Szegedi Uj Nemzedék, 1939. szeptember (21. évfolyam, 199-216. szám)

1939-09-01 / 199. szám

1939 szeptember 1., péntek SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK ISKOLASZEREKET, HASZNÁLTTANKÖNYVEKET, MINDENT amire szüksége van pénz nél­kül — költségmentesen készpénzárakon — hitelre­ vásárolt OH Nemzeti Takaréké­st könyvecskére. Iroda: Kárász­ utca 5. szám. Telefon 25—52. (Folytatás az 1-ső oldalról) A német kormány követelései A lengyel nagykövet részéről időközben tör­tént lépésből mégis az tűnik ki, hogy ő nincs fel­hatalmazva arra, hogy eszmecserébe bocsátkozzék annál kevésbbé, hogy tárgyalhasson. Ekként a ve­zér és a német birodalmi kormány immár két napja hiába vár a lengyel válasz érkezésére. . . Ilyen körülmények között a német birodalmi kormány ezúttal is is javaslatait gyakorlatilag véve el­­utasítottnak tekinti, noha nézete szerint ezek abban a formában, amelyben az angol kormánynak is tu­domására hozattak, messzemenően lojálisak, méltá­nyosak és teljesíthetők lettek volna. A birodalmi kormány helyénvalónak tartja, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa ezekről a Ribbentrop birodalmi külügy­miniszter részéről az angol nagykövettel közölt tár­gyalási alapokról, eszerint: 1. Danzig szabad város tiszta német jel­lege, valamint lakosságának egybehangzó akarata alapján azonnal visszatér a Német­Birodalomhoz. 2. Az u. n. folyosó területe maga dönt arról, hogy Németországhoz, vagy Lengyel­­országhoz tartozzék. 3. Ebből a célból ezen a területen nép­szavazást tartanak. Szavazásra jogosultak mindazok a németek, illetőleg lengyelek, akik 1918. január 1-én ezen a területen lak­tak, vagy e napig ott születtek. Az e terület­ről elűzött németek szavazásuk leadása vé­gett visszatérhetnek. A tárgyilagos szavazás biztosítása, és az ehhez szükséges széleskörű előmunkálatok szavatolása céljából a Saar­­területhez hasonlóan azonnal megalakítandó nemzetközi nagybizottság alá rendelik, ame­lyet négy Nagyhatalom: Olaszország, Szov­­jetoroszország, Franciaország és Anglia ala­kítanak. Ez a bizottság gyakorolja ezen a te­rületen az összes felségjogokat. Ebből a cél­ból, erről a területről megállapodás szerinti legrövidebb időn belül kivonul a lengyel katonaság, a lengyel rendőrség és a lengyel hatóságok. 4. Nem tartozik e területhez Gdynia len­gyel kikötő, amely lengyel felségjog alatt álló terület, amennyiben területileg, a len­gyel településre szorítkozik. Ennek a lengyel kikötővárosnak pontos határait Németország és Lengyelország jelölné ki és szükség ese­tén nemzetközi döntőbíróság állapítaná meg. 5. A végből, hogy biztosítsák a szüksé­ges időt az igazságos szavazás végrehajtá­sával kapcsolatos terjedelmes munkálatok­hoz, a szavazást nem tartják meg 12 hónap eltelte előtt. 6. A végből, hogy ez idő alatt korlátla­nul szavatolják Németországnak Keletpo­­roszországgal és Lengyelországnak a tenger­rel való összeköttetését, utakat és vasutakat jelölnek ki, amelyek lehetővé teszik a szabad, átmenő forgalmat. Ezzel kapcsolat­ban csak azokat a kiadásokat szabad felszá­­mítni, amelyek a közlekedési utak fenntar­tására, illetőleg a szállítások lebonyolítására szükségesek. 7. A terület hovatartozása felől a leadott szavazatok egyszerű többsége dönt. 8. A végből, hogy a szavazás megtör­ténte után, függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel jár a szavazás, Németországnak Danziggal és Keletporoszország tartomány­nyal való szabad forgalmának és Lengyelor­szágnak a tengerrel való összeköttetése biz­tonságát, — ha Lengyelországnak jut ez a te­rület, amelyről szavaztak, területenkívüli övezetet adnak Németországnak birodalmi gépkocsiul, illetőleg négyvágányú vasút épí­tésére. Az út és a vasút építését úgy hajtják végre, hogy a lengyel közlekedési utakat nem érintik, azaz felüljárók, vagy aluljárók lesz­nek. Ennek az övnek szélességét egy kilo­méterben állapítják meg és német fennható­ság alatt álló terület lesz. Ha a szavazás Né­metország javára dől el, Lengyelország Gdy­nia kikötővel való szabad és korlátlan for­galma érdekében éppen olyan területen kí­vüli utat, illetve vasúti vonalat kap, mint amilyenek Németországot megilletnék. 9. Ha a folyosó visszakerül a Német Biro­dalomhoz, a Német Birodalom késznek nyilat­kozik lakosságcserét végrehajtani Lengyelország­gal oly mértékben, amennyire a folyosó e célra m­egfelel. 10. A lengyelorszá­g által a danzigi­­kikötő­­ben esetleg kívánt külön jogok tekintetében a viszonosság alapján járnának el, úgy, hogy No­­rtimetországnak Gdyni­ában olyan jogai vol­nának, mint Lengyelországnak Danzigban. 11. A végből, hogy ezen a területen mindkét részről elhárítsák a fenyegetettség minden érzé­sét, Danzig és Gdynia hszláva kereskedelem v­iros jellegét kapná, azon katonai berendezések és ka­t­­onai erődítmények nélkül.­­ 12. Héla félszigetet, amely a szavazásnak­­ megfelelően vagy Lengyelországnak, vagy Né­metországnak jutna, szintén minden körülmények között mentesítsék a katonaságtól.­­ 13. Minthogy a német kormány a legsú­lyosabb panaszaikat hozhatja fel a lengyel rész­ről a kisebbségekkel szemben tanúsított bánás­mód ellen, a lengyel kormány pedig a­­ma­ga ré­­szérő­l­­ú­gy véli, hogy szintén panaszolni valója van Németország ellen, mindkét fél beleegyezik abba, hogy ezek a panaszok nemzetközi össze­tételű vizsgálóbizottság elé kerüljenek, amelynek feladata, hogy megvizsgáljon valamennyi pa­naszt, amelyek gazdasági és testi károkról vagy egyéb terrorisztikus jellegű cselekményekről szólnak. Németország és Lengy­elország kötelezik magukat, hogy mindazokat a károkat, amelyek 1918 óta a két kisebbség kárára gazdasági vagy­ egyéb tekintetben előállottak, jóváteszi­k,­ illető­vel minden kisajátítást megszün­tetnek, vagy pedg ezekért és a gazdasági életben történt egyéb be­avatkozásért az illetőknek teljes kártalanítást ad­nak. 14. Németország és Lengyelország megálla­podnak abban, hogy kölcsönösen a kisebbségek jogait átfogó és kötelező megállapodással bizto­­­sítják a feleket és kötelezik magukat, hogy a ki­sebbséghez tartozóikat nem veszik igénybe véd­­erőszolgálatra. 15. Ha a javaslatok alapján megállapodás jön létre, Németország és Lengyelország hajlan­dónak nyilatkozik, hogy haderejük lmozgósítását azonnal megszüntetik. 16. Az előbb felsorolt megállapodások meg­valósításához szükséges további­ intéz­ked­é­seket Németország és Lengyelország együttesen állapí­tanák m­eg. SZéChenyi’MOZI Péntektől mindennap 5, 7, 9. Magyar premier! Magyar siker! A magyar filmgyártás szellemes, vidám szerelmi története S­em loptam én életemben Irta: Liszt Nándor és Matolay Géza Zene: Akom Lajos Rendező: Balogh Béla A magyar vígjáték élcsapata: Egry Mária Szilassy László Anna Suli Latabár Kálmán Kováts Terns Bilicsi Tivadar Pethes Sándor Az új szezon első diadalmas magyar sikere A minisitemlnök elisme­rése Kolosváry Borcsa Mihálynak Budapest, augusztus 31. A sajtókamara megalakulása folytán a miniszter­elnök vitéz dr. Kolosváry-Borcsa Mihály miniszteri tanácsos, a sajtókamarai felállításával összefüggő in­tézkedések megtételére, valamint a sajtókamara meg­alakulásának előkészítésére kiküldött miniszteri biz­tost ezen megbízatása alól felmentette és neki ebben a hatáskörében kifejtett buzgó és sikeres szolgála­taiért köszönetét fejezte ki. Kriptába, homokzsákok közé rejtették a canterbury-i dóm ablakait London, augusztus 31. A Canterbury­ ősi székesegyházból — háború lehetőségével számolva — eltávolították a többszáza­dos színes üvegablakokat. Ezeknek az ablakoknak­ jó­­része még a XIII. vagy XIV. századból származik. A felbecsülhetetlen értékű műkincseket a székesegy­ház kriptájában helyezték el és még itt is homok­zsákokkal oltalmazzák. . BEL?JE0S1-M01 1 Előadások 5,7,9, vasárnap 3,5,7,9. Ma nagy premier! A szezon első nagyszabású magyar filmje ! JÁVOR PÁL a kitűnő filmamorció egyetlen idei fimje ! A tökéletes férfi A legsikerültebb magyar filmvígjáték. Pazar ötletek­ben bővelkedő, élénk ütemű cselekmény. Pompás kiállítás, Szlatinay Sándor nagyszerű rendezésében. A filmben előforduló 6 fülbemászó gyönyörű slágert Szlatinay Sándor írta. Főszereplők a magyar színjátszás prominensei : Jávor Pál, Simor Erzsi, Mihályfy Béla, Bilicsi, a két Pethes, Maklári stb.

Next