Székely Hírmondó, 2013. május (18. évfolyam, 83-102. szám)

2013-05-23 / 96. szám

SZÉKELY Hírmondó 2013. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK Napirenden . A politikusokról úgy általában tömegesen szöknek meg Dan Diaconescu csőcselékpártjából a honatyák, s hogy pillanatnyilag csak„függetlenként" óhajtanak tevékenykedni, az sakkhúzás mindössze, hiszen ezek a fölkent atyafiak a húsosfazék közelébe vágynak, s holnap, holnapután már a szocdemek vagy a nemzeti liberálisok padsoraiban látjuk őket viszont. Teljesen mindegy, mert azok sem sokkal jobbak a Deákné vásznánál. A helyzet az, hogy a mai hazai politikai osztályt - elsöprő többségében - a szélhámia, a tolvajkodás eluralkodása teremtette meg, melyben bárki tehetős rabló vásárolhat parlamenti mandátumot és egyéb hatalmi stallumot. A PPDD („a Nép és Dan Diaconescu Pártja") annyiban tért el az általános szabálytól, hogy náluk a primitivizmus is szükséges volt az érvényesüléshez, s így a csőcselék szavazótábor a csőcselék legjobbjait" juttathatta az ország törvényhozásába, ahol ma annyi honatya és honleány tevékenykedik, hogy az Kínának vagy Indiának is megtenné. De mivel jobbak a liberálisok, a szocdemek, a demokrata-liberálisok? Semmivel. Népbutításból élnek ők is, s olyan „nemzetmentő" terveken kotolnak, mint az alkotmány átírása, a népszavazás intézményének fölszámolása, az ország fejetlen régiósítása, amely - ha sikerül - a megyék teljes leépítéséhez, majd megszüntetéséhez vezet.„A nép szava Isten szava!"- harsogják a mai fennforgók, de nem törődnek egyébbel, mint saját feneketlen zsebeik megtömködésével, s ha le is bukik közülük egyik-másik, az csak járulékos áldozatnak számít. Mint Adrian Năstase vagy Gigi Becali. Itt elérkeztem egy olyan kérdéshez is, melyről nehéz szívvel írok, de írnom kell. Mert a mi közösségünkről, a mi szülőföldünkről van szó. Számomra gyanús Olosz Gergely RMDSZ-es szenátor lemondása, mondván, a rétyi fafeldolgozó terve ügyében olyan támadások érték őt és általa a szervezetet, hogy nem tehetett másképp... Gyanús, mert a DNA őt is perbe fogta, ám - amint Toró T. Tibor mondotta Borbély Csabáról - előlegezzük meg számára is az ártatlanság vélelmét, s kívánjuk, hogy bizonyítsa be feddhetetlenségét. Mi pedig az elkövetkezendőkben jól nézzük meg, kire adjuk a voksunkat. Mert az még megvan... Egyelőre. Kovászna, a (még) kihasználatlan kincs Lassan, de haladnak Ezer borvíz forrása - így szokták emlegetni Kovásznát A háromszéki fürdőhelyen van Európában a legtöbb mofetta. Bár számolatlan természeti kinccsel rendelkezik, a turisták mégis elkerülik. Erdély András ovásznán naponta mintegy százezer liter borvíz folyik bele a patakba anélkül, hogy bármire is felhasználnák. Persze nem lehetne mindet palackozni, de úgy is rosszul mutat. És ez a kisebbik kincse az egykor Európa-híres háromszéki fürdővárosnak: a nagyobbik a mofetta, a 98 százalékos koncentrációjú széndioxidos gőzlők, amelyek csodát tesznek az érrendszerrel. Mindezek ellenére alig van fizető turista a városban. Az évente odalátogató mintegy 50 ezer vendég nagy része ugyanis nyugdíjas, akik az egészségbiztosító pénztártól kapott kedvezményes üdülési csekkel jönnek gyógykezelésre a bukaresti szervezetek tulajdonában lévő szállodákba. Ők azonban gyakorlatilag semmit nem költenek a városban, igaz, nem is különösképpen igényesek. Ez nagyon rontja a piaci versenyt, tudniillik nem voltak rászorulva a vállalkozók, hogy befektessenek, fejlesszenek, ami ártott a település idegenforgalmának - mondja Albert Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója. A helyi önkormányzat megpróbál segíteni a maga területén a vállalkozóknak. - Mi nagyon fontosnak tartottuk, hogy legyen művelődési házunk, sípályánk, hogy télen is családokat tudjunk idecsalogatni, viszont nem mindenik szálloda menedzsmentje segített ebben, nem állítottak össze olyan kecsegtető szolgáltatáscsomagokat, amelyek vonzanák a turistákat - állítja Thiesz János polgármester. Pedig az elmúlt ötven esztendőben több kedvező lehetőség kínálkozott, német, belga és angol cégek beruháztak volna a fürdővárosba, de a „nem adjuk el az országot” szlogennel mindenkit elriasztottak - magyarázza a romániai turisztikai irodák egyesületének alelnöke, a gyógyturizmus egyik vezető szakértője. Herman Rosner magyar mintára azt is kezdeményezte, hogy a munkáltatók vakációs csekkeket adhassanak az alkalmazottaknak, de ez a gyakorlat sem honosodott meg az országban. Az ITT turisztikai iroda igazgatója szerint Magyarországnak és Romániának össze kellene fognia, hogy az öregedő Európában egészségfenntartó körutakat kínáljanak a nyugati országok nyugdíjasainak. Némi elmozdulás történt: egy pénzügyi befektetési alap nyolcmillió euróból újította fel a városközpont két, ötszáz vendég fogadására alkalmas szállodáját, amely saját motettával, teljesen új fürdőkkel és kezelőbázissal rendelkezik. Ezekbe nem kell beutaló, orvosi vizsgálat a helyszínen történik, egy tíznapos kezelés fürdővel és mofettával nem kerül többe 200 lejnél. Az ország és Európa népessége elöregedőben van, egyre többen rájönnek, arra, meg lehet előzni az időskori szív- és érrendszeri betegségeket. Nyilván nagyobb igényeik vannak, mint a nyugdíjasoknak, fitnesztermek, uszoda, bowling, bár, nyárikert, biciklik stb. kellenek, de ők azok, akik tudják: ha időben elköltöd későbbi gyógyszereid árának egy részét megelőzésre, akkor nyugodt, egészséges öregkorra számíthatsz - vallja Ovidiu Costea, a 2007- ben megnyitott, nagy forgalmú Hotel Clermont tulajdonosa. A statisztikai adatok szerint a teljes háromszéki turistaforgalom felét Kovászna teszi ki. Ha ezt sikerülne igazán piaci alapon működtetni, az nagyot lendítene a többi délkelet-erdélyi szálláshely forgalmán is.«K Ősszel indul a fafaragó tanműhely Orbán Viktor szerint is jó ötlet Réti Zoltán csernátoni fafaragó mestert mutatták be a Praetoria Egyesület tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen arról is beszámoltak, hogy a tervezett fafaragó tanműhely mindenképpen beindul a céhes városban, helyszín is került, Csernátonból már egy tízfős, 13-14 év körüli gyerekekből álló csoportot toboroztak. O.A. A tanműhely létrehozása abból a felismerésből született, hogy a faipari szakmai oktatás kihalt a megyéből, nincs utánpótlás, aki a mesterséget továbbvigye. Réti Zoltán arról számolt be, hogy idén áprilisban alkalma volt részt venni a hatodik magyarországi Szakma Sztár Fesztiválon, versenybizottsági tagként. „Jó megtapasztalni, hogy Magyarországon ápolják a kétkezi munka becsületét. Ezt Orbán Viktor is hangsúlyozta a fesztiválon. Alkalmam volt pár szót váltani a miniszterelnök úrral a kézdivásárhelyi tanműhelyről is, amelyet jó ötletnek talált, és támogatásáról biztosított” - mondta Réti Zoltán, aki azért mondott igent a felkérésre, mert egy-két generációt szeretne a szakma titkaiba beavatni. Csernátonban sikerült tízfős gyermekcsoportot toborozni, olyan fiatalokat, akik asztalosságot szeretnének tanulni. Az oktatásuk szeptemberben kezdődne, de még azelőtt, június folyamán ellátogatnak Magyarországra, Dancsó János bátonyterenyei asztalosmester műhelyébe, aki a létesítendő fafaragó tanműhely egyik anyaországi mecénása. Dancsó János az anyaországban több mint 30 éve foglalkozik tanulók szakképzésével, már 300 asztalos szakember került ki a keze alól, közülük az utóbbi években sokan kiemelkedő eredményeket értek el szakmai bajnokságokon. Akik be szeretnének iratkozni a faipari tanműhelybe, az EMNT kézdivásárhelyi irodájában érdeklődhetnek. AKTUÁLIS Konferenciát tartottak a regionalizálásról Kisebb régiókat, népszavazást Kisebb fejlesztési régiókat kell kialakítani, mert a jelenlegiek „szétfejlesztették” az országot - hangzott el tegnap, a Regionalizálás, európai, országos és helyi szemszögből című tanácskozáson. A Meridian Szakszervezeti Szövetség által szervezett konferencián önkormányzati és intézményvezetők vettek részt. E. A. Ion Popescu, a Meridian Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a régiókat úgy kell kialakítani, hogy a polgárok nyerjenek, jobb legyen az egészségügy, hatékonyabb az oktatás, korszerűbb az infrastruktúra. Tamás Sándor kifejtette: a régiósításra vonatkozó kötelező előírásokból (kulturális, történelmi, gazdasági szempontok) Románia nem tartott be semmit, viszont most erőltet egy olyant, amelyet egyetlen EU-s dokumentumban sem kérnek, hogy adminisztratív jogosítvánnyal ruházzák fel a fejlesztési régiókat. A régiós felosztás egyedüli nyertese az egész ország munkáját „lefölöző” Bukarest volt, mondta a megyei tanács elnöke, egy régión belül pedig a gazdag megyék voltak előnyben a szegényebb vidékek rovására. Decentralizációra van szükség, és nem regionalizálásra, de ha mégis régiókat alakítanak ki, akkor azt helyi népszavazásnak kell megelőznie, jelentette ki a megyei tanács elnöke. Antal Árpád szerint a régiókat azért kell kialakítani, hogy hatékonyabb legyen a helyi adminisztráció, és közelebb hozzák a döntéshozatalt a polgárokhoz. Ehhez egyáltalán nem kell még egy döntési szintet „behozni”. A kormány a javasolt régiósítással egy csődállapot bebetonozására készül, amely méltó befejezése lesz a Ceauşescu-féle homogenizáló politikának - szögezte le Antal Árpád. Miután Dumitru Marinescu prefektus elmondta „kincstári” szövegét a regionalizálásról, érdemi vita nem alakult ki.