Szegedi Uj Nemzedék, 1937. augusztus (19. évfolyam, 173-197. szám)

1937-08-01 / 173. szám

Új életpálya kenyérkereső nők részére Eredményes működésének harmadik esztén­dje téb­e lép immár a Szegedi Ka­tolikus Nővédő Egyesület által a Fe­renc József Tudományegyetem támo­­gatásával szervezett Laboratóriumi As­­sistensnőképző tanfolyam, amely a ma­gyar középosztály leányainak számára új életpályát nyitott meg. Magyarorszá­gon ez az első és egyetlen olyan intéz­mény, ahol tudományos laboratóriumok számára magas előképzettségű segéd­személyzet kiképzése folyik. Az intéz­mény első kétéves tanfolyama igen szép eredménnyel zárult, s végzett hallgatói máris megfelelő elhelyezkedéshez jutot­tak kórházakban, klinikákon és vegyé­szeti gyárakban. A szeptember 13-én kezdődő tanfolyamra most folyik a je­lentkezés. A felvétel iránti kérvényeket augusztus 15-ig kell benyújtani a­ tan­folyam felügyelő Bizottságához, Sz­eged, Korona­ utca 18. sz. Minthogy a fel­vétel csak korlátolt számban történik, ajánlatos mihamarább jelentkezni. Bő­vebb felvilágosítást szintén­­ a fenti cím ad. Huszonnyolcezer pengő állam­segély a gyálai bekötö út A Csanád-Arad-Torontál várme­gyéik törvényhatósága­ programjába vette Gyálanagyrét községnek Sze­geden át a műúthálózatba való be­kapcsolását. A kereskedelmi minisz­ter honorálta a szándékot s felvet­te ezt az összekötő utat a bekötő utak programjába, de nemcsak ezt tette, hanem 28.000 pengő államse­gélyt adott az út kiépítésére. Az új bekötő útból csak kis rész fut Cson­ka-Torontál területén, a nagyobbik szakasz Szeged határába esik. Hogy az államsegély összegét hogyan osszák meg az útszakaszok­­arányában, erről most tárgyalt Sze­ged polgármesterével Ring Béla dr. vármegyei főjegyző, Csanád-Arad Torontál megye útügyi előadója. E tárgyalások azzal az eredmény­nyel jártak, hogy miind Szeged vá­rosa, mind pedig Csanád-Arad-To­rontál vármegyék elvégeztetik a mű­szaki hivatalokkal a határaikon be­lül eső útszakaszok műszaki műve­leteit s megtartják a műszaki bejá­rást, hogy azután törvényhatóságain­k közgyűlése elé terjesszék az útépítés ügyét. Anyakönyvi hírek Szeged, július 31. Az elmúlt héten született 21 fiú és 13 leány. Házasságot kötöttek: Ament Ernő és Tóth Rozália, Bereczki Ferenc ás Hor­váth Orsolya, Sorátov József és Mikes Mária, Privinszky Mihály és Tóth Mar­git, Peleszki Jenő és Farkas Flózsa, Kis Gyula és Böröcz Terézia, Vajda Im­re és Dobrotka Ilona, Drühberger Tibor és Robicsek Veronika, Varga Andor és Balogh Mária, Ördögh Vince és János Ilona, dr. Tóth György és Rózsi Julián­na, Izsó István és Kurucsai Erzsébet, Takács Béla és Hasznos Erzsébet, Kiss Nán­dor és Csonka Piroska, Balogh Mi­hály és Dudás Erzsébet, dr. Szántó György és Virág Rózsa, Nagy András és Majoros Anna, Balogh Ferenc és 82 ÉÖÉÖÍ­ d­e BteMZéDéi?" Csonka Julianna, Takács István és­ Dé­kán­y Rozália. Elhaltak: Nagy Sándor 51, öz­ v. Hor­váth Mihályné 39, Wittmann Jakab 58, Fogél Bernát 82, Csala János 47, Varga János 41, Kószó Mátyás 333­, Somodi András 21, Peternelly Árpád 69, Teplicz­ky József 60, Malatinszky Mihály 51, Re­­kecski Tamásné 65, Kocsis Nándor 66, Tóth Lajos 18, Liptay Sándor 34, Ilo­­vits Aurél 45, Nagygyörgy Gergely­né 67, Liszekám Györgyné 36, özv. Schnell Vilmosné 89, Bózsó Ilona 34 éves ko­rában. ( Az orvosrendőri boncolás gyanús mérgezési tüneteket talált Tápai Ferencné holttestében Szeged, július 31. Mint m­egírtuk, néhány nappal ezelőtt kétnapi eszm­életlenség után szállították be a m­entők Tápai Fer­encné 27 éves somogyitelepi asszonyt a belgyógyiát­­szati klinikára, ahol azonban anélkül, hogy az eszméletét egy percre is viss­za­­ny­erte volna, meghalt. A gyanús mérgezési eset felkeltette a rendőrség figyelmét is, amely kihall­gatta a szerencsétlen asszony férjét, Tá­pai Ferenc somogyitel­epi asztaloss­egé­­det, a kihalgatás alkalmával Tápai Fe­renc azt mondotta, hogy feltevése sze­rint a felesége ételmérgezést szenved-­ betett. Mint mondotta, feleségének sem­mi oka sem volt arra, hogy esetleg meg­mérgezze magát. Ettől eltekintve ,a rendőrség kéré­sére mégis elrendelte a vizsgálóbíró az orvosrendőri boncolást, amelyet pénte­ken délután hajtottak végre. Értesülé­sünk szerint a boncolás mérgezésgyanús tüneteket állapított meg, amiről már szombaton délelőtt értesítették a rend­őrséget. A rendőrség bűnügyi osztálya telefo­non közölte a törvényszéki vizsgálóbk­­­val az orvosre­ndőri boncolás megálla­­pításait. Ezek után a vizsgálóbíró valószínűleg ■elrenideli a törvényszéki boncolást is, hogy teljes világosságot derítsjenek Tá­pai Ferencné halálára. Két szabadtéri opera­­előadás Olasz­országban Éppen két hete, hogy a liguriai ten­gerpart — Viareggio, Rapallo, Nervi — szépségeitől eltelve megérkeztünk Ge­novába. A városban mindenütt hatalmas plakátok hirdették, hogy másnap este a­­ genovai stadion 15.000 ülőhelyes sza­badtéri színpadán előadásra kerül Verdi mindenkor népszerű operája, a Rigo­­letto. Azonnal megkerestük a Teatro Carlo Felice-t, ahol a jegyeket elővé­telben árusították és sikerült is kitűnő helyre jegyeket vennünk. Másnap este nem volt nehéz kijutnunk a Stadionba, mert a város minden részéről külön­vil­­lamosok vitték a nézők ezreit az elő­adásra. A hatalmas, sportalkalmakkor legalább ötvenezer nézőt befogadó Sta­diont úgy rendezték be, hogy az egyik hosszanti végébe állították a monumen­tális színpadot, a sportpálya füvére rak­tak mintegy 6—7000 ülőhelyet, a Sta­dion hátsó négyemelet magasságú be­­tontrileftinje szolgált ülőhelyéül a többi 8­ 9000 nézőnek. Az előadás kezdetének időpontjában­, 9 órakor legalább 13000 néző várta a nézőtérről nem látható reflektorok ki­­gyulladását. A már az első taktusokból megállapíthatóan kiváló 120 tagú zene­kar rövid bevezetése után általános fel­­szisszenés jelezte a közönség elismeré­sét a hatalmas méretű, a mantuai her­ceg dísztermét ábrázoló színpad iránt. Óriási tömeg hullámzott a színpadon, a nagyszabású balett táncához a színpad mögött elhelyezett zenekar szolgáltatta a zenét. Az előadásról nem mondhatok mást, csak azt, tökéletes volt. A fősze­repeket a milánói Scala kiváló tagjai énekelték. A Rigoletto szerepét éneklő Borgioli csodálatosan szép és ha­talmas erővel zengő baritonja elfeled­tette velünk, hogy szabadtéren vagyunk, betöltötte az egész Stadiont. Nagy­szerű volt a mantuai herceget éneklő M­alipiero is, aki az édesen áradó bel’cantó­t kifejező erővel egyesítette. A Gildát éneklő Diana M­i­c­e­­­ii hangja először kissé erőtlennek hallatszott, de hamarosan kiderült, hogy Erna S­a­c­k­­szerű­ magasságaival könnyedén győzi le a szabadtér minden nehézségét. A ki­sebb szerepeket is kitűnő erők énekel­ték. A tömören és nemes hanganyaggal zengő énekkar tökéletes teljesítménye külön élvezet v­olt. A zenekarból, me­lyet a genovai származású, de legin­kább Amerikában dirigáló Giuseppe Ba­ró­ni vezényelt nagyvonalúan, nemcsak az volt kiérezhető, hogy minden tagja művésze hangszerének, de az is, hogy örömmel, szívvel muzsikál. A közönség olaszos hévvel lelkesedett, ünnepelte a szereplőket s a bosszúáriát megismétel­tette. Jóval éjfél után lett vége a fe­­lejthetetlenül szép estének, de a tün­dér­­környezet, — emlékszem a göncöl­­szekér éppen a színpad felett állott és a közeli hegyoldal ezer és ezer lám­pája hunyorogva kiváncsiskodott le a Stadionra, — s a minden vonatkozásá­ban tökéletes előadás elfelejttette ve­lünk az idő múlását. Milánóban is hódolnak a szabadtéri játékoknak Még kábultak voltunk az előző est szépségeitől, amikor másnap délután Milánóba érkezve a szállodánkban meg­tudtuk, hogy aznap este a Sforza vár udvarán felállított szabadtéri színpadon Puccini egyik legszebb alkotását, a 1931 au­gusztts' 't.,'vasár HSf. Városi alkalmazottak utalványra legolcsóbban vásárolhatnak Tisza Áruházban, P­ü­s­p­ö­k-h­a­zár Bohémeket adják. Nosza siettünk a Sforza várhoz, nehogy lekésssünk a jegyszerzésről, mint ahogy "azzal Firen­zében jártunk. A jegyárusító figyelmez­tetett bennünket, hogy korán jöjjünk az előadásra, mert számozott helyek nin­csenek, csak csoportok vannak s minél korábban jövünk, annál jobb helyet ka­punk. Hát meg is jelentünk a 9-kor kez­dődő előadásra már 8 óra előtt és ámul­­va néztük, hogy legalább 3000 ember m­ég így is rá megelőzött bennünket. Egy­ben leróttuk elismerésünk adóját a ki­váló rendezésnek is, mely így szoktatja pontosságra a különben későn járó kö­zönséget ... Sikerült kitűnő helyet kap­nunk, alig néhány méterre a zenekar­tól. Az előadásig éppen elegendő időnk lévén jól körülnéztünk. Romantikusabb, szebb helyet szabadtéri előadások szá­mára, mint a Sforzák vára, elképzelni sem tudnék. A tégla­­apai­an a, nagyárnyú várudvar hosszabbik hátsó falához épí­­ttették a színpadot, a vastraverzekre épí­tett nézőtér legyezőszerűen tölti be az egész várudvart. A két hatalmas bástya és a nemesvonalú vártorony megkapó látványt nyújt. Közben a nézők áram­lása egyre tart, úgyhogy 9 órára az im­pozáns, becslésem szerint 13—14000 ülő­hellyel rend­elkező s a várfal magassá­gáig emelkedő nézőtér utolsó helyéig megtelt. Az előadásról mit mondjak? Milánói volt. A zenekar, ha lehet még jobb, mint a genovai, ami niean csoda, hiszen a Scala kibővített zenekar ját­szott, a főszereplők ugyan nem olyan nagy nevek, mint az előző esti előadásé, de egytől-­egyig kitűnő hangú és kultú­rájú, pompás szövegejtésű, szerepüket szín­észileg is kiválóan megjátszó éne­kesek, akik Puccini tüzesen áradó lí­ráját hiánytalanul, szívük mélyéről köz­vetítették. Külön kell megemlítenem a Mimi szerepét éneklő Lola Pedrettit, akinek gyönyörű­, ezüstös csengésű­i hangja a nézőtér minden zugát betöl­tötte anélkül, hogy a finomságokból egy jottányit is elvesztett volna. A kórus, a rendezés, a színpad miind-miind mesteri kezek munkája volt. A második felvonás monum­entalitását, színességét, hatalmas töm­egmozgatását, lendületét fe­lülmúlni alig lehetne. Külön élmény volt a fiatal, izzó temperamentumú Dick M­a­r z­o 11 a csupaszív dirigálásra. Kü­lönben a dirigensek névsorában öröm­mel fedeztük fel a mi operánk kitűnő karnagyának, Sergio Fasion­i-nak a nevét is. A közönség, melynek legalább fele egyszerű munkásokból és katonák­ból rekrutálódott, szomjasan, itta Puc­cini muzsikájának minden hangját. Mit tanulhatunk az olaszoktól A két szabadtéri előadásnak legfon­tosabb, esetleg némely vonatkozásában megfontolásra érdemes, jellegzetességét a következőkben tudnám összefoglalni. 1. Csak operákat adnak. Én legalább sem Firenzében, sem Genovában, sem Milánóban nem hallottam prózai előadá­sokról. Ezzel az akusztikai problémákat jórészben megoldották s ezért 2. hangerősítő berendezéseket nem alkalmaznak, soha például a genovai Stadion jóval nagyobb és akusztikailag Szép és kellemes kerthelyiségében esténkint és ünnepnapokon a déli órákban Sienediek állandó találkozó helye KETTED éttel­mfű­ A Lakatos Flóris B Elismert jó konyha. Fajbor n___WI­­O­W _ ......................... ... Búd®, XI. ker., Horthy Miklós-ut 48. sikin és cigányzenekara muzsikál Fajborok. Dreher sörök.

Next