Székely Hírmondó, 2015. szeptember (20. évfolyam, 167-188. szám)

2015-09-16 / 178. szám

SZÉKELY Hírmondó 2015. SZEPTEMBER 16., SZERDA Erdélyt rabló országnagyok Lévén, hogy összegyűjtöt­tem jó néhány esztendőt, visz­­szatekintettem a múltba, hány országvezetőt éltem meg. Majdnem úgy sikeredett, hogy egy tengernagytól egy matró­zig, de ahogy tovább fonogat­­tam életem fonalát, most már beúszott a képbe egy fizikata­nár is. Nem tudom, milyen bűnt követtünk el mi, erdélyi magya­rok, de Bethlen Gábor óta nem tudtunk összeszedni egy vala­mirevaló transzilván vezért. Így aztán Erdőelvétől lélek­ben teljesen idegen emberek kormányozták az országot, mindannyiszor elvive Erdély kincseit, s helyébe nem adva semmit. S tették ezt Mihály ki­rály alatt is éppen úgy, mint a kommunista vezetők uralkodá­sa idején. De mindig élt a re­mény, hogy az új elnök alatt szebb lesz az élet. Kiderült, hogy az ország első elnöke, az a bizonyos suszter­inas, a köznép elszegényítésé­­nek volt mestere, de naivitás volt azt gondolni, hogy majd utána jövő országnagyok a vá­lasztó­polgároknak is löknek va­lamicskét. Valamilyen átok ülhet azon a népen, amely mellé a történelmi sors lökött, mert olyan emberek kezébe tették mindig a vezérpálcát, akik vagy nem tudtak bánni vele, vagy csak lopásra használták azt. Előbb a kommunista gondol­kodástól elszakadni nem tudó Iliescu jött, akinek idején csak tengődött az ország, majd a bá­gyadt, de Európa e szegletének vezéreként tetszelgő Constanti­­nescu Emil érkezett, amikor az éppen éledező demokráciát tet­ték taccsra. Később az ügyeske­dő fiúkkal, lányokkal szereplő Traian Basescu úszott be a kép­be, majd sok reménnyel megér­kezett egy erdélyi, a szászként indult, de románként befutott Klaus Johannis, aki - és ez az igazi „balszerencse"-, mint ki­derült, a régi lopós gárdával szeretne új országot építeni. De ezek is néhány dologban mind egyetértettek: Erdélyből az értékeket a régi Regátba kell exportálni. És hogy az elnöknek teljhatalmat kell élveznie. A transzilván magyarok pedig maradjanak csak másodrendű polgárok, akiknek sem autonó­mia, sem a saját szülőföldjükön való kellemes élet nem dukál, amíg nem válnak ők is magyar származású románokká. S­apientia-évnyitó Sepsiszentgyörgyön Megállítani az elvándorlást Agrármérnöki karral bő­vítette oktatási kínálatát a Sapien­ti­a Erdélyi Ma­gyar Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyön. An­tal Árpád polgármester szerint abból is látszik, hogy ez egy fontos nem­zetpolitikai intézmény, hogy „még ki sem nyitot­tuk a kapukat, s már pisz­­kálódnak a román ellen­őrző hivatalok". Erdély András­ éhány évvel ezelőtt aligha tudtuk volna elképzelni, hogy ebben az épületben, ahol a „kommunizmus rabszolgá­it” képezték, agrármérnöki képzést indítunk - mondta hétfői köszön­tőbeszédében Kató Béla, a Sapien­­tia Alapítvány elnöke. - A rend­szerváltás után visszakapott földte­rületek nem maradhatnak parla­gon, nem adhatjuk el olyanoknak, akik nem kötődnek ehhez a vidék­hez, hanem meg kell művelnünk. A református püspök szerint ar­ra készülnek, hogy termőföldet vá­sárolnak, amit kedvezményesen adnak majd bérbe a leendő mér­nököknek, hogy azon mintagazda­ságokat hozzanak létre. Köszöne­tét fejezte ki a megye és a város elöljáróinak a támogatásért, mert „ha mindig csak a magyar kormány segítségét várjuk”, abból nem lehet hosszú távon megélni. Dr. Dávid László rektor kijelen­tette: „Sepsiszentgyörgy ezzel igazi egyetemi várossá vált”, és úgy vél­te: a helyben maradás záloga a tu­dás kihelyezése.­­ A Sapientia-egyetemnek van egy hosszú távú célja, hogy Szé­kelyföldet valami módon élhetővé tegye. Ehhez meg kell állítani az el­vándorlást, amely azzal kezdődik, hogy elmennek a fiatalok egyetem­re, és nagy részük nem jön haza. Ha itt van egyetem, itt van tudás, akkor nem innen mennek el, hanem ide fognak jönni - szögezte le a rektor. Grezsa István miniszteri biztos azt mondta: az egyetem létrehozá­sát egymillió euróval segítette a magyar állam, mert komolyan gon­dolj­a, hogy „minden magyar szá­mít”, és azt szeretnék elérni, hogy a trianoni döntés századik évfor­dulóját emelkedő, gyarapodó nem­zetként éljük meg. Tamás Sándor szerint az elmúlt 25 évben 500 ezer hektár erdő- és ugyanennyi legelő- és szántóterü­let került vissza magyar magántu­lajdonba. Ez a kincs az elmúlt ezer évben is eltartotta Székelyföldet, ezután is eltartja, de csak akkor, ha megfelelően képzett, a hagyomá­nyokat tisztelő, de a modern tech­nikát uraló szakembergárda keze­lésébe kerül - mondta a megyeta­nácselnök. Antal Árpád polgármester „hét­éves mandátumának legnagyobb megvalósításaként” értékelte a Sa­pientia megnyitását, és megjegyez­te: az „illetékes elvtársak már hó­napokkal ezelőtt piszkálni kezd­ték”, hogy milyen körülmények között adta át a tanács az épületet az egyetemnek.­­ A Sapientia története az igaz­ságtalanság története is, mert nin­csen rendben az, hogy mi a román államnak fizetjük az adót, de ha bi­zonyos szakokat magyarul akarunk tanulni, azt csak a magyar adófize­tők pénzén tehetjük meg - jelen­tette ki az elöljáró. Az egyetemen idéntől 25 ingye­nes és öt költségtérítéses helyen 30 diák kezdi meg a tanulmányait, mintegy huszonöt, részben helyi, részben a marosvásárhelyi, kolozs­vári és Csíkszeredai karokról beta­nító egyetemi oktató irányítása alatt.« ] Az egyetem létrehozásá­nak két kulcsfigurá­ja: Antal Ár­pád sepsi­szentgyörgyi polgármester és Kató Béla református püspök, a Sa­­pientia Alapít­vány elnöke Gáztöltő-állomás létesül Baróton Helyben tankolhatnak Gázüzemű autók számára létesí­tenek mobil töltőállomást Baró­ton. Ez a város végén, a helyi szállítási vállalat, a Transloc Rt. udvarán kapna helyet, azt a buka­resti székhelyű Trans Gas Grup Kft. üzemeltetné. Böjte Ferenc Azt, hogy az üzemeltető cég szá­mára a szállítási vállalat egy 400 négyzetméter felületű területet ki­adjon, hétfőn hagyta jóvá a baróti tanács, a határozattervezet kezde­ményezője Pál-Szilágyi Zoltán RMDSZ-es tanácsos volt. Mint ki­derült, a cég már májustól jelen van Baróton, egy előszerződést is kö­töttek már vele, elhangzott, hogy a későbbiekben talán még bővíthet­­né is tevékenységét. A tanácsosok mindössze annyit érdeklődtek meg a Transloc jelen­levő igazgatójától, Benedek Csa­bától, hogy mennyi pluszbevételt jelent majd a bérleti szerződés a vállalatnak: ő válaszában elmond­ta, a gázas cég a területért havi 800 lejt fog fizetni. A baróti szállítási vállalat az au­gusztusi tanácsülésen is terítéken szerepelt: akkor kölcsönfelvételi kérelmet hagytak jóvá számára, azért, hogy három használt autó­buszt vásárolhasson. A gázzal is üzemelő au­tók tulajdo­nosai ezután Baróton is tan­kolhatnak majd AKTUÁLIS 2 Kötelező fényvisszaverő háromszögek Bírság nyelvtől függetlenül A média tudósított egy kilyéni fi­atalember esetéről, ahol a pana­szosok állítása szerint a közúti rendőr (egy rutinellenőrzés so­rán) azért bírságolt kirívó ösz­­szegre, mivel a sofőr nem volt hajlandó románul beszélni vele, diszkriminatívnak tartották a ha­tóság hozzák való viszonyulását. Tinea Teddy Az említett bírság esetében a sofőr (mivel kettős állampolgár), a magyar állam által kiállított útle­velét mutatta fel ellenőrzéskor. A panaszosok kifogásolták, hogy a rendőr elsőre 230 lejes bírságot emlegetett, a büntetés azt követő­en nőtt 630 lejre, miután felszólí­tásra a fiatal sofőr nem volt hajlan­dó román nyelven beszélni. Az ügyben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom háromszéki ve­zetőit kereste meg a család, hogy a jogorvoslásban segítsenek. A jelenség nem egyedi, Hargita megyéből is számos sofőr töltött fel az internetre olyan filmeket, amelyen a kettős állampolgársá­guk által megszerzett magyaror­szági útlevéllel igazolják magukat, nem hajlandóak románul beszélni, így „heccelik” a román rendőrö­ket.­­ Megyénkben eddig nem volt példa ilyesmire, ez egy elszigetelt eset, ám elképzelhetetlen, hogy a nyelvhasználat miatt bírságolt vol­na a rendőr - fogalmazott érdek­lődésünkre Ion Popa megyei rend­őrparancsnok, hangsúlyozva, hogy több személy jön hozzá is kihall­gatásra, akik vagy nem tudnak, vagy egyszerűen nem akarnak ro­mánul beszélni, ám ilyenkor min­dig magyar egyenruhás segítségét kérik. Érdeklődésünkre kiderült, számos sofőr nem tud arról, hogy járgányaikat két jelzőháromszög­gel kell felszerelniük. Nicoleta Marin, a megyei rend­őrség szóvivője elmondta, 420- 525 lejes bírsággal sújthatják a so­főröket, ha csupán egy vagy egyet­lenegy fényvisszaverő háromszög­gel sincs ellátva személygépkocsi­juk.

Next