Szegedi Uj Nemzedék, 1939. szeptember (21. évfolyam, 199-216. szám)
1939-09-01 / 199. szám
1939 szeptember 1., péntek SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK ISKOLASZEREKET, HASZNÁLTTANKÖNYVEKET, MINDENT amire szüksége van pénz nélkül — költségmentesen készpénzárakon — hitelre vásárolt OH Nemzeti Takarékést könyvecskére. Iroda: Kárász utca 5. szám. Telefon 25—52. (Folytatás az 1-ső oldalról) A német kormány követelései A lengyel nagykövet részéről időközben történt lépésből mégis az tűnik ki, hogy ő nincs felhatalmazva arra, hogy eszmecserébe bocsátkozzék annál kevésbbé, hogy tárgyalhasson. Ekként a vezér és a német birodalmi kormány immár két napja hiába vár a lengyel válasz érkezésére. . . Ilyen körülmények között a német birodalmi kormány ezúttal is is javaslatait gyakorlatilag véve elutasítottnak tekinti, noha nézete szerint ezek abban a formában, amelyben az angol kormánynak is tudomására hozattak, messzemenően lojálisak, méltányosak és teljesíthetők lettek volna. A birodalmi kormány helyénvalónak tartja, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa ezekről a Ribbentrop birodalmi külügyminiszter részéről az angol nagykövettel közölt tárgyalási alapokról, eszerint: 1. Danzig szabad város tiszta német jellege, valamint lakosságának egybehangzó akarata alapján azonnal visszatér a NémetBirodalomhoz. 2. Az u. n. folyosó területe maga dönt arról, hogy Németországhoz, vagy Lengyelországhoz tartozzék. 3. Ebből a célból ezen a területen népszavazást tartanak. Szavazásra jogosultak mindazok a németek, illetőleg lengyelek, akik 1918. január 1-én ezen a területen laktak, vagy e napig ott születtek. Az e területről elűzött németek szavazásuk leadása végett visszatérhetnek. A tárgyilagos szavazás biztosítása, és az ehhez szükséges széleskörű előmunkálatok szavatolása céljából a Saarterülethez hasonlóan azonnal megalakítandó nemzetközi nagybizottság alá rendelik, amelyet négy Nagyhatalom: Olaszország, Szovjetoroszország, Franciaország és Anglia alakítanak. Ez a bizottság gyakorolja ezen a területen az összes felségjogokat. Ebből a célból, erről a területről megállapodás szerinti legrövidebb időn belül kivonul a lengyel katonaság, a lengyel rendőrség és a lengyel hatóságok. 4. Nem tartozik e területhez Gdynia lengyel kikötő, amely lengyel felségjog alatt álló terület, amennyiben területileg, a lengyel településre szorítkozik. Ennek a lengyel kikötővárosnak pontos határait Németország és Lengyelország jelölné ki és szükség esetén nemzetközi döntőbíróság állapítaná meg. 5. A végből, hogy biztosítsák a szükséges időt az igazságos szavazás végrehajtásával kapcsolatos terjedelmes munkálatokhoz, a szavazást nem tartják meg 12 hónap eltelte előtt. 6. A végből, hogy ez idő alatt korlátlanul szavatolják Németországnak Keletporoszországgal és Lengyelországnak a tengerrel való összeköttetését, utakat és vasutakat jelölnek ki, amelyek lehetővé teszik a szabad, átmenő forgalmat. Ezzel kapcsolatban csak azokat a kiadásokat szabad felszámítni, amelyek a közlekedési utak fenntartására, illetőleg a szállítások lebonyolítására szükségesek. 7. A terület hovatartozása felől a leadott szavazatok egyszerű többsége dönt. 8. A végből, hogy a szavazás megtörténte után, függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel jár a szavazás, Németországnak Danziggal és Keletporoszország tartománynyal való szabad forgalmának és Lengyelországnak a tengerrel való összeköttetése biztonságát, — ha Lengyelországnak jut ez a terület, amelyről szavaztak, területenkívüli övezetet adnak Németországnak birodalmi gépkocsiul, illetőleg négyvágányú vasút építésére. Az út és a vasút építését úgy hajtják végre, hogy a lengyel közlekedési utakat nem érintik, azaz felüljárók, vagy aluljárók lesznek. Ennek az övnek szélességét egy kilométerben állapítják meg és német fennhatóság alatt álló terület lesz. Ha a szavazás Németország javára dől el, Lengyelország Gdynia kikötővel való szabad és korlátlan forgalma érdekében éppen olyan területen kívüli utat, illetve vasúti vonalat kap, mint amilyenek Németországot megilletnék. 9. Ha a folyosó visszakerül a Német Birodalomhoz, a Német Birodalom késznek nyilatkozik lakosságcserét végrehajtani Lengyelországgal oly mértékben, amennyire a folyosó e célra megfelel. 10. A lengyelország által a danzigikikötőben esetleg kívánt külön jogok tekintetében a viszonosság alapján járnának el, úgy, hogy Nortimetországnak Gdyniában olyan jogai volnának, mint Lengyelországnak Danzigban. 11. A végből, hogy ezen a területen mindkét részről elhárítsák a fenyegetettség minden érzését, Danzig és Gdynia hszláva kereskedelem viros jellegét kapná, azon katonai berendezések és katonai erődítmények nélkül. 12. Héla félszigetet, amely a szavazásnak megfelelően vagy Lengyelországnak, vagy Németországnak jutna, szintén minden körülmények között mentesítsék a katonaságtól. 13. Minthogy a német kormány a legsúlyosabb panaszaikat hozhatja fel a lengyel részről a kisebbségekkel szemben tanúsított bánásmód ellen, a lengyel kormány pedig amaga részérőlúgy véli, hogy szintén panaszolni valója van Németország ellen, mindkét fél beleegyezik abba, hogy ezek a panaszok nemzetközi összetételű vizsgálóbizottság elé kerüljenek, amelynek feladata, hogy megvizsgáljon valamennyi panaszt, amelyek gazdasági és testi károkról vagy egyéb terrorisztikus jellegű cselekményekről szólnak. Németország és Lengyelország kötelezik magukat, hogy mindazokat a károkat, amelyek 1918 óta a két kisebbség kárára gazdasági vagy egyéb tekintetben előállottak, jóváteszik, illetővel minden kisajátítást megszüntetnek, vagy pedg ezekért és a gazdasági életben történt egyéb beavatkozásért az illetőknek teljes kártalanítást adnak. 14. Németország és Lengyelország megállapodnak abban, hogy kölcsönösen a kisebbségek jogait átfogó és kötelező megállapodással biztosítják a feleket és kötelezik magukat, hogy a kisebbséghez tartozóikat nem veszik igénybe véderőszolgálatra. 15. Ha a javaslatok alapján megállapodás jön létre, Németország és Lengyelország hajlandónak nyilatkozik, hogy haderejük lmozgósítását azonnal megszüntetik. 16. Az előbb felsorolt megállapodások megvalósításához szükséges további intézkedéseket Németország és Lengyelország együttesen állapítanák meg. SZéChenyi’MOZI Péntektől mindennap 5, 7, 9. Magyar premier! Magyar siker! A magyar filmgyártás szellemes, vidám szerelmi története Sem loptam én életemben Irta: Liszt Nándor és Matolay Géza Zene: Akom Lajos Rendező: Balogh Béla A magyar vígjáték élcsapata: Egry Mária Szilassy László Anna Suli Latabár Kálmán Kováts Terns Bilicsi Tivadar Pethes Sándor Az új szezon első diadalmas magyar sikere A minisitemlnök elismerése Kolosváry Borcsa Mihálynak Budapest, augusztus 31. A sajtókamara megalakulása folytán a miniszterelnök vitéz dr. Kolosváry-Borcsa Mihály miniszteri tanácsos, a sajtókamarai felállításával összefüggő intézkedések megtételére, valamint a sajtókamara megalakulásának előkészítésére kiküldött miniszteri biztost ezen megbízatása alól felmentette és neki ebben a hatáskörében kifejtett buzgó és sikeres szolgálataiért köszönetét fejezte ki. Kriptába, homokzsákok közé rejtették a canterbury-i dóm ablakait London, augusztus 31. A Canterbury ősi székesegyházból — háború lehetőségével számolva — eltávolították a többszázados színes üvegablakokat. Ezeknek az ablakoknak jórésze még a XIII. vagy XIV. századból származik. A felbecsülhetetlen értékű műkincseket a székesegyház kriptájában helyezték el és még itt is homokzsákokkal oltalmazzák. . BEL?JE0S1-M01 1 Előadások 5,7,9, vasárnap 3,5,7,9. Ma nagy premier! A szezon első nagyszabású magyar filmje ! JÁVOR PÁL a kitűnő filmamorció egyetlen idei fimje ! A tökéletes férfi A legsikerültebb magyar filmvígjáték. Pazar ötletekben bővelkedő, élénk ütemű cselekmény. Pompás kiállítás, Szlatinay Sándor nagyszerű rendezésében. A filmben előforduló 6 fülbemászó gyönyörű slágert Szlatinay Sándor írta. Főszereplők a magyar színjátszás prominensei : Jávor Pál, Simor Erzsi, Mihályfy Béla, Bilicsi, a két Pethes, Maklári stb.