Szegedi Uj Nemzedék, 1937. október (19. évfolyam, 223-248. szám)

1937-10-01 / 223. szám

1937 október 1, péntek SXEOEDI VJ S£MZQ3£K ra, hogy míg a város röm­i nem vállalt kötelezettségét teljes mértékbe­n teljesí­tette, addig az állam még sok minden­nel adós maradt. Szorgalmazni kell, hogy az állam is teljesítse a kötelezetts­égeit. A városi­end­ezési kérdésekkel kapcso­latosan a Szent István-tér rendezés­ét sürgette. Végül határozati javaslatot nyúj­tott be, hogy a közgyűlés mondja ki a­­kötelező ravatalozást. A költségvetést elfogadta. Schiger István dr. azt kérte, hogy a készülő lakbérleti szabályrendeletnél a budapesti szabályrendeletet vegyék min­tául. A tanyáért többet tettek az elmúlt három év alatt, mint ezelőtt évtizedekig Vitéz Shvoy Kálmán dr. országgyűlési képviselő következett ezután, aki be­széde elején e­l­s­merését fejezte ki vitéz Imecs György dr. főispánnak, azért a fáradhatatlan és megértő támogatásért, amellyel minden, a város érdekeiért ki­fejtett működését részesíti. (Nagy éljen­zés.) Kijelentette, hogy a törvényhatóság a legteljesebb bi­zalommal viseltetik a főispán iránt. Hasonlóképen köszönetet mondott Pál­­fy József dr. polgármesternek, Scultéty Sándor főszámvevőinek és a város egész tisztviselői karának az egész közgyűlés nevében. A város adminisztrációja óriási fejlődésen ment keresztül. Az adóhiva­talnál és a számvevőségnél reggeltől ké­ső estig dolgoznak, i­tt meg kell találni a módját annak, hogy ha kell, a lét­szám felem­elésével enyhítsünk a mun­ka zsúfoltságán, és amint arra lehető­ség lesz a tisztviselők leszállított fize­­tését ismét felem­eljék. (Helyeslés.) A mérnöki hivataltól viszont gyorsabb ütemű munkát kér. Ne akkor kezdje meg a városrendezési munkák előkészí­tését, amikor a költségvetés jóváhagyása megtörtént, ami március—áprilisban lesz hanem mire a jóváhagyás megérkezik, az előkészítés már befejezett legyen. Megállapította, hogy az elmúlt rendkí­vül nehéz két esztendő alatt a város igen nagy haladást ért el. Sok építkezés Amikor vitéz Shvoy Kálmán dr. be­szédét befejezte vitéz Imecs György dr. fölspre folyt, h­inségmunkában rendszer és ész- Emelkedett s­zólásra és megköszönte azt szerűség tapasztalható. A költségvetés reális. A kiadásokat uj eszmék és tervek megvalósításával emel­ni nem lehet anélkül, hogy a pótadót is ne emelnék. Ezt pedig senki sem kí­vánja. Reflektálva Pap Róbert dr-nak a tanya elhanyagoltságáról mondott szavaira, hangoztatta, hogy az elmúlt három év alatt többet tett a város a tanya érde­keiért, mint az előtt évtizedek alatt. A tanyai utak kiépítéséiért épen a gazdák mondtak köszönetét. Ezelőtt 6-7 évvel 50 kilométer szikéti útja volt a tanyavi­lágnak, ma pedig 130 kilométer kitű­nően szikéti út van. A sertésvésszel kapcsolatosan azt han­goztatta, hogy nem szabad megtörtén­ni, hogy eltiltsák az állatorvosokat a szérum recept kiállításától. Ez félreérté­­sekre adott okot és ez ellen a tanyai lakosság nevében tiltakozik. Az üzemi bizottság létszámának fel­emelését nem tartja helyesnek, mert mi­nek a több, ha a fele nem járna el az ülésekre. Inkább a bizottság hatáskörét kel­lene pontosabban megállapítani, a ta­gok többet foglalkozzanak az üzemek­kel és minden hónapban részletes jelen­tést tegyenek a kisgyűlésnek. (Helyes­lés.) Balogh István dr. felszólalására vála­szolva közölte, hogy a tanyai közigaz­gatási kirendeltség hatáskörének kibő­­vítésére hozott határozatot csupán azért nem hagyták jóvá, mert a kinevezett tisztvis­elők nem tartoznak a foglamazó karhoz. Janda Károly dr. államtitkár a­ legnagyobb jóindulattal van eltelve Sze­ged iránt, őt támadni, vagy kellemetle­nül aposztrofálni méltánytalanság volna. Tárgyalt Széll József dr. belügyminisz­terrel, aki a tanyai kérdés és közigazga­tás tanulmányozása céljából rövidesen le­jön Szegedre. (Éljenzés.) Nem osztja azt az ellenzéki nézetet, hogy az állam pénzügyi tekintetben el­lenfele a városnak. A pénzügyi autonó­miát nem a belügyi, hanem a pénzügy­­miniszter nyirbálja meg. A város érdeké­ben együttműködésre hívta fel az ellen­zéket, mire Dettre János dr. közbe­szólt: — Olvassa el a Szegedi Új Nemzedék mai vezércikkét! — Nem olvasom — válaszolta vitéz Shvoy Kálmán dr. —, mert semmi olyat, ami bosszúságot okoz, nem­ olvasok el. Winkler Elemér dr.: Arról van szó, hogy az eucharisztikus nagygyűlésnek nem kellett volna konkurenciát csi­nálni politikai gyűléssel. Sereghy Mátyás dr. : Nagyon igaza van a vezércikknek. A baloldal még egy darabig hábor­gott, aztán Shvoy Kálmán dr. beje­lentette, hogy a pénzügyminiszter a házadómentességet rövidesen kiter­jeszti Szegedre. Beszédét azzal fejezte be, hogy gyű­lölködés nélküli közös munkára h­ívott fel mindenkit. A szélsőséges kilengé­sek, a kaján irigykedés lehetetlenné te­szik az alkotó munkát. Eddig ezek a mozgalmak ismeretlenek voltak. Miin­­denki politikai m­eggyőződését tisztelet­ben tartja, de tiltakozik az ellen, hogy vallásos szervezeteket agitációra hasz­­náljana­k fel, embereket állítsanak egy­mással szem­be s ezzel megbontsák a harmóniát és megzavarják a nyu­gal­mat. I. A költségvetést elfogadta. KORZÓ MOZIOkt. 2—4-ig, szom­battól hétfőig Szezonnyitó műsor! KÉM V­A­G­YI Hatalmas, izgalmas, kémfilm. Fő­szereplők : Lida Barava és M. Wieman. — Remek kísérő műsor BELVÁROSI MOZI Október 1-től, péntektől mindennap! Az Metró­gyár gigantikus filmje! Az édes anyaföld Drámsi a titokzatos Kínából SZÉCHENYI MOZI Péntektől mindennap! A legújabb magyar filmattrakció! A férfi mind őrült ragyogó, szellemes, kacagtató víg­játék. Főszereplők: Lázár Ibárla, Jávor Pál és Páger Antal. HÍRADÓ! A főispán köszönete a bizalomért a bizalmat, amely Shvoy Kálmán dr. sza­vaiból és a közgyűlés lelkes hangulatá­ból feléje áradt. — Engem munkámban — mondotta —, soha nem az a szempont vezetett, hogy mennyiben részesülök elismerésben, hanem minidig arra törekedtem, hogy a munkáim jó legyen. A szegedi főis­­pánságot sem kerestem, de amikor ennek a törvényhatóságnak az élére kerültem, igyekeztem családommal együtt szegedi­vé válni, s igyekeztem kötelességeimnek képességeimnek megfelelően legjobban eleget tenni. S ha azt látom, hogy mun­kámat és törekvéseim­et elismerik, ez fokozott mértékben serkent a további lel­kes munkára. Ezután foglalkozott Balogh István dr. felszólalásával és megállapította, hogy Janda Károly dr. államtitkárrt méltatlanul érte támadás, mert az államtitkár min­denkor a legnagyobb szeretettel foglal­kozik Szeged ügyeivel. Megköszönte a szabadtéri játékokkal kapcsolatos elismerést és a város és a haza szebb jövője érdekében összefo­gásra hívta fel a város minden polgárát. Nagy taps és éljenzés között fejezte be a főispán a szavait. Az egyetem és a város A főispán most 10 perc szünetet rendelt el. Szünet után Gélei József dr. egyetemi tanár, rektor beszélt, aki Grüner István dr-nak a nyári egyetem hiánya miatt mondott sza­vaira válaszolt. Magyarországon négy nyári egyetem van, amelyek többé­­kevésbbé kimerítik a nyári tanfolya­mok lehetőségét. A meglevő nyári egyetemek már kitöltik a júniusi, jú­lius és agusztus hónapokat. De a nyári egyetemek nem önmagukat tartják fenn, hanem pl. a debreceni az államtól kap tekintélyes támogatást. Ha a szegedi egyetemet Újszegeden építették volna fel, meg­lehetne valósítani itt is a nyári egye­temet. Az egyetemi tanács arra gon­dolt, hogy »Szegedi napok« címén a tanév vége felé tart tanfolyamot, de nem lehetett megvalósítani, az orvos­hét és az olasz király látogatása miatt. A nyári rekkenőben zárt helyi­ségben nem lehet tanítani. Ez után az egyetem és a városi kö­zötti kapcsolatról beszélt. A város 12 milliót költött az egyetemre, az állam ugyanilyen összegig vállalt kö­telezettséget,­ amit még nem teljesített száz százalékosan, de az egyetemi tanács állandóan szorgal­mazza a hát­ralévő építkezéseket. Az egyetem 2 millió 200 ezer pengő­­Személyi költségvetéssel dol­gozik, amit Szegeden költenek el, az 1200 diák 1.260.000 pengőt visz be a város gazdasági életébe, tandíjak­ból pedig 300 ezer pengő marad Sze­geden. Összesen tehát 3 és félmil­liós forgalmat jelent Szegednek az egyetem. Szeged az egyetem által kulturális gravitációs központtá vált, sajnos, sem ipari, sem mezőgazdasági vonat­­kozá­sban ez nem mondható el. De az egyetem azon munkálkodik, hogy ezen a téren is vezető központtá vál­­­jon Szeged. Ezért állították fel az Alföldkutató Bizottsgot. Nagy sérelme a szegedi egyetem­nek, hogy a kormányzat a hallgatók létszámát a második helyről leszorí­totta a többi, kisebb létszámú egye­temek nívójára. Történelmi­­sze­m­­pontból a Ferencz József­ Tudomány­­egyetem az ország második egyete­me, s ezt a kormányzat is kezdi be­látni és a hallgatók számát Budapest után második helyen fogja megálla­­pítani. De ez nem elegendő. Félegyháza példáját kell követni, amely egy szü­löttje javára alapítványt tett. Szeged is tegyen ilyen alapítványt szülöttei számára. Új kiképzési irányokat is kell teremteni. Ilyen volna Szegeden a homok­gazdálkodás problémája. Hangsúlyozta, hogy az egyetem tudatában van anna­k, hogy a város­­sal szembeni háláját miképen rója le. Raffasi étteremben ma harcsás halászlé, sült hal, tú­rós csusza. Zóna halászlé 60 fillér de ehhez az szükséges, hogy az egye­tem és a város kart karba­, öltve együtt haladjanak a kitűzött cél felé. A költségvetést elfogadta.­­ Gélei József dr. beszédét nagy éljenzés kisérte. Utána Hunyadi-Vas Gergely dr. szólott a költségvetéshez,­­amelyet általánosságban elfogadott. Közben a terem csaknem teljesen kiürült. Az ülést ma délután folytatják. A Polgári Iskolai Tanár­­képző évnyitó ünnepsége Szeged, szeptember 30. A Polgári Iskolai Tanárképző Fő­iskola október 3-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor tartja 65-ik­ év­­megnyitó ünnepségét a Főiskola dísz­­termében (Boldogasszony-sugárút 6., föl­dszint). Műsor: Hiszekegy, énekli a Fő­iskolai Énekkar. Megnyitó beszédet mond dr. Littsce Aurél ügyvezető igazgató. Bahmert Józsefről megemlé­kezik Szögi Endre főiskolai tanár. Széchenyi, az író , előadja dr. Sán­dor István főiskolai tanár. Himnusz, énekli a Főiskolai Énekkar. Az ünnepség előtt 10 órakor Veni Sancte a jezsuiták kápolnájában. Önbiztosításra térnek át A biztosítóintézetek hét és fél millió pengőt keresnek a tű­zbiztosításon ! Budapest, szeptemb­er 30. , Sopron vármegye közigazgatási bi­­­zottságának ülésén Gévay-Wolff Lajos alispán bejelentette, hogy au­gusztusban a vármegye 20 községé­ben volt tűzvész. A bejelentéssel kapcsolatban Koz­ma Antal bizottsági tag elmondta, hogy a múlt havi ülésen egyesek azt hangoztatták, hogy a gyakori tűzese­tek rossz fényt vetnek a megyére, sőt előfordulhat az is, hogy a biztosító társaságok egyes községekk­el szem­ben­i retorzió­val élnek majd.­­ Én nem félek a biztosító társa­ságok esetleges fenyegetőzésétől, ha­nem azt ajánlom nekik, hogy nézzék meg a statisztikát. A szóbanforgó esztendőben a biztosító intézetek 14 és fél millió pengőt vettek be csak tűzbiztosításból, ugyanezen a címen pedig m­indössze 7 millió pengőt fi­zettek ki, tehát 7 és fél millió pen­gőt kerestek rajta. Ilyen körülmé­nyek között igazán kár félteni a biz­tosító társaságokat. Az ülés után a bizottság tagjai közt élénk beszélgetés indult meg arról, hogy a biztosító társaságok önző üz­­letpolit­ikája a sopron megyei közsé­­gekben is megérlelte már a gyümöl­­csét. Ezek a községek, — ép úgy, mint például a hódmezővásárhelyi és makói gazdatársadalom — sorra át akarnak térni az önbiztosítás útjára, mert megelégelték, hogy a biztosító­­társaságoknak horribilis díjakat fizes­­­senek.­­ Sopron megye májusi közgyűlése ez­­ért feliratot intézett a belügymi­nisz­­terhez és kérték, hogy ezentúl a köz­ségi apaállatok biztosítása önbiztosí­­tás útján történhessék. Most érke­zett le a megyéhez a belügyminisz­ter válasza, amelyben megengedte a községeknek, hogy ezentúl önbizto­sítás útján biztosítsák az apaállatokat.

Next