Székely Hírmondó, 2020. január (25. évfolyam, 1-20. szám)
2020-01-13 / 7. szám
AKTUÁLIS A vallásszabadság napja és a migránsok Tiszteld a másikat! A vallásszabadság nem azt jelenti, hogy mindenki azt tesz, amit akar, hogy adjuk fel saját gyökereinket, hogy a kultúrák szabadon keveredhetnek, nem jelent hittérítést, és nem vezethet a szimbólumok harcához! A vallásszabadság azt jelenti, hogy nyitottan és türelemmel elfogadom, hogy a mellettem élő embert egy másik értékrend teszi boldoggá - összegezte Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója a mai naphoz köthető legfontosabb tudnivalókat. Erdély András A sepsiszentgyörgyi unitárius lelkészt arról kérdeztük, hogy az 1568. január 13-án, a világon elsőként a tordai országgyűlésen meghirdetett szabad vallásgyakorlást engedélyező törvény értelmében miként kellene viszonyulnia Európának az egyre növekvő számú iszlámhívő migráns vallási igényeihez, „belefér-e” a vallási szabadságba az, hogy például betiltják a csador viselését. A szabad vallásgyakorlást engedélyező törvényt, amit a világon először az unitáriusok fogalmaztak meg a 16. században, olyan időkben, amikor - ne feledjük - a vallási identitás fontosabb volt, mint a nemzeti vagy politikai identitás, arra a világra hirdették meg, amit akkor ismertek Ez azt mondta, hogy a dogmákon túl mindenki szabadon nyúlhat vissza a krisztusi gyökerekhez. Itt, bár nyilván vannak különbségek az egyes felekezetek között, gyakorlatilag ugyanarról a kultúráról, hagyományról, értékrendről beszélünk, a vallásszabadság biztosította a kereszténység különböző árnyalatainak szabad kibontakozását, és hogy békében megférjenek egymás mellett. Ami ma történik, az merőben más. Most egymástól erősen eltérő kultúrák keverednek, a szokások, hagyományok, értékrendek és - természetesen - a vallások közötti radikális különbségekkel, véli Kovács István. Itt más léptékre van szükség! Nincsen szó arról, hogy egy iszlámhívő nem gyakorolhatja szabadon a vallását, de ez nem válhat agresszívvá, és nem zavarhat másokat abban, hogy saját vallásukat gyakorolják. És ide tartoznak az együttélést zavaró külsőségek, kezdve attól, hogy szerintem nem költheti egy európai város lakosságát a mecset tornyára szerelt több tízezer wattos hangszóróból a müezzin hajnali imára hívó éneke, vagy nem hordhatnak arcot takaró ruhadarabokat a nők. Csak mielőtt elfogultsággal vádolnának, jegyzem meg, hogy hasonlóképpen ellenzem például azt is, hogy minden osztályterembe kitegyék a feszületet - mondja az unitárius lelkész. Meglátása szerint a vallás megélése nem mehet át külsőségek harcába. A vallásszabadság azt jelenti, hogy mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy a maga világán belül önmaga lehessen. Hangsúlyozom: a maga világán belül! Ezért fontos, hogy megvédjük - ha másképp nem lehet, akkor kerítéssel - a magunk világát. Ezért volna fontos, hogy Európa, amely a világ többi részének kirablásával került gazdasági fölénybe, s így vonzóvá az elmaradt régiókban élők számára, ne ide hívja a muzulmánokat, csak azért, hogy saját impotenciáját, reprodukciós képességét, munkaerőhiányát pótolja, hanem, akár kompenzációként is, ott segítsen rajtuk, ahol élnek, ahhoz adjon támogatást, hogy őseik földjén tudjanak méltóképpen élni - mondja az unitárius egyház közügyigazgatója. Tavaly ősz óta Sepsiszentgyörgyön is szobor őrzi és hirdeti Dávid Ferenc (1520 k.- 1579), az egyetlen magyar alapítású egyház létrehozója és első püspöke emlékét Elhunyt Gidófalva elöljárója Berde József (1953-2020) Szombat délután, vélhetően szívinfarktus következtében elhunyt Gidófalva polgármestere, Berde József, aki 2004 óta a község elöljárója. Bár az elöljáróhoz mentőt hívtak, életét már nem tudták megmenteni. Berde József 1953. augusztus 13-án született. Villanyszerelőként végezte a szakiskolát, azután Sepsiszentgyörgy építőtelepein dolgozott, majd a gidófalvi kollektív gazdaságban vállalt munkát, ahol később csoportfelelős lett, végül a rendszerváltás előtt a kollektív alelnöke is volt egy rövid ideig. 1989 után részvénytársaságot alapított, a tsz hagyatékára alapozva, majd 2000 után lépett be a politikába a Zöld (Ökologista) Párt színiben. Első mandátumát e párt jelöltjeként nyerte el 2004-ben, a következő hármat már RMDSZ-esként. A nyáron esedékes helyhatósági választásokig tisztségének feladatait valószínűleg Jancsó Ernő alpolgármester látja el. Határozott személyiségű vezetőnek ismerte mindenki, tevékenységét az RMDSZ-en belül és a faluban is nagyra becsülték. 2006- ben, az SZNT felhívására az elsők között terjesztette a helyi testület elé a székelyföldi autonómia-referendum megszervezésére vonatkozó határozattervezetet. 2014-ben azzal került be az országos sajtóhírekbe, hogy a prefektus felszólítása elleni tiltakozásképpen fehér vízhatlan vászonnal takartatta el a község két középületén a magyar feliratot. A volt polgármestert a községházán, irodájában ravatalozták fel, az RMDSZ tisztségviselői, párttársai tegnap ott vettek tőle végső búcsút. Temetése kedden 14 órától lesz a gidófalvi ravatalozóháztól, a református temetőben. 2020. JANUÁR 13., HÉTFŐ SZÉKEZYett Hírmondó Átadták a szászfalusi kultúrotthont Meg kell tölteni élettel! Ha olyan kihasználtsága lesz a Kézdivásárhelyhez tartozó Szászfalu felújított kultúrotthonának, mint a pénteki ünnepségen, akkor nem hiába költöttek rá. A létesítmény ugyanis az elcsépelt, de valóságot tükröző szófordulattal élve - zsúfolásig megtelt. F. I. A helyiek közül nagyon sokan úgy vélték, ott a helyük az átadón, és nem is kellett csalódniuk: a jó érzékkel összeállított műsorban (amiért Láng László Zsoltnak jár köszönet) a nevetés, szórakozás, az autentikus népzene és néptánc jól megfért egymás mellett. György Botond humorista műsora sok-sok szívből jövő nevetést fakasztott, a Perkő Néptáncegyüttes tagjai pedig a tőlük megszokott módon a lelküket is beleadták a „figurákba”, ahogyan a zenészek, Petres Attila és barátai is. ,„Amikor májusban először jöttünk ide számba venni a tennivalókat, a plafon a földön volt” - vázolta Bokor Tibor polgármester az akkori állapotokat. Szerencsére ez nem szegte kedvüket, és csapatával (akik közül külön köszönetet mondott Molnár Zoltán falufelelősnek) végigvitték a tervet, aminek eredménye a mostani, felújított, korszerű fény- és hangtechnikával ellátott kultúrotthon. Az elöljáró felhívta a figyelmet arra is: mostantól a szászfalusiak felelőssége is, hogy élet legyen a falak között, ha igényük van kulturális műsorok, előadások stb. vendégül látására, azt jelezniük kell. Ez a tér ugyanakkor közösségépítő szerepet is betölthet, hiszen már van egy hely, ahová összegyűlhetnek közös ügyes-bajos dolgaikat megbeszélni, a felmerülő gondokra együtt megoldást keresni, tette hozzá Bokor. Az épületen (amely az új víz- és csatornahálózatra van rákötve) külső javítást végeztek, meszeltek, felújították a színpadot, új parkettát raktak, technikai felszerelést és bútorzatot vásároltak, az 53 ezer lejes összköltséghez 25 ezer lejjel a megyei tanács járult hozzá, a többit a város büdzséjéből különítették el. « A csendóra díja Január végétől jelentősen nő a bírság a csendháborítás miatt, ami a tömbházlakókat, magánházban élőket, illetve vendéglátóipari egységeket illeti. Jó lesz vigyázni, ugyanis a kihágást a helyi rendőrség és az országos rendőrség egyaránt büntetheti. Bús Ildikó Az említett jogszabály január 26-án lép hatályba, és arról rendelkezik, hogy a szabadtéren vagy lakónegyedekben lévő vendéglátóipari egységeknél, bároknál történő zajszennyezés esetén 2000 lejtől kezdődő pénzbírság szabható ki. Ugyanakkor, ha a kihágás 24 órán belül megismétlődik, a büntetés mértéke elérheti a 6000 lejt is. Szigorítottak emellett a lakónegyedi csendórákon is, a büntetés itt is 2000-től 6000 lejig terjedhet (egyébként 100-120 óra közösségi munkával kiváltható). A csendóra hivatalos ideje az 1991/61-es számú törvény értelmében 22 és reggel 8, illetve délután 13-14 óra között van. Ezt minden lépcsőházba ki kell függeszteni jól látható helyre, hogy a lakók tudomására jusson. Amennyiben a szomszédok zajosak, vagy a közelben lévő lokálban hangosan szól a zene, jelezni lehet mind a helyi, mind a román rendőrségnek. Hadnagy István, a helyi rendőrség vezetője megkeresésünkre elmondta: Sepsiszentgyörgyön is előfordulnak csendzavarások. Kifejtette: a különböző vendéglők, bárok zajáról kevesebb bejelentés érkezik, a tömbházak esetében gyakoribbak a bejelentések. A legtöbben a lakásfelújítási munkálatokkal járó zajokra panaszkodnak, de előfordul hangos zene vagy veszekedés miatti bejelentés is. A helyi rendőrség azt javasolja, mindenki tartsa be a csendórát, amennyiben hangosabb partira készül az otthonában, vagy munkálatokat folytat, azt ne a csendóra alatt tegye, és előre jelezze szomszédjainak. « A csendórák idejét kötelező kifüggeszteni