Székely Hírmondó, 2019. szeptember (24. évfolyam, 165-185. szám)
2019-09-16 / 175. szám
SZÉKELY Hírmondó 2019. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ A Napirenden Két közhely és az RMDSZ Az első közhely, amit az RMDSZ szervezetét elnöklő „Hunna"államelnöki ambíciói kapcsán kissé parafrazálva, de most idéznék ide, a következőképpen hangzik: a „dolgoknak" előbb mindig rosszra kell fordulniuk ahhoz, hogy aztán lehetőség nyíljék a javulásra is. Hogy jön ez ide? Kedves és jóindulatú olvasó, elmagyarázom. Úgy, hogy az RMDSZ hivatalát töltő pártvezére immár harmadszorra lendül neki e nemes és jóravaló küldetésnek, és mivel korábbi két államfőjelölti közszereplésének végeredményeit summázva - melyek egyértelmű és trendszerű csökkenésről, zsugorodó választói támogatottságról árulkodnak (2009- ben 3,83% - , 2014-ben pedig 3,47%) - az idézett közhely meglehetősen hűen fejezi ki mélységes bölcseleti fundamentumát (sztoikus apátiáját) annak a kalkulált bizakodásnak, mellyel 2019-ben a magyar szervezet újfent bekapcsolódik a romániai államfőválasztás viszontagságaiba. A második közhely valahogy úgy hangzik, hogy az intelligencia fokmérője a változáshoz való alkalmazkodás (ösztönös, vagy tanult) képessége. Vonatkoztassuk ezt a megállapítást a politikai szervezetekre, igen, az RMDSZ-re - jelesül az államfőválasztás viszonylatában. Bár a már idézett, korábbi két kísérlethez képest a jelölt személye az állandó, változást (a román belpolitikai klímaváltozástól, mint„független" változótól most tekintsünk el) az ügyvezető elnökség élén látni. S valóban, mivel Porcsalmi a választási kampányok értője és rutinos műszaki vezetője (főmérnök-vezérigazgatója), a remélt trendfordulóhoz nélkülözhetetlen technikai tudás a rendelkezésére áll a magyar szervezetnek. Talán emiatt, vagy a megnövekedett számú elégedetlenkedő, de magát nyitott szellemnek képzelő erdélyi magyar választó hatására (kik a nyilvánvaló paradoxontól nem zavartatva, úgy kívánják gyakorlatba ültetni a vágyott erdélyi multikulturalizmust - tökéletesen félreértve azt, hogy a román nemzetállamban román pártokra szavaznak...), de a kampány fő üzenetét, csapását illetően is változást látni: az interetnikus párbeszéd (Hunor-Honro) igényével megfogalmazott üzenetek régi mulasztást törlesztnek. November végén kiderül, hogy ez elegendő lesz-e a dolgok jóra fordításához. Pozsony János Csaba AKTUÁLIS IS Rólunk, de nem csak magunknak Számvetés és megoldáskeresés A mi centenáriumunk - Fiatalok egy multikulturális Romániáért címmel kétnapos konferencia zajlott a hétvégén Sepsiszentgyörgyön a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Romániai Ifjúsági Tanács (Consiliul Tineretului din Románia - CTR) és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala szervezésében. Bedő Zoltán Az értekezleten a különböző, köztük Delj, Mehedinti, Botosani, Iasi, Suceava megyékből érkező ifjúsági vezetők ismerkedhettek meg a helyszínen az erdélyi magyarok múltjával és jelenével, gondjaikkal és törekvéseikkel, valamint a jövőt illető elképzeléseikkel. Ugyanakkor megtapasztalhatták, hogy alaptalanok és félrevezetőek a Székelyföldön letelepedett megélhetési román vezetők siralmai az itt élő nemzettársaik sanyarú sorsára vonatkozóan. Pénteken este, a Best Western Hotel Park tanácskozótermében megtartott első ülésszakon Mihai Dragos CTR-elnök, Oltean Csongor MIÉR-elnök, Stefan Manea, a Tanulók Országos Tanácsa alelnöke, Kelemen Szilárd Péter, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRÍT ) elnöke, a Kovászna Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság részéről pedig Catalina Lázár köszöntötte a résztvevőket. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az őszinte román-magyar párbeszéd szükségességét hangsúlyozta az elmúlt bő 29 esztendő magyarellenes megnyilvánulásait, köztük az úzvölgyi temetőgyalázást is számba vevő felszólalásában. Véleménye szerint ugyanis csak ez vezethet a két nemzet közötti bizalom kialakulásához, és ezzel együtt a bizonyos hatalmi körök által mesterségesen szított és táplált feszültségek feloldásához. „Isten hozta önöket az egyesek szerint nem létező Székelyföldre” - köszöntötte a vendégeket Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki példákkal bizonyította az erdélyi magyarok hozzájárulását Románia hírnevének megalapozásához és öregbítéséhez. Szomorúnak és elfogadhatatlannak tartotta ugyanakkor, hogy még a nevüket is meghamisítván, románként mutatják be őket a hazai és nemzetközi közvéleménynek, miközben egy-egy hozzánk köthető valós, vagy a román titkosszolgálatok által gyártott negatív esemény kapcsán a nemzetiségünket hangsúlyozzák. Szombaton Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala államtitkára, valamint Catalina Lazar roma emberjogi aktivista az általuk képviselt nemzeti közösségeket és azok tagjait ért, saját bőrükön is tapasztalt sérelmekről, megalázásokról nyújtott ízelítőt a Megyeháza nagytermét megtöltő hallgatóságnak. Szász Attila marosvásárhelyi újságíró és Adrian Maniusiu vállalkozó, az Antena 3 egykori műsorvezetője az erdélyi magyarságot ért sérelmeket és azok okait elemezték, illetve felsorolták az általuk mindkét fél számára elfogadhatónak tartott megoldásokat ezek kiküszöbölésére. Antal Árpád András, Sepsi-szentgyörgy polgármestere a minket ellenségnek tekintő és a beolvadásunkon, valamint küldetésünkön munkálkodó román hatalmi tényezők semmivel sem indokolt magyarellenes tevékenységére, és annak beláthatatlan, a többségi nemzet számára is káros következményeire mutatott rá. Végezetül Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történész, RMDSZ-szenátor az újkori magyar történelem fontosabb mozzanatainak ismertetésével érzékeltette, hogy miért kell, hogy mi más megítélés alá essünk, mint például egy bevándorló. « Balról jobbra: Horváth Anna, Catalina Lázár, Adrian Szelmenczi és Laczikó Enikő saját tapasztalatai alapján adott hangot a romániai kisebbségek helyzetéről alkotott véleményének Elsőként Kilyénben tiltakoztak Gyertyagyújtással és egy szál virággal emlékeztek meg péntek délután Sepsiszentgyörgyön a volt politikai foglyok a kollektivizálás-ellenes mozgalomban elhurcolt családokról, háromszéki gazdákról. B.Z. A Volt Politikai Foglyok Szövetségének (VPFSZ) Kovászna Megyei Szervezete Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parki kopjafánál rótta le tiszteletét azok előtt, akik az 1950-es őszi, kollektivizálás-ellenes zendüléseken részt vettek, és ennek áldozataivá váltak. Az eseményen mindössze tizenöten jelentek meg, egykori politikai foglyok és hozzátartozóik. Török József, a VPSZV megyei elnöke nehezményezte a fiatalok távolmaradását. Kiemelte: fontos lenne ápolni azon elődöknek az emlékét, akik beírták magukat Háromszék történelmébe bátor kiállásukkal. Beszédében felelevenítette az 1950-es éveket, a kollektivizálás kezdetét, melybe az elején a gazdák egy része önként kapcsolódott be, ugyanis azt gondolták, akár jó is lehet az egyesítés. A Szovjetunióból hazatérő hadifoglyok azonban jelezték a kollektivizálás negatív hatásait, amelyeket megtapasztaltak, így az önként beiratkozott gazdák rövidesen kérték, hogy töröljék őket a jegyzékből. Ez azonban nem történt meg, így kényszeríteni kezdték a gazdákat, hogy beadják saját földjeiket, terményeiket az úgynevezett közösbe. Ez ellenállást váltott ki országszerte, így Háromszéken is, ahol elsőként 1950 májusában Kilyénben tiltakoztak a kollektivizálás ellen. Török József László Márton történész Kollektivizálás-ellenes megmozdulások Háromszék megyében című tanulmánykötetéből olvasott fel részleteket az árkosi lakossági ellenállásról, családok visszaemlékezéseiből. Ezt követően egy-egy szál virágot és gyertyákat helyeztek el az Erzsébet parki kopjafánál.« Rezes hangszerek szóltak Lécfalván Éltetni a fúvóshagyományt Vasárnap fúvószenétől és vígságtól volt hangos Lécfalva, ahol a helyi Leza Egyesület keretében működő Nemere fúvószenekar szervezésében megtartották a hagyományőrző fúvósegyesületek második seregszemléjét. Nagy Sz. Attila A művelődési ház udvarán otthonra lelt rendezvényen a helyiek mellett felléptek a nagyborosnyói, árkosi, zágoni, kálnoki, gidófalvi, nagybaconi és barátosi fúvósok. A rezes bandák műsorán kívül táncot járt a Nemere néptánccsoport, népdalokat énekelt a helyi Kocsis Tekla és Kocsis Ünige, illetve helyi kisiskolások csoportja modern táncot, valamint pom-pom táncot mutattak be. Dénes Lászlótól, a Leza Egyesület elnökétől megtudtuk: a Bethlen Gábor Alap és a helyi gazdák által támogatott rendezvényt azért hozták immár második alkalommal tető alá, mert fontosnak tartják a környék fúvóshagyományának éltetését és a faluközösség összekovácsolását. Lécfalván 2016-óta alakult meg a Nemere fúvószenekar Dénes László kezdeményezésére, Kertész Barna karnagy vezetésével. A 13- 22 éves korosztályt magába foglaló zenekar tagjai hetente két órát próbálnak az iskola termében. Három éve 20 fúvóssal kezdtek, jelenleg 22-re emelkedett a létszámuk Az elmúlt időszakban többek között Mikóújfaluban, Kálnokon, Árkoson, Zágonban és Nagybaconban lépte fel.A Nemere ünnepre hívó zenével járta körbe a települést