Szegedi Uj Nemzedék, 1944. február-július (26. évfolyam, 26-171. szám)
1944-02-02 / 26. szám
1944. február 2. szerda. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Antal István, Bornemisza Géza és Szász Lajos miniszterek a közellátás legfontosabb kérdéseiről A kereskedelemnek nem hivatása, hogy a gazdasági élet parazitáit hizlalja Budapest, február . Dr. Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter elnökletével hétfőn délelőtt a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tanácstermében tartották meg a szokásos havi tájékoztató értekezletet. Az értekezleten megjelentek Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Szász Lajos közellátási miniszter, báró Bánivffy Dániel földmivelésügyi miniszter és Zsindely Ferenc kereskedelem és közlekedésügyi miniszter, valamint a különféle gazdasági érdekképviseletek, intézmények és egyesületek meghívott képviselői. Dr. Antal István megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az előttünk álló új esztendő nemzetünkre és azon belül közgazdasági életünkre is súlyos megpróbáltatások időszakát fogja jelenteni. Szembe kell néznünk azzal a helyzettel, hogy az elkövetkezendő hónapokban mind az általános életviszonyok, mind a gazdasági funkciók, a termelés, az elosztás, a fogasztás egyre nehezebb és nehezebb problémák elé kerül. A megpróbáltatások minden erőnket igénybe veszik majd, mind anyagi, mind lelki szempontból. Az anyagi és lelki tényezők a dolog természete szerint a legszorosabban kapcsolódnak össze; a legteljesebb erőkifejtésre lesz szükség anyagi és lelki vonatkozásokban egyaránt. Előre kell számítani arra, hogy a lét és nemlét kérdéséért folyó gigászi küzdelem a jövőben egyre közelebb kerül határainkhoz és akarva, nem akarva teljes erőnket latba kell vetni, hogy az áradat el ne öntse a mi barázdáinkat. Ebben a küzdelemben a legnagyobb szerepe lesz lelki erőnknek, nyugalmunk megőrzésének, hitünk megtartásának, a bizalom fokozásának és a legnagyobb egyéni és közösségi áldozatkészségnek. A jövőben minden munkának a legjavát kell nyújtanunk ahhoz, hogy nemzetünk ebben a nagy megpróbáltatásban megmaradjon és a jövőben tovább fejlődjék. Ezután Bornemisza Géza iparügyi miniszter rámutatott arra, hogy tulajdonképpen két problémakörről van szó. Első: a mezőgazdasági üzemeknek üzemi iparcikkekkel való ellátása és második: a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak ruhaneművel és cipővel való ellátása. Amenynyire magától értetődik, hogy a mezőgazdasági üzem folytatásához szükséges mindennemű üzemi anyagot, ha kell még a legnagyobb erőfeszítés árán is rendelkezésre kel bocsájtani, annyira világos az is, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, ellátása sem kapcsolódhatik ki az egész dolgozó magyarság ellátásából. A mezőgazdasági üzemeknek üzemi iparcikkekkel való ellátása terén a főprobléma állandóan a vasáruval való ellátás volt. 1944. évre szóló mezőgazdasági vastermelés és szétosztás terén sikerült olyan folyamatot kidolgozni, amely lényeges javulást hoz a múlttal szemben. Az előző évhez viszonyítva több, mint háromszorosára emeltük a mezőgazdaság rendelkezésére álló rudvas, keréksínvas és patkóvas mennyiségét. Ami a gépgyártás programját illeti, tapasztalata szerint az ország cséplőgéppel bőségesen el van látva. Készségesen hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági gépeket, különösen az egyszerűbbeket — mert ezek a legfontosabb külföldi behozatalok is — szaporítsuk. — Ami a mezőgazdasági lakosságnak ruházati cikkekkel és cipővel való ellátását illeti, nem tudja helyeselni azt a felfogást, amely a beszolgáltatott pontokhoz kívánja kötni az ilyen cikkekkel való ellátást. Sajnos, készleteink állandóan csökkennek, ami különösen a textilre vonatkozik, mert a bérellátás terén kétséglenül lehet javulást elérni. A ruházati cikkekkel és cipővel való ellátásnál csak az lehet a szempont, hogy ki van erre elsősorban ráutalva, s kinek a munkaképességét kell elsősorban fenntartani. Az e cikkekkel való ellátást tehát nem a postrendszerrel kell összefüggésbe hozni, hanem bizonyos munkakötelezettséggel s a szétosztásban egyformán kell részesülni minden dolgozó magyar embernek, legyen akár mezőgazdasági, akár ipari munkás, akár tisztviselő. A lakosságnak textilekkel való ellátása mind nehezen feladattá válik és ezért a legteljesebb igazságosság mellett mindinkább a hatósági ellátás alapjára kell helyezkednünk. Szász Lajos közellátási miniszter erdelkedett szólásra. — A közellátás lényegileg szervezés — mondotta. Alapja: a termelés. A gazdgsági élet szervezetét a háborús viszonyok természetszerűleg mindig megbolygatják. Olyan szervezetek létesítésére van szükség, amelyek a gazdasági élet egy-egy ágazatát összpontosítani tudják. Ez történt legutóbb a bőrgazdálkodási kormánybiztos kinevezésével. — Az ellátás tekintetében — hogy a bőrnél maradjak — a helyzet, mint minden háborúban, természetesen az idén is, súlyos. Amikor a mezőgazdasági bakancs akció megindításáról volt szó, ezt az akciót 150.00 pár bakancs elkészítésével és szétosztásával kezdtem meg. De ma már ott tartunk, hogy a ’ 150.000 párat indult akciót 300.000 párral tudtuk bővíteni. Ezenkívül most egy talpakció is kezdődik, amelynek keretében elsősorban a mezőgazdasági munkásságot látjuk el bőrtalppal, hogy a meglévő rossz lábbelijét kijavíthassa és használhatóvá tehesse. Ebben az akcióban részesül az OMBI minden öregségi biztosításba bevont tagja. Azt hiszem, ezzel a két akcióval jelentékeny mértékben segítünk a mezőgazdasági munkásságon, beleértve a cselédeket is.Ebbe a kategóriába az öt holdnál kisebb törpebirtokosok is beletartoznak. Ebből az akcióból minden mezőgazdasági munkás részesül, vagy bakancsot kap, vagy talpat, lesznek olyyanok, akik bakancsot és talpat is kapnak, de valamelyikből mindenki fog kapni. A textilanyagokkal való ellátás szintén nagy nehézséggel jár. A mezőgazdasági munkás akció folyamatban van Méreteiben ötször akkora, mint az elmúlt évi akció volt, mégpedig nem árban, hanem mennyiségben ötször akkorai, mint az elmúlt évi. A közellátás három gócpontra helyezi a súlyt. A mezőgazdasági mukásságra, az ipari munkásságra és a kistisztviselőkre. Ez a három réteg az, amelyre a legtöbb gondot kell fordítanunk. Az akciók tehát nem vonatozhatnak csak a mezőgazdaságra. Folyamatban van a hadiüzemi munkásoknak lábbelivel és ruházati cikkekkel való ellátása és megkezdődött a kistisztviselőknek textianyagokkal való megsegítése is. Ezeket az akciókat folytatni kell, de mindenki részesüljön. • • BELVÁROSI MOZI Szerdán és csütörtökön is nagy vidámság tanyája lesz! Bemutatásra kerül: DANIELLE DARRIEUX hallatlanul mulatságos vígjátéka, az Eleven ördög Vidám, szellemes, ötletes cselekményű, mulatságos bonyodalmakkal és pompás muzsikájú ragyogó vígjáték. Írta, a legjobb francia vígjátékíró: YVES MIRANDE. Főszereplők: Danielle Darrieux, Albert Prejean és Lucien Baroux Ezt megelőzi: a Muzsikáló május a jövő művészek Ígéreteinek bűbájos tündéri kisfilmje. Előadások köznap 3, 5,7, ünnepnap és vasárnap 2, 1él 4, 5 és 7 órakor SZÉCHENYI MOZI Ma és holnap a nagysikerű Móriczy Zsigmond- vígjáték: Sári bíró Főszereplők: Mály Gerő és Lázár Mária, V G6Hiány, Pataki, Kelemen É., Mihályi, Bihari, Pásztor, Kamarás. Előadások szerdán 2, fél 4, 5, 7 órakor, csütörtökön 3, 5, 7 órakor. Tel.: 26-36 Korzóban Erdély festői tájain lejátszódó ízig-vérig magyar filmalkotás! Sárdy János, Adorján Éva, Petrovics Szvetiszláv felejthetetlen főszereplésével Kalotaszegi .3 FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ Ami már most a mezőgazdaság ellátásának kérdését illeti, a mezőgazdaságtól a termelés fenntartását, sőt fokozását és a terménybeszolgáltatási kötelezettség teljesítését joggal és jó lélekkel nem kívánhatjuk, ha nem teszünk meg mindent annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdaság a szükséges üzemi anyagokkal és elsőrendű létfenntartási jellegű iparcikkekkel a lehetőség határain belül ellátassék. A mezőgazdaságtól a közélelmezés érdekében feltétlenül meg kell követelni a beszolgáltatást. Ezt a rendszert fenn kell tartanunk,, csiszolnunk kell, hogy teljesen az élethez simuljon. Amikor azonban a mezőgazdaságtól megköveteljük, hogy termeléséből bizonyos részt a közellátás céljaira beszolgáltasson, ugyanakkor az ipartól meg kell követelnünk, hogy teljes termelését szolgáltassa be a közellátás céljaira. A mezőgazdaságnak iparcikkekkel való ellátását a munkával, a munkateljesítéssel kell összekapcsolni. Arról van szó, hogy a gazdaság a végzett munka ellenében munkásainak rendelkezésére tudja bocsájtani azokat az iparcikkeket, amelyek nélkül a gazdasági munkás munkáját egyáltalán nem tudja elvégezni. Szoros kapcsolatra van szükség a munkás és a munkaadó között. Oda kell kötni a mezőgazdasági munkást munkahelyéhez, nem kényszerítő rendszintpályokkal, hanem gazdasági intézkedésekkel is. Ilyen módon kell felfogni tehát a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésének a viszonyát az ipari anyagokkal való ellátáshoz. — Az árakról állandóan sok szó esik — folytatta tovább a miniszter.— A mezőgazdasági és ipari árak viszonyának megállapítása nem olyan egyszerű dolog. Tulajdonképpen egy matematikailag ki sem fejezhető viszonyról van szó. A mezőgazdasági és ipari cikkek között akkor van megfelelő árharmónia, ha mezőgazdaság is és az ipar is meg tud élni a termelésből. Az egyes cikkek árviszonyának alakulása is nagyon sok körülménytől függ. A ma tapasztalható áremelkedések egyik legfőbb indoka a külföldi nyersanyag áremelkedése. A mai gazdasági helyzet mellett azonban nem válogathatunk, hanem azzal kell megelégednünk, amit egyáltalán kapni tudunk. A hiány pedig az áraknak emelkedésével jár. Ennek következtében, bár meg kell maradnunk a százszázalékos kulcs alapján történő árrés megállapításánál, azonban az árrést maximálni kell. Bármilyen értékes árúról legyen is szó, a kereskedői árrés bizonyos összeget meg nem haladhat. Ennek ellenére az árrés maximálását megcsinálom és még ezen a héten kiadom a rendeletet, amely ezt megkezdi. Ezt a kereskedelmet fenntartani, amely ma itt van, a magyar gazdasági élet nem bírja. Minden tiszteletem a tisztes kereskedőé, de vannak a mai viszonyok mellett, a normális viszonyok között sem tud az ország 25.000 textilkereskedőt és 25.000 cipőkereskedőt eltartani. Ezeknek a kereskedőknek, igen jelentékeny része nem is kereskedő és nem is akar kereskedő lenni. Nyugodt lélekkel veszem kezembe az irányítást és nyúlok hozzá a kereskedelemnek ehhez a vitális kérdéséhez, mert a kereskedelemnek nem hivatása, hogy a gazdasági élet parazitáit hizlalja. Az értekezlet nagy helyesléssel fogadta Bornemisza Géza iparügy- miniszter és Szász Lajos közellátási miniszter felvilágosításait. (MTI.) •