Székely Hírmondó, 2021. március (26. évfolyam, 41-63. szám)
2021-03-01 / 41. szám
Hírmondó 2021. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ Lészen költségvetés H a egy külföldinek elmondanánk, hogy a parlament plénuma március elsején elkezdte a költségvetés vitáját, csak arra gondolhatna, hogy a 2022-es esztendő büdzséjéről van szó. A világ civilizált felében ugyanis értelmezhetetlen az az állapot, hogy a törvényhozás akkor fog neki megvitatni a folyó évi költségvetést, amikor már eltelt két egész hónap. És ez még csak az országos költségvetés. Itt még elbohóckodik az ellenzék egy-két napigmást nem nagyon tehet, hiszen a szakbizottságokba benyújtottak vagy ezer módosító indítványt, de azokból egyetlen egyet sem fogadott el a többség), aztán megszavazzák, megküldik az elnöknek, az kihirdeti, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Ezt követően fogadják el saját költségvetésüket a megyék és még azután a települések. Ez a legoptimistább számítás szerint is beletelik még legalább két hétbe, tehát mire egy település polgármestere aláírhatja az idei első szerződését (ezt nem teheti meg, amíg nincs elfogadott költségvetése), addig gyakorlatilag eltelik az első évnegyed. Ennyit a kiszámíthatóságról és tervezhetőségről, amit „ellenzék korában" hetente felhánytorgatott a mostani hatalom. Az oktatás a liberális kormánynak is (benne az RMDSZ) éppen olyan prioritása, mint a szocialistának volt: nyilatkozatokban és papíron. Ismét nem sikerült a felét sem megadni a bruttó hazai termék (GDP) 6%ának, amit legalsó szintként megjelöl a törvény. Az oktatási tárca 28,5 milliárd lejt kapott, ami a GDP kemény 2,55%-a. Hogy a hiányzó 39 milliárd lejt beteszik az önkormányzatok, abban szabadjon kételkednünk. A nagyvárosokban, meglehet, van pénz iskolafelújításra, de a falvakban, ahol a kert végi budit évtizedek óta nem tudják„behozni", és képtelenek folyóvizet biztosítani, miközben a csapból is az„folyik", hogy állandóan kezet kell mosni, ott aligha hihető, hogy millió lejeket fektetnek az iskolába. Áldott nagy szerencse, hogy fegyverre ismét jut 22 milliárd (2%, ahogy az USA-nak megígértük), a jó tanuló Iohannisnak majd ismét megsimogatják okos kis buksiját a Fehér Házban, ha arra jár.« ■..fi: JiU'iSJi \v :r;.: Hidegen hagyja őket a munkalehetőség 4000 lejes fizetést szeretnének Nem túl szívderítő következtetéseket osztott meg múlt heti sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor háromszéki munkaügyi igazgató annak a Raluca Turcan miniszter által indított ellenőrzési kampánynak kapcsán, melynek keretében a szociális segélyre jogosultak jelenlegi állapotát veszik górcső alá, és a lehetőségek függvényében megpróbálják őket elhelyezni a munkaerőpiacon. Bodor Tünde A munkaügyi miniszter január 26-án hirdette meg az országos ellenőrző kampányt, melyet állítása szerint annak ellenére nem ejtettek meg két éve, hogy törvény azt mondja, félévenként kötelező módon sort kellene keríteni rá. Januári adatok szerint az országban összesen 413 ezer szociális segélyre jogosult személy van, köztük 257 ezer felnőtt, akikből 120 ezer munkaképes, 32 ezer 65 feletti, és ugyanakkor 156 ezer gyermek is ebből él. Az elmúlt hetekben a munkaerő-foglalkoztatási hivatal és a Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség (AJPIS) munkatársaiból álló vegyes csapat járt terepen, főleg azoknál az önkormányzatoknál végezvén az ellenőrzéseket, ahol nagyszámú segélyezett van, de nem feltétlenül Kovászna megyei településeken. Összesen 1066 személyt ellenőriznek, akik közül 783 falun, 283 városon él, iskolázatlan 186, elemi iskolai végzettséggel rendelkezik 345, 58 osztállyal 326, több mint nyolc osztállyal pedig 135 személy. Amint azt Kelemen Tibor elmondta, a dokumentumok és a jogosultság ellenőrzése a kifizetési ügynökségre tartozik, ezen felül azonban a munkaerő-foglalkoztatási hivatal felméri azt is, milyen munkára lehetnek alkalmasak az aktív korban levő felnőttek, illetve képzéseket és elhelyezkedési lehetőséget is ajánlanak nekik, így 71 személynek konkrétan munkahelyet, 242 személynek valamilyen tanfolyamot, 749-nek pedig iskolai tanulmányai folytatását javasolták a Második esély programon belül. A munka visszautasítása esetén az illetők egy évre megszűnnek segélyre jogosultak lenni. Ennek ellenére sokakat nem érdekel a munka, még olyan szinten sem, hogy elmenjenek és megnézzék, vagy tárgyaljanak a felajánlott munkahelyeken, holott többségében jólöltözött, jól táplált, 40 éven aluli személyekről van szó. Munkalehetőséget kínált az Olt textilgyár, ahol szakképzetlen férfiakat és nőket is felvettek volna, de a munkanélküliek viszszautasították a minimálbérrel fizetett fizikai munkát (csomagolást, raktári munkát), és 4000 lejes fizetési igényt hangoztattak, mert sok az eltartásban levő gyerek, cigarettát és élelmet kell venni. Hasonló jelzéseket kaptak a Sepsi Value Centerbe beköltözött vállalkozóktól is, akik munkaerőt kerestek. Nagyborosnyón is voltak, akik a megbeszélésre sem mentek el, Gelencén viszont már az alkalmazók is érdekeltek voltak megjelenni. Úgy néz ki, jövő hétre az fog kiderülni, hogy a 33 településen elég sokaknak elvágják a segélyét. Jelenleg egy minden jövedelmet nélkülöző személy 142 lejre jogosult (ha van valami jövedelme, akkor csak annak és a 142 lejnek a különbségét kapja meg), 527 lej jár egy öttagú családot fenntartó személynek. Januári adatok szerint a megyében 2000 garantált minimáljövedelemre jogosult személy él. A segély ellenértéke a lakhelyen végzett közmunka - de ez is csak kevés helyen (pl. azonban) Örökbefogadásra biztatnak Kutyákat kell elaltatni Január végén jártak először az illetékes hatóságok a szépmezői kutyamenhelyen, ahol az ellenőrzés után felszólították annak vezetőségét, hogy tartsák be a törvényes határidőket, szabályokat, és altassák el azokat a kutyákat, amelyeket nem vettek örökbe a befogástól kiszabott határidőn belül, illetve a megengedett létszámba nem férnek bele. Múlt héten újabb ellenőrzést tartottak. Tinea Teddy Máthé László, a szépmezői kutyamenhelyet adminisztráló Tega Rt. köztisztasági vállalat vezetője elmondta, a januári ellenőrzés óta igyekeztek bővíteni a menhely befogadóképességét, új kenneleket építettek, hogy megnöveljék a kutyamenhely férőhelyét. Az ellenőrzés után több mint 20 kutyát kellett volna elaltaniuk harminc napon belül, hiszen ennyi volt pluszban az engedélyekben meghatározott férőhelyhez képest. A múlt heti kontroll során újra kifejtettük, hogy célunk az örökbeadás, és csak szükség esetén - kivételes agresszivitás, betegség miatt - alkalmazzuk az altatást, rámutattunk, hogy újabb kenneleket is építettünk, ezzel növelve a férőhelyet. Igyekszünk esélyt adni az utcáról befogott kutyáknak. Jelen pillanatban tíz kutya sorsa bizonytalan. Arra kérünk mindenkit, aki teheti, hogy vegyen örökbe ebet - részletezte Máthé, elárulva, hogy a megyei állategészségügyi igazgatóság ellenőrzései mellett, az újonnan megalakult állatrendőrség vizsgálódásától is tart, hiszen ha a hatóságok „két fronton” kezdik el a bírságolásokat, akkor muszáj lesz altatni. Máthé nem tudta a választ arra a kérdésünkre, hogy ennyi év után miért pont most került célkeresztbe a menhely, összegzésképpen elmondta, hogy az örökbefogadás nem bürokratikus (egy személyazonosságival le lehet bonyolítani 2 nap alatt), a kutyusokat a helyszínen, vagy előzetesen a menhely Facebook-oldalán is ki lehet választani. « AKTUÁLIS 2 Hatékony a megelőzési munka Kórházban hagyott gyerekek A Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi vezérigazgatóság vezetője, Vass Mária igazgatónő a legutóbbi (múlt csütörtöki) megyei tanácsülésen bemutatta 2020-ra vonatkozó jelentését a kórházban hagyott gyerekekről. B. T. Az utóbbi években folyamatosan csökkent a kórházakban elhagyott gyermekek száma. Ha 2005- ben 123 ilyen gyermek sorsát kellett rendeznie a gyermekjogvédelmi igazgatóságnak, 2006- tól erre már folyamatosan 50 alatt volt az esetek száma, 2019-ben viszont már csak 23, tavaly pedig 18. Az utóbbiak közül négy gyermeket sikerült visszaintegrálni a családjába, 13 kicsi nevelőszülőkhöz, egy pedig a fogyatékkal élőket fogadó bentlakásos baróti gyermekotthonba került. E folyamatban nagy jelentősége van az esetmegoldásban közreműködő intézmények képviselői közötti folyamatos párbeszédnek, azaz a kórház, a szociális igazgatóság, rendőrség, a helyi önkormányzatok szociális munkásai közötti egyeztetésnek. Mint a jelentésből kiderült, a bukaresti SERA Alapítvány 2009 óta folyamatosan támogatja a gyermekjogvédelmet abban, hogy a gyermekelhagyást megelőzzék, a fogamzásgátlásra vonatkozó információkat és eszközöket az érintettekhez el tudják juttatni, a nőket esetenként orvosi vizsgálatokra is elkísérik a szociális munkások. A SERA Alapítvánnyal partnerségben a gyermekjogvédelem uniós pályázati finanszírozásból további 63, elhagyástól veszélyeztetett gyermek esetében lép közbe integrált szolgáltatásokkal, illetve legalább 32 gyermek újra beillesztését segíti a biológiai családjába, de segítik a rendszerből kikerülő fiatalokat is a társadalomba való beilleszkedésben. Megyénkben főleg Élőpatak, Nagyborosnyó, Zabola és Zágon községekből kerülnek ki a gyermeket elhagyó szülők. «