Székely Hírmondó, 2017. június (22. évfolyam, 103-122. szám)
2017-06-30 / 122. szám
SZÉKELY Hírmondó 2017. JÚNIUS 30., PÉNTEK Szerecsenmosdatás Nem érti a kormánypárt, kinek milyen gondja van az új miniszterelnökkel, hisz amikor kitört a botrány, hogy doktori tézisének - szerény becslések szerint - felét máshonnan másolta, lemondott doktori címéről, és így „nem származott előnye belőle". Olyan ez, mintha ellopnám a szomszéd pityókáját, s mikor elkapnak, akkor azt mondanám, hogy jó, na, tessék, visszaadom. Megpróbáltam lopni, nem jött össze. Akkor már nem vagyok tolvaj? Mert nem származott előnyöm belőle? A kormányprogram szintjén is folyik a szerecsenmosdatás. Azt írja a tegnap bemutatott dokumentum, hogy január 1-jétől mindenkinek vagyonnyilatkozatot kell adnia, amibe bele kell írnia mindent, mindegy hogy honnan származik. Ezzel párhuzamosan módosítják az Adótörvénykönyveterre, elvben, még egy napjuk van, ha azt szeretnék, hogy január elsejétől érvénybe lépjen oly módon, hogy az„ismeretlen eredetű vagyonrészt"0-16 százalék közötti adóval sújtják. Szerintük ez azért jó, mert akkor olyanokat is bevallanak az emberek, amit eddig esetleg nem, s azt megadózzák, és az pluszjövedelem az államnak. Tetszenek érteni?Tehát, ha, anno elprivatizáltam, teszem azt a román flottát, egyik-másik kőolaj-finomítót, megvettem kéz alatt fillérekért valamely nagy szocialista üzemet, vagy csak egyszerűen arra lettem figyelmes, hogy valahonnan„megjelent"a számlámon százmillió euró, akkor nem kell megindokolnom, hogy honnan van. Nem kell még arra sem hivatkoznom, hogy Tamara néni vagy a kanadai nagybácsi hagyta rám, hanem kifizetek 16 millió adót, s azzal„kifehéredett"a vagyonom. Utána már senki sem kérdezheti, hogy honnan lett a pénz, hisz„becsületesen"adót fizettem utána. Konszolidált demokráciákban nemcsak, hogy elkobozzák a teljes lopott vagyonrészt, de 300-400 százalékos büntetést kell utána fizetni. Tehát, ha elkapnak százmillióval, azt elkobozzák, s még fizetek, jó esetben, vagy 300 millió büntetést. Az állam legkevesebb 400 millióval marad, nálunk 16-tal. Jó üzlet, mármint annak, aki időben lopott. Környezetvédelmi szakvélemények medveügyben Valakiknek hasznos a hisztéria? Napi rendszerességgel olvasni a médiában a háromszéki és Hargita megyei medvetámadásokról, a károkról, és főként azt a következtetést lehetett levonni, hogy a jelenséget csakis a vadásztilalom okozza. Ezúttal lapunk arra volt kíváncsi, hogy milyen véleménnyel vannak a kialakult medvefóbiáról a háromszéki környezetvédők. Tinea Teddy Lapunk már több ízben is ismertette a medvék látogatta települések elöljáróinak, a különféle vadásztársaságoknak a véleményét, amelyek egyértelműen a vadásztilalom feloldása mellett szóltak. A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal szakemberei (név és hanganyag a szerkesztőségben) - akik egyben a jelentős eredményeket elérő Life Ursusprogram munkatársai is voltak - statisztikai adatokra, terepen szerzett tapasztalatokra és észérvekre alapozva úgy vélik, nem annyira fekete az ördög, mint ahogy azt sokan lefestik. „Azokat a medvéket, amelyek bejárnak a településekre, kétségtelenül le kell lőni!” - fejtették ki, hozzátéve, hogy a bajt okozó medvék azonosítása és kilövése nem hoz jövedelmet a vadásztársaságoknak, ezért évről évre halasztgatják. A szakértők szerint a csökkenne a terror, ha Ozsdolán és Csernátonban kilőnék a településre bejáró két medvét, illetve Baconban több medve is szóba jöhet. Az sem mellékes, hogy megyénkben a „vadásztilalom” előtt, 2014-ben például jelentősen több (170 medve okozta) vadkárt jegyeztek fel a környezetvédelemnél, mint idén (40 esetet), és az elmúlt évekhez képest sem ugrott meg jelentősen a támadások, károk száma, csupán „nagyobb médiafigyelemnek örvendenek”. Ez egy lobbi, próbálják a minisztériumot rávenni, hogy visszaállítsa a régi rendszert, amely a vadásztársaságoknak jó volt, mert jövedelemforrást jelentett, ám vadkárok szempontjából azért nem volt hatékony, mert nem a nyeszlett, mezőn károkat okozó macit vadásztatták le a trófeákért komoly összegeket fizető vadászokkal, hanem a nagy, erőteljes hímeket - állítják egyöntetűen a környezetvédők. A bajt okozó egyedek kilövésére a törvény jelen pillanatban - kvótán kívül - is lehetőséget ad (!). Az viszont más kérdés, hogy miért nem élnek vele - vonták le egyöntetűen a következtetést. Persze vannak kivételek is, tudnak olyan háromszéki vadásztársaságokról, amelyek megtették az első lépést. A megyei vadásztársaság (AJVPS) négy, emberekre, gazdaságokra veszélyt jelentő bundás kilövését kérte a napokban. A passzív vadásztársaságok viselkedése a környezetvédők szemszögéből érthetetlen, hiszen a törvény is kimondja, tragédia esetén a helyi tanácsot, illetve a helyi vadásztársaságot vonják leghamarabb felelősségre. Kérés esetén, bukaresti rábólintásra, igyekszünk minél hamarabb megadni a kilövési engedélyt ezekre az állatokra - fejtette ki érdeklődésünkre Gheorghe Neagu, a megyei környezetvédelmi hivatal vezetője. Fotó: Berde Lajos A környezetvédők szerint is ki kell lőni a húsra rákapott medvéket Év végéig kedvezményes az ivartalanítás Kezdődik a kutyaszámlálás Kis késéssel, de a sepsiszentgyörgyi önkormányzat elindítja a kutyaszámlálási műveletét, ugyanakkor pénzügyi támogatást is nyújtanak, hogy a gazdák ivartalaníthassák a kedvenceiket. A város magán-, illetve közterületein levő ebállomány szaporodására vonatkozó szabályzat módosítását tegnapi ülésén fogadta el a helyi tanács. Kiss Edit A tervek szerint a kutyamenhely munkatársaiból és helyi rendőrökből álló csapatok sorra felkeresik a háztartásokat, és egy hónap alatt felleltározzák a kutyákat. A határozattervezet előterjesztésekor Tóth- Birtan Csaba alpolgármester elmondta, hogy eredetileg áprilisban szervezték volna meg a számlálást, és az egésznek a lényege az lett volna, hogy az akció során tájékoztassák is a lakosságot arról, hogy az önkormányzat átvállalja az ivartalanítási költségek egy részét is. Erre a támogató tevékenységre ellenben versenytárgyalást kellett szervezni állatorvosoknak. „Ami sajnos ennyi időbe telt, még úgy is, hogy problémamentesen zajlott. Most már megvan az a két állatorvos, akikkel a szerződés aláíródott, tehát az egész akció július elsejétől kezdődik”, mondta az alpolgármester, hozzáfűzve, az ivartalanítás támogatása az év végéig érvényes. A törvényes előírások értelmében kötelező a kutyák mikrocsipezése, egy adatbázisba történő bevezetése és a nem fajtiszták ivartalanítása, ellenben ennek minden költsége a gazdákat terheli. Ez okból sokan nem tesznek eleget e kötelezettségüknek, és ezért az önkormányzat a kan kutyák esetében 65 lejes, a szukák esetében pedig 125 lejes segítséget fog nyújtani. A szerződés értelmében összesen ezer kutya ivartalanításának költségeihez járulna hozzá a város az év végéig.« AKTUÁLIS 2 Nemzetközi versenyeket lehet szervezni Készen áll a pálya Jelentem: a díjhajtást egy óra múlva indítani lehetne, a maratonhajtás pályáit még le kell kaszálni, de azok is készen állnak - mondta el érdeklődésünkre Fodor István, Sepsibodok polgármestere. Erdély András Még „van egy csomó baj”, de a nagyján túl vannak, fogalmazott az elöljáró. Az oltszemi pálya 99 százalékban készen áll. A díjhajtópályát már csak kötéllel kell körbevenni, hogy a nézőktől elválasszuk, a hét maratonhajtó-pályát le kell kaszálni, és az egyiket fel kell tölteni 35 centiméter vízzel, amúgy azok is elkészültek - foglalja össze Fodor István. Hétfőn megérkezik a magyarországi tervező, hogy saját kezűleg jelölje meg az akadályokat, hogy el lehessen igazodni a temérdek színes oszlop között. Egyébként a 600 oszlopra több mint 200 kg festék „ment fel” - magyarázza. Elkészült a versenybírói torony, a pályabírók fülkéi, az elektronikus berendezéseket, indító és érkező szenzorokat, elektromos kijelzőt jövő hét közepén hozzák. Ugyancsak jövő hétre marad a pálya virágokkal való díszítése is. Az országos kettesfogathajtóversenyre eddig 63 lovat neveztek (fogatonként három ló nevezése kötelező), bemutató jelleggel egy négyesfogat is indul. A zöld fűben álló 600 színes oszlop látványnak se utolsó