Székely Hírmondó, 1999. április-június (4. évfolyam, 13-25. szám)

1999-04-02 / 13. szám

ARCVONAL 1999/13. MONDO Képviselő a pb­ előtt­ájékoztatt az Agache-perről 999. március 9-én egy Ploieştit képviselő ar­l értekezett a képviselő­höz plénuma előtt, hogy az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete román­ellenes gyűlöletet keltett és szít továbbra is városunkban. Szintén ez a képviselő adott magyarázatokat arra vonatkozóan, hogy mi is történt Kézdivásár­­helyen 1989. december 22-én. Az akkor elhangzottakra a képviselőhöz plénuma előtt 1999. március 23-án vlaszolt Tamás Sándor, elmondva, mit is takar az un. Agache-per. „ Kézdivásárhelyen 1989. december 22-én a többszáz főből álló forradalmi tömeg, a szolgálati visszaélései miatt — és sem­miképp nemzeti hovatartozása miatt — meglincselte Aurel Agache őrnagyot, a helybeli gazdasági milícia hírhedt főnökét. Visszaélései és brutális magatartása ma is keserű emlékeket idéz a város és a megye lakóiban. Az érintettek nyilatkozata szerint Aurel Agache törvénytelenül kobzott el nagy mennyiségű arany ékszert, pénzt kért és vett el, hogy „megértőbb legyen“, nőket erőszakolt meg, ártatlan embereket vert meg, az általa végzett házkutatások családokat és emberi életeket tett tönkre.” Többek között nagy fontossággal bír a Kovászna megyei milí­cia volt parancsnokának, Gavril Ardelean ezredesnek ezzel kap­csolatos nyilatkozata — mondotta Tamás Sándor -, mely a megyei lap 1990. január 5-i számában jelent meg: „Általában a lakosság jelezte, ha a milicisták visszaéltek hatalmukkal, így történt ez Aurel Agache esetében is. Több alka­lommal is volt az erkölcsi bizottság előtt emiatt, Barótról Kézdi­­vásárhelyre neveztem ki. Levelekben és telefonon értesítettek arról, hogy a házkutatások folyamán elkobozta a család aranyá­nak egy részét, zsarolta az embereket, az utcán polgárokat állított meg, akiktől ékszereket kobzott el...“ Tamás Sándor azt is megjegyezte: „cinikus módon Ion Iliescu elnöki rendelettel Aurel Agachet a forrradalom mártírjának nyil­vánította.“ A Bukarestben hozott ítéletet a képviselő igazságtalannak és diszkriminatívnak tartja. „E per politikai perré vált, melyben megtalálható a nemzeti megkülönböztetés minden eleme, s ráadá­sul érezhető a nacionalista, idegengyűlölő pártok politikai hatása is. -bokor- B Országos tiltakozás a m­árcius 24-én tiltakozó megmozdulást szerveztek országszerte a szakszervezetek. A Kovászna megyei tiltakozók,­­kb. 2000-en, a Prefektúra előtt gyűltek össze és egy küldöttség átnyújtotta a követeléseiket tartalmazó listát a defektusnak. Kézdivásárhelyről, információink szerint, a bútorgyár és a csavargyár dolgozói közül vettek részt. A csavargyári szakszervezet elnöke, Bende Géza kérdésünkre elmondta: négyen vettek részt a felvonuláson, ahol a vállalatok bezárása ellen tiltakoztak. Telefonon értük el Csatlós Mihály Le­ventét, a Felső-Háromszéki Pedagógus Szakszervezet elnökét, aki a következőket nyilatkozta: „A kézdivásárhelyi és környéki pedagógusok nem vettek részt a tiltakozáson. Véleményem szerint úgy­sem tudnánk lényegesen növelni a tiltakozók számát. Az utazási költségeket, az óraelmaradásokat figyelembe véve nem érte meg, hogy részt vegyünk.“ Bitay Éva, a Wesselényi Könyvtár vezető könyvtárosa így vélekedett: „Az intézményben 3 szakszervezeti tag van, tudunk a tiltakozásról, a megyei könyvtár értesített minket. Ahhoz, hogy le tudjunk utazni, be kellett volna zárni a könyvtárat, ilyen körülmények között nem vettünk részt a 14:30-kor kezdődő tiltakozáson.“ A Transilvania Jurnal napilap részletesen tudósít az eseményről, amelynek címében azt állítja, hogy nem annyira szakszervezeti, hanem inkább politikai jellege volt a felvonulásoknak. -bence­ Olvasói műkritika atom® n* kovásznai Körösi Csom­a Sándor Líceum diákszínészei nemrég / ^ \ lélegzetelállító produkcióval léptek színpadra. Hétvégeken vidéken is­­/^előadnak. Az Örkény egyperceseiből összeállított műsor a főleg gyer­mekekből álló közönség körében arat nagy sikert­­ az alkalmazott groteszk mozdu­latok, mimika révén. Az összeállítás mondanivalója vagy érdektelen, vagy értel­metlen a nagyérdemű számára. Zágonban volt alkalmam a több mint egyórás előadást végignézni. A faluban ez volt a második próbálkozás az említett előadás bemutatására, az előző ugyanis közönséghiány miatt elmaradt: alig öt (igen: 5) személy volt kíváncsi rá. Aztán egy lelkes kultúra-párti személy kijelentette: "Lesz közönség!“. És lett! Beszerveztek hét felnőttet és körülbelül 50 kisiskolás gyereket (a felnőttek közül többen csak gyereküket kísérték el). Pedig az előadás színvonala, rendezése komolyabb nézősereget is megérdemelt volna. A diákok határtalan lelkesedéssel játszták az egyperceseket: a Szóvirágok, a Nászutasok a légypapíron, a Bevégezetlen ragozás és más alkotások kerültek terítékre, azaz színpadra. A közbeiktatott „Trillák“ Molnár János kitűnő rendezői munkáját dicsérték. Még a jelenlévő plébános és a polgármester is kacagott a lánynak öltözött fiú mozdulatain, a közönséget az előadásba bevonni próbáló színészek igyekezetén. A szöveg, a mozdulatok értelmezésével nemigen törődött senki. Pedig érdemes lett volna, hisz világunk prostituálódott társadalmára, helytelen tetteinkre, emberi gyarlóságunkra ismerhettünk rá. Az előadás megnézésével és megértésével súlyos követ­keztetéseket vonhatna le a néző. De még azok is jól mulathatnak, kiknek ugyanannyit jelent mint egy vásári cirkuszi műsor. Ha alkalom van rá, ne mulasszuk el megnézni és megemészteni ezt a sikeres összeállítást. És ha nem is érdekel nagyon a kultúra, a belépőjegy megvásárlásával ad­junk esélyt a színjátszó csoport­nak a fejlődésre. Ezt tették Zágonban is. Bokor Gábor Betörés a Districtnél 30 milliós kár árcius 20-án újabb betö­rés történt Kézdivásár­­helyen, ezúttal a District Dialog kézdivásárhelyi kirendeltsé­gének üzletét „látogatták meg" hívat­lan vendégek. A történtekről Könczey Lenke, az ügynökség helyi fiókjának irodavezetője számolt be lapunknak. K. L.: Pénteken este fél nyolckor hagytam el az ügy­nökséget, bekapcsolva a ri­asztó berendezést. Szombaton reggel a Datas GSM ügynöke, Stroia Victor telefonált, hogy betörtek az üzletbe. Mikor ért a helyszínre és mit tapasztalt ott? K. L.: 8 órakor értem az ügynökséghez, ahol két rendőr fogadott. Szerintük a betörés 5 és negyed hat között történ­hetett, a tettesek a jobb oldali ajtó ablakszemén hatoltak be a helyiségbe. Hiányzott 3 drb. Motorola, 3 Nokia 5110-es és egy Alcatel One Touch View mobiltelefon, valamint 2 Nokia, 2 Alcatel és egy Erics­son bérházat. Ezek értéke több mint 30 millió lejre rúg. Elfogták-e a tetteseket? K. L.: A rendőrség még nem nyilatkozott a tetteseket illetően, a kivizsgálás folya­matban van.­­ Javítanák a kapcsolat­tartást Lépett a tanács Március 25-én, csütörtö­kön került sor a kézdi­vásárhelyi tanács kulturális bizottságának ülésére, amelyre ezúttal - első ízben - az írott és elektronikus sajtó helyi képviselői is meghívást kaptak. Kivételt a Siculus Rádió képezett, amely - amint azt Deme László bi­zottsági elnök kifejtette - nem szokta képviseltetni magát az RMDSZ-ren­­dezvényeken, elzárkózik az olyan közérdekű megmoz­dulásoktól, mint például az Agache-per kapcsán éh­ségsztrájkot kezdeményezők ügye, s ezért a kulturális bizottság - mondta a Nagy Mózes Líceum igazgatója - nem kívánja ápolni az “egy­oldalú szerelmet”. A sajtó (Háromszék, Polyp TV, Székely Hír­mondó) meghívását az tette indokolttá, hogy a tanács hatékonyabbá szeretné tenni az önkormányzat és lakosság közti kapcsolattartást, s a városatyák ennek módoza­tait kívánták megbeszélni az újságírókkal. Újból felme­rült annak igénye, hogy a Polyp TV közvetítse a ta­nácsüléseket, hiszen előfor­dult már, hogy például a tanácstagok illetve a pol­gármester másként emlékez­tek az egyes tanácsüléseken elhangzottakra, s a jegyző­könyv sem fogalmaz mindig egyértelműen. A tévé­közvetítés újbóli bevezetése érdekében a kul­turális bizottság határozat­­tervezetet készül előter­jeszteni az áprilisi tanács­ülésen, s ugyancsak hatá­rozatban szeretnék előírni azt is, hogy a polgármesteri hivatal a tanácsülések napirendi pontjait, valamint az elfogadott határozat­­tervezeteket rendszeresen je­lentesse meg a helyi írott sajtóban. Ezzel a lépéssel az önkormányzat egyrészt némi közvetett támogatást tudna nyújtani a Székely Hír­mondónak (amennyiben a fizetett hirdetések itt jelen­nének meg), másrészt eleget tenne a helyhatósági törvény azon előírásának, amely az említett információk köz­zétételét kötelezővé teszi. A továbbiakban a Céh­történeti Múzeum helyzete került terítékre, a meg­beszélésnek ezen szakaszán az újságírók már nem vettek részt, ám lapunk természete­sen visszatér az ezzel kapcso­latos fejleményekre. (K. L. M.)

Next