Szegedi Uj Nemzedék, 1939. november (21. évfolyam, 259-272. szám)

1939-11-15 / 259. szám

TISZTA GYAPJÚ férfiöltöny és kabátszövetek B A­R A C­S DIVATHÁZBAN Második ()gyilkossága sikerült az életunt szentesi orvosnak Rövid időközben már a második öngyilkossági kísérletet követte el Rablóczky Imre dr. szentesi orvos. Első ízben november 2-án akart meghalni Rablóczky, amikoris öngyilkossági szándékkal mor­fium injekciót adott be magának. Tettét azonban idejekorán észrevették, és a kórházba szállítva meg­mentették az életnek. Miután jobban lett, ismerő­sei előtt hangoztatta, hogy most már végleg lemond öngyilkossági szándékáról. Tegnap reggel azonban Rablóczky Imre dr. la­kásáról telefonon keresztül a rendőrség segítségét kérték, mert — mint a bejelentés hangzott —, az orvos a reggeli órákban eltűnt a lakásból. Detek­tívek és rendőrök mentek ki a városba, hogy az orvos tartózkodási helyét felkutassák. A délelőtti órákban két rendőrnek sikerült dr. Rablóczky Im­rét kint a Tiszán megtalálni. Az orvost hazavitték lakására, miután kijelentette, hogy nem öngyilkos­­sági szándékból ment ki. Egy óra után néhány perccel dr. Rablóczky Imréné értesítette a rendőrséget, hogy férjét a padláson halva találták meg. A rendőri bizottság megállapította, hogy dr. Rablóczky Imre nagymeny­­nyiségű nyers nikotinnal mérgezte meg magát. Bú­csúlevelet most sem hagyott hátra maga után. Az öngyilkos orvos utolsó kívánságát, —, me­lyet első öngyilkossági kísérlete alkalmával barátja által juttatott a rendőrségre, hogy boncolás mellő­zésével temessék el — teljesíteni fogják. Ha REKEDT vagy MEGHOLT, SURJONYI-féle KAKUKFO CUKORKÁT Hatása biztos lOff OrtYl­e gyógyszertárban kapható A készítőnél .OtL nUlVUOKossuth Lajos-sugár ut és Nagykörút sarok. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1939. november 15., szerda Emlékezzünk mag­yar hőseinkre November 15. 1703-ban a kuruc-labanc világ első évében ezen a napon ütközött meg Bercsényi Miklós kuruc generális serege Zólyom falai alatt a Forgách Simon, Esterházy Antal tábornokok és Bottyán János ezredes vezetése alatt álló császári hadsereggel a város előtti mezőn. Az első csatáro­zások után, az alig 23 éves Ocskay László kuruc kapitány és a 60 évnél idősebb Bottyán János ez­redes párviadalra keltek a seregek arcvonala kö­zött. Eleinte kopjával és karddal viaskodtak,­­de nem bírván egymással, végül pisztollyal lőttek egy­másra, úgyhogy mindketten súlyosan megsebesül­tek. Ezt látva a szembenálló seregek fergeteges harcba keveredtek és a kurucoknak sikerült a császári katonaságot a várba szorítani és a várost elfoglalva, a várat körülzárni. A vár december 7-én megadta magát. * 1795-ben a magyar katona harcratermettségét és világhírét örökítik meg az alábbi harci esemé­nyek is. A franciáktól védett Mannheim ostroma alatt a környéken lezajlott kisebb-nagyobb járőrharcok­ban és ütközetekben különösen kitüntette magát a 37. gyalogezred Szerecsényi nevű tizedese, aki kis járőrével és még néhány magához vett huszárral megkerülte Schoppen mellett az ellenség balszár­nyát, a megmászhatatlannak hitt meredeken felka­paszkodva a franciákon rajta ütött és a meglepett ellenséget szétszórta. Szillay tizedes pedig az ütkö­zet más pontján 16 emberből álló szakaszával — mikor már töltényük elfogyott, — a mellettük ro­hamra vágtató huszárokkal együtt berontott a fran­ciák közé és a huszároktól kért töltényekkel tűz alá vette és menekülésre kényszerítette őket. mr­ o­ ­­ galma örvendetesen emelkedett. A csepeli nemzeti és szabadki­kötő gazdasági életünkben igen jelentős szerepet tölt be. Rámutatott arra, hogy az autók száma a kor­mány által hozott különböző intézk­edések következ­tében jelentősen emelkedett- Légügyi közlekedésünk is szép fejlődésen ment át, most azonban a háború sajnosan félbeszakította. A budaörsi repülőtér már nem volt elegendő a forgalom lebonyolítttására s ezért Vecsés mellett Ferihegy-pusztán új repülőtér építé­sét kezdték meg, amely a jövő év őszére elkészül. Idegenforgalmunkat a megváltozott viszonyok­hoz kellett szabnunk. Érintkezést kell keresni a bal­káni és a keleti államokkal a Földközi-tengeri álla­mokkal, lehetőleg Olaszországgal és Svájccal is. De fejleszteni kell a belső vendégforgalmat, az üdü­lési, nyaralási és hétvégi forgalmat is. Ezután részletesen foglalkozott a miniszter a posta költség­vetésére rámutatva arra, hogy az aktív mérleget még javítani is sikerült. Arra törekszik, hogy a posta szolgálta­­­tásait a közönség minél könnyebben vehesse igény­be és azok minél olcsóbbak legyenek. Fejleszteni kívánja a községek távbeszélőforgal­mát oly módon, hogy a kisközségek is éjjel-nappal elérhetők legyenek. A telefonelőfizetők száma 116 ezerről 130 ezerre emelkedett. Az emelkedés a Fel­vidék nélkül is több mint 5 százalék. A Rádió előfizetőinek a száma egy esztendő alatt 395 ezerről 468 ezerre emelkedett- a szaporulat természetesen a visszacsatolt területre esik. Olcsó népvevő készülék szerkesztése és piacrahozása is előmozdí­tja a rádiózást- Csökkent a MÁV deficitje A MÁV-nál a deficitj az előző év 57 millió pengő­jével szemben 47 milló pengőre csökkent. A MÁV működésének ismertetésénél rámutatott arra, hogy a MÁV, feladatát nem csupán az üzleti szempontok alapján kell mérlegelni, hanem figyelembe kell ven­ni azokat a gazdasági és szociális téren nyújtott kedvezményeket is, amelyeket a MÁV a deficit mellett is nyújthat a gazdasági életnek. A beruhá­zások kapcsán 7 millió, a milliárdos beruházásból 28 millió, összesen 35 millió pengő irányoztatott elő. Ezekből a beruházásokból jelentősebb tétele­ket pl. a járművek beszerzésére 19 milliót, felépít­mények megerősítésére 13 milliót, új vonalak építé­sére 10 milliót fogunk fordítani. Hangoztatta, hogy a MÁV díjszabáskönnyítésekkel támogatja a gazda­sági életet. Az elmúlt évben érvényben volt kedvez­ményeket a folyó évben is megújítja és számos új kedvezményt léptetnek életbe. A miniszter ezután a MÁV gépkocsiüzeméről be­szélt, majd hangoztatta, hogy a munkásság szociális helyzetének javítása céljából jelentős intézkedések történtek. Ezek közül legfontosabb a gyermeknevelési pótlékoknak a MÁV ipari munkásokra való kiter­jesztése, a fizetéses szabadság, az államvasúti nyug­­bérek rendezése stb. Végül a MÁV-val kapcsolatos egyéb szociális intézkedésekről számolt be. Varga József miniszter ezután válaszolt az egyes felszólalók kívánságaira. A Ház a kereskedelmi és közlekedésügyi tárca és a hozzátartozó üzemek költségvetését általános­ságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az ülés 6 óra 20 perckor ért vég­et. A Ház mai ülésére 38 interpellációt jegyeztek be, közöttük 32 nyilas, amelyek tárgyalására elő­reláthatóan 6 óra után kerül sor. 1848-ban Asbóth Lajos honvéd őrnagy 450 em­berből és 4 ágyúból álló csapatával vitézül megtá­madta Boksánbányánál Appel császári tábornok erősebb különítményét, amely többszáz oláh felke­lővel együtt megszállva tartotta a fontos bányavi­déket. Asbóth csapata több óráig tartó szívós harc­ban a túlerőt visszaszorította, azután a bányavá­roskát az ellenségtől megtisztította. * 1915-ben vitéz magatartása és az önként vállalt feladat végrehajtásában tanúsított szívóssága és ki­tartása által tűnt ki e napon a volt kassai 34. kö­zös gyalogezred egyik tizedese, Czékmány Ferenc. Borszcenk mellett az Ikván keresztül egy híd ve­zetett az orosz állásokból a mi állásunkba. Bajával már az előző éjjelen megkezdte Czékmány tizedes a híd lebontását s bár az oroszok gyalogsági tűzzel igyekeztek munkájukat zavarni, sikerült a hidanyag egy részét állásunkba beszállítaniok. E napon éj­jel újból kiment embereivel az Ikvához, hogy a túl­só partról is elhozza a hidanyag maradványát. El­lenséges tűzben, derékig vízben dolgoztak, mígnem fáradtságukat teljes siker koronázta. A derék tizedest a nagyezüst vitézségi érem­mel tüntették ki. Pár nappal később egy járőrvál­­lalkozásával, majd egy roham alkalmával tanúsított példaadóan vitéz magatartásával a kisezüst vitéz­­ségi érmet is kiérdemelte. INEMZETI TAAKARÉKOSSZÍG KÖNYVECSKE! JFW EGYENLŐ A KÉSZPÉNZZEL SZÜKSÉGLETEIT EZZEL SZEREZZE BE! $ Iroda.: Kárász­ utca 5. Telefonszám: 25—52. • ••••••••••••••»••»»•••seeeeeeeseeeeeeseeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeegeeeeeeeeeeeeeS Újabb kormányrendelet a beje­lentési k­ötelezettségről Budapest, november 14. A kormány rendeletet adott ki, amely kimondja, ho­gy a bejelentési kötelezettség a lakóhelyre vonat­kozó bejelentésen kívül a honvédelemről szóló 1939: 2. tc.-ben megállapított személyes honvédelmi köte­lezettséggel és a közérdekű munkaszolgálattal kap­csolatos személyi adatok szolgáltatására is kiterjed. A honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, a­­melyben egységesen szabályozza a családi segélye­zéseket. A rendelet az általános rendelkezéseken kívül intézkedik a hatóság­i bizonyítványok kiállítá­sáról és ezek beterjesztéséről is. .. A sárospataki falumunka és annak tanulságai címen tartott előadást kedden este a Bethlen Gábor Kör »­Kedd Esték« előadássorozatában Ujszászy Kál­mán dr. teológiai tanár, a sárospataki falumun­ka megalapítója és vezetője, az első magyarországi nem­zeti munkatábor egyik szervezője és megvalósítója. Ujszászy dr. rendkívül érdekes előadásban vázolta azt a munkát, amelyet a pataki faluszeminárium eddig végzett. Ismertette az első évek nehézségeit­, amikor még csak elméleti térre szorítkoztak. Be­­■Szélt a faluszeminárium virágkoráról, amikor­­az egész ország felfigyelt a pataki református teológusok út­törő munkásságára. Hangoztatta, hogy a faluszemi­nárium mindig csak nevelési munkára fektette a fősúlyt és távol tartotta magától a napi politika hul­­lámait. Ez a munka az ifjúság számára kontaktust teremtett a magyarság uralkodó kérdéseivel. Nem volt hiábavaló, mert felébresztette a vezetők felelőség­érzetét. Megemlékezett a faluszeminárium vándor­könyvtáráról és az ifjúság újságakciójáról. A falu­­művelődését szolgálták ezek az akciók. Különösen a faluművelődés, település és a természeti összetevők rajza volt az, ami legjobban érdekelte a falukutató­ifjúságot. Ismertette azonkívül az első magyar mun­­katábor megalakulását és működését. Előadás köz­ben a diákok kérdéseket adtak fel Ujszászy dr­ nak, aki ezt vita­­keretében tárgyalta meg és adott rá fölvilágosítást. Az előadást a hálás ifjúság hosszan­tartó meleg tapssal köszöni meg. — Halálosvégű vasvillapárbaj. Záhonyból jelen­tik. Má­rta Sándor 50 éves komorói gazdálkodó a földje mellett húzódó dülöút használata miatt hosz­­szabb idő óta viszálykodott szomszédaival. Hétfőn este, amikor szomszédjának 17 éves fiával összetű­zött, a fiú felajánlotta, hogy egyszers mindenkorra intézzék el a vitát párbajjal. Természetesen vasvillá­­ban állapodtak meg. Néhány perces küzdelem után a fiú, Márta Sándor mellébe döfte a villát. Márta rö­videsen meghalt. A csendőrség a fiatal legényt őri­zetbe helyezte. (­­ )

Next