Székely Lapok, 1899. szeptember (39. évfolyam, 71-78. szám)

1899-09-03 / 71. szám

4-ik oldal. Be lett mutatva végül az 1897—1898. évi közúti zárszámadás, továbbá Mező-­­ Madaras f. évi pótköltségvetése és több község­ költségvetése és zárszámadása, melyek el lettek fogadva és jóváhagyattak. A közgyűlés fél tizenkét órakor véget ért. Nincs hely a községi iskolákban. A tankötelezettséget kimondó törvénynek ma 31-ik évfordulóját ünnepelhetnék meg. Hála telt szívvel gondolunk a bölcs és a magyar nemzet nagyságáért rajongó elő­dökre, akik nem bízták a szülők kénye kedvére a jövendő boldogulhatás elemi fel­tételének megszerzését, az írás és olvasás megtanulását, hanem a törvény megtorló­­ eszközeit rendelték a kötelességét hanya­gul, vagy nem teljesítő szülő megbünte-­­ tésére. S ma 31 év után mit látunk­­ itt­­ a székely fővárosban ? Szomorú valóság, , de igaz, azt, hogy ebben a 100%-os pót-­­ adó felé rohanó világban nemcsak hogy­­ nem büntetik ezen magasztos törvény ellen vétőket, hanem a család, a város és a nemzet nagy kárára rákényszerítik a tör­vény­tisztelő szülőt is arra, hogy a tör­vényt ne vegye komolyan. Hogy magya­rázzuk másképpen a jelenlegi szomorú állapotot, ha nem így, mikor mindenki tudja, hogy e város területén, az iskolába nem járó tankötelesek száma meghaladja az ezeret, más szóval: évente a törvényes tankötelesek közül ezernél több gyermek nem járhat iskolába, még ha akarna sem , mert nincs iskola. Szomorú játéka a sorsnak, hogy már öt év óta évente foglalkozik városunk törvény­­hatósága az iskolák kérdésével — építé­sével, minden tanév elején halljuk az illetékesek a­kiról, hogy a jövő tanévben­­ már lesznek iskolák — hanem már öt év­­ óta mindig csak az ígéreteknél tartunk. Már régen készen vannak a tervek, már régen megszavaztatott az építési költség, szóval minden elő van készítve - csak iskola nincs és valószínű még sokáig nem is lesz. Midőn tudja mindenki, hogy a hi­vatalos adatok megdönthetlenül igazolják, miszerint ezernél több az iskola falain kívül rekedt tankötelesek száma, para­doxonnak tűnik fel az a körülmény, hogy mégis egyes iskolákban és osztályokban ahol ugyanazon tanító által 50—60 sőt 70 tanuló is volna tanítandó — csak 30—40 között váltakoznak a tanulók száma. Miért van ez ? Azért, mert a város által fenntartott is­kolák oly helyiségekben vannak elhelyezve, amelyek szerényebb igényű családi lakó­háznak sem felelnek meg. Udvar csaknem semmi, kertnek hire-hamva sincs, hanem vagy privát lakások által lefoglalva a tér, vagy különböző ólok és istálok sorakoznak rajta. Ily helyekre — tanulni — a gyenge fejlődésben levő gyermeket, napi öt órai ülő elfoglaltságra, nem minden szülő haj­landó elküldeni. De a­kik nem is ily ké­nyesek a gyermekeik egészségére, azok sem hozhatják oda, mert az a tanító a 16 négyzet­méter területű tanterembe 30-nál több gyermeket egymáshoz préselni nem képes. A­hogy a tanító a két lépésnyi mozgást sem végezhet a tanteremben (?) az szót sem érdemel. Nálunk még az is természetes, hogy a gyermek a tanuláshoz szükséges világosságot ne az ablakon kapja, hanem az üveges ajtón át. De elég ennyi! Tudja ezt még részle­tesebben is a községi iskolaszék, a városi tanács és a kir. tanfelügyelő is , hogy mégis fel­ja­jdultunk, oka csak az volt, hogy egy új nyomorúságos iskolai év kezdődik ismét e héttel, amelyikben az állapotok javulására újból nem számíthatunk. Nem panasz­képpen említettük föl ezeket, hanem csak azon alkalomból, hogy a fentebbi jeremiad kíséretében egy elkeseredett szülő előttünk nem valami nagy elismeréssel és tisztelettel nyilatkozott a vezetőkről, akik az elemi iskolákban nemcsak tandíjat sze­detnek, hanem még a pótadót is folyton emelik anélkül, hogy megszűnne a régi nóta . „Nincs hely az iskolákban.“ Székely Lapok Marosvásárhely, 1899. szeptember hó 3 Az unitáriusok zsinatja. Fokozott érdeklődés mellett folytatta az unitáriusok zsinatja a tanácskozásokat a zsinati ünnepek második napján. Az ülés­ben ezúttal is id. Daniel Gábor főgondnok és Ferencz József unitárius püspök elnö­költ. Ádám Albert székely-keresztúri köri gondnok a zsinat kezébe letette az esküt s uj hivatalába legott beiktatták. Ferencz József püspök indítványára a zsinat Kiss Sándor elnöklete alatt bizottságot küldött ki, hogy a theologiai dékáni állásra, a frtot az espereseknek szavazták meg oly­­formán, hogy 600 frt irodai átalány czimén járjon ki nekik, 600 frt pedig egyenlően osztassák ki az esperesek között munka­­többletre vagy munkakör-terjedelemre való tekintet nélkül. A Baldácsy alapítványból 3750 frtot osztottak ki. Mielőtt a tanács­kozásokat felfüggesztették volna, a zsinat megszavazta a székelykeresztur­i unitárius gimnáziumnak hat osztályú gimnáziummá emelését Régi vágya volt már ez a szé­­kelységnek s most, hogy a zsinat igy ha­tározott, villámgyorsan terjedt el a hatá­rozat híre. A hangulat leírhatatlanul lelkes. Estére az egész várost kivilágították s betölteni. A kolozsvári főgimnázium új­­ épületének terveit a kultuszminiszter el- s fogadta s a jövő október 9-én, tehát egy­­ hó múlva, megkezdik a régi épület lebon­tását. Az új épület 200.000 fitba kerül. Az iskolának 1901 szeptember 1-én kell megnyílni. Különféle bizottságokat alakí­tottak meg ezután , az egyes tanintéze­tekről tett jelentéseket vették később tudomásul. A tanárok fizetésének és kár­pótlékának javítása tárgyában az egyházi képviselőtanács javaslatát elfogadták. Bo­ros György ezzel kapcsolatban előadta,­­ hogy a theológiai tanfolyamot 4 évre fog­ják kiegészíteni. Ehez még­ hat tanár szükséges. Nagy súly helyezendő a gya­korlati kiképzésre, az angol, héber és gö­rög nyelvek tanítására. A papok és taní­tók nyugdíjintézetéről új tervezet készült,­­ amely szerint minden belső ember 40 évi­­ szolgálat után egész évi fizetését kapja­­ nyugdíj gyanánt. A tagok munkaképtelen­­s­­ég esetén is megfelelő segélyben része­sülnek. A jelenlegi alap csak 43.060­ért.­­ Az előadó javaslata az, hogy első öt évi szolgálat után ne nyugdíjat, hanem vég­­kielégítésképen egy egész évi fizetést kapjon az illető, 10 évi szolgálat után pedig két­ évi fizetést ugyancsak végkielé­­gítésképen. A zsinat a javaslat tárgyalá­­­­sába nem bocsátkozott, hanem kimondotta,­­ hogy a javaslatot tálalás végett kiadja az­­ egyes egyházköröknek s azok véleményét előbb meghallgatja. A lelkészi államsegély­ből 13.500 frtot osztottak ki A 10.000 frtos évi államsegélyből az iskolaépítésre fordítandó 5000 frton túl fönmaradó 5000 kolozsvári és sz.-keresztúri gimnáziumok igazgatói állásaira, valamint a belső em­berek nyugdíjintézetének pénztárosi állá­sára a kandidációt ejtse meg. A költségvetés tárgyalása során Filep Albert a püspöki fizetés megjavításáról való gondoskodásra hívja föl a zsinat figyelmét. Már a jövő évre kéri ezt a­­ fizetésjavítást. Ferencz József püspök ki­jelenti, hogy ő fizetésjavítást sohasem kért, most sem kér, de ha módját ejthetik ennek, szívesen veszi. Érette azonban egy krajczár defic­itet se csináljon az egyház. Id. Dániel Gábor elnök úgy találja, hogy az unitárius püspök sok áldozatot hoz s az egyház kötelessége gondoskodni arról, hogy a püspöki dotáczió megfeleljen a püspöki méltóságnak. Arra kéri az egyházi kép­viselő tanácsot, múlhatatlanul találjon rá módot, hogy a püspöki fizetés már a jövő évre megjavíttassék. Ezt a kijelentést ál­talános, élénk helyesléssel fogadták s a zsinat végül ily értelemben határozott. A zsinati tanácskozásokat ezután felfügesz­­tették s az egész zsinati gyülekezet a templomba indult, ahol nyolcz új papot szentelt föl a püspök. A zsinat harmadik napján Ferencz Jó­zsef püspök jelentést tett a különféle kan­­didációkról. Huszonkét új egyházi képviselő­tanácsost választott a zsinat. Ezenkívül megválasztották hittani dékánnak Boros Györgyöt, kolozsvári főgimnáziumi igaz­gatónak Boros Sándort, székely­keresztúri gimnáziumi igazgatónak Sándor Jánost és a belső emberek nyugdíjintézetéhez pénz­tárosnak Boros Sándort. A kolozsvári helyettes tanári állásra pályázó nem akadt s ezt az állást ideiglenesen fogják most .­IKE K. — Vendégeink. A székely ügyeknek két ismert lelkes harczosa járt e héten Marosvásárhelyt, Tornyai Ferencz tordai rom. kath lelkész és Am.Jenő kézdi­­vásárhelyi polg iskolai tanár. A hirlap­­irással foglalkozók kicsiny csoportja fo­gadta és ünnepelte szeretettel a két székely hazafit. Sajnos itt tartózkodásuk csak egy-egy napra terjedt . Biztosi kinevezés. Edvi Sán­dor m. k. pénzügyőri szemlész, helyettes biztost a m k. pénzügyminister a X. fizetési oszt. III. fok. járó illetménynyel pénzügyi biztossá nevezte ki. — A jótékonyság nevében A róm. kath. gymn. igazgatósága a következő felhívást bocsátotta ki: „A helybeli rom. kath. főgymnasiumban e tanévben alakul meg a „Szegény Tanulókat Segítő Egye-

Next