Szegedi Uj Nemzedék, 1938. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

1938 január 1., szombat A világnézetek harca Magyarországon a nemzeti keresztény irányzat győzelmével végleg eldőlt Darányi miniszterelnök nagyjelentőségű rádiószózatot intézett a nemzethez az új esztendő alkalmából Budapest, december 31. Darányi Kálmán miniszterelnök pénteken délután a következő rádió­beszédet intézte a magyar nemzethez: — Magyar Testvéreim! Amidőn átlépünk az új év küszöbén, szólni akarok a magyar társadalomhoz, tájékoztassam néhány időszerű poli­tikai és gazdasági kérdésről. — Az 1938. esztendő Szent István éve. Az ő emlékének szenteli a ma­gyar állam és a magyar nemzet. Az ő emlékének szenteli a római kato­likus egyház, amelynek kanonizált szentje és a többi krisztusi alapon álló egyház is, amely ugyancsak ben­ne ünnepli azt az apostoli lelkű ural­kodót, aki a pogány magyarokat a keresztény hitre térítette. Szent Ist­ván úgy áll előttünk, mint egy öreg, bölcs, jóságos szent király, amilyen­nek őt az egyház tanításából ismer­jük. De ha életét vizsgáljuk, a ma­gyar állam alapítása és a nemzet szempontjából, akkor végig kell mennünk azon az úton is, amelyet ő, mint kemény, acélos férfi tett meg. Ez az út pedig sok akadályon veze­tett keresztül. Sok nehézséget hárí­tott es győzött le. Nagy energiával és keménységgel vivta meg harcait és messzibelátó szemmel rakta le bi­rodalmának és a modern magyar ál­lamnak alapjait a­k­kor, amidőn a ki­rályi tanács szervezésével a mai al­kotmányosság csíráját megteremtet­te, amikor nemcsak a püspökségeik, hanem vármegyei rendszerű közigaz­gatási és katonai szervezet alapjait is megszervezte. Kitűnő hadvezér, kemény katona. A belső ellenálláso­kat, a fölforgató törekvéseiket ma sokszor kegyetlennek látszó eszköz­zel is elfojtotta, mert szeme előtt csak a nemzet jövője lebegett. Ép­pen ezért, ahol ez nem volt elkerül­hető, nem habozott attól sem, hogy fájdalmas sebeket ejtsen a nemzet testén, ha ez volt a gyógyulás elő­feltétele. A magyarság történelmi hivatása a Duna­­medencében — Ma a magyar probléma lénye­ge ránk nézve csak az lehet, hogy történelmi hivatásunknak megfele­lően a Duna-medencében a magyarság faji és nemzeti egyéniségének megóvásával a keresztény kultú­ra és az emberi civilizáció nagy érték­eit megőrizzük és továbbfej­lesszük előő királyunk elgondolá­sa alapján. Ez tevékeny aktív külpolitikát kíván. — Fennálló baráti viszonyainkat békés céljaink érdekében szorgosan ápoljuk, emellett iparkodunk tovább­fejleszteni kapcsolatainkat más né­pekkel és nemzetekkel is, hogy minél sikeresebben fordítsuk magunk felé az emberiség figyelmét, amely ha­zánk sérelmeinek lényegével ma már jórészt tisztában van. A középeuró­­pai kérdés kielégítő megoldása felé az első lépés az egyenjogúság és elszakított magyar testvéreink nemzetközi szerződésekben bizto­sított jogainak elismerése, helyesebben ezek­­gyakorlati érvénye­sülése. — Mi vagyunk: a dunai központ. Kö­­zépeurópa rendezésénél nélkülünk semmiféle hatalmi cso­portosulás nem hozhatja meg az ál­talunk is annyira áhított végső meg­­békülést. Ez a fölismerés lassan tért kezd hódítani olyan államokban is, amelyeket ez elől eddig elzárkóztak.­­ Külpolitikánk egyik legfontosabb feladata, hogy a külföldi köröket békés szándékaink őszinteségéről meggyőzve, őket a magyar igazságnak megnyerjük és a középeurópai kérdés rendezése al­kalmával a józan észszerűséghez ragasz­kodó népe révén magunk mellett talál­hassuk. Éppen ezért külpolitikánk jeléli külföldi gazdasági kapcsolataink kibő­vítését és kimélyítését is.­­ Tisztában vagyunk azzal, hogy gaz­dasági fölemel­kedésün­k legfőbb fölté­tele, nemzeti termelésünk számára minél több és biztosabb külföldi fogyasztó­piac szerzése. Ebben az irányban a leg­súlyosabb időkben is sikerült eredmé­nyeket elérnünk. Magyar politikusnak egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie a nemzet távolabbi céljait. De fontosak a ma problémái is. Ves­sünk azokra is egy pillantást. A magyar sors rengeteg keserű gondja között az önmagára utalt népnek akkor lesz a legnyugodtabb életfolyama, ha a belső rendet, a belső egyensúlyt hasznos erők együttműködése által biztosítani tudja. — Szükség van erős pártra alapított kormányzásra, de ez nem elég önmagá­ban. Amikor a nemzeti közösség nagy kérdéseivel állunk szemben, szükséges, hogy fölemelkedjünk a pártok fölötti szempontokig. Ez adja meg közéletünk­nek morális súlyát is. Éppen így szük­ség van egységre annak fölismerésé­ben is, hogy ebben az országban csupán az alkotmányos törekvések érvényesülését lehet megengedni. Ennek biztosítása: az államfői­ tekintély, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás egymástól való függet­lensége, a parlamentarizmus, másfelől maga a nemzeti öntudat. A magyar nótaápoló DEZSŐ GÁBOR zeneszerző módsze­rének oktatója ez után kíván Boldog újévet a kedves tanítvá­nyainak, ismerőseinek és pártfogóinak Tisztelettel [|­|8| |mrB zongoratant], Szeged, Szekeres­ utca 5. szám. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Világnézetek harca dúl az egész világon­ ­ A diktatúra kérdésében félreérthe­tetlen nyilatkozatot tett szolnoki beszé­dében az ország főmél­tóságú kormány­zója. Az egész világon dúl a világnéze­tek harca és nagy táborok vonulnak föl egymás ellen. Ismételten kijelentem, hogy ez a harc nálunk a nemzeti keresztény irányzat győzelmével eldőlt. Eldőlt, mint 900 esztendővel ezelőtt, a­­mikor egy évezredes állami és nemzeti életnek vetette meg alapját az ország­­építő szent király. A keresztény és a nemzeti irány lényegét időnként újra és újra meg kell tisztítani a jelszavaktól, a konjunktúrától és mindattól, ami visz­­szaélés az eszmével és ami a drágakőre­salakként az időik folyamán rárakódha­tott. Meg kell védeni attól is­, hogy be­mázolják és diszkreditálj­ák, de el kell hárítani olyan törekvéseket is, amelyek ennek az eszmének nevében erőszakot és fölforgatást akarnak elkövetni. Szilárdan ragaszkodunk a nemzeti alaphoz és a keresztény erkölcsökhöz . Kormányom jobboldali politikát folytat és szemben áll minden szélsőség­gel. Ilyennek tekintek minden mozgal­mat, jöjjön az bármely irányból, amely a fönnálló törvényes állami és társadal­mi rend ellen izgat és cselekszik. Is­mételten hangsúlyozom azt is, hogy meddő ma minden olyan óhaj, amely arra irányul, hogy velem e politika egy hajszálnyira is balfelé kanyarodhas­sak. Gyakran szeretik kérdezni, hogy mi tehát a jobboldaliság és a mi politi­kánkat miért nevezzük jobboldalinak? Ezúttal felelni akarok erre is. Jobbol­dali a mi, politikánk, mert szilárdan ragaszkodunk a nemzeti alaphoz és a keresztény erkölcshöz a közéletben is. Minden elhatározásunk­ban és cselekedetünkben a nemzeti cé­lok és érdekek, a magyarság egyetemes érdekei vezérelnek. Politikánk az egye­siek túltengő gazdasági erejével szem­ben meg akarja védeni a széles másréte­­geket olyan szociális politikával, amely a polgári terhek, a kötelességek és jo­gok egyensúlyát biztosíthatja és egész­ségesebb vagyon- és jövedelemeloszlás­­hoz vezethet. Ehhez képest a kultúra áldásainak minél nagyobb mértékű ré­szeseivé akarjuk tenni a nép egyszerű fiát, föl akarjuk vértezni a tudás hatal­mas erejével a nemzet létéért való küz­delmében. Ez a politika a szociális gon­doskodást, a karitatív jótékonyság kö­réből állami feladattá emeli az állami élet minden megnyilvá­nulásának központjába a magyar nép érdekeit és szempontjait helyezi. Ez a politika egész életfölfogásában és cselekedeteinek szellemében a keresztény, etika és a nemzeti történelem tanulsá­gai alapján áll, és ha a faj etikai és tör­téneti egységet jelent, akkor annak vi­lágszemlélete, igényei és szociális jogai mellett is kitartunk. Ez ellen a jobbol­dali politika ellen ebben az országban senki sem tiltakozhatik. Közjogi intézményeink reformja — Nemzeti politikánk egyik feladata: közjogi intézményeink olyan re­formja, amely a nemzetet alkotó nép részére to­vábbra is biztosítja az alkotmányos jo­goknak a nemzet érdekében szolgáló gyakorlását. A magyar nemzet múltja el­választhatatlanul egybekapcsolódott az önkormányzat gondolatával és a fejlődő élet kívánalmai mind szociális, mind köz­­gazdasági berendezkedéseinkben a nem­zeti önkormányzat intézményein keresz­tül érvényesültek. Az új választójog alapelve: titkosság a jogban, becsületesség a megvalósításban . Amikor a titkos választójog bevet­ mányos jogok gyakorlásának minden tetésével biztosítani akarjuk az alkotó­ külső befolyástól való mentességét, alap­ Az újévben is legolcsóbb a gyapjúfonal Tisza Áruház■ban vető szempont csak az lehet, hogy mi a a nemzet egyetemének érdeke. A ma­gyar közéletből el fog tűni a nyílt szavazás idejétmúlt formája és vele az a több évtizedes mérgező anyag, amely annyiszor nyugtalanította politikai éle­tünket. Választójogi rendszerünkben al­kotmányos bástyát építünk a magyar nemzet javára és nem a társadalmi rend fölforgatására irányuló törekvéseknek akarunk kaput nyitni. Szerintem a tit­kos választójognak is nemzeti célja és erkölcsi tartalma van, technikai érvé­nyesüléséből minden visszaélést ki kell küszöbölni: titkosság a jogban, becsü­letesség a megvalósításban; e két alapel­­ven épül föl a törvényjavaslat. Gazdasági és szociális problémák . Most nem kívánok szólni a kor­mányzati munkáról, beszámolóra és programadásra van máskor alkalom, de vessünk pillantást a gazdasági és szociális problémákra annak a politikának szemszögéből, a­­melyre mint a magam fölfogására és mint kormányzati irányra ismét hivat­koztam.­­ Kétségtelen, hogy szociális politi­kánk mellett az állam feladatai rend­kívül megsokasodtak. Mihelyt helyte­lennek ismerjük föl a manchesteri libera- Belvárosi Mozi A legnagyobb közönség siker ma és mindennap ! Noszli fiú esete Tóth Marival Mikszáth örökbecsű műve filmen. Főszereplők: Jávor, Szörényi, Rajnay, Gőzön, Halmay, az Egyetemi Énekkar és a Kalocsai Gyöngyös Bokréta 3, 5, 7, 9 órakor. Széchenyi Mozi Jól kezdődik az újév ! Ma és minden­nap óriási nevető orkán! Stan és Pan urak f­a­l­r­e­n­g­e­t­ő burleszk vígjátéka Vadnyugati mm • # m­o­r­i­a­r­a­t Gurulni fog a nevetéstől ennek a hal­latlanul mulatságos bohózatnak a láttán, 3, 5, 7, 9 órakor. Korzó Mozi újév napján és vasárnap a Metró film­gyár nagy attrakciója ROSE HARIE regényes filmjáték Canada isteni szép vidékein. Főszereplő: Jeanette Mac­Donald, a film pacsirtája és Eddie Nelson a csodás hangú tenorista. 3,?, 7,9.

Next