Székely Lapok, 1898. május (28. évfolyam, 35-43. szám)

1898-05-01 / 35. szám

Marsavásárhely, 1898. május hó 1._____________ SZÉKELY LAPOK töltöttek vitás helyen és az alispán tapintatos eljárásának sikerült is az érdekeket összeegyeztetni annyira, hogy most már az építkezés zavartalanul foly tovább, annyival inkább, hogy a vállalkozók a kisajátításra szükséges és a törvényben előírt összeget letétbe helyezték. Az alispán igen elismerőleg nyilatkozik az érdekelt székely nép magatartásáról, a megyében a tárgyalások alatt folytonosan a legpéldásabb higgadtságot tanúsította. — Az Unió ünnepe. Kolozsvár város közönsége nagyszabású ünnepséget tervez május 30-ára az Unió kimondásának 50 éves fordulójára. Az ünnepségre meghívja a kormányt a törvényhozás két házát és az összes törvényhatóságokat. A 1 villamos áram halottja. Morvai József a villanyvilágítás vezetésére felállított oszlopot festette Aradon. Délután 3 órakor, mikor az áramot megindították nem szállót le az oszlopról, s a 2 ezer voltos áram kezénél és nyakánál fogva a vezető sodronyhoz ragadta, honnan holtan vették le. Hasonló szerencsétlenség nálunk is történhetik, különösen építés közben, ha az állásokat kellőleg el nem szigetelik. Előre is felhívjuk a rendőrség figyelmét az állásépítés szigorú ellenőrzésére. Ugyancsak figyelmébe ajánljuk a tűzoltóságnak a körülményt. Sohasem lehet elég elővigyázatosnak lenni, ugyanazért azt javasoljuk, hogy szerezzen be a tűzoltóság egy jó nagy drótvágó állet, s tűz esetén az legyen az első teendő, hogy az útba eső vezetéket azonnal vágják ketté. —illegütivás. A marostorda megyei általános tanítótestület „központi és nyárádment körei“ tavaszi köri gyűléseket folyó évi május hó 17-én (kedd) délelőtt 10 órától kezdődőleg Nyárád-Andrásfalván, a ref. felekezeti iskola tantermében tartják meg. A gyűlés megkezdése előtt 8—9-ig gyakorlati tanítást tartanak . Nagy Lajos nyárád-andrásfalvi és Szentmártoni Bálint buzaházi tanítók. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. Hardy János közs. isk ig. tanító, központi köri elnöktől. 2. Mindkét kör jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Felolvas: Dabóczy György marosvásárhelyi ev. ref. leányiskolai tanító „A szellemi túlterhelés és ennek ellensúlyozói“ czimü tételről. 4. Szaval: Marosi Lajos vadadi unitárius tanító. 5. Felolvas Kelemen Pál márkodi ref. tanitó. „Házi nevelés“ czimű tételének folytatásáról. 6. Szaval: Dabóczy János remeteszegi állami tanitó. 7. A bíráló bizottság jelentése a gyakorlati tanításról 8. Indítványok. 9. Záróbeszéd. Szabó Lajos nyárádmenti köri elnök által. Az indulás Marosvásárhelyről f. évi május hó 17-én reggel 5 órakor történik. Kik e gyűlésen részt venni szándékoznak Szabó Lajos nyárádmenti köri elnököt a gyűlés napját megelőzőleg legalább három nappal értesíteni szíveskedjenek, hogy az ellátás tekintetében a kellő intézkedéseket megtehesse. — Szemét bánya. A felső vasutiutcza és a vasúti töltés között, a kerektóutczától a vashidig, ezelőtt néhány évtizeddel egy mély széles árok húzódott végig. Akkor a városi tanács betöltetni akarván a helyet, megengedte, hogy a szemetet ide hordják, sőt szemétlerakódó helyül ezt jelölte ki. Több, mint húsz éve gyűl ide a mindenféle piszok, melylyel a hely most már teljesen fel is van töltve. Igen ám, de a borzasztó mennyiségű rothadó anyag, — különösen egy kis eső után — dögleletes gázokkal tölti meg az egész vidéket, megfertőztetve kilométernyi kerületben a levegőt. Felhívjuk tehát a városi tanács figyelmét e helyre. Nézetünk szerint, ha a szeméthordást továbbra e helyen betiltja s a már ott levő rothadó anyagot elegyengetve fölébe legalább egy fél méternyi ép földet hordát s azzal befödi, meg lehet javítani teljesen a betegségek ezerféle csiráitól telitett levegőt s egy kis fásítással még kellemes, szép tér is nyílna itt, melyet később igen czélszerüen lehetne fölhasználni valamiféle piaczal. — A tornákert megnyitása. A tornakertet ma d. u. 5 órakor nyitják meg az első zenekar sétazenéje mellett. Beléptidij 20 kr, gyermekeknek 10 kr. — A.e „Anker“ élet-és járadékbiztosító társaság, Bécsben áprilisi 14-én tartotta XXXIX. rendes közgyűlését Falkenhayn Ferencz gróf úr ő nagy méltósága elnöklete alatt. Mint a számadási jelentésből kitűnik, az 1897. évben 102.08 ajánlat nyujtatott be 24. 656. 786 frt 41 kr. tőkére és 17.807 frt 47 kr. járadékra és 7923 szerződés 19.020 346 frt 16 kr. tőkére és 15.392 frt 35 kr. járadékra áteshetett. Az év végén érvénybe volt 84.717 biztosítási szerződés 239,650.553 frt 32 kr. tőkével és 117 221 frt 63 kr. járadékkal. Az 1897. évben kifizetetett 5,911.976 frt 49 kr.,amig a tartalékok szabályszerű emelésére forditattott 6,092.895 frt 66 kr. A biztosítéki vagyon a számadási jelentés szerint a díjtartalékokból (biztosítéki alap) 54,683.190 frt 52 kr. összegben, továbbá a részvénytőkéből 1,000.000 frt és tőketartalék, külön tartalék és az 1897. évi nyereségből átutalt 3,144.053 frt 50 kr. összesen 58,237.243 frt 92 kr. összegből áll. A társaság összes vagyona 61,930 327 frt 28 kr. A vagyon elhelyezése a törvényes határozmányoknak teljesen megfelelően történik és ingatlanoktól, pupillaris jelzálogkölcsönökből és pupillaris értékpapírokbó áll, melyekből Magyarországra esik. Magyar értékpapírokban 8,233,267 frt 05 kr. Jelzálogkölcsönök magyarországi ingatlanokra (6,786.408. frt bekzértékben) 2,759.600 frt., továbbá a a társaság háza Deák tér 6. sz. (Aukerudvar) 531,884 frt 40 kr. 32 966 frt 17 kr. tiszta jövedelemmel, tehát összesen 11,524 761 frt 45 kr. Ő felsége uralkodói jubileuma alkalmából 10.000 frt a tisztviselők és szolgák nem nyugdíjképes özvegyei és árvái segélyezésére létesítendő alap javára adományoztatik. Az igazgatótanácsból kilépő Zichy Jenő gróf ur ő nagyméltósága az igazgatótanács tagjává ismét megválasztatott. Az 1867. évi szelvény f. hó 15-től kezdve 100 írttal váltatik be a társaság pénztáránál. KÖZGAZDASÁG, Balneologiai kongressus. A múlt év október havában alakult az Erdélyrészi Kárpát Egyesület kebelében a fürdőügyi (Balneologiai szakosztály), mely április 24-én tartotta Heppes Miklós kir. táblai tanácselnök és Dr. Purjesz Zsigmond egyetemi tanár elnöklete alatt első kongressusát. Örömmel jelezhető, hogy e még fiatal szakosztály sikeresebb actiót fejtett ki rövid idő alatt, mint a budapesti országos Balneologiai egyesület hosszú évek során. Ezen elismerés mellett tanúskodik azon örvendetes körülmény is, hogy az első nagygyűlésen képviseltette magát a belügyminiszter Raisz Gedeon dr. osztálytanácsos által, Darányi földmivelési miniszter Radiczky Jenő dr. cs. kir. asztalnok és gazdasági intézeti igazgató által. Ezen kívül 28 fürdő és ásványviz-telep volt képviselve. A nagygyűlés szép számú közönség és az orvosi kar tekintélyes részének jelenlétében folyt le. Előadást tartott dr. Bikfalvi Károly (Marosújvár), dr. Zentai Dávid (Kovászna) és dr. Hankó Vilmos hírneves ,vegyész és író Erdély fürdőiről,amelyeket szép vetített képekben be is mutatott. Ezt megelőzőleg Gáspár Gyula Korond gyógyfürdő tulajdonosa a szakosztály ülésen következő indítványai lettek dr. Purjesz Zsigmond, dr. Zentai Dávid (Kovászna), Száva Gerő (Élőpatak) hozzászólásai és beható eszmecsere után elfogadva. Mélyen tisztelt szakosztály! Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy az Erdélyrészi Kárpát Egyesület kebelében alakult új balneologiai szakosztályt üdvözöljem, mely üdvös működését—melyre speciális érdekeinknek valóban elkerülhetetlen szüksége van—ime megkezdette. Itt nem fogják kicsinyleni törekvéseinket és érdektársaink nem vetik szemünkre azt, hogy ne akarjon minden kis fürdő világ fürdővé alakulni Itt hiányaink, bajaink azonosak, melyeket egyesült erővel új szakosztályunk tekintélyének latba vetése és hazafias közreműködésével elháríthatni remélhetjük. Főleg most, midőn az alföldön földfelosztással fenyegetőznek, akkor úgy az állam kormánynak, mint a társadalomnak válvetve arra kell törekedni, hogy annak a székely népnek, amelynek sokkal több oka volna a panaszra mégis békében tovább munkál és Istenfélőnek marad, s midőn már a darabka földből, melyen szűkös existentiáját tengette több barázda nem telik, tisztelve a másét, a becsületes keresetért idegenbe vándorol. Az ilyeneknek száma az összes székely vármegyékből az utóbbi kimutatás szerint meghaladta a 9600-at. Az alföldi véreink esetén okulva óvjuk meg e jórahajló népet a félrevezetőktől, nyissunk kereset forrásokat, úgy az okszerű mezőgazdaságnak megismertetésével, mint iparvállalatok révén. Elsősorban nálunk a fürdőipar vállalatok volnának figyelemre méltók, melyek haza részünknek még kiaknázatlan értékes közkincsét képezik A szép tájak, ásványos forrásaink páratlan havasi levegőnk van, amelyeket teljesen nélkülöz az egyebekben dúsgazdag alföld. Ezeket czélszerű vasúti hálózattal könynyen hozzáférhetővé kell tenni, hová az idény alatt olcsó menettérti jegyekkel mozgósítni lehetne állandóan a meleg alföld intelligenciáját. A távolság miatt ásványvizeinket zóna árban kellene szállítani, a forgalmi pontokra saját tapasztalatom nyomán jelezhetem, hogy ott ahol az ásványvíz palaczkozás nem bir oly nagy arányokkal, mint Borszék vagy Előpatak, ott a fürdővállalatoknak nagy hátrányára van a III. osztályú kereseti adó megterheltetése, mert egy rendes fürdővállalatnak a fenntartása, reklám, nyomdai, szépészeti és egészségügyi költségei oly nagy mérvűek, hogy azokat nem bírjuk fedezni, tehát tiszta nyereményről, melyet ezrekre szoktak taksálni és megadózni, szó sem lehet. De másfelől ezen adótételnek a községi pótadója is elérte már sok helyen a 40-50 százalékot, mely községek reáadásul még díjmentesen használják legelőink és ásványforrásaink. Az előadottak szerint az ilyen vállalatok, nemcsak hogy kereseti adóval nem volnának terhelendők, de azon iparvállalatok közzé volnának sorozandók, amelyek az 1890 évi XIII. t. sz. értelmében állami kedvezményben részesittetnek. A házbér adómentesség sem áll arányban, mert habár a városok új építkezéseinek 10 évi adómentességével szemben, gyógyfürdőink 20 évi adómentességet élveznek , de amíg a városokban az idő minden órája kihasználható a fürdő idény nálunk csak 6 hétig tart, azontúl pedig a lakrészek üresen és zárva állanak, s mivel Budapesten is vannak utczák, melyek 30 évi adómentességnek köszönik óriási fejlődésöket és az arány ezek után a 10 és 20 év között helyes számítás alapján úgy áll, miként a 10 a 60-hoz, azért gyógyfürdőinken az e czélra kizárólagosan szolgáló új épületek legalább is 40 évi adómentességet érdemelnek. E helyen el nem hallgathatom azt sem, hogy amíg más ipartelepek törlesztési kölcsönöket kapnak, addig telepeinknek nem adnak ilyet; tehát igen fontos okkal több arra, hogy ott ahol szükséges, állami támogatásban részesüljenek. S hogy mennyire fontos szerepe jut közgadaságunkban egy fellendült fürdőtelepnek, szerény eszközök mellett is, példa rá Kórond, melyet az enyészet széléről 5 év lefolyása alatt a kor színvonalára emeltem, és amely idő alatt e helyen építkezések, fenntartás és vendégforgalom czímén a pénzforgalom meghaladta jóval a régi forgalom tízszeressét. E forgalom nemcsak fentartható de fokozható lenne, ha a most épülő vasút Parajd végállomás helyett, Korond gyógyfürdőt érintné s a hasonnevű falu keleti részénél a Bucsin hegységet megkerülve, a csíki vasútvonalhoz csatlakoznék, így a jelenlegi vendégforgalom fürdőinkben könnyen megkétszereződnék, mert meg vagyok győződve, hogy szakosztályunk vezetősége oda fog törekedni, hogy orvosaink érdemes gyógyfürdőinket megismerve betegeinket megnyugvással hozzánk küldjék. Ez elmondottakat összegezve egyedül hazafias orvosainktól függ az, hogy kényelmes olcsó közlekedés mellett, ahol szükséges még állami támogatás mellett is fürdőiparunk a megérdemelt támogatáson részesüljön Ekkor a tőke is bizalommal fordulna ezen iparág felé, mert a fáradságos munka meghozná gyümölcsét, míg egy sokkal kényelmesebb foglalkozás, az értékpapírok szelvényeit július havában beváltani és a bevett szokás szerint elmenni egy kényelmes külföldi fürdőbe, mint nemzetgazdasági szempontból beállani hazai fürdőtulajdonosnak. S végül javasolom: 1. Hogy ásványvizeink zóna árba szállitassanak a forgalmi pontokra. 2. A hol indokolt a fürdő vállalatnak adassék a jelzett állami kedvezmény. 3 Új építkezésnél a hol a lakrészek kizárólag a fürdő idény alatt jövedelmeznek a 20 évi adómentesség emeltessék 40 évre. 4. Hasson oda a 1. szakosztály, hogy hazai orvosaink arra érdemes gyógyhelyeinket megismerjék és azokat ajánlják is a gyógyulást kereső közönségnek. Gáspár Gyula. 3. odal Az Ingatlan és Jelzálog kölcsön irodában eladásra bejelentve vannak Deák Ferencz-tSeLM szép, nagy gondozott kerttel. Előnyös feltételek mellett. Teljesen teher mentes. Szent-György-t?,l'’”hurk^ nyen türleszthető bank teherrel. 2 utczára nyíló homlokzattal. Földbirtok. Maros-Vásárhelytől alig 6 kilométer távolságra. 338 tó twirle^tasban tas°UUü gib. liUiU Litva, urasági lakházzal, gazdasági épületekkel, szép nagy gyümölcsössel, 2 vizi malom joggal és hid joggal egybekötve. A maros jobb partján. Mindezekről bővebb felvilágosítást nyújt az Ingatlan és Jelzálogkölcsön forgalmi iroda Marosvásrhelyt, Széchenyi-tér 20. sz. — Telephon-szám 81 Ugyanott bejelenthetők eladásra M.-Vásárhelyi házak, telkek s Erdély bármely részében fekvő fölbirtokok, ez utóbbiak bérbeadásáról is gondoskodom Elvállalom mindennemű ingó és ingatlan tűz, esetleg jégkár biztosítását a lehető legolcsóbb díjtételek mellett. Kieszközlök olcsó kamatláb mellet jelzálogkölcsönöket, magas kamatlábú kölcsönöket át convertálok kisebb kamatlábra. Mindezen ügyekben készséggel nyújtok felvilágosítást akár szóban, akár írásban. Teljes tisztelettel 1386 Disshfire Hajós az Ingatlan Jelzálogkölcsön iroda tulajdonosa.