Szegedi Uj Nemzedék, 1939. február (21. évfolyam, 32-48. szám)

1939-02-09 / 32. szám

jairól. Most, amikor elmélkedünk a volt pénzügyminiszternek a felsőházban tagad­hatatlanul nagy tetszésssel fogadott beszéde fölött, eszünkbe jut ez a néhány millió test­vérünk és a szerzett jogok teóriáját , előt­tük úgy fogalmazzuk meg, hogy ebben az or­szágban mindenkinek joga van egy darab száraz kenyérhez, joga van ahhoz, hogy gyermekeket nevelhessen a hazának, s azo­kat elindítsa a boldogulás útján. Amíg ez a szerzett jog biztosítva nincs, amíg a falvak és tanyák közül egyre több kérő­szó hallat­szik felénk, s egyre türelmetlenebb a dübör­gés és kopogtatás, addig nem beszélhetünk azokról a szerzett jogokról, amelyek tíz-ti­­zenkét ezer pengős nyugdíjat biztosítanak amúgy is kényelemben élő, nagy vagyonok­­kal rendelkező, számtalan igazgatósági tag­ság tanttemjeit élvező uraknak. A keresz­tény egyházak is azt tanítják, hogy egy em­beri lélek többet ér, mint a világ minden kincse. Legyen tehát ennek a tanításnak ezen a földön alapja és kövessünk el min­dent, hogy a koldus sorsokat, különösen, ha azok a többgyermekes falusi és tanyai csa­ládoknál jelentkeznek, megszüntessük. Mert a volt pénzügyminiszternek tudnia kellene, hogy a szegénység igen nagy bűn, a koldus sors nem sokáig tűrhető valami, igen gyak­ran rossz tanácsadó és rendkívül alkalmas ezeknek a lelkeknek az elkárhoztatására. Tudnia kellene a volt pénzügyminiszter úr­nak azt is, hogy ők oda fenn a felsőházban, és az előkelő, díszesebbnél-díszesebb pozí­ciókban a nemzet összeségéért vannak. Nem lehet az, hogy egyik oldalon a pária sors kergesse arcunkba a vért, és töltse el meg­döbbenéssel a lelkünket, a másik oldalon pedig álhumanista jelszavakra való hivat­kozással ne vegyenek részt a gondokban és ne ismerjék meg és ne gyakorolják a lemon­dás erényét. Lehet, hogy efajta észrevételeink mel­lett minden megjegyzés nélkül haladnak el a kevés sikerrel dicsekedhető pénzügymi­niszter urak. Ezt azonban mi egészen ter­mészetesnek tartjuk, mert ők annak a libe­rális kornak a szülöttei és neveltjei, amely korszak szemrebbenés nélkül vette tudomá­sul, hogy az ősi földet százezrek hagyták el, s kezükbe fogva egy nagy latifundium er­dejében vágott görcsös botot, mondtak örök­re búcsút a Hazának, amely nem akart tud­ni az Amerikába vándorlókról, de nem akart tudni arról sem, hogy nyomukban az észa­ki határon ugyancsak ezrével szivárognak be a legsötétebb embertípus kegyetlen és mohó példányai. Az idők azonban változtak. És okosan tennék a felsőház tagjai, ha számosan kö­vetnék annak az Imrédy Bélának példáját, aki felégetett maga mögött minden hidat, akit nem érdekel egy liberális gazdasági rendszer ezernyi csábító gyönyöre, akit nem érdekelnek az igazgatósági tant­emek, nem érdekli a gondtalan élet, mert lelkiismerete, keresztényi alázatossága és hite ennek a há­rom millió koldusnak a panasz szavát, a ke­­sergését hallja és fogadalmat tett Isten és a saját lelkiismerete előtt, hogy a magyar jövő biztosítása s a nemzet jövendő boldo­gulása érdekében ezen a szörnyű helyzeten változtatni fog. Tudomásul kell vennie en­nek a felsőháznak azt, hogy a magyar nem­zet óriási többsége áll a miniszterelnök mögött és szemben a Wekerle Sándor- és Hegedűs Lóránt-féle naiv teóriákkal és ál­humanista felfogással. Ennek a nemzetnek csak egy kérniva­­lója van a felsőház néhány tagjától. S ez az: miközben 8—10 pengőt fizetnek ki a Va­dászkürtben folytatott megbeszélésen egyet­len vacsorájukért,­­ eszükbe ne jusson el­gáncsolni a reformokat. Emelkedjenek ők is az önzetlen hazafiasságnak arra a magas­latára, amelyen állva elődeik felszabadítot­ták a jobbágyságot. Mert ha az ellenkezőjét cselekednék, Isten és a történelem előtt vál­­lalniok kell a nemzet jövendő sorsáért a fe­lelősséget.­­­­— Elöljárósáigi­­ülés az IpartestÜld­be­n. A Szegedi Ipartestület elöljárósága ma, csütörtö­kön délután 6 óraikor az Ipartestület székházának emeleti tanácstermében rendes ülést tart. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1 939. február 9., csütörtök Hazai és angol FÉRFI SZÖVETEK nagy választékban Takarékosság könyvre is PÁLITYNÁL, Széchenyi­ tér 11. Teljesen érthető, hogy Magyarország külső- és helyzetét a békemódosítás uralja A ruténföldnek vissza kell kerü­lni Magyarországhoz Érdekes előadás az angol külügyi társaságban a magyar revíziós törekvésekről Londont február 8.­­Macartnery, oxfordi egyetemi tanár, a duna­­völgyi kérdések egyik legalaposabb angol tudo­mányos ismerője, előadást tartott Magyarország és a válság címmel, az angol királyi külügyi tár­saságban. Kijelentette, hogy ha 1919-ben szabad népszavazást tartottak volna, akkor a szlovákok nem váltak volna ki Magyarországból. A szlovák túlzók számát még a legbuzgóbb pár­tolóik is nagyon alacsonyra becsülték. A ruténeket 1919-ben csak harcászati okok­ból csatolták Csehországhoz. A ruténföld gazda­ságilag a magyar Alföldre van utalva, amelynek fát ad magyar búzáért. Az összes rutén völgyek a magyar síkság felé nyítnak, ellenben Cseh­szlovákia még a szlovák­­erdők fakitermelését is csak nagy keservesen tudja foglalkoztatni, nem is szólva a ruténföldről. Csehország számára a ruténföld mindig gazdasági teher volt, amelyet most legértékesebb gazdasági erőforrásainak elvesztése után még nehezebben tud elviselni. A rutének sokkal szí­vesebben vállalni a visszatérést Magyarország­ba, mint a Csehszlovákiában maradást. Ez a megoldás felel meg legjobban mind a ruténeknek, mind a magyaroknak, sőt a csehek és szlovákok érdekeinek is. Kifejtette, teljesen érthető, hogy Magyarország külső és belső helyzetét szükségképezt a békemó­­dosítás uralja. Semmi sem történt a háború óta, ami elfogad­­hatóvá tette volna Magyarország számára a re­vízió mellőzését. A nyugati hatalmak súlyos mu­lasztást követte­k el, mert nem vették figyelembe méltányos és értelmes módon, valamint kellő időben Magyarország követeléseit. Már csak 3 napig vásárolhat cipőt az alanti szenzációs olcsó árakon I­­ 6.»» I 7.»” I 8.»» I 9.^0 I 10.»”­­ „ZSURKÓ“ CIPŐÜZLET, KOSSUTH LAJOS-SUGÁRÚT 6. Újabb letartóztatások a Sonnenfeld­­féle valutacsempészés ügyében Budapest, február 8.­­ Pár nappal ezelőtt megírtuk, hogy a valuta-­ ügyészség 200.000 pengős valutabűncselekményt­­ leplezett le. Dr. Sonnnenfeld György budapesti származású volt bécsi bankigazgatót és titkár­nőjét, Uhlitz Margitot előzetes letartóztatásba­ helyezték. A nyomozás során megállapították, hogy Sonnenfel­d, titkárnőjével együtt közel 200 ezer pengő értékű pengőban­kjegyet poste res­tante­ megjelölésű levelekben Svájcba , csempé­­­­szett ki. A nagyarányú pengőcsempészésben se­gítségére volt a Svájcba szökött Sonnenfeld Ist­ván, Heszterényi Géza és Heves Elemér, valamint egy zürichi bank Krauss nevű tisztviselője. A­­ pengőcsempészésben részt vett Uhlitz Josef­in is.­ A Svájcba csempészett pengőket a Genfben tar-­ tózkodó Sonnenfeld István és társai svájci frank­ért eladták, a svájci frankokat pedig Budapesten dr. Sonnenfeld György mint svájci franki kifizetést zugárfolyamon értékesítette. Ennek a nagyszabású ■. valutabűnügynek újabb eseménye van­­ a valutaügyészség letartóztatta Uhlitz Jose­­fint és Halmos (Hirsch) György buda­pesti volt kereskedőt is. Az új letartóztatásokról a következő tájékozta­tást adta ki az ügyészség : »Dr. Sonnenfeld György és társai ügyében a nyomozás során az ügyészség dr. Litvai Oli­­vérné született Uhlitz Josefin és Halmos (Hirsch) György budapesti lakosokat előzetes letartózta­tásba helyezte, mert dr. Litvai Olivérné a deviza­­bűncselekmények miatt Svájcba szökött Sonnen­feld István és Katona Gyula tőzsdésekkel együtt Bécsből autón kötvényeket és szelvényeket csem­pészett be és pengőkiajánlást követett el. Halmos (Hirsch) György pedig pengőkiajánlás elköveté­sére Litvai Olivérnével összebeszélt. A letartóz­tatottak felfolyamodást jelentettek be. A nyomo­zás folyamatban van." Újra csökkentették az állatszérumok árát Budape­st, február 8. Az árellenőrzés országos kormánybiztosa múlt év június folyamán mintegy 10—12 száza­lékkal csökkentette az állatgyógyászatban hasz­nálatos szérum- és oltóanyag árát. Míg szep­temberben a sziájt- és körömfájás elleni szérum árát szállították le 10 százalékkal, most új á­r­­leszállítás történt. Az árellenőrzés országos kor­mánybiztosa és az érdekelt gyárak között lefoly­tatott tárgyalások alapján a Felvidék visszacsa­tolása következtében előállt nagyobb fogyasztás hatásaként az érdekelt gyárak készítményeinek árában is kifejezésre juttatták a kedvező helyzet alakulást és ez év február 1-től kezdődő ént­vénnyel a lóból termelt szérumoik árát 100 köb­­ocintiiméte­renkint 5.60-ról 5.40-re, a sertésből termelt orbánc szérum árát 100 köbcmn.-ként 6.60-ról 5.40-re, a sertéspestis el­leni szérum árát 100 köbcm.-ként 5.80-ról 5.40re, a száj- és körömfájás elle­ni recomvalescens szérum árát 1.80-ról 1.60-ral, a kutya egyszeri oltásához való veszettség elleni 5 köbcm.-kénti oltóanyag árát 0.70 P-ről 0.64 P-re csökkentették.

Next