Szegedi Uj Nemzedék, 1942. július (24. évfolyam, 172. szám)
1942-07-31 / 172. szám
2. Eden a háború utáni újjárendezésről Berlin, július 30. Német illetékes helyről közült. Az angol külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy nem foglalkozik azzal a kérdéssel, vájjon a háború után felállítandó nemzetközi bíróságra rábízhatók lennének-e bizonyos európai kérdések: a szerződés megkötésére vonatkozó képesség, a kötelezettségek betartása, stb. nem tartozhatnak ilyen bíróság hatáskörébe, hanem azokat a szövetségközi megszálló hatalmak rendezhetik csak és biztosíthatják. Eden ezzel megerősítette az angol-szovjet titkos megállapodást — jegyzik meg a Wilhelmstrassen — hogy a háború után az európai térség nagy részeit csapatok fogják megszállni, mégpedig elsősorban szovjetorosz csapatok, amelyek ott a hatalmat gyakorolják. Német részről ismételten megállapítják, hogy az angolok és amerikaiak „álmodoznak“, mint ahogy minden megtörtént, hogy az ilyen tervek valósággá ne váljanak. (MTI) Willkie meglátogatja a Szovjetuniót és Kínát Washington, július 30. Wendell Willkie, aki a legutóbbi, amerikai elnökválasztáson mint Roosevelt ellenjelöltje lépett fel, közölte, hogy hosszú utazásra indul, amelynek során meglátogatja a Szovjetuniót, Kínát és a közel- Magyar hősök (M. kir. honvéd haditudósító század közlése.) Dunántúli kemény magyarok, acélizmű zalai legények rohamozták a vörös állásokat. Hullott a gyilkos orosz gránát, belepett a bolsi géppuska, szórta az ólomtüzet a vörös golyószóró. De mindhiába. A dunántúli magyar gyerekek rohamra indultak és nincs hatalom, nincs emberi erő, ami visszatarthatná elsöprő lendületüket. Félelmetesen fölemelő érzés voltlátni őket. Az ősi erő, a magyar virtus lüktetett ereikben és mindannyiunkat diadalittas büszke érzés kerített hatalmába ... Büszkeség magyarnak lenni... Fut az orosz, menekül... Bartay Ferencnek hívták az első magyar sebesült tisztet. Zászlós és egy rohamszakasznak volt a parancsnoka. Kis csapatát az erdőből éppen rohamra akarta vezetni, amikor vállába lépett egy muszkagolyó... A mi autónkon vittük hátra. Amikor fellépett a hágcsóra, ködös tekintettel még visszanézett az erdő felé. — Mi lesz a fiúkkal?... — suttogta kiszáradt torokkal, így véresen, sebesülten is az embereire gondolt. Azután elvesztette eszméletét.... • Villámháborúk korát éljük. A front ott van, ahol az ellenség futtában éppen megáll... A korszerű hadviselés új követelményeket támasztott. Mind gyakoribb, hogy a hadtestparancsnok — így a mi hadtestünké is — szűkebb törzsével együtt az első vonalakban üti fel harcálláspontját, hogy a harchelyzetnek megfelelően azonnal a helyszínen személyesen intézkedhessék. A harcjárőrökkel és rohamjárőrökkel együtt elől megy az aknakutató utász is, a híradók közvetlenül mögöttük már építik a nehéz kábelt és biztosítják a gyors és pontos híradást. A küzdőcsapatok nyomában pedig az útjavítók jönnek. Az oroszországi hírhedt úttalan utak hazájában fontos szerep hárul rájuk... A harc még el sem ült, amikor már megjelennek a civilruhás, karszalagos zsidó munkásszázadok és javítják, építik az utat az utánpótlás számára. ’ ( A Tim előtti harcokban sebesült meg Arató Pál főhadnagy, egy magaslat áttörésénél. A bolsi golyó sisakja széléről lecsúszott s a fiatal tiszt vállába fúródott. Mikor hátravitték a kötözőhelyre, így szólt helyetteséhez: — Vigyázz a századomra, minden, emberemre!... — és elfutotta szemét a könny. Kemény arcélű bakáinak is könny csillogott a szemében. — Isten vele főhadnagy úr, jöjjön vissza közénk mielőbb! Arató Pál főhadnagy szívébe belemarkolt ez a pár szó. Miután orvosi segélyben részesült — szerencsérenem súlyos a seb — nem bírta ki tovább egy napnál, orvosi tilalom ellenére visszaszökött századához és átvette újra a parancsnokságot. Azóta százada egyik hőstettet a másikra halmozza — emberei a pokolba is követnék... • A vörös harcmodor alattomos és gyáva. A bolsi katonai »erények«, leginkább a védekezésben és orvtámadásban nyilvánulnak meg. Természetesen, annál veszedelmesebbek. Elbújnak a föld alá, pincékbe, fák lombjai közé s onnan szórják a tüzet... Egy-egy falu, vagy város védelmére a nők is fegyvert ragadnak. Az orosz az utolsó pillanatig tüzel az előrenyomuló honvédekre, amikor pedig már látja, hogy megállítani nem tudja, eldobja puskáját és feltartja két kezét. Kedvenc fogásuk: jól kiépített földalatti fészkeik elé asszonyt küldenek ki, aki gyermekkel a karján közeledik a magyar baka felé. A honvéd gyanútlanul megy előre, amikor pokoli tűz árasztja el hirtelen a bunkerből és háta mögött az asszony is géppisztolyt ránt elő kendője alól... Ilyenek számára nincs izgalom... A magyar baka nehezen illetődik meg, de amikor először hallotta a »Sztálin-orgonát«, bizony pillanatra megtorpant előrenyomulásában. A »Sztálin-orgona« egy nagykaliberű, messzehordó, gyorstüzelő ágyú, amely állítólag 32, vagy 36 lövést ad le. A lövedékek szalagon futnak és a monstrum-ágyút sínekre építik be. Ha igazak a hírek, minden lövéssorozat után szét kell szedni, így csak minden két órában tüzelhet. Messze a vörös állások mögött foglal tüzelőállást, így ezideig még nem sikerültzsákmányolni ilyen »Sztálin-orgonát«, ahogyan a magyar baka elnevezte. Az oroszok Katyuskának becézik. A hangja különösen vészes, sivító, remegően búgó, mint az orgona és ha megszólal, bakáink rögtön megjegyzik:• Orgonát már Sztálin!... Viszont bakáink erősen kötik magukat, hogy ha Sztálin ennyire »zenekedvelő«, feltétlenül megtanítják. A kesztyűbe dudálni is.. • Hosszú sorokban menetelnek hátrafelé az orosz foglyok. Piszkosak, tépettek, riadtak... Magyar bakák kisérik őket. Egyikük, könnyebb sebesült, vajaskenyeret eszik. Mellette éhes tekintettel nézi a fogoly. Majd kicsordul a nyála... Odaszól néki a magyar, kettétörve a karéjt: — Nesze, egyél, te nyavalyás... Ilyet még úgysem ettél. Magyar kenyér. Kizák László főhadnagy. • FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1942. július, 331.,. péntek. keleti országokat. Willkie hangsúlyozta, hogy utazása nem hivatalos jellegű.. (Búd. Tud.) Szimpátiatüntetés Londonban a kommunisták mellett Berlin, július 30. Illetékes német helyről közült: Berlini politikai körökben tanúságodnak, és mindenesetre érdekesnek találják, hogy Londonban, illetőleg az angol szigeteken egy idő óta bizonyos bomlási tünetek tapasztalhatók. Jellemző erre az, ami szerdán történt. 1.500 kommunista tüntető behatolt az alsóház folyosóira és ott követelték a Daily Worker kommunista napilap betiltásának a felfüggesztését. A délvidéki vonatok augusztus 1-től a nagyállomásra érkeznek és onnan indulnak Szeged, július 30. Augusztus 1-től az Újdombóvár, Szabadka, Újvidék, Óbecse és Zenta állomások felől érkező, illetve oda induló alábbi személyszállító vonatok Szeged-Rókus állomás helyett Szeged nagyállomásra érkeznek, illetve innen indulnak: Szeged nagyállomásra érkezik 9 óra 03 perckor Baja—Szabadka felől, 10 óra 56 perckor Újvidék— Óbecse—Horgos felől, 15 óra 48 perckor Szabadka felől, 18 óra 11 perckor Baja—Szabadka felől, 21 óra 51 perckor Újvidék—Óbecse— Horgos felől és 22 óra 38 perckor Szabadka felől. Szeged nagyállomásról indul 4 óra 28 perckor Horgos—Óbecse—Újvidék felé, 6 óra 08 perckor Szabadka felé, 11 óra 24 perckor Szabadka—Újdombóvár felé, 14 óra 29 perckor Szabadka, Horgos—Óbecse —Újvidék felé és 19 óra 38 perckor Szabadka felé. Felhívjuk az utazóközönség figyelmét arra, hogy a Szabadkáról Nagyváradra és ellenirányba közlekedő sebesvonat-pár változatlanul továbbra is Szeged-Rókus állomásra érkezik, illetve innen indul. Budapesten öt percig mozgott a föld. Az Országos Földrengésjelző Intézet készülékei július 29-én 21 óra 20 perc 32 másodperckor közeli földrengést jeleztek. A műszer legnagyobb kitérése egy milliméter volt. A földmozgás Budapesten öt percen át tartott. . Varga miniszter levele Tukats Sándor főispánhoz Szeged, július 30. Varga József kereskedelem- és, iparügyi minisztert miniszterségének harmadik évfordulóján a Magyar Élet Pártjának szegedi szervezete nevében Tukats Sándor főispán meleghangú táviratban köszöntötte. A miniszter most a főispánhoz, a MÉP elnökéhez intézett alábbi levelében köszönte meg az üdvözlést: — Miniszterségem harmadik évfordulója alkalmából a Magyar Élet Pártja szegedi törvényhatósági szervezete nevében hozzám intézett jóleső üdvözlő táviratodért fogadd hálás köszönetemet és arra kérlek, hogy köszönetemet a törvényhatósági szervezet tagjainak is tolmácsolni szíveskedjél. ’Az évforduló alkalmából a város közönsége nevében is ugyancsak táviratban üdvözölte a főispán Varga József minisztert, aki erre a táviratra a következőkben válaszolt: -— M. kir. iparügyi miniszterré történt kinevezésem harmadik évfordulója alkalmából Szeged város nevében hozzám intézett meleghangú üdvözlői táviratodért fogadd hálás köszönetemet. Arra kérlek, hogy a jó kívánságokért őszinte köszönetemet Szeged város közönségének is tolmácsolni szíveskedjél és egyúttal légy szíves nevemben kifejezésre juttatni azt is, hogy a város célkitűzéseit továbbra is előmozdítani igyekszem. Korszerű anyagismer !*// ♦ • // Hát, api* Hol szerzi be cipőjét a hölgy? A cipősboltibam. És innen hová visz az első útja? A suszterhez. Miért? Mert ahogy a boltajtóm kimegy, letörik a sarok. Mit mond a suszter? „Hja, kérem, biztos rá tetszett lépni!“ Na és a susztertől hova megy? A bognárhoz, mert elhasadt a talp, a kovácshoz, mert leesett a vasalás, a lakatoshoz, mert elromlott a csatt, a műszövőhöz, mert kifoszlott a rüszt, az esernyőshöz, mert beázált és végül egy kis hidegvizes borogatásra a kórházba, mert kidőlt a fa mandulástól. Passzol-e a mai cipőkre az a közmondás, hogyaszongya: „Használva válik?“ A talpa mindenesetre. Az ugyanis válik. És amelyik nem? Az mállik. Mi volt a panasz egykoron? Hogy a cipő töri a lábat. És ma? Hogy a láb töri a cipőt. Mit szól a hölgy, amikor vadonatúj cipőjének egyik oldala kinyílik? Sikít. És mit szól a cipő? Semmit. A másik oldala is kinyíl. Kardos-e a menyecske a mai cipőben? Nem, mert nem mer a sarkára állni. Miben hasonlít a mai cipő a briketthez? Abban, hogy tűzrevaló. És a gyártója? Az is. (K. J )