Szegedi Uj Nemzedék, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-12 / 182. szám
6. SZEGEDI ÚJ NEMZEPtfc Nagyboldogasszony ünnepe a Fogadalmi-templom búcsúja Szeged, augusztus 1. Köztudomású: Szeged népe a magy ár víz, után fogadalmat tett, hogy hatalmas templomot épít a Nagyboldogasszony tiszteletére, ha a város kikelhet a hullámsírból és teljesedik a királyi jóslat: »Szeged szebb lesz, mint volt.« A fislat teljesült és a város a Fogadalmi templom felépítésével beváltotta a szent fogadást. A templom védőszentjének, az egekbe vitetett Nagyboldogasszonynak ünnepe tehát az egész városnak ünnepe. A templombúcsú ugyanis évenkint visszatérő alkalom arra, hogy az odajáró hívek hálát adjanak a templomért és a templomban nyert isteni áldásért és kegyelemért, mi szegediek pedig elsősorban azért, amiért a templom maga is áll: azért, hogy a város új életre indulhatott a nagy árvíz szörnyű pusztításai után. A Fogadalmi-templom búcsújának ennélfogva nem annyira külső ünnepségekben, mint inkább a magábaszállott szegedi magyar bensőséges áhítatában kell kibontakoznia. Ezért állította össze a belvárosi egyházközség vezetősége a búcsú programját olyképpen, hogy abban a bensőséges elmélyülésre legyen minél bővebb alkalom. Augusztus 14-én, pénteken este 8 órakor engesztelő szentségimádás lesz a templomban dr. Halász Pál kanonok, esperesplébános vezetésével, utána közvetlenül gyertyás körmenet indul az egyetemi és püspöki intézetek árkádsora alatt. Az ünnep fénypontjai augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján délelőtt 10 órakor az ünnepélyes hálaadó főpapi mise lesz, melyet előreláthatólag a megyéspüspök úr fog mondani. Este ünnepélyes szentségi áldás fejezi be a búcsúünnepet. A Fogadalmi-templom búcsújával kapcsolatban tehát semmiféle látványosság, vagy kirakodó vásár nincs, mert a vezetőség a fősúlyt a bensőséges áhitalra kívánja helyezni. Éppen azért ezúton is felhívja a város katolikus társadalmát, érezze lelkiismeretbeli kötelességének az ünnepi alkalommal hálát adni, hogy a pusztító árvíz után szép és modern nagyvárosban élhetünk és részünk lehet az új Magyarország felépítésében. A búcsúra vonatkozó közelebbi tudnivalókat egyébként a templomajtókon kifüggesztett hirdetmények is közlik. Minden jel arra vall, hogy a székesegyház idei búcsúja egyike lesz a város legjelentősebb társadalmi eseményeinek és mély nyomokat fog hagyni a hívők ezreinek lelkében, hát, a háztulajdonosok megfizetik. Mivel erre nem voltak hajlandók az illető háztulajdonosok, elmaradt a javítás. Azóta egyre romlottak a rossz járdarészek és ma az a helyzet, hogy azok a Petőfi Sándor sugárúti lakók, akik kénytelenek áthaladni a sugárút elején, hogy hazamenjenek, inkább a kocsiúton, vagy a járda melletti földesrészen gyalogolnak, mert nem hajlandók lábbelijüket tönkretenni. Ez az állapot nem tartható fenn sokáig, s ha másként nem megy, a város kötelezze az illető háztulajdonosokat az elhanyagolt járdarészek javítási költségeinek megfizetésére, hiszen ehhez törvényadta joga van. A harmadik kérdés, amivel foglalkoznunk kell: a Boldogasszony sugárút fáinak a sorsa. Néhány évvel ezelőtt ugyanis igen szép fákat ültettek a sugárúton, de amikor egy két évvel ezelőtt a sarkokra és átjárókhoz ültetett, terebélyes fák miatt több villamosszerencsétlenség történt, a város ezeket a fákat egyszerűen kidobatta a helyéről. Történt ez ugyanakkor, amikor a városfejlesztésre és városszépítésre egyre nagyobb gondot kellene fordítani. Városfejlesztési szempontból sokkal célszerűbb lett volna, ha ezeket a fákat nem vágják ki, hanem áthelyezik a járdaszegély olyan részére, ahol nem korlátozzák a kilátást és nem okoznak szerencsétlenséget. Érthetetlen okból azonban nem ez történt, hanem egyszerűen kivágták és feltüzelték a drága pénzen vett és nevelt fákat. Ugyanilyen érthetetlen intézkedés volt azután, hogy a kilátás korlátozása miatt eltávolított fákkal együtt azokat a cserjéket is kivágták, amelyek egyáltalán nem jelentettek akadályt, részben, mert nem is átjáróknál voltak elhelyezve, részben pedig, mert alacsonyak voltak. Ezeknek eltávolításával az örvendetesen szépülő Boldogasszony sugárutak mely a város legszebb utcái közé tartozott, sikerült teljesen elcsúfítani és kopárrá tenni, ami igazán nem nevezhető városszépítésnek. Időszerű szegedi kérdések: Miért nem sietnek a Széchenyi tér rendezésével? Miért nem javítják végre meg a Petőfi Sándor sugárút járdáját ? Miért irtották ki a Boldogasszony sugárút fáit és bokrait? A múlt hét elején rámutattunk a Szegedi XJ. Nemzedék hasábjain arra a tarthatatlan állapotra, mely a Széchenyi-tér északi részének rendezésével kapcsolatban uralkodik. Úgy látszik azonban, hogy soraink elkerülték a illetékesek figyelmét, mert még mindig igylmaz >a helyzet, pedig azóta már egy tét múlt el. Az Actio Catholica 64. számú filmkritikája A DZSUNGEL TITKAI. Campod zsa táji és régészeti szépségeinek bemutatása, tisztán tudományos és felvilágosító célzattal. ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT. Egy polgári család életében mutatkozó erkölcsi szakadás rajza a hasonló című klasszikus novella alapján. A rossz útra tévedt fiú öngyilkossága ugyan disszonáns végső akkord, de egyébként tiszta levegőjű film. A DAMASZKUSZI OROSZLÁN. Grandiózus történelmi film a török-keresztény harcok idejéből, kifogástalan, sőt egyenesen tolikus szellemű beállítással. SZERELMES LEVELEK. Részleteiben megejtően szép, de a válás alapmotívuma miatt erkölcsi szempontból elutasítandó film. A vállalkozó még most is csak 3—4 emberrel végezteti a munkát, ami így természetesen igen lassan halad, pedig 8—10 emberrel már régen elkészült volna az egész térrendezés. Ezenkívül még más hiba is van itt, a munka lassúságán kívül. Az aszfalt felbontásánál, s az új aszfaltburkolat alapjainak lerakásánál igen sok törmelék, föld, somok halmozódott fel a tér északi bejárajánál, ami a közlekedést akadályozza. Ugyanis a felbontott járda helyett a közlekedés ezen a részen az útközépre terelődött. Itt azonban a homok- és különböző törmelékekből álló kupacok miatt nagyon körülményes és kényelmetlen a közlekedés, s a közönség köréből méltán hallatszik nap-nap után kifakadás a tarthatatlan állapot miatt. Nem tudjuk mi sem megérteni, hogyha már a munka elvégzésének tempóját nem akarja a vállalkozó meggyorsítani nagyobb munkáslétszám alkalmazásával, miért nem viteti el legalább az útból azokat a törmelékeket. Egy hete ugyanis annak, hogy az aszfaltozáshoz szükséges alapozási munkákat elvégezték, semmi magyarázatai nincs tehát,miért tartják ott a dombokat. A másik probléma, amelyre ismételten rá kell, hogy mutassunk, a Petőfi Sándor sugárút kövezetének végtelen elhanyagoltsága. Hosszú évek óta küzdenek már a sugárúton lakók az elhanyagolt járdarészek megjavításáért, azonban eddig semmi eredménye nem volt a küzdelemnek. Egyidőben azért maradt abba az ügy megoldása, mert a város kijelentette: csak akkor hozatja rendbe a járdákat, ha a javítási mun 1942. augusztus 12., szerda. Királyhalmán állítják fel az ötödik közigazgatási kirendeltséget Tavasszal valószínűleg megkezdi már működését a kirendeltség, mely csak tíz kilométerre lesz a legtávolabbi királyhalm tanyától is Szeged. augusztus 11. — A jó közigazgatásnak közel kell jutnia az egyes emberhez, — mondotta a miniszterelnök vasárnapi zalaegerszegi beszédében. Ezt a gondolatot azonban Szeged város vezetősége már régen megvalósítás útjára indította, amikor felállította az egyes nagyobb tanyai központokban az I. fokú közigazgatási kirendeltséget. Ma az a helyzet, hogy Szegeden négy közigazgatási kirendeltség van a belterületen, a felsőközponti és az alsóközponti és a csengelek Ezek közül az első három már évek óta működik, a negyedik, a csengelei azonban még annak ellenére, hogy régen fel van építve, a kirendeltség épülete és meg van szerkesztve ft tisztviselői kara, még nem kezdhette meg működését, mert nem érkezett meg a belügyminiszteri jóváhagyás. Amint azonban ez megérkezik, meg fog indulni a csengelei I. fokú közigazgatási kirendeltség munkája is. Ez a négy kirendeltség azonban még mindig nem elég, hogy a nagykiterjedésű ,szegedi tanyavilágban közelebb vigye a közigazgatást az emberekhez, hanem még több kirendeltség felállítása szükséges. A legújabb kirendeltséget most Királyhalma kapja. Királyhalma ugyanis 40 kilométerre van a várostól és így különösen a nagy nyári dologidőben, igen sok kárral járt a tanyai lakosságnak ügyes-bajos dolgai után való járás, mert sokszor egész napi munkájukat elvesztették azzal, hogy a városban valamit elintéztek. Az sem volt egészen jó megoldás, ha az alsóközponti kirendeltséget keresték fel, részben azt túlterhelték munkával, másrészt pedig az is 20 kilométerre van Királyhalmától, tehát nem volt teljesen kielégítő megoldás ez sem. Ezért határozta el a város vezetősége, hogy Királyhalmán állítja fel a legújabb közigazgatási kirendeltségét. Az új kirendeltség hivatalo helyiségeinek befogadására szolgáló épületet már a közeljövőben fel is építik, s az a tavasszal már valószínűleg olyan állapotban lesz, hogy a kirendeltég be is költözhet. Az épület helyének kijelölése céljából kedden délelőtt Királyhalmára utazott Katona István tanácsnok, Breinovics Vilmos műszaki tanácsos és velük együtt az építési bizottság királyhalmi tagjai. A megejtett felmérések és a pontos helyszíni tanulmányozás után, mint a kirendeltség számára központiassága miatt legjobban megfelelő helyet, a templom melletti területet jelölték ki, mely egyébként igen közel fekszik a kisvasút végállomáshoz is. A kirendeltség épülete ezen a helyen a kirendeltség területéhez tartozó legtávolabbi tanyától is csak 10 kilométerre lesz, ami nagy könnyebbséget jelent a tanyai lakosságnak. Ugyanis a kirendeltségen fogják intézni a községi bíráskodáshoz tartozó ügyeket, az állat és közegészségügyi ügyeket, azonkívül a többi olyan elsőfokú közigazgatási ügyet, melyet eddig csak a városban, vagy a 20 kilométerre levő alsóközponti kirendeltségen lehetett elintézni Szegedi Új Nemzedék telefonszámai: kiadóhivatal és nyomda: 11-53, szerkesztőség: 21-53.