Szegedi Uj Nemzedék, 1944. október (26. évfolyam, 223-226. szám)

1944-10-01 / 223. szám

ftZEOEDI Üjr NEMZEDEfT 1944. október 1. vasárnap. Ahol a királyok bora,­­ a borok királya terem U­dveMt- SaioMi­auiUei^^ szeptemb­er hő. A múlt és jövő városa ... Rákó­czi a szomszédos Borsi szülötte. Különleges szcenikai tréfa, hogy a közel milliós pengővel készült ju­­biláris filmről, „Rákóczi nótája“, es ez a kis falu maradt le. Hogy a történetnél maradjunk, Kossuth a közeli Monokon született és, mint utóbb a Lónyayak és a két Andrássy, az újhelyi piaristáknál tanul. Kazinczy fél órányira, Szép­halmon pihen. Lavotta, Fáy And­rás, Komáromy János: mind ez ál­dott tájat vallják sírjuknak—böl­­csőjüknek. Tíz kilométerre Sáros­patak: ezernyi ragyogó kultúrem­­lék. De a jövő is biztató.. . A város öt felé ágazó fővonalainsk és há­rom állomásával mint gócpont be­lépő kapu Ukrajna felé. Itt még a főutcán is mozdony fütyül. Tria­non után kitolódik határvárosnak, az immár történeti fogalommá avandzsált ..Ronyva“ szivén vágja át a várost. Nem cseheket és ma­gyar lelkeket, világokat választ szét. Benes tán itt akarta felhoz­ni az angol flottát.­.. Utóbb a műsor némileg módosult, a mi Ronyvánk pedig ma is méla ön­­tudattal görgeti habjait, akár a békanyálas örökkévalóság: „így volt és így is lesz.“ Ahogy a város visszakapta környékét, két­száz­ezer lakóval, felpezsdült az élet.­­ Egymásután sarjadnak fel az OTI, állami iskolák, impozáns Levente­központ, az Oncsa hatalmas ko­lóniája. De tán legmeghatóbb a „Hősök Ligete“, a maga zsáne­­rében úgyszólván páratlan emlékmű több százezer pengő költséggel. Az öregtemplom imádságos árnyé­kában, hol a csendes estharang­­szó mindent kiengesztel... ma is itt lüktet, agitál a Hegyaljai tájakon. A piaristák általában nagy szerepet játszottak a város kultúrtörténetében. Barokk­ tem­plomuk itt méláz, muzsikál a vá­ros szívében, mint Strauss-meló­­dia, a régi tavaszi délutánok és az újhelyi diákélet ezernyo napsuga­ras emlékével. Az újhelyi piaris­táktól került ki a hegyaljai intel­ligencia tekintélyes hányada és mint gazdák is kitűnően megáll­­ták helyüket nagyobb szőlősgazda­ságukkal és mádi terjedelmes ura­dalmukkal ... Csap felől éles fütty hasít az éjszakában. Bejárt az éj­féli vonat. „Budapest-Miskolc har­madik vágány!“ A mozdonyóriás felhördül és az álomringató,­ fe­hér éjszakában búcsúzik — Sátor­aljaújhely, Zempléni­g. Ipar, fürdőku­ltura, vasút Egyébként az újhelyi várospo­litikának mai hármas jelszava: „Ipar! Fürdőkultúra! Vasút!“ Itt virágzik a Hangyának ma orszá­gosan legnagyobb ipartelepe. A város joggal kéri vissza Kassától egykori MÁV-főműhelyét, mert állomásainak forgalma a napi száz vonatot meghaladja. A teher- és rendezőpályaudvara most van ké­­rülőben. De mint fürdő, strand és wikend-város is kimagasló. Az országos turisztikai térképen tán it legsűrűbb a gyűrű! Most épül, közel milliós költséggel, impozáns sttrandja, a Palatínus mintájára, de­­ messze környék is szivárvány, erdő, vadvirág, madárdal. Közel­ben Radvány, immár európai hírű luxus-üdülő, Károlyi grófék kas­tély-penzióiban közel kétszáz elő­kelő vendég. Váró Aladár dr. pol­­­gármester agilis tempója életet, új világot varázsolt a tespedésbe. Szociális gondoskodása megterem­ti a modern hűtőházat, sertéshíz­­lalót, hatósági húsüzemet. De Ujhely minden felett a bor és hangulat városa. Tokajhegyalja központja és a borkereskedelem nagy tőzsdéje. Francia Champagne magyar verőfényben. Itt minden a borból és bornak él! A város ha­tára egyetlen óriási szőlőskert. Végeláthatatlan glédában sorakoz­nak a szőlőtőkék, karótámaszuk­kal. Isten keze gyújtotta fel ben­nük a tüzet és zamatot, a szamo­rodni lelkét és illatát, melyet Vol­­tairen és Goethén kezdve annyb­­an megénekeltek pápák és II. Jó­zsef dicsőítettek. .Az árnyas domb­oldalakhoz sűrű­ szerteszét fészkek tapadnak, pincék, hangulatos bor­­házak. A városban is majd minden háznál kimérő, korcsma, szövetke­zet. Vincellériskolák, pincegazda­ság. Ide utas nem jön demizson nélkül és itt minden bánat meg­találja patikáját. Egynéhány atyánkfiának ábrázata úgy ki van hímezve tulipiros borvirággal, mint a matyóköntös és a régi jó időkből a „Tulipán“ meg Vinicai bácsi sok viharos éjszakáról regél­het. Történelmi hivatás Emnid szépség mellett felmuzsi­kál a város történeti missziója is. A Gondviselés azért állította ide a határsávra, hogy a többi felvi­déki centrummal — Kassa ,Ung­­vár, Munkács —­ őrbástyája le­gyen a keresztény magyarságnak, a felülről áramló pánszláv-szov­­jet­ hullámveréssel szemben. Új­hely ezt a hivatását mindenkor, a magyar sors legkeserűbb óráiban is, híven betöltötte és állja a stá­ciót ma is. Az újhely-gyárvárosi állomás volt az első magyar par­cella, Ó-Komárommal együtt, mely 20 évi trianoni átokból visz­­szatért az anyaország kebelére. ... Alkonyodik. A főállomáshoz vezető pompás, kettős fasorban felcsillan a lámpák gyémántsze­me. A távolból még búcsút int. Sátorhegy erdőkoszorújából, az immár országos hírű Magy­ar Kál­vária. Mint Isten kibontott védő­szárnya lebeg itt a határszéli, kö­dös éjszakában, virrasztva népek, álmok és egykor tán századok fö­lött. A nemes emlékű piarista, Szepessy Bódog hordta össze kö­veit és vésette imádságba, lendü­letbe: „Feltámadunk!“ Ma már ő is a kecskeméti temetőben várja a feltámadást, de lelke, energiája SORS­JEGYEK az osztálysorsjá­­ték­­ húzására leg­nagyobb szám­választékban kaphatók PETŐ bankházban Románia és Maniu üzletei Aki a balkáni politika módsszereit is­meri és cisztában van e politika n­gy­­ságba hajló mesterbajnokainak szemé­lyével, csak kevés meglepetéssel veheti tudomásul, az augusztus 24.-ére vir­­rh­ó éjszaka kirobbantott romániai for­dulatot. Augusztus 23.-ám, szerdán a Bukarestben megjelenő reggeli lapok még fuvolahangon tettek esküt a tér­idegen nemzetektől mentes európai gondolat mellett, s nagy kardcsörtetés­­sel hirdették a bolsevizmussal való le­számolást. Este félti­zenkettőskor pedig már tervszerűen körülzárták volt a ro­mán fővárosban Németország és szö­vetségeseinek követségi és egyéb kül­képviseleti épületeit, elvágták a tele­fonvezetékeket és igyekeztek ezek sze­mélyzetét elzárni minden híradás és hírvétel elő. A román királyi klikk lépésének már másnap megmutatkoztak a következ­ményei, mégpedig elsősorban a ma leg­fontosabb szektorban, a hadseregnél. A hadsereg szinte órák alatt három részre szakadt. A német csapatok kör­zetében lévő román csapatok továbbra is helyükön maradtak, az önálló front­szakaszokon azonban a legnagyobb ré­sze eldobálta fegyverzetét és útnak eredt, hogy hazatérjen, mintha semmi sem történt volna. Ezek között jócskán akadtak olyanok is, akik átmentek az ellenséghez, a Szovjethez és felkínál­ták szolgálataikat. A harmadik fegy­veresen a király mellé állott, s ezek a csapatok voltak azok, amelyek Buka­restben utcai harcokat kezdeményeztek, körülzárták a német parancsnoksági épületeket Ha az értelmi szerző személyét ke­­ressük, úgy elérkeztünk Maniu szemé­­lyéhez. Fölösleges volna Maniu első világ­háború előtti politikai csavargörbéit felrajzolni, az is idejét múlta már, mi­­ként tömte meg zsebeit az első világ­háború után a Páris körüli békediktá­tumok légk­örében, mint a­z Uberáns­­parasztpárt elnöke, mert Maniu akkor sem feledkezett meg a guruló érmék­ről, amikor az egész párisi és Páris­­környéki szerkezet már korhadozni és recsegni-ropogni kezdett „Fel kell fegyverkeznünk a Szovjet ellen“ — adta ki a jelszót Maniu és angol-francia barátai kissé fanyar kép­től figyelték sürgését-forgását. Csak alig tudta őket kissé megnyugtatni, hogy a fegyverszállításból nekik is jut­tattak, ez természetesen enyhítette a helyzetet, főleg az elért haszon mér­tékében, Maniu pedig Romániájával együtt fegyverkezett a Szovjet ellen. Ott volt mindenütt — nem ugyan fegyvergyárak és hadiüzemk géptermeiben, vagy az irodák könyvelőségében, ahol ellen­őrizni kellett volna a tömérdek svind­­lit és panamát, hanem a fegyvergyárak vezető igazgatósági tagjainak soraiban, ott ahol a cseh Skoda-gyár a sápokat osztogatta, egyszóval ahol zsebelü le­­hetett.­­ Ez a Szovjet elleni fegyverkezés tére­r­mészetesen most egy kis üröm a nagy­­ örömben. De sebaj, szerzett 6 érdemes­két, no meg egy kis újabb pénzt, az angoloknál is. A serény férfiúról csak kevesen tudják, hogy ő a legutóbbi években tétlenségre kárhoztatva sem maradt tétlen. Tagja lett az angol tit­kos­szolgálatnak, a Secret Servicenek­ és ebbeli minőségében ő adta meg a fontos, térképszerű adatokat például a ploesti olajforrások bombázására, Bu­karestről nem is szólva. Ez pedig ha nagy tekintélyt nem is, szerzett neki jócskán pénzt az angoloktó­. PÁLINKA valódi kisüsti 25 literen BOR a tali f ételekben napi áron 5 literes elsőrendű minőségű dem­onnal együtt 45 P-ért kapható KUCSKA MIHÁLY söntés Szeged, Kossssuth Lajos sugárút 21. Családodért, jövődért lég­y nemzetőr!

Next