Székely Lapok, 1897. december (27. évfolyam, 101-103. szám)
1897-12-19 / 101. szám
2 oldal. SZÉKELY LAPOK Marosvásárhelyt, 1897. deczember hó 19. nek fényes siker van előlegezve -- sőt tekintettel a gründolás nehézségeire, az a ritka kegy éri az újságok részéről az uj kereskedést, hogy az eddigi szokástól eltérőleg — a lap első oldalai nyújtják a reklámnak a legtágabb teret. A legkitűnőbb kivitel, a legelegánsabb minőség hangzatos frázisai ajánlgatják az uj üzlet produktumait s a vásárló közönség rohamosan lepné el a helyiségeit, ha nem hiányoznék a hirdetésből a legcsalogatóbb jelző: a legmérsékeltebb ár! A manapság divó és az uj üzletek sikerét nagyon kétségessé tevő nagy üzleti verseny napjaiban nem sok eredményt jósolhatunk e vállalkozásnak. A nagy gründolás a csőd magvát hordozza méhében. Lám, a minden politikai és üzleti vállalat iránt oly érzékeny tőzsde, mely a maga árhanyatlásával a legbiztosabb fokmérője az előre látható eredményeknek, az üzlet megnyílását a lehető legnagyobb bizalmatlansággal fogadta. Az összes magyar értékek ha nem is rohamos, de jelentékeny árcsökkenést szenvedtek az üzlet megnyitása folytán. Pedig azt hisszük, hogy egy szolid és jó sikerű üzlet legnagyobb biztosítéka, ha a lét alapját képező érdekek áremelkedésére üdvös befolyással van. Amíg az üzlet csak a kísérletezés stádiumában volt, s a gründolás vajúdásaiban somfordált, addig több kilátása volt arra is, hogy a politikai üzletvilágnak az alapítás faktoraival rokonszenvező alakjai már csak a közös czél, a régi, kipróbált országos firma megbuktatása érdekében, ténylegesen segítő kezet nyújtsanak neki. Semmi sem bizonyítja jobban az üzlet inszolid voltát, hogy még a közös czél se engedte a rokonszenvező üzletembereket arra, hogy az alapításhoz tőkesegélyek járuljanak. A népről és nemzetről elnevezett politikai társulatok határozott ellenséges indulattal fogadták a vállalatot, sőt bizalmatlanságuk daczára anyagi erővel, amelylyel rendelkeznek, a régi, kipróbált firma támogatására siettek, mert józan értelemmel fölismerték azt, hogy itt voltaképp az egész magyar politikai üzletvilágot fenyegető veszély rejlik a reklámhrozott hajszában. Úgy látszik, hogy a régi fegyverbarátok megvont támogatása, még azok kedvét is leakasztotta, akik — a körültekintőbb elv- és czégtársak intelmei daczára — ebbe a kalandos üzletbe belelovagolták magukat. A régi firma pedig a kiróbált vezetés alatt áll és szilárdabban, mint valaha, mint egy kis világ. Mindenik tagjának meg voltak jogai és kötelességei. Meg volt abban az árny is, a nyomorúság, a szenvedés, de meg volt a létért való küzdelem tere is, a jellemnek igaz iskolája. Vagy az Erdély század kezdeti társadalmi életéről írt sorai, Kant Fichte filosófiájának a Bolyaiak világnézetének megkapó jellemzése! A Bolyaiak mint mathematikusok commentálását szakkörök fogják méltatni. Mily sokoldalúság! Bolyait a bölcsészt, a drámaírót, a költőt, a csillagászt, a nyelvészt, a tanárt csak Bedőházy jellemezhette. A széles látkör, melyet nagy tudásával írott könyve előttünk megnyitott, gyönyörűséget okozott. Köszönetet mondunk ezért. Dr. S. D. : Sokkal nagyobb viharokat kiállott már, s sem hogy egy ilyen kétségbeesett szélhájmoskodás megingathatná. Hanem arról meg vagyunk győződve, hogy ez a tőzsdei műnyelven in sidi üzlet romjaiba dől a magyar politikai közérzület egyetlen futalmára. Orsz. protestáns értekezlet, Háromszék vármegyében a református és unitárius lelkészek egy jelentékeny része. évi november 2-án Sepsiszentgyörgyön előkészítő értekezletet tartott a protestáns papság fizetésének rendezése, anyagi helyzetének javítása érdekében, mely értekezlet határozatilag kimondotta, hogy a megindított mozgalmat szélesebb köre terjeszti ki. Ezen ez évből az erdélyrészi összes magyar protestáns papságot egy országos értekezletre hívta össze f. évi deczember 7-én délelőt 10 órára Sepsiszentgyörgyre. Az orsz. értekezletre a f. évi decz. 2-iki egyháztanácsi ülésből a marosi ref. egyházmegyei papság képviseletében Tiszt. Tóth László ny.-karácsonfalvi ref. pap küldetvén ki az ő szivességéből közöljük az értekezleti gyűlés lefolyásáról az alábbi tudósítást: Az értekezlet czéljának nagy fontossága már azon nagy érdeklődésből is kitűnt, mely e gyűlés iránt nyilvánult, amennyiben a ref. papság részéről személyesen és képviseletileg jelen voltak 226-an, az unitáriusok részéről 72-en, a magyar lutheránusok közül 2-en. Az előkészítő értekezlet elnöke tiszt. Kis Lajos étfalvi ref. pap üdvözölte a szép számban megjelent tagokat, jelzi az összejövetel czélját, rámutat a protestáns papság nyomorult helyzetére, holott az 1848. évi XX. t.-cz. 3. §-a világosan intézkedik, hogy „e hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezet egyházi és iskolai szükséges közálladalmi költségek által fedeztetnek. A törvények emez intenciós rég jajvulás tárgyait képezik a protestánnság részéről, de jogos kielégítése, illetve a törvények végrehajtása úgy látszik még a távol jövőben keresendő. A köztisztviselők, a különböző rangú és rendű hivatalnokok, a közművelődés harcosai ügyeik megbeszélése végett tömörülnek, kongresszusokat tartanak, sebeiket föltárják ország-világ előtt, felszínen tartják a mozgalmat, hogy a megélhetés gondjaitól lehetőleg felmentve legyenek, szellemi hivatásuk eszményének élhessenek. És az állam, a társadalom igyekszik is támogatni e törekvéseket, igazolva azt, hogy ama mozgalmaknak létalapjuk van, hogy a megélhetés mai küzdelmes korszakában minden szegényebb körülmények között élő hivatali osztálynak támogatásra van szüksége. E humanisztikus mozgalmak között egyedül a szegény protestáns papságról feledkeztek meg az illetékes körök, pedig a seb itt is elég mély, elég fájdalmas. Törvényhozásunk mg mindig késik a gyökeres megoldással a protestáns egyházak és lelkészek nyomora megszüntetésében: az 1848. XX. t.-cz. megvalósítva nincs, nagy sérelmére azoknak, kik a magyar államnak századokon keresztül legerősebb támaszai, a magyar alkotmányos szabadságnak megteremtői, természetes őrei. Ilyen szellemben tartott előszó adott irányt az egész értekezletnek, melynek sikeres működésére az előkészítő értekezlet elnöke isten áldását kérve, a gyűlést megnyitotta. Azután felhívta a tagokat megalakulásra, ez megtörténvén, az előkészítő bizottság hivatalnokait, mint a kik önzetlen buzgósággal szolgálták e szent ügyet s ennek előkészítésében híven fáradoztak, e gyűlés tartamára is egyhangúlag megválasztottak és pedig: elnökké Kis Lajos; jegyzőkké Csifó Salamon és Kolumbár Ferencz. Az értekezlet további folyamán az elnök beszámolt az eddig tett intézkedésekről, s előre is jelezni kívánta, hogy az orsz. értekezlet tárgysorozatába nemcsak a papi fizetések állami kiegészítése, hanem a terménykepeváltás ügye is föl van véve, itt is mély sebb vár gyógyításra. Kínos helyzet, nyomasztó állapot borult a magát túlélt, silány kepeüzetési rendszer miatt a szegény papságra, úgy hogy a szegénység, a sok gond, örökös aggodalom miatt odáig tévedt, hol többé nem az iskola, vagy templom áll előtte annak népével, hanem az ő családja, háza, ínséges lakóival. Míg az egyházi szolgáknak a fizetés rendezéssel, kepeváltással teljes függetlenség nem biztosíttatik szegénységtől emberektől egyaránt, addig nem lehet igazi egyházi élet, addig nem épülhet istennek országa. Majd előterjesztetett indokolás kíséretében a következő határozati javaslat, mely pontról pontra tárgyaltatván, csekély módosítással el is fogadtatott. Mondja ki az értekezlet, hogy a protestáns papság fizetésének kiegészítése és rendezése czéljából minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel munkálni kíván- e végre. I. Az értekezlet egy küldöttség által emlékiratot terjeszt fel a miniszterelnök, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur . Nagyméltóságához, a képviselőház, annak elnöke és az összkormányhoz, az egyházi főhatóságokhoz, melyben kéri, hogy már az 1898-ik évben iktassák törvénybe a prot. papság fizetésének 800 frt minimumban való megállapítását és e minimumig való kiegészítésig szükséges összeg már az 1898-ik évben vétessék fel az állam költségvetésébe. II. Kéressenek fel, hogy a protestáns papság fizetési ügye törvényhozásilag rendeztessék s a jövedelem ne terményben, hanem pénzben történjék az adóhivatalok útjab Iránt III. Kéressenek fel az erdélyrészi protestáns püspökök a lelkészi fizetések rendezése tárgyában közreműködésre s hassanak oda, hogy az ügy már 1898-ban végleg rendeztessék, egyúttal pedig kéressenek fel arra is, hogy az emlékiratokat vivő küldöttséget vezessék, illetve abban részt vegyenek. IV. Az összes erdélyi képviselők keressenek fel ez ügy támogatására és a küldöttségben való részvételre. V. Az I. II. III. IV. pontok alatti teendők elvégzésére kibocsáttattak, illetve a küldöttségbe egyhangúlag beválasztattak: Létai Domokos, Kis Sándor, József Lajos, Simó János, Kis Lajos, Csifó Salamon, Kolumbár Ferencz, Czeglédi János, Takács Károly, Tóth László, Szász Mihály, Böjthe Géza, ifj. Kovács Antal és Szűcsi Ferencz: így hangzik a határozati javaslat, melynek kapcsán az elnökség megbizatott, hogy a többi egyházkerületek vezetőit is hívja fel a mozgalomhoz való csatlakozásra, esetleg a küldöttségben leendő képviseltetésre s az ez iránti nyilatkozatokat lehetőleg a jövő február 15-ig kérje be, mert az indulás ez időpontra van tervezve. A jövőben vetett szép reményekkel oszlott a gyűlés. A mindenható istenben dicsőségesen uralkodó királyunk atyai jóindulatában, kormányunk vezetőiben, az egyházi főhatóságokban, a szent ügy igazságában bízva méltán elérkezettnek látja az időt a protestáns papság, hogy felette is földerül valahára a ragyogó nap hajnal is alaposnak látszik amaz erős hite, hogy reményei nem fognak az illetékes körök eddigi közönyének éles szikláin megtörve szétfoszlani. HÍREK. — Személyi hirek. Lázár Aurél kolozsvári kir. főügyészhelyettes pár napon át, több fegyelmi ügy letárgyalása czéljából városunkba időzött. — Köllő Miklós jeles szobrászunk, ki a Kossuth szobor alkotását felvállalta, a napokban méreteket vett fel főterünkön, ahová a szobrot állítani fogja. A művész itt létének másik czélja volt az újraépítendő Bodorkút tervének tanulmányozása, hogy a vis avis emelkedő szobor alkata azzal szimmetrikus legyen. — A keddi ünnep. Az ipariskolának kedden végbemenő fölavatási ünnepélyére dr Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter kíséretével 9 óra 40 perczkor érkezik az alsó vasúti állomáshoz. Kíséretében lesznek: Vörös László államtitkár, Lukács Béla, Heltai Ferencz képviselők, Ludvigh Gyula az államvasutak elnökigazgatója, Tichtt Frigyes miniszteri tanácsos, Szterényi József főigazgató Dr Mantuano Rezső, dr Ary Pál, dr Szterényi Sándor miniszteri fogalmazók, Bartha és Boross hírlapírók. Az ünnepélyre részvétételét több főispán is bejelentette s a rokonirányú ipari szakiskolák képviselői is nagyobb számmal fognak megjelenni. - mort. Nagy az öröm a városi tanítótestületben. A v. törvényhatóság f. hó 18-án tartott közgyűlésén kimondotta, hogy jövőre a tanítói fizetés minimuma 600 frt legyen. A népes közgyűlés lefolyásáról jövő számunkban hozunk részletes tudósítást — Gigászhir. Egy köztiszteletben álló derék matróna elhunytát tudatja a következő gyászjelentés: Agyagási Gábor morátai ev. ref. pap és gyermekei: Klára, férj, Rátoni Nagy Sándorné férje és gyermekei; dr Agyagási Károly vármegyei fő-s orvos és neje; Agyagási Vidor polg. fiúiskolai tanár, neje és gyermekei Márton Mari férj. Járai Mártonná, mint unoka, megszomorodott lélekkel tudatják, hogy szeretett édes anyjok, illetőleg nagyanyjok özv. tiszteletes Agyagási Lajosné szül. Jánosi Juliánna élete 77. évében, hosszas szenvedés után, folyó hó 15-én d. u. 4 órakor meghalt. Munkásság, szorgalom és övéi iránt táplált korlátlan szeretetben töltötte áldásos életét, mely által emléke megmarad,szivünkben örökre. Földi maradványait deczember hó 17-én d. u. 1 órakor fogjuk a köztemetőbe néhai férje porai mellé elhelyezni, mely végtisztességre barátainkat és jó embereinket szomorúan meghívjuk. Nyugodjék csendesen Mezőbánd, 1897. deczember hó 15-én. — A helyi „Stefánia“ kisdedóvó intézetben, a karácsonyfa felállítása és az ajándékok kiosztása folyó hó 22-én d. u. 3 órán kezdve fog megtörténni. Mely kellemes kis ünepélyre a szülők és érdeklődők szívesen meghivatnak. Az igazgatóság. — Öngyilkosság. Rosszul ment sorsa Csáváson Ábrahám Viktornak. Földhöz ragadt szegény ember létére 4 gyerekkel áldotta meg a teremtő, akiknek a mindennapi kenyeret kiszerezni a mai nehéz világban sehogy se birta. A léttel való kimerítő küzdelemben nem birta tovább az egyenetlen harczot, s nagy elkeseredésében felkötötte magát egy vaskos szilfára. Az istenadta porontyok pedig az utszélin siránkoznak s várják a kenyeret a meleg ruhát, mialatt lelketlen kaczagással sivit felettük el a dermesztő téli szél . . . — A községnevek magyarosítása. A főrendi ház közjogi és törvénykezési bizottsága tárgyalta a községnevek magyarosításáról szóló törvényjavaslatot. Csak az 5. §-on változtatott aki Grösszel Ferencz mű- és kereskedelmi kertészetében, Sörház utcza 10. sz. kaphatók : a legolcsóbban, divatosan kiállított elegáns menpsszonti és báli csokrok, rózsa, ibolya, szegfű, camelia, cserépbe való virágok, halotti koszorúk, újfajta oltott rózsák, fehérlevelű juharfák, sok száz eladói (450) 1—6