Szegedi Uj Nemzedék, 1939. december (21. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-01 / 273. szám

SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK december 1 péntek Hó- és sárcípő, őszi cipők, iskolacipők Grácia citöviset nyirbálnak. Végül a tisztviselői fizetések felemelé­sét és a nyugdíjkérdés rendezését sürgette. A ja­vaslatot elfogadta. Nagy Ferenc a parasztság kérdéseivel foglal­kozott, és hangsúlyozta, hogy a parasztság számára több l­isturát kell adni. A javaslatot nem fogadta el. Egry Ferenc a javaslattal kapcsolatban foglal­kozott a kisipar és a kisiparosság helyzetével. Olyan kisiparostársadalom kell, amely beleviszi a munkájába egyéniségét és becsületét. Minden­kinek kötelessége, hogy pártolja és erősítse a kor­mányzatot, amely a nehéz időkben is, annyi jóindu­latot mutat. A törvényjavaslatot elfogadta. Az elnök ezután 9 ellenzéki szónokot hívott fel beszédüknek elmondására, de nem voltak jelen és így felszólalásukat törölték. Közi Horváth József csodálkozását fejezete ki affelett, hogy az ellenzéki szónokok, akiknek mód adatott, hogy kifejthessék elgondolásaikat, nincse­nek jelen, ezzel is elismervén azt, hogy kritikára nincs elég alapjuk. Felhívja a kormányzat figyel­mét a családvédelem fokozottabb ütemére, öröm­mel üdvözölné a tisztviselői fizetések rendezésére vonatkozó kormányintézkedést, esetleg családi se­gély formájában. Felszólalása végén rámutatott arra, hogy a szentist­tei határok alatt nem lehet a csonkaország határait érteni, örömmel hallotta azt a férfias hangot, amelyet a külügyminiszter legutóbb elhangzott nyilatkozatában használt. A javaslatot elfogadta. Tegzes László a korszerű szociálpolitika felada­tairól beszélt. Ahogy napirendre került a földbirtokpolitika, éppen úgy napirendre kell tűzni a jövedelem és vagyonelosztás kérdését is. A javaslatot elfogadta. ■ Vályi Nagy Lajos, mint előadó ezután beter­jesztette a közjogi bizottság jelentését a Pesti Ha­zai Első Takarékpénztár részére a magyar elmer használatának engedélyezéséről szóló törvényja­vaslat tárgyalásáról. Az ülés hat óra előtt néhány perccel ért véget, nagyválasztékban Kárász­ utca 3. sz. Telefon: 32—76. Gafencu még nem értette meg, hog­y minden bajnak az oka az ig­azság­­talan békeszerződésekben van? Róma­" november 30. Csáky István gróf válasza Gafencu román kül­­ü­­gyminiszter ,expozéjára igen nagy figyelmet kel­tett az olasz fővárosban. A Resto del Carlino »Igazságot Ma­gyarországnak« cím alatt a következőket írja: Ga­­­fencu igazán jobban tette volna, ha kijelentéseit nem tette volna meg., Igaz ugyan, hogy a román külügy­miniszter elismeréssel nyilatkozott az olasz büle­­politikáról, de vájjon biztos-e benne Gafencu, hogy tegnapi szavai hozzájárultak e politika sikeréhez? Tegnapi beszédében ugyanis azt a tételt kezdte vé­delmezni Gafencu, hogy a trianoni szerződés nem igazságtalan ,és így nem szorul revízió alá. Hát nem értett meg Gafencu semmit az európai válságból? Nem fogta még fel, hogy minden bajnak oka az igazságtalan békeszerződésekben van? Nem győződött meg arról, hogy csakis azok őszinte és igaz­ságos revíziójával lehet elkerülni a véres ösz­­szetűzéseket? Baráti szívvel osztoznunk a magyar nép sorsában a bukaresti kormány váratlan állásfoglalása miatt. A román külügyminiszter részére rossz nap volt a tegnapi. Ebben a felfogásban Magyarországon kívül bizo­nyára osztoznak a többi Balkáni államok államfér­­fiai is, akik tudják, hogy Olaszország hű marad ah­hoz a jelszóhoz, amelyet a Duce már sok évvel ezelőtt­­kiadott s amely végül is győzni fog. Igaz­ságot Magyarországnak! A szegedi tanyavilágban fel kell állítani az egészségügyi központot Szeged, november 3­. A Zöldikeresztes védőn­őképző főiskola veze­tősége nagyfontosságú értekezletet tartott csü­törtökön délután a szegedi városházárn­. Az érte­kezleten megjelent a minisztérium részéről Gaál András dr. egészségügyi főfelügyelő, továbbá Kogutowicz Károly és Lőrincz Ferenc egyetemi tanárok, dr. Tóth Béla tiszti főorvos, Rózsa Ilona, a Zöldkeresztes védőnőképző főiskola fő­­nö­kasszonya és sokan mások az egészségügyi felügyeletet gyakorló orvosok és védőnők sorá­ból. Az értekezleten az orvosok és védőnők be­számoltak a tanyavilágban véghezvitt és elvég­zett és elvégzendő munkáról. A tanyavilág egészségügyi problémáiról ér­dekes kép alakult ki a beszámolók és a hozzá­szólások során. A tanyavilág egészségügyi vé­delmének centralizálására van szükség, mert a decentralizált egészségügyi védelem mellett kel­lő anyagi fedezet hiányában nem tudnak annyi egészségügyi védelmi berendezést felállítani, a­­mennyi szükséges volna ahhoz, hogy az egész­ségvédelmi vonalat az egész tanyarendszerben ki­építhessék. Ilyen centralizált­­egészségvédelmi központ eddig csak Gödöllőn és Mezőkövesden létesült amelyek minden egészségvédelmi berendezéssel (Röntgen,, fogászat stb.) fel van­nak látva. A szegedi tanyav­ágban is fel kell újítani egy ilyen központot s az utak megjavításá­val lehetővé tenni, hogy a tanyai nép köny­­nyen felkereshesse, másrészt pedig innen könnyebben küldhetők ki a berendezésekkel felszerelt védőnők, illetve orvosok. A tanyai egészségv­édelemnek rendkívül fon­tos kérdése az iiskola-fogászat, amely lassanként a megoldás stádiumában jut. Az elv az, hogy vándorfogászat járj­on tanyáról­,tanyára a tanyai isskolákba s a h­osszfogú gyermekeket a helyszí­nen kezeljék. Népfürdő, fekvőcsarnok létesítése is szóba került, amelyekre annál i­s inkább van szükség, mert a tanya egészségügye sokkal rosz­­szabb, mint a városé. A lakások egészségtelenek, a tanyai asszo­nyok nem tudnak főzni. Ezért szükséges egy főzőtanfolyam rendezése is. A miinisztériumi kiküldött hozzászólása sze­rint részben a kormányzat, részben a­ helyii szer­vezetek bekapcsolásával sikerül kiépíteni a tanya­világ egészségvédelmét. Erélyes rendszabályokat léptetnek életbe Franciaországéban a kommunista képviselők ellen Daladier hadügyi és miniszterelnöki expozét mondott Párizs, november 30. (H­avas.) Daladier miniszterelnö­k a kamará­ban felolvasott nyilatkozata elején kegyeletes szavakkal emlékezett meg a három hónap óta tartó háború halottaiiról, m­ majd hangsúlyozta, hogy a­­szárazföldön a hadsereg már bebizonyí­­totta bátorságát. Az előretolt megerősített állá­sokban mindennap biztosítja uralmát. A levegő­ben a légi haderő és az angol légi haderő győzel­mesen dacol az ellenséges szárnyakkal. A tenge­ren az angol és francia hadiflotta megbénítja Né­metország tengerala­ttjáróinak támadását. Nyil­ván ez az oka ann­ak, hogy Németország az akna­­háború esz­közéhez folyamodott. A kormánynyilatkozat ezután rátér az ellen­állás kérdésére. Nemcsak a Magimnot-vonalról, és annak az Északi-­ten­gerig, valamint a Juráig való meghosszabbításáról van szó, hanem a harckocsi elhárító i betonakadályok és kazamaták egész so­ráról, amelyek megvédik a francia földet. Ezt a védelmi vonalat­­biztosítja a légi haderő szüntele­nül a levegőben. A kormány­,nyilatkozat ezután átttekinti a Csehszlovákia megszállá­sa után egészen a leg­utóbbi időkig bekövetkezett eseményeket. Külön kitért Olaszország stoliszikai magatartására és hangsúlyozza, hogy Olaszországnak a háború el­­szigetelésére és kiterjesztésének m­egakadályozá­­sára irányuló törekvése nagy mértékben hozzá­járult a Földközi-tenger békéjének a fennntartásá­­hoz. — A Spanyolországgal való kapcsolataink — folytatta a nyilatkozat —, a kölcsönös megértés szellemében megjavultak. A diplomáciai áttekin­tés során a Német Birodalommal kapcsolatban megemlítette, hogy Németország erőszakot vét és bizalmatlanságot arat. Franciaország és Anglia a békét és bizton­ságot akarta, ehhez azonban miindenekelőtt a há­ború megnyerése szükséges. E felé az egyedüli cél felé kell minden erőnek i­rányulniia. A franciák között vannak embereik, akik éle­tük folyamán háromszor élték át hazájuk Németország által történt elpusztítását, vagy fenyegetését. Elhatároztuk, hogy többé ilyet nem engedünk meg — mondotta Daladier. A belpolitikai helyzetre áttérve a miniszter­­elnök idézte a kommunista párt vezérének néhány hónappal ezelőtt elhangzott kijelen­tését, amely­ből arra lehetett­­következtetni, hogy a kommu­nista párt is helyeselte az ország védelmére fo­ganatosított intézkedéseket. Ezek a kijelentések augusztus végén hangzottak el, de szeptember­ben, amikor valamennyi francia a haza védelmére kelt és a­­kommunisták is .bevonultak csapa­ttes­­teikhez, a kommunitista vezetők hirtelen állásfog­lalást változtattak. Ez az om­lás azonban nem hozta meg gyümölcsét. A nyilatkozat végén egyesülésre hívta fel az országot. Amikor Daladier a kormánynyila­tkozatnak a francia hadseregről szóló részét olvasta fel, Bonte és Cornavin kommunista képviselők lép­tek a teremb­e és helyük felé tartottak. A beszéd erre félbeszakadt. Herriot Bonte szégyenletes magatartásáról beszélt, a képviselő pedig válaszolni próbált a vádakra. A házelnök intézkedésére a kommunista képviselőket a teremből kivezették és a miniszter­­elnök folytathatta beszédét, de közben megje­gyezte, hogy a francia parlament nem tűrheti­ el, hogy árulók legyenek jelen ülésén). Florimont Bontet letartóztatása után átkí­sérték az igazságügyi palotába. Bonte kommunista képviselőnek a kamará­ban való megjelenésével kapcsolatban a kormány felhatalmazást kért a Háztól, hogy függesszék fel a szökésben lévő 10 kom­munista képviselő mentelmi jogát. A délutáni­ ülésen Hierriot beterjeszt­ette a kor­mány kívánságát a Ház elé. A Ház bizottságot választott az ügy elintézésére, az ülést pedig fel­függesztették. — Kinevezés. Budapestről jelentik. A pénzügy­­miniszter dr. Szűcs Ervin szegedi ideiglenes al­kalmazottat a szegedi királyi adóhivatalhoz, dr. S­ő­­tér János szegedi ideiglenes alkalmazottat ugyan­csak ,a szegedi adóhivatalhoz ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazó gyakornokká k­inevezte. Jugoszláviában korlátozzák a lakosság élelmiszer fogyasztását Fehér kenyeret csak orvosi rendeletre lehet majd kapni Belgrád, november 30. Jugoszláviában tervbe vették, hogy a lakosság élelmiszer fogyasztását korláttozni fogják, így szó van arról, hogy hetenként 2 hústalan napot rendelnek el, borjak, malacok és bárányok levágását megtiltják és egységes típusú kenyeret vezetnek be. Búza és más liszt keverékéből állna ez.­­Tiszta fehér kenyeret csak orvosi előírás esetén lehetne kapni Jugoszlávia köztudomású, mind húsban és mind bú­zában igen gazdag. Ezeknek az intéz­kedéseknek nem is az az oka, mintha belföldön ezekben az élelmi­szerekben hiány mutatkoznék, hanem azért akar­ják a belföldi fogyasztást megszorítani, hogy mi­nél több jusson kivitelre, tekintettel arra, hogy e cik­kek iránt, különösen a hadviselő államok részéről igen­­nagy az érdeklődés. Az export fokozása pedig ma minden semleges országnak igen fontos érdeke.

Next