Székely Hírmondó, 2016. május (21. évfolyam, 84-103. szám)

2016-05-23 / 97. szám

SZÉKELY Hírmondó 2016. MÁJUS 23., HÉTFŐ Inkább ne régiósítsanak! A kormány regionalizációs politikájáról cseréltek a minap eszmét az Erdélyi Televízió mű­sorában politológusok, jogá­szok, s a beszélgetésből az de­rült ki, hogy a hivatalosságok ál­tal szorgalmazott tervekből még a számunkra legkedve­zőbb is hátrányos helyzetbe hozna bennünket. A Hargita és Maros megyéket Háromszékkel egyesítő, erre szűkített tarto­mányképzésben is mindössze 58 százalékot képviselne a ma­gyar etnikum. De még ilyen vál­tozat sem szerepel a tervek közt, főként Brassóval csapná­nak össze, az pedig a mai hely­zetnél is előnytelenebb lenne a székelységre nézve. Pillanatnyi­lag számunkra a mai megyei rendszert megerősítő, a megyé­ket valódi közigazgatási egysé­gekké tevő, a decentralizációt továbbfejlesztő modell felelne meg a leginkább. Erdélyi kisebbségi szempont­ból persze egy egészen másmi­lyen, merőben új kiindulási pontokat választó rendszeralko­tás lenne a legelőnyösebb. Ha a Székelyföld identitásvédő és gazdaságfejlesztő céljaiból in­dulunk ki, ha a közösségi kibon­takozás további elősegítését tartjuk szem előtt, akkor aligha­nem a mai megyehatárokat kel­lene megbontani, s a magyar­lakta településeket előbb össze­gyűjteni egy közigazgatási egy­ség fedele alá, és azt tenni ad­minisztratív, illetve EU-s régió­vá. Számtalanszor leírták már, hogy ebben a Székelyföldet a maga ötszáz településével, ti­­zenvalahány ezer négyzetkilo­méterével, 600 ezer székely la­kosával, történelmi tradícióival és mai gazdasági-demográfiai­­művelődési valóságával életké­pes tartományként lehetne be­illeszteni az EU-s régiók rend­szerébe - ehhez azonban a mai bukaresti elit elképzeléseitől merőben elütő felfogás szüksé­ges. Ez az elit eddigi terveitől el­állni egyelőre biztosan nem fog, de érdekvédelmünknek nyíltan kellene felvetnie, hogy előnyte­len helyzetbe szorításunk esz­közét jelentik a fennforgó ter­vek. Olyan történelmi visszalé­pést jelentenének jogállapotun­kat tekintve, melyeket az uniós jog tételesen tilt. Ugyanis asszi­milációs, jogfosztó, hátrányba szorító célt szolgálnának. AKTUÁLIS 2 A gazdák maradnak a kárral Vaddisznók és bürokraták A torjai gazda elültette, a vaddisznó kitúrta, de azt vadász nem lőhette le, mert a környezetvédelmi hivatal nem engedélyez­te. Illetve engedélyezné, csak a „felettese", a kör­nyezetvédelmi minisztéri­um még nem bólintott rá - szól a közismert három­széki mese, így marad minden, ahogy volt, csak épp a gazdák károsulnak évről évre, s ezt elégelték meg, ezért fordultak pén­teken a nyilvánossághoz. Nagy Sz. Attila Ékes Levente torjai mező­gazdász kereste meg la­punkat, és kérte, menjünk ki a feltárt földekre vele, illetve két másik károsult gazdával, Szőcs Gá­borral és Oláh Andrással, hogy be­számoljanak az őket érintő lehetet­len helyzetről. - Minden évben feltúrják a va­dak a termést. Idén eddig a pityó­ka-, hagyma-, káposztaföldjeimet tették tönkre - panaszolta Mikes Levente, miközben körbevezette a környezetvédelmi ügynökség két szakemberét, Condrea Ovidiut és Ratkai Tibort, akik azért jöttek, hogy felmérjék a földeket érintő vadkárt. A kárfelmérés alatt Condrea Ovidiu elmondta: idén a megyében Torjáról, Baconból és Ozsdoláról érkezett hozzájuk a legtöbb panasz. Mi csak felmérjük a kárt, többet nem tehetünk - hangsúlyozta Condrea, megjegyezve, hogy a kár­térítésnek feltételei vannak. Ha pél­dául a földdarabot nem védik elekt­romos kerítéssel, vagy nem őrzik, esetleg még madárijesztők sincse­nek rajta, akkor a gazda egy vasat sem kap. Ha meg kap is, jó esetben fél évet, rossz esetben éveket kell várnia a pénzre. A torjai gazdák mindannyian úgy vélekedtek, a legnagyobb hi­básak a vadászok.­­ Most se jöttek ki. Hívtam őket telefonon, lerendeztek annyival, hogy intézkednek. De soha egy nyomot se láttam, pedig minden nap járom a mezőt - mondta Mi­kes Levente. A gazdák szerint a vadászegye­sület nem teszi a dolgát, ezért ma­gyarázatot várnak. - Egy hetet várunk, hogy intéz­kedjenek, tartsanak gyűlést, elvég­re ők élnek a mi területeinkből, ha­nem feljelentjük őket a brassói er­dészeti felügyelőséghez - szögezte le Mikes Levente. A torjai mezők a Katrosai Va­dászegyesülethez tartoznak. Kis Attila, az egyesület vezetője kérdé­sünkre elmondta: - Tudunk a gazdák panaszáról, de tehetetlenek vagyunk. A vadász­idény május 15-től a következő év május 14-ig tart. Ez idő alatt annyi vadat ki is lőttünk, amennyit a kvó­ta megenged, csak Torja környé­kén 40 vaddisznót. Most ugyan még kaptunk engedélyt a környe­zetvédelmi hivataltól kilövésre, de amíg a papír nem érkezik meg, csak a levegőbe tudunk lőni - tájékoz­tatott Kis Attila, megjegyezve, hogy engedély hiányában hiába lö­vik ki a vadakat, mert az orvvadá­szatnak minősülne. Ugyanakkor járják a mezőket, de az egyesület területe Katrosától Csernátonig tart, így nem érnek el mindenhova. Megkérdeztük Gheorghe Nea­­gut, a környezetvédelmi hivatal igazgatóját is az engedélyekről, aki elmondta, ő már most kiállítaná a papírokat, de még a minisztérium nem hagyta jóvá. Az igazgató sze­rint ez az a helyzet, ahol mindenki­nek igaza van, mégis a gazdák ma­radnak a kárral. Hogy a három torjai gazda vé­gül kap-e kártérítést, azt nem tud­ni, ugyanis a papírokat, benne a kárfelmérést iktatták a polgármes­teri hivatalnál, így várniuk kell a fej­leményekre.­­­­ A kárfelmé­rés megtör­tént, de a pénzre, illetve a vaddisznók kilövésére még várhat­nak a torjai gazdák. Közé­pen Mikes Le­vente A magyar műszaki nyelv ápolásáért EMT-napok huszonötödször Beleverte a frászt a hallgatóságba dr. Sikó-Barabási Sándor a 25. al­kalommal megtartott EMT-napo­­kon. Kovászna megye főállatorvo­sa az Erdélyi Magyar Műszaki Tu­dományos Társaság (EMT) hétvé­gi, sepsiszentgyörgyi rendezvé­nyén közérthetően bizonyította: néhány szem szamócától simán meg lehet halni. Erdély András Erdőbe sem merek menni többet, nemhogy szamócát fogyasszak - összegezte a „tanulságokat” a hallga­tóság sorában dr. Mester-Nagy Le­vente. A rétyi körorvos vélhetően jobban látta a bemutatott fotókon, hogy milyen károsodás érte a páciens máját, miután erdei epret fogyasz­tott.­­ Ha egy fertőzött róka székletét az eső „rámossa” a szamócára, az a rákbetegséghez hasonló folyamato­kat indíthat el, amely 5-6 éves lap­pangás után műthetetlen, végzetes kórban csúcsosodhat ki - magyaráz­ta dr. Sikó-Barabási. Bár a főállator­vos az állatokról az emberekre terje­dő betegségekről tartott előadásában többször hangsúlyozta, egy ilyen fer­tőzés bekövetkeztének minimális a valószínűsége (az elmúlt 25 évben Romániában mindössze két esetet azonosítottak), a hallgatóságnak „maradandó élményt” okozott A sepsiszentgyörgyi, háromnapos eseménysorozat programjában, amelynek középpontjában vidékünk különleges állatvilága állt, és amely tegnap kommandós szakmai kirán­dulással ért véget, sokkal „békésebb” témákat feldolgozó előadások is el­hangzottak lovakról, dinoszauru­szokról, ormányosalkatúakról vagy éppen a székelyföldi címerállatokról. Az EMT az erdélyi magyar mű­szaki értelmiség kezdeményezésére jött létre. Sokatmondó tény az, hogy míg 1990-ben mintegy 350-en vol­tak jelen az alapításnál, a 25. EMT- napokon ez a szám az egytizedére csökkent. Az EMT jelenleg 17 szak­osztállyal működik, központja Ko­lozsváron van. Pereskedéssel védi jelöltjét a Néppárt Bocsánatkérést akarnak Közleményben jelentette be a Néppárt, hogy bepereli a három­széki RMDSZ tisztségviselőit sep­­sikőröspataki polgármesterjelölt­je jó hírnevének megsértése miatt. Azt írják, „Silviu Ioachimnak soha nem volt dolga a Kovászna, Hargi­ta és Maros Megyei Románok Ci­vil Fórumával, Trai­an Băsescuval sem találkozott.” . A Néppárt becsületsértés, rágal­mazás és hitelrontás miatt jogi úton vesz elégtételt azoktól, akik megsér­tették sepsikőröspataki polgármes­terjelöltje jó hírnevét. A községet húsz évig vezető Silviu Ioachim (ké­pünkön) polgármesteri tevékenysé­ge teljes mértékben átlátható és do­kumentált, semmilyen adósságot nem hagyott utódjára mandátumai lejárta után” - áll a Balázs Attila me­gyei elnök által aláírt közleményben. Az EMNP Kisgyörgy Sándort, a köz­ség jelenlegi és a tisztséget ismét megpályázó - RMDSZ-es - polgár­­mesterét, Grüman Róbertet, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnökét és Tamás Sándor megyei elnököt szólítja fel bocsánat­kérésre, „akik nem először próbálják elterelni ilyen típusú gyűlöletbeszéd­del a figyelmet a párt tisztségviselői­nek sokasodó korrupciós ügyeiről”. Az RMDSZ inkriminált sajtóköz­leményében az állt: Silviu Ioachim a székelyföldi románok fóruma kül­döttségének tagjaként ment Buka­restbe panaszkodni Basescu volt ál­lamelnökhöz azzal, hogy mennyire el vannak nyomva a székely megyék­ben a románok. „Ennek a jelöltnek a több tucat feljelentése nyomán be­csületes községbeli magyar emberek 3 évig járták a bíróságot ártatlanul”, és polgármesterként „csak adósságot hagyott a községre”.

Next