Székely Hírmondó, 2010. június (15. évfolyam, 72-93. szám)

2010-06-30 / 93. szám

SZÉKELY Hírmondó 2010. JÚNIUS 30., SZERDA Pénzromlás, árrobbanás, nyomorúság... em szeretnék én senkit to­vább szomorítani, de végre ki kell mondani már, hogy Ro­mánia ma Európa igazi beteg em­bere, nem Spanyolország, nem Portugália, nem Írország, de még nem is Magyarország, Görögor­szág, Bulgária... Románia az, ahol két évtizede gyűlnek fel az eltaga­dott bajok logikus következmé­nyei, ahol két évtizede tombol a korrupció, a politikai szélhámia és a gazdasági dilettantizmus. Sokan azt hihettük volna, hogy Románia ezegyszer„megfogta az Isten lá­bát", s valóban„balkáni oroszlánkö­­lyökként" menetel egy jobb világ felé. Csudákat! Hamar kiderült, hogy a megörökölt fanarióta ma­gatartás új formái érvényesülnek itt igazán, az üres hazafias hordó­szónoklás uralg újra, a nagyon „élelmesek"mérhetetlenül meg­gazdagodnak, a politikusok min­den más országénál korruptabb szövetkezetbe szerveződnek, s a nép, az istenadta nép még a koráb­binál is mélyebbre süllyedhet... Ne áltassuk magunkat, ne nagyon re­ménykedjünk megváltó csodák­ban. Romániának húsz esztendeje nem volt igazán hozzáértő kormá­­nya­ kormányzása, s az egymást elég sűrűn váltó miniszterelnökei (a kivételek megfelelő tiszteletével - Stolojan,Tariceanu, talán Isares­­cu) alkalmatlanoknak bizonyultak feladataik ellátására. Ahogyan a miniszterek, államelnökök, politikai pártok, szakszervezetek is. A tolvaj­kodásból, a torzsalkodásból, az ócska populizmusból soha nem lesz általános jólét, de még vi­szonylagos stabilitás sem. A honi ipart például nem szétrúgni, szét­­lopatni kellett volna, hanem kor­szerűsíteni, hogy „a munkásság vé­delmére gyámolítsuk a gyáripart". A mezőgazdaságot nem kellett volna ebek harmincadjára juttatni, hogy török pityókával zabáltassuk az árva népet, s a dicsőséges Nyu­­gat-Európa minden élelmiszer­szennyét rázúdítsuk a fogyasztók­ra, nem idegen érdekeltségű ban­kokat, hanem honi boldogulást szolgáló pénzintézeteket kellett volna teremteni, nem majmolni Európát, hanem megtanulni tőle azt, ami jó, elutasítani a rosszat, ki­használni az integrációból adódó lehetőségeket... Mindebből semmi nem lett. Most itt a tűzoltás, az áruforgalmi adó példátlan megemelése, a kö­vetkezményeként jelentkező ár­robbanás, az infláció várható vág­­tázása, az elnyomorodás. A sokasá­gé. A keveseké nem, mert ők még ezen is keresni fognak, mint a za­vargásokon és a természeti csapá­sokon is. Záróra - egy remélt igazi nyitásig!« N Nincsenek tetemes károk Az árvíz elsősorban a me­zőgazdasági területeket sújtotta Háromszéken, ke­vésbé érintett családi háza­kat. A gazdák azonban még nem lélegezhetnek fel, a közeljövőben dől el, hogy tovább súlyosbodik-e a helyzet. SZ.H.-összeállítás K­öncze Csaba, a Kovászna Me­gyei Mezőgazdasági Igazgató­ság vezetője legfrissebb adatai szerint tegnap a megyében összesen 1156 hektár mezőgazdasági terület volt víz alatt, a hétfői 1500-hoz ké­pest. A legsúlyosabban Uzon, de Kézdivásárhely, Bárót, Bacon, Bo­­dok, Nagyborosnyó, Barátos, Bar­­doc, Kökös, Illyefalva, Lemhény, Réty, Vargyas és Zabola is érintett. 510 hektár kaszálót és 580 hektár szántót öntött el a víz, a többi káro­sodott terület legelő. A legérintetteb­­bek az őszi gabona­vetések és a krumpliföldek. A pityóka, répa és kukorica nem sérül jelentősen, ha egy-két napig víz alá kerül, ellenben­ az őszi gabona ér­zékenyebb, és már az árvizet megelő­ző esőzések is okoztak károkat. Köncze Csaba szerint nagyon jól indult az év, szépek a kultúrák, és sokkal jobban jártunk így, mintha ke­mény szárazsággal kellett volna szembenéznie a mezőgazdaságnak. A következő hetek időjárásán azonban sok múlik, mert most kezdődik a ka­lászok szemkicsírázása, és száraz idő­járásra lenne szükség. - Tavaly jó évet zártunk, legalább olyanra idén is számíthatunk, és a 2007-es és 2008-as éveknél biztosan jobb lesz a mostani - bizakodik az igazgató. Sürgős a gátak megerősítése György Ervin prefektus szerint Háromszék aránylag szerencsés volt eddig az áradások szempontjából, más vidékeken ugyanis sokkal ko­molyabb a helyzet. Kovászna megyé­ben legalább emberéletet nem köve­telt a víz, viszont az anyagi károk itt sem elhanyagolhatóak. Egyre sürgő­sebbé válik azonban a gátak megerő­sítése, illetve a patakok és folyók medrének kitakarítása. A prefektus úgy tudja, a Vízgaz­dálkodási Hivatalnak május 1-ig 781 ezer lejt utaltak ki mederkarbantar­tásra és egyéb munkálatokra. Emel­lett az Országos Talajjavító Ügynök­ség helyi képviselete rendszeresen kap pénzt az aktuális munkálatok el­végzésére. Idén több mint 450 ezer lejt utaltak ki az időszerű munkála­tokra - elvezető csatornák tisztításá­ra, gátak megfigyelésére - igaz, az el­végzett munka összértéke csaknem 880 ezer lej. Az Olt mederrendezését Kovászna és Hargita megyében tel­jes mértékben minisztériumi alapok­ból végzik, ennek a beruházásnak a pontos összegét nem ismerik, jelen­leg éppen Gidófalvánál dolgoznak. A prefektus ugyanakkor elége­detten nyilatkozott a lakosság hozzá­állásáról, az előző évekhez képest több településen az emberek sokkal komolyabban vették a veszélyt, és Rétyen még a roma lakosság is jelen volt a mentésnél, amire eddig nem nagyon volt példa. Biztonságban vagyunk? Ha folytatódik az esős időjárás, fel­merül a kérdés, hogy mennyire védik településeinket a gátak, egy, a mosta­ninál nagyobb árvíz esetén biztonság­ban tudhatjuk-e házainkat, javainkat? Sepsiszentgyörgy városgondnoka, Czimbalmos Kozma Csaba tájékozta­tása szerint a megyében jelenleg 29 mérőállomás működik, normális kö­rülmények között reggel és este mérik a folyók vízszintjét, illetve a csapadék­­mennyiséget. A vízügyi hatóság munkatársai el­mondták, hogy 24 órás szolgálat van abban az irodában, ahová az adatok befutnak, így ha bármilyen érték meg­haladja a kritikus szintet, akkor értesí­tik a katasztrófavédelmi hatóságot, va­lamint a prefektúrát. - Most van folyamatban a rendszer automatizálása, ezentúl számítógép méri és küldi a sepsiszentgyörgyi ha­tóságnak a 13 vízállás- és 16 csapadék­mérő állomásról beérkező adatokat - közölte Mihály Levente, a vízügyi ha­tóság sajtófelelőse. Kovászna megyé­ben összesen 314 km töltés van: az Ol­tón 103, a Feketügyön 88, a Kormos­patakon 49 km-es töltés van kiépítve.­­ A 70-es években Sepsiszent­­györgyön is komoly károkat okozott az árvíz, ezt követően építették ki a mostani Olt-menti védőgátat. Nem tudni mi okból, a vízház környékén egy négyszáz méteres szakasz akkori­ban nem készült el, így áradás esetén a Forrás utcai kerteket el-elöntötte a víz - mesélte Czimbalmos, hozzáté­ve, hogy 4-5 évvel ezelőtt sikerült ezt a gondot is megoldaniuk, így az Olt sepsiszentgyörgyi, kilyéni és szotyori szakaszán a gátak rendben vannak. A Debren-patak esetében is a 70-es években, a Palló utca és a Mikes Kele­men utcai régi vágóhíd között történt mederszabályozás, betongátat öntöt­tek, a partot megemelték, azonban a többéves esőzések alatt a meder körül­belül másfél méter magas hordalékkal telt fel, így nagyobb áradás esetén gon­dokat okozhat a városban. A patakme­der takarítása már 4-5 éve tart, viszont a meder szélein magántulajdonban vannak a területek, ezáltal nehezen megközelíthető a hely, a lakók pedig nem mindig működnek együtt.­­ Sokkal nagyobb katasztrófát is okozhatott volna az elmúlt napok áradása ám ez a károsultakat nem vigasztalja A lefolyón folyt be az ár A közigazgatásilag Baráthoz tartozó Fel­sőrákoson a falu alsó felében lakókat érintette legjobban a hétvégi árvíz. Szombati ottjár­­tunkkor a Kormos-patakból akadálytalanul ömlött a víz a házakra a vízlevezető csatorná­ból, amelynek a fedelét ellopták. Az átfolyó, amelynek szerepe, hogy a földekről azon foly­jon vissza a víz a patakba, a megemelkedett vízállás miatt a megáradt Kormos vizét zúdí­totta az otthonokra. Két nappal az áradás után az ott lakók te­hetetlenségükben a hatóságokat vádolják: senki nem ment arra, hogy megkérdezze, mi­re van szükségük, miután a szombat éjszakát rokonoknál vagy jobb híján a szelektív hulla­dékgyűjtésre kialakított sziget fedele alatt töl­tötték. Karácsony Mihály, aki kilencedmagá­val lakik egy udvaron, panaszolja: szombat éj­jel kétségbeesésében a 112-es segélykérő szá­mot hívta, ott viszont egy nő udvarias han­gon azt válaszolta neki, hogy forduljon az ál­lamelnökhöz, mert ő nem tud segíteni rajta. A kevés nyugdíjból, szociális segélyből élőknek jelenleg nincs ivóvizük sem, mivel a környező kutak felteltek talajvízzel, ezen kí­vül fertőtlenítőszerre és építőanyagokra is szükségük lenne, hogy iszaptól bűzlő házai­kat valamennyire lakhatóvá tegyék. AKTUÁLIS Áradások kronológiája » Sepsibükszádon legutóbb 2006-ban szembesültek az Olt áradásával, akkor sem okozott nagyobb károkat a településen. A mostani esőzés az erőműnél álló hidat rongálta meg, de ha tovább nő a vízszint, beérhet akár a lakóházakig is.­­Mikóújfaluban 1972-ben az árvíz miatt az embereket is me­nekíteni kellett. Azóta kiépítet­ték a gátrendszert, a jövőben nem kell félniük az Olt erejétől.­­ Két évvel ezelőtt Málnásfür­dőn a felhőszakadás miatt kiön­tött a Somos-patak, akkor a há­zakhoz is beért, azóta nem vol­tak gondok, és egyelőre úgy tű­nik, idén is megússzák szárazon.­­Az oltszemieket hét-nyolc év­vel ezelőtt érintette az áradás, a víz befolyt az utcákba, de ennél komolyabb baj nem történt, mára pedig megfelelően fel van­nak készülve egy esetleges árvíz kezelésére. Néhány évvel ezelőtt a mezőt elárasztotta az Olt a Gi­­dófalvához tartozó települések közelében, de azóta szerencsére nem kellett hasonló gondokkal szembenézniük. Az Olt-híd és az átereszek építése jelen pilla­natban stagnál a kormánypén­zek hiánya miatt. Vasárnap dél­után ugyan kiöntött a folyó, de csak 150-200 hektár kaszálót öntött el, aztán le is csillapodott. »Illyefalva három évvel ezelőtt nézett farkasszemet az Októl, akkor keményen megdolgoztak azért, hogy ne árassza el őket a víz, később pedig a gátakat is megerősítették, most biztonság­ban érezhetik magukat.

Next