt, akit bekísért a rendőrkapi- tányságra. Kihalgatása után őrizetbe vették a fiatal mentőorvost, akit csü törtökön délelőtt kísérnek át az ügyészség fogházába. Szakértők bevonásával szerdán délelőtt helyszíni szemle volt a Tisza Lajos körúton. új szegedi J/Magyar tenyér Ünnepe Szeged, Június 30. A Szegedi Uj Nemzedék adott a múlt év őszén először hírt arról, hogy a város ez év folyamán megvalósítja Hübner József népművelési titkár nagyszabású, részleteiben is nagyon sok finomságot hordozó tervét, az országos érdeklődésre is számot tartható »Szegedi Mindennapi Kenyér Ünnepét«. Most Péter-Pál napján, az aratás hagyományos ünnepén csakugyan valóra vált a mindenképpen életrevaló eszme. — De, — csak a cím volt az, ami az eredeti elgondolásra emlékeztetett. Előttünk fekszik Hübner József eredeti, a város által elfogadott memoranduma. Milyen kezeken keresztül változott a keddi, meglehetősen lehangoló megvalósulásig, nem tudjuk. Egy bizonyság nem volt felesleges annak idején, a terv felbukkanásakor a tervezőhöz intézett figyelmeztetésünk, hogy ne adja ki, ne engedje idegen kezek munkája által meghamisítani, tartsa ő maga össze eredeti szépségében és csakis a szegedi talajból nőtt régi hagyományok nyomán formálja azzá, aminek indult, tiszta magyar és tiszta szegedi bensőséges komoly ünnepévé a föld népének. Mindnyájan jól emlékezünk a pár esztendő előtt még évenként rendezni szokott alsóvárosi u. n. »arató ünnepélyekre«. Nótával, dallal vonult végig a Szentháromság utcán Alsóváros népe, öregje, fiatalja, telekulacsokkal a vidám arató legények, lengő zászlókkal a gazdakörök, egyesületek, a magasra rakott szekér tetején szallagos viganós lányok, menyecskék aratónótákat danolászva szivük szerint s ami a fő, a fehérabroszszal bélelt szekér, színig a pirosra sült drága uj kenyérrel, kaláccsal, kapott belőle az utcánjáró, aki kért, boldog-boldogtalan ... a reávaló összeg előteremtése mindig a plébánia és a gazdakörök együttes feladata volt és mindig egyforma szeretettel, ügybuzgalommal intézték azt városa, magyar fajtája iránti szeretetből úgy a plébános, mint a köri vezetők. — A nép lelkéből fakadt az egész, egyszerű volt, ízes, s természetes. Valahogy legigazibb hálaadó ünnepe a drága életadó uj magyar kenyérnek! Valahogy szó nélkül is »ünnep« volt. A keddi, erősen bereklámirozott népünnepélyt — hiszen még az »Esti Újság« is hirdette a »szinház rovatában«, — hogy »Új kenyeret sütnek a Bokréták Szegeden ...« inkább látványosságnak éreztük, de semmi esetre sem a nép »ünnepének«. A módját ugyan megadta volna a bekezdő szentmise, amelyet P. Schneider Vencel maga ajánlott fel, kérve az áldást alsóváros hívei új kenyerére, — de már azontúl semmi nyomát nem láttuk annak, hogy ez az őskatokus Szeged város népének legszebb ünnepe lenne, hacsak oda nem számítjuk azt a bucsús éneket, amelyet az egyik Bokréta minden igaz ok nélkül elzengett a SzÁK-pálya színpadait. BELVÁROSI MOZI Ma utoljára a legbűbájosabb film a RETTS É G I Simone Simon és Herberth Marsahal-lal. Ezenkívül: Alördöe bibliája kalandor film EDMOND LOWE-vel Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor In JEANHARLOW a 25 éves korában tragikus körülmények között elhunyt a szar emlékére Harcias hölgyek ! péntek Szépbenyilt