Szegedi Uj Nemzedék, 1939. április (21. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-01 / 75. szám
1939. április 1. szombat SZEGEDI UJ NEMZEDÉKmmmmmamcammmmmm Glattfelder Gyula megyéspüspök beszéde a zsidójavaslatról a felsőház egyesített bizottságában Budapest, március 31. A felsőház egyesített bizottsága pénteken kezdte meg a képviselőház által elfogadott zsidótörvényjavaslat tárgyalását, amelyen Glattfelder Gyula megyéspüspök a következő beszédet mondotta: — Ha volt már javaslat, amely miatt a felsőház összetétele az ország szerencséje, a zsidótörvény az. Amikor a legnagyobb bűn gondolkodni, az érdem és tapasztalaton leszűrt szelekció immunizál a kiskorúság terrorjával s a túlóvatosság gyávaságával szemben. Csak így felvértezve szabad a kérdéshez hozzányúlni. — Hogy van-e zsidókérdés, azt nemcsak a zsidótörvény kigondolói kérdezik népgyűléseken, hanem a keresztény restauráció elindítói már akkor, amikor a mai hangadók még csecsemők voltak, vagy a zsidók felé kacsintgattak. A zsidóknak maguknak már régen meg kellett volna érteni, hogy öt százalék a szellemi, gazdasági és kényelmi lehetőségek ötven százalékát büntetlenül nem igényelheti. A zsidó szellem pedig, mely nemcsak túlzott kritikai él, hanem lelki beállítottság, mely kereskedelmi cikkként kezeli azt is, amit nemzeti, vagy vallásos kegyelet érintetlen szentségnek kíván tekinteni, szükségképpen kihívta vele szemben a közvéleményt különösen, hogy azt egy példátlan nemzeti katasztrófa is tetemre szólította. Ne ütközzenek meg ezen a megállapításon századok óta velünk együtt élő zsidó honfitársaink, akiknek gondolkodása egészen hozzásimult a miénkhez, hanem ismerjék fel, hogy súlyos hibát követtek el, amikor bőrükbe nem férő fiaik radikalizmusát le nem szerelték s amikor érthetetlenül védelmükbe vették azokat az áthasonulni képtelen idegen elemeket, amelyek a pártfogást meg nem érdemelték és meg sem köszönték. Így ébredt a nemzet arra a tragikus belátásra, hogy eddig ismeretlen és ellenszenves eszközökkel is védekeznie kell attól a rétegtől, melyet többé nem tud eltartani. A társadalmi, vagy gazdasági egyensúly katasztrofális megbillenése rendkívüli intézkedéseket is magyaráz. Ezért a törvényjavaslat alapgondolatát, mely tűrhető arány elérésére törekszik, el kell fogadni. Szükség törvényt bont, márpedig a keresztény társadalom általános helyzete sürgős orvoslást igényel. — Honorálni kell tehát a közszükséget. De vigyázni kell, hogy a kivételes rendszabályokat szenvedély, vagy igazságtalanságki ne sajátítsa. S ha bárki a pápák, és egyházfejedelmek szigorú zsidótörvényeire hivatkozik, az jegyezze meg, hogy nemcsak stílusbeli, hanem a lényegre kiható különbség, ha valaki imádság és könnyek közt, vagy pedig cigányzene mellett káromkodva határoz el terhes jogszabályokat. Ezzel a lélekkel, erkölcsi jogcím képviseletében, nem tudok szükség nélkül, ítélőfórum kizárásával egyeseket hivataluktól megfosztani Ugyanezért nem tagadhatom meg a tűzharcosoktól a kivételes elbánást, akiket annak idején a hazafias kötelessé vállalására, mint hősi teljesítményre buzdítottam. Azt sem értem meg, hogy ha az olimpiai bajnokokat mentesítik, a királyilag, vagy nemzetközileg kitüntetett szellemi kiválóságokat miért nem veszik észre a kultúrfölénnyel dicsekvő országban, mintha csak a testi ügyesség kvalifikálna. Az elgondolás alaphibája, hogy amikor Masaryk is féltette a magyarság megnyerő szellemi fölényétől népét, törvénybe kívánják iktatni a magyar léleknek és műveltségnek egy széles életterületen hódításra teljes képtelenségét. Ne engedjenek meg további beszivárgást. — Míg a zsidótörvény egyensúlyt biztosító rendelkezése elfogadható, • semmiképpen sem lehet deferálni annak a szándéknak, amely keresztényeket kíván sújtani s a nemzettestből kirekeszteni, — folytatta a főpásztor. Az első zsidótörvény után a mostani javaslat is példa rá, minő következetesség van a következetlenségben, amikor zsidóvá törekszik visszaminősíteni keresztényt, aki szívvellélekkel az, s a zsidóságról sejtelme sincs. Még a kifejezés is szemlélteti a lehetetlenséget, amikor a szöveg úgy szól, hogy zsidónak tekintendő az, aki keresztény. De nemcsak fából vaskarikát akarnak, hanem a faaiból való vaskarika készítésének módszerét kívánják konstruálni s a felsőházzal elhitetni, hogy ez a kísérlet az ország javát szolgálja. — Oly törvény, mely negligálja a keresztséget, — főleg visszaható erővel — súlyosan sérti a hivő keresztény meggyőződést. Komolytalan beszéd, hogy a javaslat nem kívánja a keresztség lelki hatásait kétségbevonni. Ilyen naiv kísérlet ugyanannyi volna, mintha bárki a holdat kívánná parcellázni, tehát kár ily szándék feltételezése ellen védekezni. De megtagadja a javaslat a keresztséget azon a téren, ahol joghatóságot gyakorol s amelyen, akik a kereszténység közösségébe léptek ezeréves jogfejlődésünk szerint polgári egyenlőséget élveztek s most keresztény voltuk kifejezett hangoztatása mellett attól megfosztatnak. — A visszazsidósítás szakítás a keresztény és szentistváni tradíciókkal. Behódolás egy idegen szellemnek, amely a kereszténység kifejezett tagadásával őspogány gondolatot kíván becsempészni s a kiskorúakat vérmesével ámítja, amelyen a komoly tudomány mosolyog. Úgy tárgyalnak telivér keresztényekről és zsidó félvérekről, mintha lóosztályozás volna, s a bábolnai állatorvosok döntenék el, jó magyarok vagyunk-e. 50 év előtt egy másik divat nyomása alatt még dühösen leszidták, aki nem akart majom lenni. Ma a változatosság kedvéért úgy látszik, a lógeneológia misztikumával muszáj üdvözülni. Hát aki mindenáron befogatni kíván, csak álljon a sorba, de a szellem és jövő érdekében jó lesz a független gondolatból is megőrizni valamit. Senki sem vonja kétségbe, hogy a vérnek sőt a Magyarország anyagi romlásáért felelős nyugati hatalmak bevonásával távolítsanak el minden besurrant káros elemet s a tipikus visszaélésekben bűnös egyéneket, de részesítsenek jogegyenlőségben kiválóságokat, mert a rideg mechanizmus nem gyógyulásra, hanem robbanásra vezet. A gazdasági következmények miatt súlyos aggodalmakat táplálnak olyanok, akik sem nem zsidók, sem nem bérencek. Igaza van a miniszterelnök úrnak, hogy nem kell majd jajgatni, de amikor vannak, akik epéjükkel gondolkozva humanizmusról nem akarnak hallani s féktelen találékonysággal kutatják, kire lehet még hurkot vetni, még inkább azoknak van igazuk, akik az ország érdekeit higgadtan mérlegelve módot keresnek, kinek a helyzetén lehet és kell józanul enyhíteni, és fajnak döntő jelentősége van minden nép életében. De, hogy a lelket felsőbbség illeti meg s a szellemnek elhatározó súlya van a népi sajátságok kialakulásában, azt tagadásba vonni csak egy önmagával meghasonlott kor mérheti. E nemzet múltját ismerve lehet-e bárki oly vakmerő, hogy a keresztény nevelés magyarságot formáló erejét kétségbe vonja? Zárják be ősi iskoláinkat, rombolják le ezeréves kultúrközpontjainkat, ha van bátorságuk törvénybe iktatni, hogy e nép jellemét és hajlamait csak vér és hús determinálta s amit a keresztségből mint kegyelmet s a keresztény nevelésből mint szellemet és műveltséget nyert, feledik. — Lehetetlenség, hogy a visszazsidósítás súlyos családi és társadalmi kihatásait végiggondolták volna. Ha a statisztikába egy pillantást vetettek volna, ráébrednek, hogy az a magyarságnál sokkal tágabb körű és súlyosabb komplikációkat idéz fel, mint más népeknél. Félő, hogy meggondolatlan utánzás nevetségessé fog tenni azon hatalmasok előtt, akiknek rokonszenvére a rendelkezés kigondolói valószínűleg számítottak. A kétségbeesés jajszavát, mely felveri az országot, nem lehet elcsitítani azzal, hogy a szerencsétlen paragrafushoz még nagyobb homályt terjesztő pótrendelkezéseket csapnak, nyilván atyafiak és pajtások kedvéért, hanem csak ha visszatérünk a keresztény álláspontra. Elfogadható minden óvintézkedés, hogy méltatlanok a szentélybe be ne surranjanak, de keresztény országban a keresztség joghatályától keresztény embereket megfosztani nem lehet. Nem lehet elfogadni az egész törvényjavaslatot, ha nem találnak rá módot, hogy az első paragrafus úgy szövegeztessék, hogy bárki logaritmus tábla nélkül megállapíthassa, zsidó-e vagy keresztény. A polgárokat legelemibb életérdekeik terén nem tehetjük ki katasztrofális meglepetéseknek. Amint ahhoz sem lehet hozzájárulni, hogy a megkereszteltek és asszimiláltak sokkal hátrányosabb helyzetbe kerüljenek, mint a jött-ment galíciaiak s 1900 évvel az első keresztényüldözés lezajlása után új keresztényüldözés dekretáltassék, mégha az illető ország keresztény névvel dicsekszik is. Bűnt követnék el hitemmel szemben, ha ezt a rendelkezést megszavaznám s azért azt, mint a keresztény és magyar meggyőződést mélyen sértő tévelyt elutasítom. Oly törvény, mely negligálja a keresztséget, sérti a hivő keresztény meggyőződést Baj és bántó jelenség, ha a destruktív szellem a redakciókban megmarad A püspöki kar legalább ezt a reményét juttatta kifejezésre. De szellemről a törvényjavaslatban szó sincs. Nem a szellem hiányzik csak, hanem az arra való intézkedés is. Mert állás, fizetés és százalék maga, keresztény szellemet a közélet és sajtó terén aligha fog meghonosítani. —Ha a zsidókat a redakciókból kiteszik, de a destruktiv zsidó szellem ott marad, a baj és botrány csak bántóbb lesz. Betiltanak egy malac lapot, mert zsidókézen van s a jó tanárok örülnek, mert nem kell rá az iskolában hajtóvadászatot tartani. S ak — A zsidók és keresztények ellen irányuló rendelkezéseken túl keresne valamit az ember a káros szellem ellen s a keresztény lelkiség mellett. Tavaszi beszerzése előtt okvetlen CipőSZUKSDíjlCTC tekintse meg ' VI' cipőüzlet (Kárász utca 10.) dranino szám alatti kirakatát Legkiválóbb divat különlegességek minden igénynek! Szolid árak!!! Nemzeti Takarékosság és Unió kiszolgáló tag!