Székely Hírmondó, 2021. március (26. évfolyam, 41-63. szám)

2021-03-01 / 41. szám

Hírmondó 2021. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ Lészen költségvetés H­ a egy külföldinek elmon­danánk, hogy a parlament plénuma március elsején elkezdte a költségvetés vitáját, csak arra gondolhatna, hogy a 2022-es esztendő büdzséjéről van szó. A világ civilizált felében ugyanis értelmezhetetlen az az állapot, hogy a törvényhozás akkor fog neki megvitatni a fo­lyó évi költségvetést, amikor már eltelt két egész hónap. És ez még csak az országos költ­ségvetés. Itt még elbohóckodik az ellenzék egy-két napig­­mást nem nagyon tehet, hiszen a szakbizottságokba benyújtot­tak vagy ezer módosító indít­ványt, de azokból egyetlen egyet sem fogadott el a több­ség), aztán megszavazzák, meg­küldik az elnöknek, az kihirdeti, és megjelenik a Hivatalos Köz­lönyben. Ezt követően fogadják el sa­ját költségvetésüket a megyék és még azután a települések. Ez a legoptimistább számítás sze­rint is beletelik még legalább két hétbe, tehát mire egy tele­pülés polgármestere aláírhatja az idei első szerződését (ezt nem teheti meg, amíg nincs el­fogadott költségvetése), addig gyakorlatilag eltelik az első év­negyed. Ennyit a kiszámítható­ságról és tervezhetőségről, amit „ellenzék korában" hetente fel­­hánytorgatott a mostani hata­lom. Az oktatás a liberális kor­mánynak is (benne az RMDSZ) éppen olyan prioritása, mint a szocialistának volt: nyilatkoza­tokban és papíron. Ismét nem sikerült a felét sem megadni a bruttó hazai termék (GDP) 6%­­ának, amit legalsó szintként megjelöl a törvény. Az oktatási tárca 28,5 milliárd lejt kapott, ami a GDP kemény 2,55%-a. Hogy a hiányzó 39 milliárd lejt beteszik az önkormányzatok, abban szabadjon kételkednünk. A nagyvárosokban, meglehet, van pénz iskolafelújításra, de a falvakban, ahol a kert végi budit évtizedek óta nem tudják„be­­hozni", és képtelenek folyóvizet biztosítani, miközben a csapból is az„folyik", hogy állandóan ke­zet kell mosni, ott aligha hihető, hogy millió lejeket fektetnek az iskolába. Áldott nagy szerencse, hogy fegyverre ismét jut 22 milliárd (2%, ahogy az USA-nak meg­ígértük), a jó tanuló Iohannis­­nak majd ismét megsimogatják okos kis buksiját a Fehér Ház­ban, ha arra jár.« ■..fi: JiU'iSJi \v :r;.: Hidegen hagyja őket a munkalehetőség 4000 lejes fizetést szeretnének Nem túl szívderítő kö­vetkeztetéseket osztott meg múlt heti sajtótájé­koztatóján Kelemen Ti­bor háromszéki munka­ügyi igazgató annak a Raluca Turcan miniszter által indított ellenőrzési kampánynak kapcsán, melynek keretében a szociális segélyre jogo­sultak jelenlegi állapo­tát veszik górcső alá, és a lehetőségek függvé­nyében megpróbálják őket elhelyezni a mun­kaerőpiacon. Bodor Tünde A munkaügyi miniszter január 26-án hirdette meg az országos el­lenőrző kampányt, melyet állítása szerint annak ellenére nem ejtettek meg két éve, hogy törvény azt mondja, félévenként kötelező mó­don sort kellene keríteni rá. Januári adatok szerint az országban össze­sen 413 ezer szociális segélyre jogo­sult személy van, köztük 257 ezer felnőtt, akikből 120 ezer munkaké­pes, 32 ezer 65 feletti, és ugyanak­kor 156 ezer gyermek is ebből él. Az elmúlt hetekben a munkae­rő-foglalkoztatási hivatal és a Szociális Kifizetési és Felügyelő­­ségi Ügynökség (AJPIS) munka­társaiból álló vegyes csapat járt terepen, főleg azoknál az önkor­mányzatoknál végezvén az ellen­őrzéseket, ahol nagyszámú segé­lyezett van, de nem feltétlenül Kovászna megyei településeken. Összesen 1066 személyt ellen­őriznek, akik közül 783 falun, 283 városon él, iskolázatlan 186, elemi iskolai végzettséggel ren­delkezik 345, 5­8 osztállyal 326, több mint nyolc osztállyal pedig 135 személy. Amint azt Kelemen Tibor el­mondta, a dokumentumok és a jogosultság ellenőrzése a kifize­tési ügynökségre tartozik, ezen felül azonban a munkaerő-foglal­koztatási hivatal felméri azt is, milyen munkára lehetnek alkal­masak az aktív korban levő fel­nőttek, illetve képzéseket és el­helyezkedési lehetőséget is aján­lanak nekik, így 71 személynek konkrétan munkahelyet, 242 sze­mélynek valamilyen tanfolyamot, 749-nek pedig iskolai tanulmá­nyai folytatását javasolták a Má­sodik esély programon belül. A munka visszautasítása esetén az illetők egy évre megszűnnek se­gélyre jogosultak lenni. Ennek ellenére sokakat nem érdekel a munka, még olyan szin­ten sem, hogy elmenjenek és megnézzék, vagy tárgyaljanak a felajánlott munkahelyeken, ho­lott többségében jólöltözött, jól táplált, 40 éven aluli személyekről van szó. Munkalehetőséget kínált az Olt textilgyár, ahol szakképzet­­len férfiakat és nőket is felvettek volna, de a munkanélküliek visz­­szautasították a minimálbérrel fi­zetett fizikai munkát (csomago­lást, raktári munkát), és 4000 le­jes fizetési igényt hangoztattak, mert sok az eltartásban levő gye­rek, cigarettát és élelmet kell ven­ni. Hasonló jelzéseket kaptak a Sepsi Value Centerbe beköltözött vállalkozóktól is, akik munkaerőt kerestek. Nagyborosnyón is vol­tak, akik a megbeszélésre sem mentek el, Gelencén viszont már az alkalmazók is érdekeltek voltak megjelenni. Úgy néz ki, jövő hét­re az fog kiderülni, hogy a 33 te­lepülésen elég sokaknak elvágják a segélyét. Jelenleg egy minden jövedelmet nélkülöző személy 142 lejre jogosult (ha van valami jövedelme, akkor csak annak és a 142 lejnek a különbségét kapja meg), 527 lej jár egy öttagú csalá­dot fenntartó személynek. Januá­ri adatok szerint a megyében 2000 garantált minimáljövede­­lemre jogosult személy él.­ A segély ellenértéke a lakhelyen végzett közmunka - de ez is csak kevés helyen (pl. azonban) Örökbefogadásra biztatnak Kutyákat kell elaltatni Január végén jártak először az il­letékes hatóságok a szépmezői kutyamenhelyen, ahol az ellenőr­zés után felszólították annak ve­zetőségét, hogy tartsák be a tör­vényes határidőket, szabályokat, és altassák el azokat a kutyákat, amelyeket nem vettek örökbe a befogástól kiszabott határidőn belül, illetve a megengedett lét­számba nem férnek bele. Múlt héten újabb ellenőrzést tartottak. Tinea Teddy Máthé László, a szépmezői ku­­tyamenhelyet adminisztráló Tega Rt. köztisztasági vállalat vezetője elmondta, a januári ellenőrzés óta igyekeztek bővíteni a menhely be­fogadóképességét, új kenneleket építettek, hogy megnöveljék a ku­­tyamenhely férőhelyét.­­ Az ellenőrzés után több mint 20 kutyát kellett volna elal­­taniuk harminc napon belül, hi­szen ennyi volt pluszban az enge­délyekben meghatározott férő­helyhez képest. A múlt heti kont­roll során újra kifejtettük, hogy célunk az örökbeadás, és csak szükség esetén - kivételes ag­resszivitás, betegség miatt - al­kalmazzuk az altatást, rámutat­tunk, hogy újabb kenneleket is építettünk, ezzel növelve a férő­helyet. Igyekszünk esélyt adni az utcáról befogott kutyáknak. Jelen pillanatban tíz kutya sorsa bi­zonytalan. Arra kérünk minden­kit, aki teheti, hogy vegyen örök­be ebet - részletezte Máthé, el­árulva, hogy a megyei állategész­ségügyi igazgatóság ellenőrzései mellett, az újonnan megalakult állatrendőrség vizsgálódásától is tart, hiszen ha a hatóságok „két fronton” kezdik el a bírságoláso­kat, akkor muszáj lesz altatni. Máthé nem tudta a választ arra a kérdésünkre, hogy ennyi év után miért pont most került célkereszt­be a menhely, összegzésképpen el­mondta, hogy az örökbefogadás nem bürokratikus (egy személya­zonosságival le lehet bonyolítani 2 nap alatt), a kutyusokat a helyszí­nen, vagy előzetesen a menhely Fa­­cebook-oldalán is ki lehet választa­ni. « AKTUÁLIS 2 Hatékony a megelőzési munka Kórházban hagyott gyerekek A Szociális Ellátási és Gyermek­jogvédelmi vezérigazgatóság vezetője, Vass Mária igazgató­nő a legutóbbi (múlt csütörtö­ki) megyei tanácsülésen bemu­tatta 2020-ra vonatkozó jelen­tését a kórházban hagyott gye­rekekről. B. T. Az utóbbi években folyamato­san csökkent a kórházakban el­hagyott gyermekek száma. Ha 2005- ben 123 ilyen gyermek sor­sát kellett rendeznie a gyermek­jogvédelmi igazgatóságnak, 2006- tól erre már folyamatosan 50 alatt volt az esetek száma, 2019-ben viszont már csak 23, ta­valy pedig 18. Az utóbbiak közül négy gyermeket sikerült visszain­tegrálni a családjába, 13 kicsi ne­velőszülőkhöz, egy pedig a fo­gyatékkal élőket fogadó bentla­kásos baróti gyermekotthonba került. E folyamatban nagy jelen­tősége van az esetmegoldásban közreműködő intézmények kép­viselői közötti folyamatos párbe­szédnek, azaz a kórház, a szociális igazgatóság, rendőrség, a helyi önkormányzatok szociális mun­kásai közötti egyeztetésnek. Mint a jelentésből kiderült, a bukaresti SERA Alapítvány 2009 óta folyamatosan támogatja a gyermekjogvédelmet abban, hogy a gyermekelhagyást meg­előzzék, a fogamzásgátlásra vo­natkozó információkat és eszkö­zöket az érintettekhez el tudják juttatni, a nőket esetenként or­vosi vizsgálatokra is elkísérik a szociális munkások. A SERA Ala­pítvánnyal partnerségben a gyer­mekjogvédelem uniós pályázati finanszírozásból további 63, el­hagyástól veszélyeztetett gyer­mek esetében lép közbe integrált szolgáltatásokkal, illetve legalább 32 gyermek újra beillesztését se­gíti a biológiai családjába, de se­gítik a rendszerből kikerülő fiata­lokat is a társadalomba való beil­leszkedésben. Megyénkben főleg Élőpatak, Nagyborosnyó, Zabola és Zágon községekből kerülnek ki a gyer­meket elhagyó szülők. «

Next