Székely Hírmondó, 2013. január (18. évfolyam, 1-21. szám)

2013-01-14 / 8. szám

SZÉKELY Hírmondó 2013. JANUÁR 14., HÉTFŐ Napirenden A nadrágszíj nem lazul Victor Ponta miniszterelnök évértékelője nem volt egyéb, mint egy számmisztikas hókusz­pókusz. Nem is nagyon nézett fel a papírjaiból, úgy sorolta, mi mindent tett meg első kormá­nya 2012-ben, s mit hoz az új esztendő. Azt el kell ismernünk, hogy nagyjából igazat beszélt, hiszen az első Ponta-kabinet adta vissza a közszférában dol­gozók indokolatlanul lefaragott bérének egy részét, s a nyugdí­jasoktól törvénytelenül bezse­belt egészségügyi többletbizto­sítást is visszafizetik lassan. Ha igaz, akkor a büdzséből élők jö­vedelmeit már januártól a Boc­­nyirbálás előtti szintre emelik vissza, továbbá pedig visszafi­zetik ama bérkülönbséget is, melyek ügyében pert nyertek a megkárosítottak. Csupa szép dolog, de ettől 2013-ban sem fogunk jobban élni, mert az ugyancsak tör­vénytelenül bezsebelt jármű­bejegyzési díjakat is vissza kell téríteni, aztán ott van az álla­mosított és elkobzott ingatla­nok visszaszolgáltatása, illetve a kártérítést célzó kiadások, a fel­vett kölcsönök kamatterheinek kinyögése, a lejáró határidejű kölcsönpénzek törlesztése stb. stb. Egyszóval: annyi a baj, hogy Ponta semmi jobbulást nem ígérhet 2013-ban. Csak újabb kölcsönök felvételét, mert a költségvetés 3 milliárdos hiá­nyát is fedezni kell valamiből, a megkezdett beruházásokat is folytatni kellene... Mindezeket meghallgatva, csak azon csodálkozom, hogy Victor Ponta miért nevezi igazi „korszakváltásnak"a múlt esz­tendő januárjában lezajlott bu­karesti tiltakozásokat, melyek nyomán ő és az USL került hata­lomra. S ha a gyanúm nem csal, akkor Victor Ponta lassan kitán­col Crin Antonescu támogatói szerepköréből, s egyre inkább olyan parlamentáris respubliká­ról álmodik, ahol az államelnök csak afféle díszpinty, minden hatalom a miniszterelnök és a parlament kezében összponto­sul. Főleg a miniszterelnökében. Erre utal az a lazán bedobott öt­let is, mely szerint az államfőt nem is kell közvetlen választás­sal megválasztani, elég ahhoz a parlament voksa. Ponta nagy expozéjából to­vábbá megtudhattuk, hogy a nyugdíjakat négy százalékkal indexálják, 800 lejre emelik a minimálbért (de egyéb béreme­lés nem lesz), hogy minden ro­mániai polgár (a haldoklóktól a csecsemőkig) 2500 euró adós­sággal tartozik, ami vélhetően növekedni fog 2013-ban, a gaz­daság növekedéséről viszont ne is álmodjunk. Egészségünkre!­ m Magyari Lajos AKTUÁLIS 2 Veszélyessé vált a volt műanyaggyár környéke Nőkre támadtak a kutyák Több olvasónk is jelezte, hogy Sepsiszentgyör­­gyön, az Állomás negyed­beli tömbházaik közül egy agresszív, jól táplált egyedekből álló kutyatás­­ka garázdálkodik. Ugyan­akkor egy munkába siető nőt majdnem elgázoltak, miután a rárontó ebek elől kiszaladt az útra. Ér­deklődésünkre a felelős hatóságok elmondták, tudnak a problémáról, hozzák is számos panasz befutott, a helyzet orvos­lása folyamatban van. Tinea Teddy H­adnagy István, a helyi rend­őrség vezetője is úgy érzé­keli, az utóbbi időben meg­nőtt a kóbor kutyákra panaszkodó telefonos bejelentések száma. De nemcsak őket, a szépmezői kutya­­menhelyet is rendszeresen hívják a lakók. - A legtöbb fejfájást a volt mű­anyaggyár környékét birtokba ve­vő ebek okozzák - részletezte Had­nagy. - Nagy területről van szó, ahol számos, az állatoknak alkal­mas búvóhely található, nehézkes a befogásuk. Az egyenruhások idén január 4- én és 7-én szerveztek befogási ak­ciót a menhely alkalmazottaival közösen. Első alkalommal négy te­lefonos reklamáció nyomán men­tek ki a volt műanyaggyárhoz, ak­kor három, következőkor ugyan­csak három ebet sikerült elkapni­uk. A munkát nehezíti, hogy a ká­bító lövedékkel eltalált állatok vinnyogásától a többi megijed, el­fut és elbújik. Az említett környé­ken közel húsz kutya van még min­dig falkába verődve, így az akciók a héten is folytatódnak. Horia Kraus, a menhely vezető­je szerint már legalább két éve fennáll ez a gond. - Mindeddig több mint kétszáz kutyát fogtunk be a volt mű­anyaggyár közelében - közölte Horia. - Mivel annyi generáción át folyton egymás között szaporod­tak, elkorcsosodtak, ugyanakkor agresszívebbé és kiszámíthatatlan­ná váltak. Akadnak olyanok, akik etetik őket, ezért területvédővé vál­tak, ami nem jó... Az állatvédő újra figyelmeztete­­ti a lakosságot: ha a kóbor ebeket nap mint nap ugyanazon a helyen etetik, akkor azok elkezdik védeni a területet. - Van egy férfi, akivel nem tud­tunk zöld ágra vergődni, nem érti meg: azzal, hogy rendszeresen ételt visz a kutyáknak a volt műanyag­gyár előtti parkolóba, agresszívvé teszi őket - panaszolta Horia. En­nek következménye az is, hogy ja­nuár 4-én több, munkába tartó nő­re is rátámadtak a szóban forgó korcsok. Egyikük ijedtében az út­testre szaladt, ahol majdnem elgá­zolták. Hadnagy István elmondta, a ku­tyákat etető férfit már többször megszólították, próbáltak tárgyalni vele, mindhiába. Mást nem tehet­nek, nincs törvény arra, hogy az ete­tésért megbüntessék. Elsősorban a magát megmakacsoló személy kel­lene, hogy belássa, tettével csak te­tézi a bajt, hiszen a támadások egy­re gyakoribbá, veszélyesebbé vál­hatnak - üzenik az állatvédők.­ Hadnagy István és Horia Kraus. „Ne etessük a kó­bor kutyákat, mert ezek terü­letvédő állatokká vállnak!" — figyel­meztetnek az il­letékesek Saját jelöltet indít a néppárt Kovásznán Domaházi visszalépett Habár a múlt héten még fontol­gatta a lehetőséget, Domaházi Já­nos kovásznái magánvállalkozó, független tanácsos végül úgy döntött, mégsem indul Kovászna város polgármesteri székéért a február 3-án tartandó időközi vá­lasztásokon. Ettől függetlenül mégis lesz magyar-magyar harc, mert az Erdélyi Magyar Néppárt saját jelöltet állít. N. Sz. A. Domaházi azzal indokolta visz­­szalépését, hogy jelölésével nem akar széthúzást a magyarság köré­ben. Hangsúlyozta, habár több párt, köztük az EMNP is megke­reste és támogatásáról biztosította, ő úgy látja, az RMDSZ polgármes­terjelöltjének, Thiesz Jánosnak megvan a kellő tapasztalata a vá­rosvezetéshez, ezért őt támogatja. Ugyanakkor egy sejtelmes kijelen­tést is tett: a választások után be­számol azokról a háttérben zajló kovásznai politikai eseményekről, amelyekről szerinte a lakosságnak tudnia kell! Noha az EMNP megyei vezető­sége azt ígérte, pénteken sajtótájé­koztatót tart arról, hogy indítanak­­e jelöltet vagy sem a fürdőváros­ban, ez elmaradt, az viszont érdek­lődésünkre kiderült, hogy a bőség zavarával küszködnek, hiszen két jelöltjük is akadt, a „befutót” Ne­mes Előd, a párt megyei elnöke szerint ma nevesítik. Az EMNP nem erősítette meg, de úgy tudjuk, hogy vagy Szabó Levente kovász­nai tanár, vagy Barabás Botond panziótulajdonos lesz Thiesz ma­gyar vetélytársa. A románság részéről Sorin Po­pică vállalkozó függetlenként, Bo­­can Ioan tanácsos az USL részéről fontolgatja az indulást, ők is ma je­lentik be döntésüket. Egyes infor­mációk szerint a Dan Diaconescu­­féle párt is megcélozza a polgár­­mesteri széket. Internetes közvélemény-kutatást végeznek Merre fejlődjön a város? Mi legyen a további fejlesztések iránya, mibe fektessenek köz­pénzt, melyik terület szorul a leg­inkább fejlesztésre? - ezen kér­dések tisztázása ügyében szervez internetes közvélemény-kutatást tavasz folyamán Sepsiszent­­györgy polgármesteri hivatala. Erdély András - A polgármesteri hivatalnak van saját elképzelése a város fej­lesztéséről, de mielőtt ennek neki­fognánk, tudni szeretnénk, mit tar­tanak fontosnak a megyeszékhely polgárai - nyilatkozta Antal Árpád polgármester. - Az lenne szeren­csés helyzet, ha a mi elképzeléseink és a lakosság elvárásai találkozná­nak. A sepsiszentgyörgyi elöljáró szerint miután az RMDSZ nem ju­tott kormányzati pozícióba, a ko­rábbiaknál nehezebb esztendőre lehet számítani, ez azonban nem jelenti a fejlesztési projektek befa­gyasztását. Az elmúlt időszakban ugyanis a városnak sikerült annyi pénzt lehívnia európai uniós pro­jektekből, hogy a megkezdett munkálatokat folytatni lehet. An­tal ezek közé sorolta a víz- és csa­tornahálózat felújítását, bővítését, korszerűsítését, valamint a szép­mezői ipari park építési munkála­tainak elkezdését. A két beruházás összértéke meghaladja az 50 millió lejt. A múlt esztendőben arra kérték a sepsiszentgyörgyieket, hogy tíz tevékenységi területből (kultúra és szórakozás, ifjúság és sport, tanügy, turizmus, szociális szolgáltatások, lakásépítés, tömbház-szigetelés, infrastruktúra, közrend, munka­helyteremtés) válasszák ki a szá­mukra legfontosabb hármat. A kér­dőívet 550 polgár töltötte ki. Leg­többjük véleménye szerint legfon­tosabb a munkahelyteremtés, a la­kásépítés, a tömbházak hőszigete­lési programjának folytatása, vala­mint az infrastruktúra és a turiz­mus fejlesztése.

Next