Székely Hírmondó, 2012. február (17. évfolyam, 21-41. szám)
2012-02-14 / 30. szám
SZÉKELY Hírmondó 2012. FEBRUÁR 14., KEDD . Napirenden Az elemi csapásokról és a szorgalomról természet az embert sok megpróbáltatásnak teszi ki. Mióta írásos emlékeink vannak fajunk sorsalakulásáról, tudjuk, hogy katasztrófák mindig bekövetkeztek. De eljutottunk az emberi faj fennforgásának néhány milliós történetébe, s a „naptározott" történelem harmadik évezredébe is. Ha jól meggondoljuk, a huszonegyedik század elején a szupertechnologizált emberiség nagyjából három elemi csapást nem tud semmiképpen kezelni. Az egyik a földrengés, a másik a tengerrengések által keltett szökőár, a harmadik pedig az űrből jövő fenyegetettség, esetleges aszteroidák és üstökösök becsapódása. Azt viszont nem értem, hogy egy különlegesen hideg és kegyetlen tél hogyan tudja lebénítani országrészek életét, miért követelhet fölösen emberáldozatokat, miért lehet az, hogy tehetetlenek vagyunk a hó, hófúvás, a szél ellenében? Illetve tudom. Ha megkíméltük volna természeti környezetünket, sokkal kevesebb katasztrófa leselkedne ránk. Ha nem irtottuk volna ki erdeinket, nem fenyegetnének állandóan pusztító árvizek, ha a hófúvások útjába erdősávokat telepítettünk volna, akkor a keleti irányból fúvó nagyorosz szelek nem lepnének be három-négy méteres hóval településeket, fő közlekedési utakat, vasútvonalakat. De ebben az országban nemhogy erdősávokat ültetnének, azt is kiirtják, ellopják, ami van. A hófogó kerítésekről nem is beszélve. Ezért vesztegelhet három napon keresztül egy„kísértetvonat"a Bărăganon négy-ötszáz utassal. Ezért kell egy-egy falu házainak bejáratához alagutakat ásni, akárha lavina temette volna be őket. Szomorú, s az ember lelke mindig a póruljártak mellé húz. De azt el kell mondani, hogy ezek a póruljártak nagyon sokszor csak a siránkozásra és a vájgatásra képesek, arra már nem, hogy magukon is segítenének valahogyan. Emlékszem a Nyikó-pataka mentén bekövetkezett iszonyú és váratlan árvízre - halálos áldozatai is voltak! -, de még Basescu elnök is elismerte, hogy ezek a székelyek nem kunyerálták a segítséget, hanem maguk fogták meg a lapátot-csákányt. Odabent nem, csak szitkozódni és jajgatni tudnak. S várják a hadsereget, a katasztrófavédelmiseket, bárkit. Pedig előbb a A Magyari Lajos Tisztában van a veszélyekkel, és elfogadja azokat Medvekutató Háromszéken Ha Székelyföldön medvékre terelődik a szó, kétségkívül elhangzik pár történet, amelyben az ember és a vad találkozásáé a főszerep, és ezek ritkán végződnek az amerikai filmekre jellemző happy enddel. Ezen rémtörténeteket eredményező találkozások megelőzésén, megtizedelésén dolgozik számos lelkes hazai, illetve külföldi környezetvédő, biológus. Tinea Teddy A Life Ursus projekt Háromszéken tevékenykedő biológusától, az anyaországban született, Németországban nevelkedett Alexandra Sallaytól érdeklődtünk kutatómunkájáról, „medveközeli” élményeiről. Mondana pár mondatot r.ni.rwring - Miskolcon születtem 1981- ben, egyéves voltam, amikor szüleimet munkahelyi kötelességük az akkori Kelet-Németországba szólította. Itt végeztem az első osztályt, ezután Budapesten laktam, ahol délutánonként német nyelvű iskolába jártam, hogy ne felejtsem el az első osztályban tanultakat. Aztán 1991-től Bajorországban, Ingolstadtban éltem, ahol elvégeztem a gimnáziumot. A müncheni egyetemen végeztem biológia szakon. Kiskoromban elhatároztam, hogy állatorvos leszek: egy biológus szomszédomtól 10 évesen kaptam egy könyvet, amelyben csimpánzokon végzett kutatásokról olvashattam. Ekkor nyilvánvalóvá vált számomra, hogy biológus (viselkedéskutató) leszek. Romániába? - Ismerőseimtől hallottam először Romániáról. Elkezdtem érdeklődni, és végül a mesteri munkám megírásához szükséges gyakorlati részt Brassóban végeztem, kukázó medvéket figyeltem meg dr. Ovidiu Ionescu egyetemi professzor felügyeletével. A témám azt boncolgatta, hogy milyen viselkedési eltérések észlelhetők a kukázó (az emberektől nem félő) és a vadonban, főképpen Răcădău környékén élő medvék között. Most pedig doktori munkám köt Háromszékhez. Nagyon szeretem itt, az is lehet, hogy a kutatómunka elvégzése után itt maradok, nőnek medvéket - Mivel hatalmas kutyabarát vagyok, először farkasokkal akartam dolgozni. A második választás a medvékre esett, végül ez volt kézenfekvőbb, mivel a macikkal egyszerűbb tudatos munkát végezni. A farkasokat figyelemmel kísérni, befogni sokkal nehezebb lett volna. Doktori munkám témájának kiválasztásában az is szerepet játszott, hogy 2006-ban lőtték le Brúnót (J11 nevet is viselő), a Németországban csak „problémás medveként” emlegetett macit. Ekkor született meg az ötlet, hogy medvék elriasztásával kapcsolatos kutatásokat végezzek. Jelenleg ez Európában az első ilyen jellegű projekt (több éves kifutási határidővel), ahol háromszéki szakemberekkel terepmunka során szerzett adatokat gyűjtünk be, és azt vizsgáljuk, GPS-es nyakörvvel ellátott medvék segítségével is, hogy miként lehet hatékonyan - anélkül, hogy ártanánk az állatnak - elriasztani őket a lakott területek környékéről. I.IJ..IiJUI'l„lll.l'UU miatt? - Természetesen aggódnak, ám támogatnak is munkámban. A terepmunkák során számos jó, ugyanakkor rossz tapasztalatot is szereztem. Az esetleges veszélyekkel tisztában vagyok, és elfogadom ezeket. Főképpen a medvék altatása (a GPS-nyakörvek felrakása) után akadnak problémák, hiszen vannak bundások, amelyek az ébredés után békésen elvonulnak, ám akadnak olyanok is, amelyek támadnak. Ilyenkor szaladni kell a készenlétben lévő autók felé.K ikukázó medvék befogása Răcădău környékén Fotó: Marius Popa Tisztújítás Felsőrákoson Nemrég a felsőrákosi kultúrotthonban RMDSZ tisztújító közgyűlést tartottak, a falu számos megoldásra váró gondjáról is szót ejtett a félszáznál is több résztvevő. Böjte Ferenc A helyi RMDSZ elnöki tisztségére egyetlen személy pályázott: Kotecz Attila, 36 éves könyvelő, akit egyhangúlag meg is választottak a szervezet élére. Választmányi tagok lettek: Bíró Lehel, Noda Sándor, László Brigitta Judit és Pető Zoltán. Az új elnök beszédében kifejtette: szorgalmazni fogja a falu útjainak és utcáinak feljavítását, a csatorna- és vízhálózat kiépítését, egy ravatalozóház megépítését, a középületek feljavítását, állatpiac létrehozását, valamint azt, hogy a falu lakói, beleértve a fiatalokat is, megismerhessék a különböző fejlesztési programok, pályázatok által kínált lehetőségeket, és részt Andorkó Ferenc, aki az elnöki tisztséget 12 évig töltötte be a faluban, úgy értékelte, hogy a szervezet eddigi munkájának eredményeit híven tükrözik a szervezet által a választásokkor elért eredmények, nyilvánvaló érdem, hogy az RMDSZ mindig nyerni tudott Felsőrákoson. A jelenlevők: a megyei tanács elnöke, erdővidéki parlamenti képviselők, baróti és erdővidéki RMDSZ-vezetők felszólalásukban kivétel nélkül elmarasztalták a baróti városgazdát, Nagy Istvánt, mi több, Rácz Gábor volt városi tanácsos azt mondta: azért mondott le mandátumáról, mert nem tudott szót érteni a polgármesterrel, a faluért semmit sem tudott tenni. - Éreztette a polgármester, hogy Felsőrákos nem rá szavazott, hiszen semmit sem tett a faluban. Ezt közöltem is vele annak idején. Ő tett keresztbe a baróti kórház 800 ezer fejének k -szutalmazott. AKTUÁLIS 2 Idősek és betegek napja Zabolán Van még törődés Közel 50 személy érezhette a törődést és a szívből jövő melegséget tegnap, az öregek és betegek napján, a zabolai községházán. Az első alkalommal megtartott rendezvényen több szem is könnybe lábadt. N. Sz. A. Az önkormányzat és a helyi Caritas közös eseményén Ádám Attila polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében az idősek szerepének fontosságát és a betegekre fordítandó figyelem jelentőségét boncolgatta. Záró mondatként egy régi szólást idézett: akinek nincs örege, az vegyen magának egyet. Nekem hálistennek van, és tudom mit jelent - mondta elérzékenyülve az elöljáró. Ezt követően virággal lepték meg a jelenlevőket, majd a három egyház - katolikus, református és ortodox - képviselői nyújtottak vigaszt és bátorítást. A résztvevők javarésze a település távolabbi szegletéből érkezett, számukra Papp László iskolaigazgató az iskolabusszal biztosította a szállítást. Az esemény hangulatát emelte a helyi iskola tanulóinak szavalata és zenés műsora. A szeretetvendégség előtt Mikóla László, a Kovászna Megyei Caritas szociális munkása az idéntől induló betegközvetítő programot ismertette: ez majd magába foglalja az ingyenes kivizsgálást és akár a szállítást is. » Édesbús hangulat: egy szál virág és egy kis törődés az icjAral/nálé