Székely Hírmondó, 2010. június (15. évfolyam, 72-93. szám)
2010-06-30 / 93. szám
SZÉKELY Hírmondó 2010. JÚNIUS 30., SZERDA Pénzromlás, árrobbanás, nyomorúság... em szeretnék én senkit tovább szomorítani, de végre ki kell mondani már, hogy Románia ma Európa igazi beteg embere, nem Spanyolország, nem Portugália, nem Írország, de még nem is Magyarország, Görögország, Bulgária... Románia az, ahol két évtizede gyűlnek fel az eltagadott bajok logikus következményei, ahol két évtizede tombol a korrupció, a politikai szélhámia és a gazdasági dilettantizmus. Sokan azt hihettük volna, hogy Románia ezegyszer„megfogta az Isten lábát", s valóban„balkáni oroszlánkölyökként" menetel egy jobb világ felé. Csudákat! Hamar kiderült, hogy a megörökölt fanarióta magatartás új formái érvényesülnek itt igazán, az üres hazafias hordószónoklás uralg újra, a nagyon „élelmesek"mérhetetlenül meggazdagodnak, a politikusok minden más országénál korruptabb szövetkezetbe szerveződnek, s a nép, az istenadta nép még a korábbinál is mélyebbre süllyedhet... Ne áltassuk magunkat, ne nagyon reménykedjünk megváltó csodákban. Romániának húsz esztendeje nem volt igazán hozzáértő kormánya kormányzása, s az egymást elég sűrűn váltó miniszterelnökei (a kivételek megfelelő tiszteletével - Stolojan,Tariceanu, talán Isarescu) alkalmatlanoknak bizonyultak feladataik ellátására. Ahogyan a miniszterek, államelnökök, politikai pártok, szakszervezetek is. A tolvajkodásból, a torzsalkodásból, az ócska populizmusból soha nem lesz általános jólét, de még viszonylagos stabilitás sem. A honi ipart például nem szétrúgni, szétlopatni kellett volna, hanem korszerűsíteni, hogy „a munkásság védelmére gyámolítsuk a gyáripart". A mezőgazdaságot nem kellett volna ebek harmincadjára juttatni, hogy török pityókával zabáltassuk az árva népet, s a dicsőséges Nyugat-Európa minden élelmiszerszennyét rázúdítsuk a fogyasztókra, nem idegen érdekeltségű bankokat, hanem honi boldogulást szolgáló pénzintézeteket kellett volna teremteni, nem majmolni Európát, hanem megtanulni tőle azt, ami jó, elutasítani a rosszat, kihasználni az integrációból adódó lehetőségeket... Mindebből semmi nem lett. Most itt a tűzoltás, az áruforgalmi adó példátlan megemelése, a következményeként jelentkező árrobbanás, az infláció várható vágtázása, az elnyomorodás. A sokaságé. A keveseké nem, mert ők még ezen is keresni fognak, mint a zavargásokon és a természeti csapásokon is. Záróra - egy remélt igazi nyitásig!« N Nincsenek tetemes károk Az árvíz elsősorban a mezőgazdasági területeket sújtotta Háromszéken, kevésbé érintett családi házakat. A gazdák azonban még nem lélegezhetnek fel, a közeljövőben dől el, hogy tovább súlyosbodik-e a helyzet. SZ.H.-összeállítás Köncze Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője legfrissebb adatai szerint tegnap a megyében összesen 1156 hektár mezőgazdasági terület volt víz alatt, a hétfői 1500-hoz képest. A legsúlyosabban Uzon, de Kézdivásárhely, Bárót, Bacon, Bodok, Nagyborosnyó, Barátos, Bardoc, Kökös, Illyefalva, Lemhény, Réty, Vargyas és Zabola is érintett. 510 hektár kaszálót és 580 hektár szántót öntött el a víz, a többi károsodott terület legelő. A legérintettebbek az őszi gabonavetések és a krumpliföldek. A pityóka, répa és kukorica nem sérül jelentősen, ha egy-két napig víz alá kerül, ellenben az őszi gabona érzékenyebb, és már az árvizet megelőző esőzések is okoztak károkat. Köncze Csaba szerint nagyon jól indult az év, szépek a kultúrák, és sokkal jobban jártunk így, mintha kemény szárazsággal kellett volna szembenéznie a mezőgazdaságnak. A következő hetek időjárásán azonban sok múlik, mert most kezdődik a kalászok szemkicsírázása, és száraz időjárásra lenne szükség. - Tavaly jó évet zártunk, legalább olyanra idén is számíthatunk, és a 2007-es és 2008-as éveknél biztosan jobb lesz a mostani - bizakodik az igazgató. Sürgős a gátak megerősítése György Ervin prefektus szerint Háromszék aránylag szerencsés volt eddig az áradások szempontjából, más vidékeken ugyanis sokkal komolyabb a helyzet. Kovászna megyében legalább emberéletet nem követelt a víz, viszont az anyagi károk itt sem elhanyagolhatóak. Egyre sürgősebbé válik azonban a gátak megerősítése, illetve a patakok és folyók medrének kitakarítása. A prefektus úgy tudja, a Vízgazdálkodási Hivatalnak május 1-ig 781 ezer lejt utaltak ki mederkarbantartásra és egyéb munkálatokra. Emellett az Országos Talajjavító Ügynökség helyi képviselete rendszeresen kap pénzt az aktuális munkálatok elvégzésére. Idén több mint 450 ezer lejt utaltak ki az időszerű munkálatokra - elvezető csatornák tisztítására, gátak megfigyelésére - igaz, az elvégzett munka összértéke csaknem 880 ezer lej. Az Olt mederrendezését Kovászna és Hargita megyében teljes mértékben minisztériumi alapokból végzik, ennek a beruházásnak a pontos összegét nem ismerik, jelenleg éppen Gidófalvánál dolgoznak. A prefektus ugyanakkor elégedetten nyilatkozott a lakosság hozzáállásáról, az előző évekhez képest több településen az emberek sokkal komolyabban vették a veszélyt, és Rétyen még a roma lakosság is jelen volt a mentésnél, amire eddig nem nagyon volt példa. Biztonságban vagyunk? Ha folytatódik az esős időjárás, felmerül a kérdés, hogy mennyire védik településeinket a gátak, egy, a mostaninál nagyobb árvíz esetén biztonságban tudhatjuk-e házainkat, javainkat? Sepsiszentgyörgy városgondnoka, Czimbalmos Kozma Csaba tájékoztatása szerint a megyében jelenleg 29 mérőállomás működik, normális körülmények között reggel és este mérik a folyók vízszintjét, illetve a csapadékmennyiséget. A vízügyi hatóság munkatársai elmondták, hogy 24 órás szolgálat van abban az irodában, ahová az adatok befutnak, így ha bármilyen érték meghaladja a kritikus szintet, akkor értesítik a katasztrófavédelmi hatóságot, valamint a prefektúrát. - Most van folyamatban a rendszer automatizálása, ezentúl számítógép méri és küldi a sepsiszentgyörgyi hatóságnak a 13 vízállás- és 16 csapadékmérő állomásról beérkező adatokat - közölte Mihály Levente, a vízügyi hatóság sajtófelelőse. Kovászna megyében összesen 314 km töltés van: az Oltón 103, a Feketügyön 88, a Kormospatakon 49 km-es töltés van kiépítve. A 70-es években Sepsiszentgyörgyön is komoly károkat okozott az árvíz, ezt követően építették ki a mostani Olt-menti védőgátat. Nem tudni mi okból, a vízház környékén egy négyszáz méteres szakasz akkoriban nem készült el, így áradás esetén a Forrás utcai kerteket el-elöntötte a víz - mesélte Czimbalmos, hozzátéve, hogy 4-5 évvel ezelőtt sikerült ezt a gondot is megoldaniuk, így az Olt sepsiszentgyörgyi, kilyéni és szotyori szakaszán a gátak rendben vannak. A Debren-patak esetében is a 70-es években, a Palló utca és a Mikes Kelemen utcai régi vágóhíd között történt mederszabályozás, betongátat öntöttek, a partot megemelték, azonban a többéves esőzések alatt a meder körülbelül másfél méter magas hordalékkal telt fel, így nagyobb áradás esetén gondokat okozhat a városban. A patakmeder takarítása már 4-5 éve tart, viszont a meder szélein magántulajdonban vannak a területek, ezáltal nehezen megközelíthető a hely, a lakók pedig nem mindig működnek együtt. Sokkal nagyobb katasztrófát is okozhatott volna az elmúlt napok áradása ám ez a károsultakat nem vigasztalja A lefolyón folyt be az ár A közigazgatásilag Baráthoz tartozó Felsőrákoson a falu alsó felében lakókat érintette legjobban a hétvégi árvíz. Szombati ottjártunkkor a Kormos-patakból akadálytalanul ömlött a víz a házakra a vízlevezető csatornából, amelynek a fedelét ellopták. Az átfolyó, amelynek szerepe, hogy a földekről azon folyjon vissza a víz a patakba, a megemelkedett vízállás miatt a megáradt Kormos vizét zúdította az otthonokra. Két nappal az áradás után az ott lakók tehetetlenségükben a hatóságokat vádolják: senki nem ment arra, hogy megkérdezze, mire van szükségük, miután a szombat éjszakát rokonoknál vagy jobb híján a szelektív hulladékgyűjtésre kialakított sziget fedele alatt töltötték. Karácsony Mihály, aki kilencedmagával lakik egy udvaron, panaszolja: szombat éjjel kétségbeesésében a 112-es segélykérő számot hívta, ott viszont egy nő udvarias hangon azt válaszolta neki, hogy forduljon az államelnökhöz, mert ő nem tud segíteni rajta. A kevés nyugdíjból, szociális segélyből élőknek jelenleg nincs ivóvizük sem, mivel a környező kutak felteltek talajvízzel, ezen kívül fertőtlenítőszerre és építőanyagokra is szükségük lenne, hogy iszaptól bűzlő házaikat valamennyire lakhatóvá tegyék. AKTUÁLIS Áradások kronológiája » Sepsibükszádon legutóbb 2006-ban szembesültek az Olt áradásával, akkor sem okozott nagyobb károkat a településen. A mostani esőzés az erőműnél álló hidat rongálta meg, de ha tovább nő a vízszint, beérhet akár a lakóházakig is.Mikóújfaluban 1972-ben az árvíz miatt az embereket is menekíteni kellett. Azóta kiépítették a gátrendszert, a jövőben nem kell félniük az Olt erejétől. Két évvel ezelőtt Málnásfürdőn a felhőszakadás miatt kiöntött a Somos-patak, akkor a házakhoz is beért, azóta nem voltak gondok, és egyelőre úgy tűnik, idén is megússzák szárazon.Az oltszemieket hét-nyolc évvel ezelőtt érintette az áradás, a víz befolyt az utcákba, de ennél komolyabb baj nem történt, mára pedig megfelelően fel vannak készülve egy esetleges árvíz kezelésére. Néhány évvel ezelőtt a mezőt elárasztotta az Olt a Gidófalvához tartozó települések közelében, de azóta szerencsére nem kellett hasonló gondokkal szembenézniük. Az Olt-híd és az átereszek építése jelen pillanatban stagnál a kormánypénzek hiánya miatt. Vasárnap délután ugyan kiöntött a folyó, de csak 150-200 hektár kaszálót öntött el, aztán le is csillapodott. »Illyefalva három évvel ezelőtt nézett farkasszemet az Októl, akkor keményen megdolgoztak azért, hogy ne árassza el őket a víz, később pedig a gátakat is megerősítették, most biztonságban érezhetik magukat.