Székely Hírmondó, 2016. május (21. évfolyam, 84-103. szám)
2016-05-23 / 97. szám
SZÉKELY Hírmondó 2016. MÁJUS 23., HÉTFŐ Inkább ne régiósítsanak! A kormány regionalizációs politikájáról cseréltek a minap eszmét az Erdélyi Televízió műsorában politológusok, jogászok, s a beszélgetésből az derült ki, hogy a hivatalosságok által szorgalmazott tervekből még a számunkra legkedvezőbb is hátrányos helyzetbe hozna bennünket. A Hargita és Maros megyéket Háromszékkel egyesítő, erre szűkített tartományképzésben is mindössze 58 százalékot képviselne a magyar etnikum. De még ilyen változat sem szerepel a tervek közt, főként Brassóval csapnának össze, az pedig a mai helyzetnél is előnytelenebb lenne a székelységre nézve. Pillanatnyilag számunkra a mai megyei rendszert megerősítő, a megyéket valódi közigazgatási egységekké tevő, a decentralizációt továbbfejlesztő modell felelne meg a leginkább. Erdélyi kisebbségi szempontból persze egy egészen másmilyen, merőben új kiindulási pontokat választó rendszeralkotás lenne a legelőnyösebb. Ha a Székelyföld identitásvédő és gazdaságfejlesztő céljaiból indulunk ki, ha a közösségi kibontakozás további elősegítését tartjuk szem előtt, akkor alighanem a mai megyehatárokat kellene megbontani, s a magyarlakta településeket előbb összegyűjteni egy közigazgatási egység fedele alá, és azt tenni adminisztratív, illetve EU-s régióvá. Számtalanszor leírták már, hogy ebben a Székelyföldet a maga ötszáz településével, tizenvalahány ezer négyzetkilométerével, 600 ezer székely lakosával, történelmi tradícióival és mai gazdasági-demográfiaiművelődési valóságával életképes tartományként lehetne beilleszteni az EU-s régiók rendszerébe - ehhez azonban a mai bukaresti elit elképzeléseitől merőben elütő felfogás szükséges. Ez az elit eddigi terveitől elállni egyelőre biztosan nem fog, de érdekvédelmünknek nyíltan kellene felvetnie, hogy előnytelen helyzetbe szorításunk eszközét jelentik a fennforgó tervek. Olyan történelmi visszalépést jelentenének jogállapotunkat tekintve, melyeket az uniós jog tételesen tilt. Ugyanis asszimilációs, jogfosztó, hátrányba szorító célt szolgálnának. AKTUÁLIS 2 A gazdák maradnak a kárral Vaddisznók és bürokraták A torjai gazda elültette, a vaddisznó kitúrta, de azt vadász nem lőhette le, mert a környezetvédelmi hivatal nem engedélyezte. Illetve engedélyezné, csak a „felettese", a környezetvédelmi minisztérium még nem bólintott rá - szól a közismert háromszéki mese, így marad minden, ahogy volt, csak épp a gazdák károsulnak évről évre, s ezt elégelték meg, ezért fordultak pénteken a nyilvánossághoz. Nagy Sz. Attila Ékes Levente torjai mezőgazdász kereste meg lapunkat, és kérte, menjünk ki a feltárt földekre vele, illetve két másik károsult gazdával, Szőcs Gáborral és Oláh Andrással, hogy beszámoljanak az őket érintő lehetetlen helyzetről. - Minden évben feltúrják a vadak a termést. Idén eddig a pityóka-, hagyma-, káposztaföldjeimet tették tönkre - panaszolta Mikes Levente, miközben körbevezette a környezetvédelmi ügynökség két szakemberét, Condrea Ovidiut és Ratkai Tibort, akik azért jöttek, hogy felmérjék a földeket érintő vadkárt. A kárfelmérés alatt Condrea Ovidiu elmondta: idén a megyében Torjáról, Baconból és Ozsdoláról érkezett hozzájuk a legtöbb panasz. Mi csak felmérjük a kárt, többet nem tehetünk - hangsúlyozta Condrea, megjegyezve, hogy a kártérítésnek feltételei vannak. Ha például a földdarabot nem védik elektromos kerítéssel, vagy nem őrzik, esetleg még madárijesztők sincsenek rajta, akkor a gazda egy vasat sem kap. Ha meg kap is, jó esetben fél évet, rossz esetben éveket kell várnia a pénzre. A torjai gazdák mindannyian úgy vélekedtek, a legnagyobb hibásak a vadászok. Most se jöttek ki. Hívtam őket telefonon, lerendeztek annyival, hogy intézkednek. De soha egy nyomot se láttam, pedig minden nap járom a mezőt - mondta Mikes Levente. A gazdák szerint a vadászegyesület nem teszi a dolgát, ezért magyarázatot várnak. - Egy hetet várunk, hogy intézkedjenek, tartsanak gyűlést, elvégre ők élnek a mi területeinkből, hanem feljelentjük őket a brassói erdészeti felügyelőséghez - szögezte le Mikes Levente. A torjai mezők a Katrosai Vadászegyesülethez tartoznak. Kis Attila, az egyesület vezetője kérdésünkre elmondta: - Tudunk a gazdák panaszáról, de tehetetlenek vagyunk. A vadászidény május 15-től a következő év május 14-ig tart. Ez idő alatt annyi vadat ki is lőttünk, amennyit a kvóta megenged, csak Torja környékén 40 vaddisznót. Most ugyan még kaptunk engedélyt a környezetvédelmi hivataltól kilövésre, de amíg a papír nem érkezik meg, csak a levegőbe tudunk lőni - tájékoztatott Kis Attila, megjegyezve, hogy engedély hiányában hiába lövik ki a vadakat, mert az orvvadászatnak minősülne. Ugyanakkor járják a mezőket, de az egyesület területe Katrosától Csernátonig tart, így nem érnek el mindenhova. Megkérdeztük Gheorghe Neagut, a környezetvédelmi hivatal igazgatóját is az engedélyekről, aki elmondta, ő már most kiállítaná a papírokat, de még a minisztérium nem hagyta jóvá. Az igazgató szerint ez az a helyzet, ahol mindenkinek igaza van, mégis a gazdák maradnak a kárral. Hogy a három torjai gazda végül kap-e kártérítést, azt nem tudni, ugyanis a papírokat, benne a kárfelmérést iktatták a polgármesteri hivatalnál, így várniuk kell a fejleményekre. A kárfelmérés megtörtént, de a pénzre, illetve a vaddisznók kilövésére még várhatnak a torjai gazdák. Középen Mikes Levente A magyar műszaki nyelv ápolásáért EMT-napok huszonötödször Beleverte a frászt a hallgatóságba dr. Sikó-Barabási Sándor a 25. alkalommal megtartott EMT-napokon. Kovászna megye főállatorvosa az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) hétvégi, sepsiszentgyörgyi rendezvényén közérthetően bizonyította: néhány szem szamócától simán meg lehet halni. Erdély András Erdőbe sem merek menni többet, nemhogy szamócát fogyasszak - összegezte a „tanulságokat” a hallgatóság sorában dr. Mester-Nagy Levente. A rétyi körorvos vélhetően jobban látta a bemutatott fotókon, hogy milyen károsodás érte a páciens máját, miután erdei epret fogyasztott. Ha egy fertőzött róka székletét az eső „rámossa” a szamócára, az a rákbetegséghez hasonló folyamatokat indíthat el, amely 5-6 éves lappangás után műthetetlen, végzetes kórban csúcsosodhat ki - magyarázta dr. Sikó-Barabási. Bár a főállatorvos az állatokról az emberekre terjedő betegségekről tartott előadásában többször hangsúlyozta, egy ilyen fertőzés bekövetkeztének minimális a valószínűsége (az elmúlt 25 évben Romániában mindössze két esetet azonosítottak), a hallgatóságnak „maradandó élményt” okozott A sepsiszentgyörgyi, háromnapos eseménysorozat programjában, amelynek középpontjában vidékünk különleges állatvilága állt, és amely tegnap kommandós szakmai kirándulással ért véget, sokkal „békésebb” témákat feldolgozó előadások is elhangzottak lovakról, dinoszauruszokról, ormányosalkatúakról vagy éppen a székelyföldi címerállatokról. Az EMT az erdélyi magyar műszaki értelmiség kezdeményezésére jött létre. Sokatmondó tény az, hogy míg 1990-ben mintegy 350-en voltak jelen az alapításnál, a 25. EMT- napokon ez a szám az egytizedére csökkent. Az EMT jelenleg 17 szakosztállyal működik, központja Kolozsváron van. Pereskedéssel védi jelöltjét a Néppárt Bocsánatkérést akarnak Közleményben jelentette be a Néppárt, hogy bepereli a háromszéki RMDSZ tisztségviselőit sepsikőröspataki polgármesterjelöltje jó hírnevének megsértése miatt. Azt írják, „Silviu Ioachimnak soha nem volt dolga a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumával, Traian Băsescuval sem találkozott.” . A Néppárt becsületsértés, rágalmazás és hitelrontás miatt jogi úton vesz elégtételt azoktól, akik megsértették sepsikőröspataki polgármesterjelöltje jó hírnevét. A községet húsz évig vezető Silviu Ioachim (képünkön) polgármesteri tevékenysége teljes mértékben átlátható és dokumentált, semmilyen adósságot nem hagyott utódjára mandátumai lejárta után” - áll a Balázs Attila megyei elnök által aláírt közleményben. Az EMNP Kisgyörgy Sándort, a község jelenlegi és a tisztséget ismét megpályázó - RMDSZ-es - polgármesterét, Grüman Róbertet, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnökét és Tamás Sándor megyei elnököt szólítja fel bocsánatkérésre, „akik nem először próbálják elterelni ilyen típusú gyűlöletbeszéddel a figyelmet a párt tisztségviselőinek sokasodó korrupciós ügyeiről”. Az RMDSZ inkriminált sajtóközleményében az állt: Silviu Ioachim a székelyföldi románok fóruma küldöttségének tagjaként ment Bukarestbe panaszkodni Basescu volt államelnökhöz azzal, hogy mennyire el vannak nyomva a székely megyékben a románok. „Ennek a jelöltnek a több tucat feljelentése nyomán becsületes községbeli magyar emberek 3 évig járták a bíróságot ártatlanul”, és polgármesterként „csak adósságot hagyott a községre”.