Szegedi Uj Nemzedék, 1938. május (20. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

Igflgefl, 1936 május 1. vasárnap Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . P 2­40 Postán küldve . . P 2­60 ifiszalkalmaz. kedvezmény Egyes szám ára 10 fillér. Vasár- és ünnepnap 15 fillér. Szerkesztőség ,8 kiadóhivatal. Szeged, trigonics-tér 12. szám. Telefon: Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda, 11—53. Ára 16 félév. XX. évfolyam, 97. szám. A Katolikus Akció csanád­­egyházmegyei szervezetének, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross- Szövetsé szegedi fiókjának, a Magyar Asszonyok Nem­zeti Szövetségének és az Államvasuti Alkalmazottak Országos Szövetsége szegedi üzletvezetőségi kerületiek hivatalos lapja Postatakarékpénztári számla 8815. A keresztény magántisztviselő A most kavargó eszmeáramla­tok a társadalom minden rétegét megmozgatják, minden foglalko­zási ág igyekszik lerázni magáról a liberális - kapitalista szellem béklyóit. A magántisztviselők mozgoló­dásáról eddig csak, mint szociál­demokrata politikai párt külön­böző megnyilvánulásairól hallot­tunk egyet-mást, amely mozga­lom azonban nem ölelhette fel indokoltan a magántisztviselők egyetemét, mert hiszen ez az ala­kulat világnézeti ellentétben áll a magántisztviselők túlnyomó többségével. A keresztény magyar önbiza­lom hiánya, a saját ügyeivel va­ló nemtörődömségre vall az a körülmény, hogy hosszú ideig fásultan nézte a társadalomnak ez a rétege az eseményeket és nem ébredt annak tudatára, hogy elhagyatottságából sorsa javítását szolgáló út nyitva áll előtte, csak férfiasan, szolidári­san, tömött sorokban rá kell lép­ni erre az útra, amely boldogu­lása felé vezet. Meg kell állapítani azt is, hogy ennek nem csupán a ke­resztény magántisztviselő az oka, hanem főként a társadalom egé­sze és itt külön is kiemelendők a gazdasági törvényeinket alkotók, akik egyszerűen nem vettek tu­domást a magántisztviselőről. Jogalkotásunkban teljesen hiány­zik a magántisztviselő jogi meg­határozása és így természetes, hogy ismeretlenek azok a jogok is, amelyek a magántisztviselőt megilletnék. Azok a munkaadók, akik a hiányzó törvényes ren­delkezéseket hivatottak lettek volna az eleven életben alkal­mazott gyakorlattal pótolni, ön­ző kapzsi érdeküktől vezettetve azután a magántisztviselő köte­lességeit építették ki. A magántisztviselők kötelessé­gei ennek következtében minden kétséget kizáróan egyszerűen, vi­lágosan szabályoztattak. A ma­gántisztviselő nem volt más, mint egy kalkidációs tényező a racio­nalizálás jegyében. Kötelessége volt teljesíteni mindazt, amit fi­zikai és szellemi képessége révén leírt úgy, hogy leggazdaságosabb kihasználása mellett munkaadó­jának minél kevesebb költségébe kerüljön. A magánvállalatok tu­lajdonos vezetői arra soha nem is gondoltak, hogy tisztviselőik érző, gondolkodó emberek, illet­ve ha erre gondoltak is, igyekez­tek alkalmazottaik ezen emberi megnyilvánulásait lenyesegetni, ami sikerült is nekik, mert csak­is így képzelhető el, hogy a ma­gántisztviselők szociális igényei­ről egészen a legközelebbi múltig semmit sem hallottunk. Pedig ezek az urak, ha most őszintén vizsgálják azt az üzleti tevékeny­séget, amit ezek a mindenkitől elhagyott magántisztviselők vé­geztek, be kell lássák, hogy a profit ezeknek a tisztviselőknek az érdeme. A zsidójavaslat szerdán kerül a képviselőház elé A költségvetést május 10-én kezdi tárgyalni a parlament Budapest, április 30. Az elmúlt napokban a belpolitikai élet nagy izgalmak között tárgyalta az egyesített bizottságban a zsidója­­vaslatot, majd a Ház plénumában a beruházásról szóló törvényjavaslatot. A fölfokozott érdeklődés most tető­pontját éri el a zsidójavaslatnak par­lamenti tárgyalásánál, amely a hét kö­zepén kezdődik. Kormánypárti részről mindent megtesznek, hogy az új tör­vényjavaslatokat a parlamentben a legnagyobb gyorsasággal tárgyalják le. Elhatározták, hogy úgy a sajtórendé­szeti, mint az úgynevezett zsidójavas­latnál, ha nagyobb számban jelent­keznek a szónokok, nyomban nyolc­órás üléseket tartanak és ha úgy lát­szik, hogy ez sem elég, tizenkétórás ülések tartására tesznek indítványt, mert még a jövő héten minden körül­mények között be akarják fejeztetni a két javaslat tárgyalását. A hétfői ülés napirendjére a sajtó­rendészeti törvényjavaslatot tűzték ki és az eddigi tervek szerint már aznap indítványozni is fogják kormánypárti oldalról a nyolcórás ülések bevezeté­sét, úgyhogy bizonyosra veszik, hogy legkésőbb szerdán megkezdhetik a zsi­dójavaslat parlamenti tárgya­lását. Péntekig ezzel a javaslattal is vé­gezni akarnak és ennek biztosítása érdekében ugyancsak nyomban beve­zetik a nyolc-, majd a tizenkétórás üléseket is. Erre a tárgyalási rekord­tempóra még eddig nem volt példa. A kormány azonban biztosítani akarja azt, hogy az új törvényjavas­latok tető alá hozása után, legkésőbb május 10-én megkezdjék az 1938—1939. évi költségvetés vitáját. Az új költségvetés bizottsági tárgya­lását hétfőn befejezik és így a költ­ségvetés főelőadója, Molnár Imre, kedden már a képviselőházban beter­jeszti az erre vonatkozó jelentést. angja nem védi meg a cseh köztársaságot Benes lemondásával számolnak Londonban London, április 30. Az angol lapok elárulják, hogy az angol-francia miniszteri tanácskozás­­son még egy közvetítési kísérletet ha­tároztak el a legsúlyosabb európai prob­léma: a cseh kisebbségi kér­dés megoldása érdekében. A legtöbb lap úgy tudja, hogy Anglia Berlint, Fran­ciaország Prágát közelíti meg kölcsö­nös engedékenységet ajánlva. A Daily Mail szerint az angol és a francia miniszterek úgy vélik, hogy a cseh kormány megoldási terve aligha vezet sikerre, mert nem ad politikai és területi önkormányzatot a szudéta­­németeknek. Az angol és francia mi­niszterek készek minden tőlük telhető módon segíteni Benes elnököt, a terv szerzőjét, de londoni diplomáciai kö­rök azt hiszik, hogy Benes veleszüle­tett baloldali meggyőződése és köz­ismert hajthatatlansága szükségképpen politikai nehézségekre vezet, ami elkerülhetetlenné teszi Benes lemondását. A Daily Express rendkívül erélyes Amikor tehát a tisztviselő ily hatalmas munkát fejtett ki, ami­kor vállalatokat tett naggyá, fő­nökei életét tette gondtalanná, biztosítva számukra az anyagi és szellemi jólétet, a maga számára a gerinctelenséget, minden em­beri jogának kényszerű feladását és mérhetetlen megélhetési gon­dot érdemelt ki. Ez volt a magántisztviselő ed­dig, de hangsúlyozzuk, hogy csak eddig. Örömmel kell megállapí­tani, hogy Szegeden is megala­kult végre a Keresztény Szocia­lista Magántisztviselők Országos Szövetségének szegedi csoportja, mint az egyetlen a magántiszt­viselők szociális problémáival foglalkozó érdekképviselet, amely céljául tűzte ki, hogy az előbbi­ekben csak egészen röviden vá­zolt magántisztviselő megalázó sorsán enyhítsen, kiharcolja en­nek a foglalkozási ágnak eddig el nem ismert jogait az élethez. A már eddig elért vívmányként könyvelheti el ez a szövetség a magántisztviselő munkaidejére és fizetéses szabadságára vonat­kozó törvényes rendelkezést, amit követni fog még számos olyan intézkedés, amely hivatva lesz az eddigi bizonytalan magántisztvi­selői élet biztosabb alapjait le­fektetni. Már­is napirenden van a minimális fizetés, a létminimu­mot biztosító jövedelem szabályo­zása, aminek könnyű megoldását célozza a magángazdaságban a jövedelmek maximálása. A szö­vetség keresztényi jellegét adja meg a családvédelem, ami egy­ben nagy nemzeti érdek is. Szo­ciális követelményeket valósít meg azzal, hogy követeli a be­tegsegély, nyugdíj­kérdés, fel­mondási idő és végkielégítés em­berségesebb szabályozását. A most csak röviden érintett kérdéseken túlmenően még szám­talan intézkedésre van szükség, amelyek megvalósítása nem csu­pán a keresztény magántisztvise­lő érdeke, hanem érdeke minden a hazáját szerető keresztény ma­gyar embernek, mert csak így képzelhető el nemzetünk megerő­södése és keresztény erkölcsi ala­pokon nyugvó ellenállóvá tétele. Kötelessége tehát minden ke­resztény magántisztviselőnek, hogy ebből az építő munkából kivegye a részét és támogassa a Szövetségnek magyar, keresztény és szocialista törekvéseit. hangú vezércikkben hangoztatja, hogy Csehország megsegítéséről szó sem lehet, történjék bármi, akár bevonulnak a németek Csehországba, akár nem, akár védekezik a cseh hadsereg, akár eldobja fegyvereit. Az egész vita nem az angol birodalom ügye. Az új en­tente cordiale legföljebb csak annyit jelent, hogy Anglia megvédi Francia­­országot a francia terület elleni vét­len támadástól, de soha semmi körül­mények között nem védi meg Csehországot. Nyil levél a Timesben a békerevízió érdekében London, április 30. Sir Robert Gower, az alsóház kö­zépeurópai csoportjának alapí­tó­ja, ti­zenhat képviselőtársával együtt nyílt levelet intézett a Times szerkesztőjé­hez Magyarország függetlenségéről. A levél szerint a közép- és kelet­európai államok nem akarnak a né­met szférához csatlakozni. Magyaror­szág meg akarja tartani önkormány­zatát és függetlenségét. A levél hangoztatja, hogy egyetlen nemzet sem szenvedett annyit a há­ború után kötött szerződések követ­keztében, mint a magyar. Magyaror­szág nagyobb részét felosztották el­lenségei között, nemzeti és gazdasági érdekeinek figyelembevétele nélkül. Európának, elsősorban Csehszlovákiá­nak, nagyon fontos érdeke, hogy a jelenlegi lehetetlen helyzetet a triano­ni szerződés területi határozmányai­­nak olyan felülvizsgálásával szüntes­sék meg, amelynek következtében visszaadják Magyarország­nak lényegileg magyarok lak­­ta egykori területeit. E cél elérése végett megegyezést kell létrehozni a kisantant államok és Ma­gyarország között. Magyarország a há­ború óta a nemzetközi viszonylatok tekintetében mintaszerűen viselkedett bár súlyos sérelmeket szenvedett és nagyon sajnálatos volna, ha a magyar népet a kétségbeesés arra kényszerí­tené, hogy Németországhoz forduljon abban a reményben, hogy csak­ ilyen módon érheti el kétségkívül jogos kö­veteléseinek teljesítését.

Next