Székely Hírmondó, 2015. július (20. évfolyam, 123-145. szám)

2015-07-31 / 145. szám

SZÉKELY Hírmondó 2015. JÚLIUS 31., PÉNTEK ÜNNEPSÉG Ma 17 órakor Sepsiszent­­györgyön, az Erzsébet park­ban megemlékeznek a fehér­egyházi csatáról, Petőfi Sán­dor haláláról, 166 év után. Megemlékező fohászt mond Kovács István unitárius lel­kész. Emlékbeszédet tart Czegő Zoltán költő, író és Bálint józsefvárosi tanácsos, Petőfi verseiből szaval Ko­vács Emese, a Plugor Sándor Művészeti Líceum drámata­gozatának diákja. Fellép a kőröspataki fúvószenekar. 18 órától a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi szék­házában Rab Sándor törté­nelemtanár Fehéregyháza és Petőfi címmel tart előadást. Augusztus 2-án, vasárnap községi napot tartanak Kéz­­dialmáson. A program: 11 órakor ünnepi szentmise a templomban; 14 órától könyvtáravató; 14.30-kor a kézdialmási tanulók és az if­jak kulturális műsora; 15.30- kor huszáravató és -bemuta­tó; 16.30-től koncertek a kö­vetkező sorrendben Majlát Attila, Felszegi Annamari (17.30) , Szabrina (18 óra), Open Stage (18.50), Kentry Boy (19.30), Jocó JR (20.30) , László Attila (21.30) , Kaly (22.30); 23.30-kor tűzijáték. KONCERT Ma 20.30-tól Sepsiszent­­györgyön, a Háromszék Stúdióban és holnap 21 órától a kézdivásárhelyi Jazz Café Bisztró udvarán a budapesti Euro-African Playground világzenei együttes koncertezik. A ze­nekar tagjai: Cheikh Ibrahi­­ma Fali (vokál, djembe, ba­­lafon), Soso Lakatos Sán­dor (szaxofon), Fenyvesi Márton (gitár), ifj. Pisti Tóth (gitár), Tálas Áron (billentyű), Kiss Benedek (basszusgitár), Mogyoró Kornél (ütőhangszerek), Juhász Márton (dob). A be­lépőjegy egységesen 10 lej­be kerül. Augusztus 1-jén, szomba­ton 16-19.30 között a kéz­divásárhelyi Báró Wesselé­nyi Miklós Városi Könyvtár udvarán, a Neoforum Egye­sület szervezésében hagyo­mányosnak nevezhető, de mégsem szokványos játszó­házat tartanak. Várnak min­den érdeklődőt! Nem maradhatott kívülálló a Petőfi-ügyben Igazat mondani a magyarságnak Krizbai Imre baráti refor­mátus lelkész július 17-én részt vett, és nemcsak részt vett, igét is hirdetett azon a szertartáson, me­lyet Budapesten rendez­tek Petőfi Sándor csonte­reklyéinek újratemetése alkalmából. Böjte Ferenc rendezvény körül éles viták zajlanak, hiszen nem keve­sen vannak azok, akik úgy vélik, a Barguzinban (település Oroszországban, a Bajkál-tó part­ján) kiásott csontok nem Petőfi maradványai. Krizbai Imre lelki­­pásztor nem tartozik közéjük. A tiszteletes nem maradhatott passzív az esemény iránt, és egyál­talán a Petőfi-kérdést sem szemlél­heti kívülállóként, több okból sem. Egyrészt azért nem, mert 1977 és 1990 között Fehéregyházán szol­gált, azon a Segesvár melletti tele­pülésen, ahol, mint tudjuk, 1849. július 31-én utoljára látták élve nemzeti költőnket. A településen, az 1880-as évek­től kezdődően, minden évben - jú­lius 31. környékén - nagyszabású Petőfi-ünnepélyeket szerveztek (azon 50-60 fúvószenekar vezeté­sével tízezrek vonultak Segesvár fő­teréről Fehéregyházáig), mely ün­nepélyt 1957-ben a hatalom betil­tott. Krizbai tiszteletes fehéregyhá­zi szolgálati ideje alatt újraélesz­tették ezt az ünnepélyt (a hatalom­ra gyakorolt nyomással), de négy év után ismét betiltották, őt pedig, Petőfi iránti lelkesedése miatt meg­bélyegezték 1988-ban ugyanis már a refor­mátus temetőben kellett megren­dezzék az ünnepélyt azzal az álcá­val, hogy a település egy volt lelki­pásztorának állítanak kopjafát, és ez volt az a pillanat, amikor a hata­lom számára betelt a pohár. Elha­tározták, hogy Krizbai Imrét el­mozdítják hivatalából, de ez nem volt elég: mint mondja, Nagy Gyu­la, az erdélyi református egyház ak­kori püspöke petőfiskedő horthys­­tának nevezte őt, a hatalom pedig a gyermekeit kezdte el zaklatni. - Másrészt, azért sem maradha­tok közömbös a Petőfi-ügyben - fogalmazott -, mert református lel­készként Isten kényszere alatt ál­lok, hogy az igazat mondjam a jog­fosztott erdélyi magyarságnak, mely igazat Petőfivel kapcsolatban én már a Barguzinból érkező első hírek alkalmával magamévá tet­tem. A tiszteletes úgy véli, nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy Petőfi is keleten halt meg, akárcsak sok más magyar honvéd, ezt a tényt alátámasztja az is, hogy 1956- ban, amikor Dienes András ma­gyar katonatiszt ásatásokat végez­tetett a fehéregyházi csata helyszí­nén, a Csonta-kertben, a költő ma­radványait nem találták meg. Bebi­zonyosodott az is, mondja a tiszte­letes, hogy azok az amerikai tudó­sok, akik a Barguzinban talált csontvázról azt állították, hogy női csontváz, nem is látták azt, valakik­től megbízatást kaptak a félretájé­koztatásra. Másrészt - mondja -, a Magyar Tudományos Akadémia egy aradi illetőségű, valószínűleg Petőfivel együtt raboskodó személy vissza­emlékezései alapján már 1910-ben elismerte a költő barguzini halálá­nak tényét, azonban fontosnak tar­tották a Fehéregyházához köthető nemzeti-lelki állapot, tudat fenn­tartását is. E visszaemlékezés alap­ján maradt fenn, hogy Petőfit az 1849. július 31 -i csata előtt tárgyal­ni küldték az oroszokhoz, akik azonban letartóztatták, és még a csata előtt elvitték. Krizbai Imre a Megamorv-Pe­­tőfi Bizottság elnökének, Morvai Ferencnek a meghívására vett részt a július 17-i rendezvényen, mint mondta, a Morvait és Kiszely Ist­ván antropológust a Petőfi-ügy mi­att ért zaklatások, üldöztetések is tudatosították benne azt, hogy ki­nek a pártján az igazság. A ■1 tA '*• u m ■ Krizbai tisz­­teletes erdő­vidéki és fe­héregyházi földet vitt Pe­tőfi sírjához Emlékeztessük magunkat Petőfi tetteivel Czegő Zoltán Százhatvanhat évvel ezelőtt eltűnt egy magyar fiatalember a fehéregyházi csatatéren, ahol a magyar szabadságharc egyik utolsó csatáját vívta, immár nem a sokszor legyőzött Habsburg Bi­rodalom, hanem annak szerződé­ses kiszolgálója, az orosz cári csa­patok ellen. A fiatal forradalmár, Petőfi Sándor a vízaknai csata után még megírhatta, hogy számtalan volt az ellenség, győznünk nem lehetett. Egyetemesen gondolkodó zseni volt, még a saját halálát is megál­modta, amikor a világszabadság­ról írt, igét hirdetett. És ezt elhar­sogják kelettől nyugatig s a zsar­noksággal a szent világszabadság serege megütközik­­, ott essem el én, a harc mezején! - belekiáltott magyar nemzete arcába és szívébe. Az Úristen is meghaltá ezt, szemét törölte, és rábólintott: legyen hát igaza a fiatal magyarnak. Kereshetjük lábnyomát, keze­s szavai nyomát szívünkben, arcun­kon, nemcsak július 31-én, hanem életünk minden napján, mert ott van az, tisztán s kivehetően. Pető­finek nem kaland volt nemzete sza­badságharca, hanem maga az élet, annak az értelme. Az sem volt vé­letlen, hogy mindenütt követte Bem tábornokot, el Fehéregyházáig ahol az Ő emlékművét román ga­zok évente meggyalázzák. Erdélyből vette el az Ő Júliáját, Székelyföldet szintén a szabadság­­harc idején járta be. Ismerte és sze­rette Kézdivásárhelyt, de Sepsi­­szentgyörgyöt jobban­ írta is felesé­gének, ha majd elül a vész haragja, s a viszály elvérzik a csatákon (így írta Vörösmarty), Sepsiszentgyör­­gyön rakunk fészket. Nem adatott meg számára. Lehet, utolsó gondo­latai között megférhetett, hogy hal­ni kell a szabadságért, s hátha győz, aki életben marad?! Emlékeztessük önmagunkat és gyermekeinket, uno­káinkat Petőfi szavaival, tetteivel! AJÁNLÓ Bibarcfalván és Bardócon ünnepelnek Erdővidéki falunapok A hétvégén két erdővidéki tele­pülésen is falunapokat tartanak. A Báróthoz tartozó Bibarcfalván a harmadik alkalommal szervez­nek faluünnepet. Bibarcfalván szombaton 13 óra­kor fúvószenekari felvonulás nyitja a rendezvényt, majd helybéli óvo­dások, tanulók, műkedvelők fellé­pésével folytatódik a nap. Késő dél­után a baróti Syncron táncegyüttes szórakoztat, majd retróbuli követ­kezik. Vasárnap délelőtt amatőr fo­cibajnokságot, főzőversenyt is szer­veznek. Este a kézdivásárhelyi Met­ropolis együttes koncertezik, a ren­dezvényt tábortűz zárja. Bardocon szombat délelőtt ál­latkiállítást rendeznek, a délutáni hivatalos megnyitót követően er­dőfülei, olaszteleki és bardoci nép­táncosoké lesz a főszerep. Este a nyárádszeredai Bekecs néptánc­együttes, majd erdélyi előadók szó­rakoztatják a közönséget. Vasárnap délelőtt szervezik a Lőrincz Zsigmond-kupa nemzet­közi labdarúgótornát, 13 órától a bardoci focicsapat egykori lelkes támogatójára, Kovászna város volt polgármesterére emlékeznek. Dél­után a bardoci Gáspár Lella és Ko­­lumbán Sanyika, valamint a baróti Syncron tánccsoport műsorai kö­vetkeznek, este a szintén baróti Acousthree együttes, majd Cso­­csesz koncertezik. A bardoci falu­napokat vasárnap este 22 órától tű­zijáték zárja. A rendezvény helyszí­néül a sporttelep szolgál. (böjté) Népviseletbe öltözött bibarc­­falvi nyugdíjasok a tavalyi falu­napokon

Next