Székely Hírmondó, 2019. szeptember (24. évfolyam, 165-185. szám)

2019-09-16 / 175. szám

SZÉKELY Hírmondó 2019. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ A Napirenden Két közhely és az RMDSZ Az első közhely, amit az RMDSZ szervezetét elnöklő „Hunna"államelnöki ambíciói kapcsán­­ kissé parafrazálva, de most idéznék ide, a következő­képpen hangzik: a „dolgoknak" előbb mindig rosszra kell for­dulniuk ahhoz, hogy aztán lehe­tőség nyíljék a javulásra is. Hogy jön ez ide? Kedves és jóindulatú olvasó, elmagyarázom. Úgy, hogy az RMDSZ hivatalát töltő pártvezére immár harmadszor­ra lendül neki e nemes és jóra­­való küldetésnek, és mivel ko­rábbi két államfőjelölti közsze­replésének végeredményeit summázva - melyek egyértel­mű és trendszerű csökkenésről, zsugorodó választói támoga­tottságról árulkodnak (2009- ben 3,83% - , 2014-ben pedig 3,47%) - az idézett közhely meglehetősen hűen fejezi ki mélységes bölcseleti funda­mentumát (sztoikus apátiáját) annak a kalkulált bizakodásnak, mellyel 2019-ben a magyar szervezet újfent bekapcsolódik a romániai államfőválasztás vi­szontagságaiba. A második közhely valahogy úgy hangzik, hogy az intelligen­cia fokmérője a változáshoz va­ló alkalmazkodás (ösztönös, vagy tanult) képessége. Vonat­koztassuk ezt a megállapítást a politikai szervezetekre, igen, az RMDSZ-re - jelesül az államfő­választás viszonylatában. Bár a már idézett, korábbi két kísér­lethez képest a jelölt személye az állandó, változást (a román belpolitikai klímaváltozástól, mint„független" változótól most tekintsünk el) az ügyveze­tő elnökség élén látni. S való­ban, mivel Porcsalmi a választá­si kampányok értője és rutinos műszaki vezetője (főmérnök-ve­zérigazgatója), a remélt trend­­fordulóhoz nélkülözhetetlen technikai tudás a rendelkezésé­re áll a magyar szervezetnek. Talán emiatt, vagy a megnö­vekedett számú elégedetlenke­dő, de magát nyitott szellem­nek képzelő erdélyi magyar vá­lasztó hatására (kik a nyilvánva­ló paradoxontól nem zavartat­va, úgy kívánják gyakorlatba ül­tetni a vágyott erdélyi multikul­­turalizmust - tökéletesen félre­értve azt, hogy a román nem­zetállamban román pártokra szavaznak...), de a kampány fő üzenetét, csapását illetően is változást látni: az interetnikus párbeszéd (Hunor-Honro) igé­nyével megfogalmazott üzene­tek régi mulasztást törlesztnek. November végén kiderül, hogy ez elegendő lesz-e a dolgok jó­ra fordításához. Pozsony János Csaba AKTUÁLIS I­S Rólunk, de nem csak magunknak Számvetés és megoldáskeresés A mi centenáriumunk - Fiatalok egy multikultu­rális Romániáért címmel kétnapos konferencia zaj­lott a hétvégén Sepsi­­szentgyörgyön a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MI­ÉRT), a Romániai Ifjúsági Tanács (Consiliul Tinere­­tului din Románia - CTR) és az Etnikumközi Kap­csolatok Hivatala szerve­zésében. Bedő Zoltán A­z értekezleten a különböző, köztük Delj, Mehedinti, Bo­tosani, Iasi, Suceava me­gyékből érkező ifjúsági vezetők is­merkedhettek meg a helyszínen az erdélyi magyarok múltjával és jele­nével, gondjaikkal és törekvéseik­kel, valamint a jövőt illető elképze­léseikkel. Ugyanakkor megtapasz­talhatták, hogy alaptalanok és fél­­revezetőek a Székelyföldön letele­pedett megélhetési román vezetők siralmai az itt élő nemzettársaik sa­nyarú sorsára vonatkozóan. Pénteken este, a Best Western Hotel Park tanácskozótermében megtartott első ülésszakon Mihai Dragos CTR-elnök, Oltean Cson­gor MIÉR-elnök, Stefan Manea, a T­anulók Országos T­anácsa alelnö­ke, Kelemen Szilárd Péter, a Há­romszéki Ifjúsági Tanács (HÁ­RÍT ) elnöke, a Kovászna Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság ré­széről pedig Catalina Lázár kö­szöntötte a résztvevőket. Kelemen Hunor RMDSZ-el­­nök az őszinte román-magyar pár­beszéd szükségességét hangsú­lyozta az elmúlt bő 29 esztendő magyarellenes megnyilvánulásait, köztük az úzvölgyi temetőgyalázást is számba vevő felszólalásában. Vé­leménye szerint ugyanis csak ez ve­zethet a két nemzet közötti biza­lom kialakulásához, és ezzel együtt a bizonyos hatalmi körök által mesterségesen szított és táplált fe­szültségek feloldásához. „Isten hozta önöket az egyesek szerint nem létező Székelyföldre” - köszöntötte a vendégeket Tamás Sándor, Kovászna Megye Taná­csának elnöke, aki példákkal bizo­nyította az erdélyi magyarok hoz­zájárulását Románia hírnevének megalapozásához és öregbítésé­hez. Szomorúnak és elfogadhatat­lannak tartotta ugyanakkor, hogy még a nevüket is meghamisítván, románként mutatják be őket a ha­zai és nemzetközi közvélemény­nek, miközben egy-egy hozzánk köthető valós, vagy a román tit­kosszolgálatok által gyártott nega­tív esemény kapcsán a nemzetisé­günket hangsúlyozzák. Szombaton Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, La­­czikó Enikő, az Etnikumközi Kap­csolatok Hivatala államtitkára, va­lamint Catalina Lazar roma em­berjogi aktivista az általuk képviselt nemzeti közösségeket és azok tag­jait ért, saját bőrükön is tapasztalt sérelmekről, megalázásokról nyúj­tott ízelítőt a Megyeháza nagyter­mét megtöltő hallgatóságnak. Szász Attila marosvásárhelyi új­ságíró és Adrian Maniusiu vállal­kozó, az Antena 3 egykori műsor­vezetője az erdélyi magyarságot ért sérelmeket és azok okait elemez­ték, illetve felsorolták az általuk mindkét fél számára elfogadható­nak tartott megoldásokat ezek ki­küszöbölésére. Antal Árpád András, Sepsi-­­szentgyörgy polgármestere a min­ket ellenségnek tekintő és a beol­vadásunkon, valamint küldeté­sünkön munkálkodó román hatal­mi tényezők semmivel sem indo­kolt magyarellenes tevékenységé­re, és annak beláthatatlan, a több­ségi nemzet számára is káros kö­vetkezményeire mutatott rá. Végezetül Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történész, RMDSZ-szenátor az újkori ma­gyar történelem fontosabb mozza­natainak ismertetésével érzékel­tette, hogy miért kell, hogy mi m­ás megítélés alá essünk, mint pél­dául egy bevándorló. « Balról jobbra: Horváth Anna, Catalina Lázár, Adrian Szel­­menczi és La­­czikó Enikő sa­ját tapasztalatai alapján adott hangot a romá­niai kisebbsé­gek helyzetéről alkotott véle­ményének Elsőként Kilyénben tiltakoztak Gyertyagyújtással és egy szál vi­rággal emlékeztek meg péntek délután Sepsiszentgyörgyön a volt politikai foglyok a kollektivi­zálás-ellenes mozgalomban el­hurcolt családokról, háromszéki gazdákról. B.Z. A Volt Politikai Foglyok Szö­vetségének (VPFSZ) Kovászna Megyei Szervezete Sepsiszent­györgyön az Erzsébet parki kopja­fánál rótta le tiszteletét azok előtt, akik az 1950-es őszi, kollektivizá­lás-ellenes zendüléseken részt vet­tek, és ennek áldozataivá váltak. Az eseményen mindössze tizenöten jelentek meg, egykori politikai fog­lyok és hozzátartozóik. Török Jó­zsef, a VPSZV megyei elnöke ne­hezményezte a fiatalok távolmara­dását. Kiemelte: fontos lenne ápol­ni azon elődöknek az emlékét, akik beírták magukat Háromszék törté­nelmébe bátor kiállásukkal. Beszédében felelevenítette az 1950-es éveket, a kollektivizálás kezdetét, melybe az elején a gazdák egy része önként kapcsolódott be, ugyanis azt gondolták, akár jó is le­het az egyesítés. A Szovjetunióból hazatérő hadifoglyok azonban je­lezték a kollektivizálás negatív ha­tásait, amelyeket megtapasztaltak, így az önként beiratkozott gazdák rövidesen kérték, hogy töröljék őket a jegyzékből. Ez azonban nem történt meg, így kényszeríteni kezdték a gazdákat, hogy beadják saját földjeiket, terményeiket az úgynevezett közösbe. Ez ellenállást váltott ki országszerte, így Három­széken is, ahol elsőként 1950 má­jusában Kilyénben tiltakoztak a kollektivizálás ellen. Török József László Márton tör­ténész Kollektivizálás-ellenes meg­mozdulások Háromszék megyében című tanulmánykötetéből olvasott fel részleteket az árkosi lakossági el­lenállásról, családok visszaemléke­zéseiből. Ezt követően egy-egy szál virágot és gyertyákat helyeztek el az Erzsébet parki kopjafánál.« Rezes hangszerek szóltak Lécfalván Éltetni a fúvóshagyományt Vasárnap fúvószenétől és vígság­­tól volt hangos Lécfalva, ahol a helyi Leza Egyesület keretében működő Nemere fúvószenekar szervezésében megtartották a ha­gyományőrző fúvósegyesületek második seregszemléjét. Nagy Sz. Attila A művelődési ház udvarán ott­honra lelt rendezvényen a helyiek mellett felléptek a nagyborosnyói, árkosi, zágoni, kálnoki, gidófalvi, nagybaconi és barátosi fúvósok. A rezes bandák műsorán kívül táncot járt a Nemere néptánccsoport, népdalokat énekelt a helyi Kocsis Tekla és Kocsis Ünige, illetve helyi kisiskolások csoportja modern tán­cot, valamint pom-pom táncot mutattak be. Dénes Lászlótól, a Leza Egye­sület elnökétől megtudtuk: a Beth­len Gábor Alap és a helyi gazdák ál­tal támogatott rendezvényt azért hozták immár második alkalom­mal tető alá, mert fontosnak tartják a környék fúvóshagyományának éltetését és a faluközösség össze­kovácsolását. Lécfalván 2016-óta alakult meg a Nemere fúvószenekar Dénes László kezdeményezésére, Kertész Barna karnagy vezetésével. A 13- 22 éves korosztályt magába fogla­ló zenekar tagjai hetente két órát próbálnak az iskola termében. Há­rom éve 20 fúvóssal kezdtek, jelen­leg 22-re emelkedett a létszámuk Az elmúlt időszakban többek kö­zött Mikóújfaluban, Kálnokon, Ár­koson, Zágonban és Nagybacon­ban lépte fel.A Nemere ünnepre hívó zenével járta körbe a települést

Next