Székely Lapok, 1899. szeptember (39. évfolyam, 71-78. szám)
1899-09-03 / 71. szám
4-ik oldal. Be lett mutatva végül az 1897—1898. évi közúti zárszámadás, továbbá Mező- Madaras f. évi pótköltségvetése és több község költségvetése és zárszámadása, melyek el lettek fogadva és jóváhagyattak. A közgyűlés fél tizenkét órakor véget ért. Nincs hely a községi iskolákban. A tankötelezettséget kimondó törvénynek ma 31-ik évfordulóját ünnepelhetnék meg. Hála telt szívvel gondolunk a bölcs és a magyar nemzet nagyságáért rajongó elődökre, akik nem bízták a szülők kénye kedvére a jövendő boldogulhatás elemi feltételének megszerzését, az írás és olvasás megtanulását, hanem a törvény megtorló eszközeit rendelték a kötelességét hanyagul, vagy nem teljesítő szülő megbünte- tésére. S ma 31 év után mit látunk itt a székely fővárosban ? Szomorú valóság, , de igaz, azt, hogy ebben a 100%-os pót- adó felé rohanó világban nemcsak hogy nem büntetik ezen magasztos törvény ellen vétőket, hanem a család, a város és a nemzet nagy kárára rákényszerítik a törvénytisztelő szülőt is arra, hogy a törvényt ne vegye komolyan. Hogy magyarázzuk másképpen a jelenlegi szomorú állapotot, ha nem így, mikor mindenki tudja, hogy e város területén, az iskolába nem járó tankötelesek száma meghaladja az ezeret, más szóval: évente a törvényes tankötelesek közül ezernél több gyermek nem járhat iskolába, még ha akarna sem , mert nincs iskola. Szomorú játéka a sorsnak, hogy már öt év óta évente foglalkozik városunk törvényhatósága az iskolák kérdésével — építésével, minden tanév elején halljuk az illetékesek akiról, hogy a jövő tanévben már lesznek iskolák — hanem már öt év óta mindig csak az ígéreteknél tartunk. Már régen készen vannak a tervek, már régen megszavaztatott az építési költség, szóval minden elő van készítve - csak iskola nincs és valószínű még sokáig nem is lesz. Midőn tudja mindenki, hogy a hivatalos adatok megdönthetlenül igazolják, miszerint ezernél több az iskola falain kívül rekedt tankötelesek száma, paradoxonnak tűnik fel az a körülmény, hogy mégis egyes iskolákban és osztályokban ahol ugyanazon tanító által 50—60 sőt 70 tanuló is volna tanítandó — csak 30—40 között váltakoznak a tanulók száma. Miért van ez ? Azért, mert a város által fenntartott iskolák oly helyiségekben vannak elhelyezve, amelyek szerényebb igényű családi lakóháznak sem felelnek meg. Udvar csaknem semmi, kertnek hire-hamva sincs, hanem vagy privát lakások által lefoglalva a tér, vagy különböző ólok és istálok sorakoznak rajta. Ily helyekre — tanulni — a gyenge fejlődésben levő gyermeket, napi öt órai ülő elfoglaltságra, nem minden szülő hajlandó elküldeni. De akik nem is ily kényesek a gyermekeik egészségére, azok sem hozhatják oda, mert az a tanító a 16 négyzetméter területű tanterembe 30-nál több gyermeket egymáshoz préselni nem képes. Ahogy a tanító a két lépésnyi mozgást sem végezhet a tanteremben (?) az szót sem érdemel. Nálunk még az is természetes, hogy a gyermek a tanuláshoz szükséges világosságot ne az ablakon kapja, hanem az üveges ajtón át. De elég ennyi! Tudja ezt még részletesebben is a községi iskolaszék, a városi tanács és a kir. tanfelügyelő is , hogy mégis feljajdultunk, oka csak az volt, hogy egy új nyomorúságos iskolai év kezdődik ismét e héttel, amelyikben az állapotok javulására újból nem számíthatunk. Nem panaszképpen említettük föl ezeket, hanem csak azon alkalomból, hogy a fentebbi jeremiad kíséretében egy elkeseredett szülő előttünk nem valami nagy elismeréssel és tisztelettel nyilatkozott a vezetőkről, akik az elemi iskolákban nemcsak tandíjat szedetnek, hanem még a pótadót is folyton emelik anélkül, hogy megszűnne a régi nóta . „Nincs hely az iskolákban.“ Székely Lapok Marosvásárhely, 1899. szeptember hó 3 Az unitáriusok zsinatja. Fokozott érdeklődés mellett folytatta az unitáriusok zsinatja a tanácskozásokat a zsinati ünnepek második napján. Az ülésben ezúttal is id. Daniel Gábor főgondnok és Ferencz József unitárius püspök elnökölt. Ádám Albert székely-keresztúri köri gondnok a zsinat kezébe letette az esküt s uj hivatalába legott beiktatták. Ferencz József püspök indítványára a zsinat Kiss Sándor elnöklete alatt bizottságot küldött ki, hogy a theologiai dékáni állásra, a frtot az espereseknek szavazták meg olyformán, hogy 600 frt irodai átalány czimén járjon ki nekik, 600 frt pedig egyenlően osztassák ki az esperesek között munkatöbbletre vagy munkakör-terjedelemre való tekintet nélkül. A Baldácsy alapítványból 3750 frtot osztottak ki. Mielőtt a tanácskozásokat felfüggesztették volna, a zsinat megszavazta a székelykereszturi unitárius gimnáziumnak hat osztályú gimnáziummá emelését Régi vágya volt már ez a székelységnek s most, hogy a zsinat igy határozott, villámgyorsan terjedt el a határozat híre. A hangulat leírhatatlanul lelkes. Estére az egész várost kivilágították s betölteni. A kolozsvári főgimnázium új épületének terveit a kultuszminiszter el- s fogadta s a jövő október 9-én, tehát egy hó múlva, megkezdik a régi épület lebontását. Az új épület 200.000 fitba kerül. Az iskolának 1901 szeptember 1-én kell megnyílni. Különféle bizottságokat alakítottak meg ezután , az egyes tanintézetekről tett jelentéseket vették később tudomásul. A tanárok fizetésének és kárpótlékának javítása tárgyában az egyházi képviselőtanács javaslatát elfogadták. Boros György ezzel kapcsolatban előadta, hogy a theológiai tanfolyamot 4 évre fogják kiegészíteni. Ehez még hat tanár szükséges. Nagy súly helyezendő a gyakorlati kiképzésre, az angol, héber és görög nyelvek tanítására. A papok és tanítók nyugdíjintézetéről új tervezet készült, amely szerint minden belső ember 40 évi szolgálat után egész évi fizetését kapja nyugdíj gyanánt. A tagok munkaképtelenség esetén is megfelelő segélyben részesülnek. A jelenlegi alap csak 43.060ért. Az előadó javaslata az, hogy első öt évi szolgálat után ne nyugdíjat, hanem végkielégítésképen egy egész évi fizetést kapjon az illető, 10 évi szolgálat után pedig két évi fizetést ugyancsak végkielégítésképen. A zsinat a javaslat tárgyalásába nem bocsátkozott, hanem kimondotta, hogy a javaslatot tálalás végett kiadja az egyes egyházköröknek s azok véleményét előbb meghallgatja. A lelkészi államsegélyből 13.500 frtot osztottak ki A 10.000 frtos évi államsegélyből az iskolaépítésre fordítandó 5000 frton túl fönmaradó 5000 kolozsvári és sz.-keresztúri gimnáziumok igazgatói állásaira, valamint a belső emberek nyugdíjintézetének pénztárosi állására a kandidációt ejtse meg. A költségvetés tárgyalása során Filep Albert a püspöki fizetés megjavításáról való gondoskodásra hívja föl a zsinat figyelmét. Már a jövő évre kéri ezt a fizetésjavítást. Ferencz József püspök kijelenti, hogy ő fizetésjavítást sohasem kért, most sem kér, de ha módját ejthetik ennek, szívesen veszi. Érette azonban egy krajczár deficitet se csináljon az egyház. Id. Dániel Gábor elnök úgy találja, hogy az unitárius püspök sok áldozatot hoz s az egyház kötelessége gondoskodni arról, hogy a püspöki dotáczió megfeleljen a püspöki méltóságnak. Arra kéri az egyházi képviselő tanácsot, múlhatatlanul találjon rá módot, hogy a püspöki fizetés már a jövő évre megjavíttassék. Ezt a kijelentést általános, élénk helyesléssel fogadták s a zsinat végül ily értelemben határozott. A zsinati tanácskozásokat ezután felfügesztették s az egész zsinati gyülekezet a templomba indult, ahol nyolcz új papot szentelt föl a püspök. A zsinat harmadik napján Ferencz József püspök jelentést tett a különféle kandidációkról. Huszonkét új egyházi képviselőtanácsost választott a zsinat. Ezenkívül megválasztották hittani dékánnak Boros Györgyöt, kolozsvári főgimnáziumi igazgatónak Boros Sándort, székelykeresztúri gimnáziumi igazgatónak Sándor Jánost és a belső emberek nyugdíjintézetéhez pénztárosnak Boros Sándort. A kolozsvári helyettes tanári állásra pályázó nem akadt s ezt az állást ideiglenesen fogják most .IKE K. — Vendégeink. A székely ügyeknek két ismert lelkes harczosa járt e héten Marosvásárhelyt, Tornyai Ferencz tordai rom. kath lelkész és Am.Jenő kézdivásárhelyi polg iskolai tanár. A hirlapirással foglalkozók kicsiny csoportja fogadta és ünnepelte szeretettel a két székely hazafit. Sajnos itt tartózkodásuk csak egy-egy napra terjedt . Biztosi kinevezés. Edvi Sándor m. k. pénzügyőri szemlész, helyettes biztost a m k. pénzügyminister a X. fizetési oszt. III. fok. járó illetménynyel pénzügyi biztossá nevezte ki. — A jótékonyság nevében A róm. kath. gymn. igazgatósága a következő felhívást bocsátotta ki: „A helybeli rom. kath. főgymnasiumban e tanévben alakul meg a „Szegény Tanulókat Segítő Egye-