Székely Hírmondó, 2010. szeptember (15. évfolyam, 138-159. szám)
2010-09-16 / 149. szám
SZÉKELY Hírmondó 2010. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK " Beteg egészségügy, zűrzavaros oktatás mmár harmadik napja tart a Brăila megyei kórház alkalmazottainak lázadása", mert a középkáderek és a segédszemélyzet tagjai megtudták, hogy az intézmény vezetése a már 25 százalékkal lefaragott fizetéseiket tovább csökkenti, megvonva tőlük az ügyeletek, túlórák után eddig folyósított juttatásokat. S ez még nem elég, az emberek felét meneszteni is akarják. A lázadók"összecsaptak a kórház biztonságáért felelős cég embereivel, akik nem engedték őket behatolni az épületbe. Ők nem a kórház orvosigazgatójára, az orvosi karra neheztelnek, hanem a fejükre ültetett „menedzseri" csapatra, mely kíméletlenül, sőt túlbuzgóan hajtja végre a fennebbről kapott utasításokat. Hogy ez a „fennebb"hol is van, az pontosan nem tudni, lehet, hogy a kórházakat újabban adminisztráló megyei és városi tanácsoknál, de az is lehet, hogy még fennebb, valahol Bukarestben, az egészségügyi tárca háza táján. Cseke Attila RMDSZ-es miniszter gondolkodhat, hogy mit lehet itt még tenni, hiszen ő jó szándékkal próbálja reformálni az egészségügyet, gyógyítani beteg testét, de nem megy sehogyan... Hogyan is menne a megfelelő költségvetési pénzek nélkül!? Könnyű átadni az egészségügyi intézményeket az önkormányzatoknak, de ha hiányzik a hozzárendelt pénz, az egész rendszer kártyavárként omlik össze. De mi az, ami ilyen mélypontra sodorta az országot? A dilettantizmus és a kovácsolás szelleme. A minősíthetetlen balkanizmus, mely a fanarióták uralma óta arról szól, hogy megszerezvén a főhatalmat (csalás, gátlástalanság, lefizetések árán), azt használd is ki, mert nem tart mindörökké. Lopj eleget a hatalom birtokában, hogy majd kiválthasd magad az ellenlábasaid számonkérése alól. Az egészségügy áldatlan állapotán csak a tanügyi botrányok tesznek túl, ott is kisebb-nagyobb „lázadások"jellemzik az őszi évkezdést. Átszervezett iskolák, elcsapott„hűtlen" igazgatók, fölháborodott tanárok-tanítók, elkeseredett szülők, a politikai játékokba belekevert ártatlan gyermekek... Tényleg, mi folyik itt, és meddig még?! Az említett két tárcavezetőnek régóta ott kellett volna hagynia Emil Boc tehetségtelen kormányát, de legalább őszintén megmondani:„így nem lehet sem egészségügyet, sem tanügyet vezetni." « AKTUÁLIS Vesztesei és nyertesei is vannak az újraszámításnak Lefaragott luxusnyugdíjak A 2070/179-es törvény értelmében az elmúlt hónapok során újraszámolták az igencsak magas speciális nyugdíjakat. Országos szinten a munkaügyi minisztérium 6200 juttatást vizsgált felül, a legdrámaibb változás a nyugdíjas pilóták esetében történt:járandóságuk mintegy 90 százalékát levágták. Ez számokban annyit jelent, hogy a több mint 9 ezer tejes juttatásból szeptemberben mindössze 1700 lej körüli összeget vághatnak zsebre. Lévai Barna Ehhez képes jelentéktelennek mondható a változás a katonaiparancsnoki nyugdíjak esetében. Az újraszámítást követően mindössze 8 százalékuknak csökkentették a járandóságát, így egy 36 év szolgálati idővel rendelkező ezredesnek alig 7,4 százalékkal kevesebb a nyugdíja, tehát így is havonta több mint 3 ezer fejébe kerül az állami költségvetésnek. Érdekes módon voltak olyan személyek is, akiknek nemhogy csökkent, hanem nőtt a nyugdíja: egy 32 év régiséggel rendelkező főőrmester 20,2 százalékkal több pénzt, azaz közel kétezer lejt kap elsejétől. Kovászna megyében szeptember 1-jétől 35 személy fog kevesebb speciális nyugdíjat kézhez kapni - derül ki a Kovászna Megyei Nyugdíjpénztár összesített adataiból. Az újraszámítás többek között a volt diplomatákra, a képviselőkre, szenátorokra, a pilótákra, az ügyészségeken dolgozó kisegítő személyzetre, az Állami Számvevőszék alkalmazottaira, valamint a bírókra vonatkozik. A kimutatás szerint Háromszéken 2 számvevőszéki alkalmazott, 1 diplomata, 4 képviselő, 1 pilóta és 27 bíróságon, ügyészségen dolgozó személy (gyorsíró, levéltáros) szolgálati nyugdíját csökkentették, a hivatal számításai szerint átlagosan 63 százalékkal kevesebb juttatást kapnak. A bírók és ügyészek szolgálati nyugdíjaira a csökkentés nem vonatkozik, ugyanis az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek (!) ítélte azok újraszámítását. Pedig a statisztikai adatokból pont az derül ki, hogy éppen az említett személyeknek van a legmagasabb nyugdíja, közel 10 ezer lej havonta. Az újraszámítás előtt az egykor a törvényszéken dolgozó gyorsíró vagy levéltáros átlagosan havi 4 ezer lejt kapott, ez az összeg viszont szeptembertől 1200-1300 lejre módosult. A képviselők, szenátorok esetében a csökkentés nem nevezhető drasztikusnak, ők mintegy ezer lejjel lesznek „szegényebbek”, de így is átlagosan kétezer lejnyi juttatást kapnak havonta. A nyugdíjak átszámolásakor figyelembe vették az említett kategóriába tartozó személyek hozzájárulását az állami költségvetéshez. A kormány ezzel az intézkedéssel idén mintegy 86,8 millió lejt spórol meg, a tervek szerint 2011-ben ez az összeg meghaladja majd a 260 milliót. Ami a nyilvános nyugdíjrendszert illeti, Kovászna megyében a legkisebb nyugdíj 350 lej, míg a legmagasabb 4 ezer lej körül mozog. Kovászna megyében a legkisebb nyugdíj 350 lej, míg a legmagasabb 4 ezer lej körül mozog, ezresekben szerepelnek a tételek Terítéken a csavargyár ügye Egyre több a prosztatarákos A más típusú rákos megbetegedésekhez hasonlóan a prosztatát támadó rosszindulatú daganatok száma is növekszik Kovászna megyében. Erről Deme Judit, a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője számolt be lapunknak, annak apropóján, hogy szeptember 15-e a prosztata (vagy más néven dülmirigy) napja. Nagy Demeter István Erről az Európai Urológus Társaság határozott 2005-ben, a kezdeményezés célja pedig az, hogy ezen a napon a szakorvosok, egészségügyi intézmények a nyilvánosság eszközein keresztül figyelmeztessék a férfiakat a prosztatarák korai felismerésének lehetőségeire, a szűrővizsgálatok fontosságára. Az intézményvezető szerint megyénkben a 2008-ban észlelt összes daganatos megbetegedés, 573 eset közül 28 a dülmirigyet támadta meg, ezek közül 13-at diagnosztizáltak időben. 2009-ben ugyanezek a számok 720, 33 és 21, míg az idei év első felében 343,16 és 6. A kezelés vonatkozásában az igazgatónő rámutatott: a többi daganatos betegséghez hasonlóan itt is jelentős eredményeket értek el az elmúlt években, de a gyógyulás minden esetben attól függ, hogy időben felfedezik-e a kórt vagy sem. A szűrővizsgálatokról Deme Judit elmondta, hogy a férfiak általában nem szívesen teszik ki magukat a fájdalmasabb - így az urológiai - vizsgálatoknak, ezért nagyobb a száma azoknak, akiknél későn diagnosztizálják a bajt. Ráadásul jelenleg nem létezik ingyenes és kötelező vizsgálat, ezért mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy felkeresi a szakorvost vagy sem. A megelőzés módja tehát, hogy az éves ingyenes vizsgálat során a háziorvos urológus szakemberhez irányítja az illetőt.« Bokor Tibor kézdi- és orbaiszéki szenátor interpellációt nyújtott be Vasile Blaga belügyminiszterhez, amelyben felszólítja a minisztert, hogy tegyen valamit az egykori kézdivásárhelyi csavargyár ügyében, ugyanis több mint öt éve stagnál az egykori alkalmazottak nyugdíjának újraszámolása. Senki nem hajlandó semmilyen hivatalos iratot kiadni, válaszra sem méltatják őket. A volt csavargyár ellen 2005-ben indult csődeljárás, akkor 3000 ember maradt munka nélkül. Bezárását követően a gyár egykori alkalmazottai kérték azon dokumentumok kiadását, amelyek alapján újra tudják számoltatni nyugdíjukat. Többnyire olyan munkavállalókról van szó, akik veszélyeztetett munkakörben dolgoztak, és ezt szeretnék beleszámoltatni nyugdíjukba. Ezzel kapcsolatban intéztek kérést a jelenlegi vagyonfelügyelőhöz, de kérésük nem talált válaszra. Sőt, 2005 óta több felszámoló cégen is keresztülment a csavargyár ügye, ennek ellenére a munkások gondja még nem oldódott meg. Bokor Tibor szenátor 2009-ben vette át az ügyet, de sem az Állami Privatizációs Hatósággal, sem a Munkaügyi Minisztériummal, sem a Nyugdíjpénztárral nem tudott előre jutni. 2010-ben kérésére az Állami Levéltár Kovászna megyei fiókja figyelmeztette a jelenlegi vagyonfelügyelőt, hogy adja ki a szükséges dokumentumokat, ellenkező esetben pénzbírsággal sújtják az intézményt. Erre a felszólításra válasz nem érkezett. A szenátor most interpellációban kéri Vasile Blaga belügyminisztert, hogy kötelezze a vagyonfelügyelőt arra, hogy adja ki az egykori alkalmazottaknak szükséges dokumentumokat vagy az Állami Levéltárnak vagy az illetékes személyeknek, és a törvény értelmében rójon ki pénzbírságot. «