Székely Lapok, 1899. június (39. évfolyam, 44-52. szám)
1899-06-01 / 44. szám
4-ik oldal tettel járják, bár fel nem ismerve Tusnádot, Előpatakot és Borszéket, kalandos, nyugtalan magyar szívvel, de oláh kosztümben, oláh parfümben, oláh elegancziában, rikító, zajos oláh modorban, viselkedésben és fellépésben. Oh mennyi küszködésem volt a vadházasságok miatt szegény volt magyar híveimmel, kiknél igaz, hogy sokszor a jó akarat nem hiányzott. De mit ér a jó akarat, ha a politikai törvény irgalmatlan. Giurgevóból egy alázatos folyamodványban, melyben exponáltan per longum et latum a helyzetet, magam fordultam a Nagyméltóságú igazságügyminiszter úrhoz azzal az alázatos kérésemmel, hogy segítsen az oláhmagyarok szánalmas, a magyar nemzetet a külföldön kompromittáló ügyén, a tisztességes házasság megköthetése előmozdításában. Igaz, hogy a hivatalos menetrendet mellőztem, tudva hogy így elég inkább megfeneklik ügyem és eredményképpen — számba nem vettek. Nem csudálkoztam rajt. Belátni azonban beláttam, hogy hiába minden és hogy az oláhmagyarok árvák s elhagyatottak Oláhország részéről, de nem kevésbbé a hazai kormány részéről is. Az oláh kormány az itteni testvérei érdekében nem így jár el. Van ott Liga, van ott ide át mi közibénk működő egylet elég. És a mi politikai után nem lehetséges, nem tanácsos, — teszi az ilyen társulatok czége és neve alatt, de működni működik, még pedig eredménynyel. (folytatás következik.) Szinház. Szombaton Souppe F. kellemes zenéjű operettje került színre a „Boccacio“, meglehetős számú közönség előtt a czímszerepben Ámon Margittal, kinek az összevágó jó előadás sokat köszönhet. Napról-napra mind jobban bámuljuk e bájos kis Loubrette ügyes, temperamentumos játékát és kellemes hangját. Hasonló és méltó partnere Andai Blanka Fiametta szerepében, igazán bájos és elragadóan kedves volt, csak játékában valamivel több elevenséget öntene ! Mátrai Kálmán Pietre herczeg szerepében remekelt, Szabó József csak közepes hatást ért el. Annál több tapsot kapott Körmendy, Ligethy s főleg Polgár, ki eleven játékával s jóizű mondásaival egész estén át állandó derültségben tartotta a közönséget. Orbán Árpád karnagy kitűnő dirigálása az est sikerét emelte. Vasárnap Csepreghy „Piros bugyeláris“-a volt soron. A közönség fölötte tartózkodó volt e régi remek népszínművel szemben; otthon maradt, minthogy élvezetet nem remélt tőle. Pedig ugyancsak csalódott, mert aki nem restelte Csepreghy darabjáért talán századikszor is meghozni az áldozatot, igen jól mulatott a darab kitűnő, összevágó előadásán és sűrűbben tapsolt, mint valaha, a magyar népéletből vett egészséges alakoknak. Igaz, hogy néha a karzat olcsó tüntetése is belevegyült a méltó elismerés hangjába, de azért a vasárnap este mindenkinek nyereség volt, ki a színházban megjelent, egyedül talán csak Krecsányinak nem. Na de ez az ő hibája . Azt mondják. Az est hősei Áldor Juliska (Zsófi) és Polgár Sándor (Peták káplár) voltak. Jelentős mértékben járultak az összhatás emeléséhez Berky (Török Mihály), Ligethy (Pennás), Körmendy (Hájas), Békésy (Csillag Pál) és Mátráig (Kasza Gyurka). Részt vettek jelentéktelen szerepekben: Margittay, T. Szakáll Róza, Várnay Paula, Tóvölgyi és Kapossy Andor Hétfőn Dóczi Lajos „Utolsó szerelem“ czímű 4 felvonásos történeti vígjátéka (?) volt soron. A történelmi episódok világánál bemutatott Lajos magyar király udvara, Laczfi Apor erdélyi vajda páduai hadjárata és szerelmi kalandjai és Pádua fejedelmi családja szolgáltatják a keretet ezen inkább színműnek, mint vígjátéknak nevezhető darabhoz. A nagy király és kora mindenesetre érdekes tárgy s a pompa és fény csillogásában az események érdekessége csak fokozódik. Ám azért a főesemények megvilágítására szolgáló episodok Dóczi darabját fölötte hosszúra nyújtották, mindenesetre a hatás rovására. Három és félórán át ültünk nézőben. Ehez természetesen nagy mértékben hozzájárultak a rendezés nehézségei, melyeken Krecsányi ismét elismerésre méltóan diadalmaskodott és még — meg kell vallanunk — az előadás vontatottsága. Valami unottság lebegett a színfalak fölött és lassanként átplántálódott a nézőtérre is. Az egyes szereplők közül művvészi tehetségeikkel kiváltak Thury (Laczfi Apor), Réthey (Lajos király), Tóvölgyi Mar-git (Drugeth Mária) Hahnel Aranka (Catherina), Thuryné (Duczi), Jók voltak,még Barthos (Bubek), Berky (Padua fejedelme), Ruby Erzsébet (Erzsébet királyné), Margittay (Cecco) és Ligethy (Lófő). Kedden „Nap és Hold“, Lecoque gyönyörű operettéje ismét csak félházat vonzott. Ez az előadás egyike volt a legjobb operette előadásoknak és a megjelentek mintha nem egy régi ismerőssel találkoztak volna, egész este jól mulattak és ünnepelték a szereplőket, akik derekasan szolgálták a közönség érdekét. Polgár Sándor a miniszter szerepéből valósággal kabinet alakítást csinált. Egészséges humora, nagy routinja hatását fölöttébb emelték. Ligethy (Don Degomez), Békéssy Gyula (kormányzó) szintén jól állották meg helyüket. Ámon Margit (Manola) a régi jó. Igazi színészvér, kinek találó játéka sohasem téveszti el hatását. Szép kosztümével, különösen a szenzácziósan mutatós portugáll férfi öltözettel keltett feltűnést. Énekszámai szépen sikerültek. Anday Blanka (Beatrix) egyszerű diszkrét alakításával, szép nótáival egyaránt kedves volt. A két nő csíz dalát többször ismételtették meg. Az előadásban részt vettek még Kövesdi Jenő, Várnay Paula és a karszemélyzet. A kar preczíz, a zenekar szintén. Orbán Árpád karnagyot különös elismerés illeti azért is, hogy készületlen énekkara soha sincs, mint az más társulatoknál többször megtörténik. Székely Lapok, Marosvásárhely, 1899. junius hó 1. hírek. — Krecsányi Ignácz újabb bérletgyűjtéssel fordul a közönséghez. Reméljük, hogy a közönség kellő módon fogja pártolni bérlettel e jeles társulatot. Pénteken „Bánkban“ megy; szombaton a „Bőregér“ jeles operette fogja gyönyörködtetni a közönséget, míg vasárnap Szalóki Elek „Selyem Ágnes“ czímű népszínműve, a czímszerepben Tóvölgyi Margittal, fog remélhetőleg nagy közönséget vonzani. — Kitüntetés. A király Őfelsége György Pál királyi tanácsos pénzügyigazgatót eddigi működési helyén való meghagyással az állami tisztviselők VI. fizetési osztályába sorozott kir. pénzügyigazgatóvá nevezte ki. — Katonai szemle. Perczel József vezérőrnagy, a m. kir. 4 honvéd lovas dandár parancsnoka, a helyi 9. honvédhuszárezred megszemlélése végett f. hó 30-án a városon időzött. — Honvédség köréből. A legközelebbi „Rendeleti Közlöny“ szerint : Szász Sándor főhadnagy a helyi gyalog ezredtől, a budapesti 1-ső gyalog ezred 4. zászlóaljához Budapesté áthelyeztetett. — Bucsuestély. Am kir. 1-ső honvédezredhez áthelyezett Szász Sándor főhadnagy tiszteletére, f. hó 31-én este a „tiszti étkezdédben bajtársias összejövetel tartatott. Egyházmegyei főjegyző. Az erdélyi egyházmegye főjegyzőjévé Kenessey Béla kolozsvári ev. ref. theol. igazgatót választották meg. — Végh István helyi honvéd huszár ezredbeli hadnagy, jelenlegi szolgálat képtelensége miatt, egy félévre várakozási illetékkel szabadságoltatott. — Dr Engelman Izor ügyvédjelölt — mint örömmel értesülünk — a napokban tette le utolsó szigorlatát jó sikerrel. Gratulálunk. — Névmagyarosítás. Dr Engelman Izor ügyvédjelölt és atyja Engelman Herman marosvásárhelyi lakos, mint a hivatalos lap közli, neveiket „Erdös“-re vála t toztatták. — Dósa Endre országgyűlési képviselő Dósa Dániel hirneves regényírónak fia a felsőmarosi járás egykori főszolgabirája „Tied a hatalom“ czimen érdekes regényt irt. — Elszállásolás a leleplezésre A leleplezési ünnepélyre kiküldött szállásoló bizottság megkezdette működését. Eddig 115 egyén számára kaptak lakást. E tárgyban a működést még tovább folytatja a bizottság. — A törvényhatóság adománya. A leleplezési ünnepély rendezőbizottsága kérést adott be a város törvényhatóságához, hogy az ünnepély rendezési költségeire valamely pénzösszeget utaljon ki. A múlt szombaton tartott gyűlésben e czélra 200 frtot szavaztak meg, mely összeg a rend. biz. elnökéhez ki is utalványoztatott. — Tribün a leleplezésre. A leleplezésre négy tribünt is állít a rendezőség a szobor jobb oldalára. Az emelvényen 7 sor ülés lesz, minden sorban 50 ülőhelylyel. Az első 3 sorban egy hely 4 ko-I róna, a 4. és 5-ik sorban 3 korona, a 6.