Székely Lapok, 1899. október (39. évfolyam, 79-87. szám)
1899-10-01 / 79. szám
4-ik oldal. Mint minden újnak, úgy ennek is sok barátja és sok ellensége akadt s az uj módszer élénk vita tárgyát képezte. Végül is abban állapodott meg a kör, hogy bővebb tanulmány tárgyává teszi. Majd az indítványok letárgyalása után a tisztújitás ejtetett meg, melyen egyhangú lelkesedéssel elnökké Hardy Jánost kiáltották ki, aki ezt a tisztet már évek óta viseli teljes megelégedésre. Jegyző Dabóczi János remeteszegi áll. tanító lett. M a. A marostordamegyei ált. tanítótestület kisküküllő vidéki járásköre szept. 25-én Kibéden tartotta őszi rendes közgyűlését gazdag tárgysorozattal. Lőrincz Dénes tartalmas, általános lelkesedést keltő megnyitó beszéde után, — melyben örömmel adja elő, hogy a körnek a felekezetektől átvett áll. tanítók méltányosabb fizetésrendezése érdekében indítványát az orsz bizottság elfogadta — az előbbi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Majd Burián Albert kibédi áll. tanító tartotta meg gyakorlati tanítását, melyet a gyűlés teljesen sikerültnek nyilvánított. Nagy János áll. tanító a Kun L . Fülöp S. és Csath A. kamatágozai tanítók által irt olvasókönyvet ismertette röviden s azt, mint a maga nemében legjobb tankönyvet ajánlotta. Burián Albert szintén megfelelőnek mondja az ismertetett könyvet, de felhívja a gyűlés figyelmét a Benedek- Földes-féle olvasókönyv újabb kiadására is, a melyben a gazdasági rész egészen átdolgoztatott s a mely olvasókönyv itt a székelyföldön különösen ajánlható. A gyűlés beható vita után az elnök indítványát fogadja el, mely szerint Nagy János, Burián Albert, mint gazdasági tanfolyamot is végzett tanítók, továbbá Kovács Dénes sóvá radi ev. ref. tanító, mint három tagú bizottság, tüzetesen összehasonlítják a most ismertetett, a Benedek- és Vaday-féle köny-veket s a legmegfelelőbbet azután elfoga-dásra ajánlja. Keményffy Katinka kibédi áll. tanítónő a tanítók önképzéséről tartott gyönyörű felolvasást, melynek minden sora rá vallott a gyakorlott írónőre, járáskörünk büszke-ségére. A gyűlés hálás köszönetet szavazott a felolvasónak s egyúttal felkérte, hogy miután felolvasásában több rendkívül fontos eszmét pendített meg, dolgozza ki ; azokat indítvány alakjában a megyei köz- gyűlés elé való terjesztés czéljából. Pataki József sóváradi ev. ref. tanító szépen sikerült szavalatával nyújtott élvezetet a gyűlésen megjelenteknek. Bodoni László a földrajzból, Kiss Elek a növénytanból olvasott fel gonddal kidolgozott leczketeivet. Az indítványok során Burián Albert kortársai figyelmébe ajánlja a Tanítók Házát, hálával emlékezik meg Péterfi Sándorról, Ujváry Béláról, György Aladárról, dr. Göcz Józsefről és Józsa Mihályról, mint akik annak megteremtésén önzetlenül fáradoztak, végül az „Eötvös-alap“-ba való belépésre buzdít. Több, az egyesület beléletét érintő ügy letárgyalása után a tartalmas gyűlés véget ért. HIREK. Kaszinói élet. Yokohama, 1899. szept. 30. Uraim ! Mi magyarok itt ebben az idegen ajkú és lelkű városban is fenntartjuk, — mert fenntartani merjük — magyar faji jellegünket. Mondhatjuk, hogy kaszinónk vezérszerepet játszik Yokohama társaséletében. Van fényes könyvtárunk, melyben több diszkötésű „biblia“ is képviselve van- a szent életre való hajlandóságunkat mi sem dokumentálja inkább, minthogy a bibliát hatalmas mértékben cultiváljuk. Ami pedig kaszinónk előkelőségét illeti, csak arra az egy körülményre mutatunk, hogy tagjaink között elvétve akad — zsidó Mert a műveltség csak a mi privilégiumunk. A miénk. — Yokahámai magas, magasabb és legmagasabb hivatalnokoké. Szigorúan felügyelünk kaszinónk előkelő jólkrének■ csorbátlan fennmaradására. S ha valaki, közénk nem tartozó a plebstől, avagy a zsidóságból kaszinói tagságunkra aspirálna, — nohát vannak nekünk ez esetre olyan férfiaink, kik szibériai jéghegyekhez hasonló dermesztő modorukkal, velük született pöffeszkedő arisztokratizmusukkal elriasztják a magáról megfeledkezett parvénüt. Szóval mi a kaszinói rendszer magaslatán állunk. S hogy mi mindnyájan született urak vagyunk, mi sem bizonyítja azt fényesebben, mint tagdíjhátralékaink szép summája. Vagyunk vagy 50-en , s tagsági díjakkal hátralékban vagyunk vagy 39-en. Köztünk persze olyan nagyobb urak is vannak, kik évek óta egyáltalában nem fizetünk. Ezt csinálja utánunk a budapesti Nemzeti Kaszinó S a fő az, hogy mégis élünk! Évente egyszer nagy murit rendezünk pénztárunk javára , no meg azért is, hogy lássák életrevalóságunkat. Azután hát a pugrisnak is kell mulatni. Ilyenkor meghívjuk a pénzesebb boltos segédeket és csizmadiákat is; ezzel egy napig megalapítjuk népszerűségünket. És jönnek! Hogyisne ? Urak közé szívesen. Igaz, hogy azért nem fraternizálunk velük, az kéne még! Tartsák szerencséjüknek, hogy kapunkat számukra megnyitottuk. Általában virul nálunk a kaszinói erény, meg a deficit. Sebaj! Jön a téli szezon" Csapunk egy mulatságot és lesz pénz. A tagdíjhátralékokat legalább nem kell sürgetnünk. Fizessen a kereskedő és iparossegéd , a többi a mi gondunk. Félre pugris ! He? Kaszinói tagság kéne? Örült, ha megtűrünk Yokohamában! Li-Hung-Csen. — Hegedűs Sándor a székely földön" Az új kereskedelemügyi miniszter czélul tűzte ki megismerni az országot. A nyáron a felvidéket tanulmányozta, jövő év tavaszán a székelyföldet látogatja meg. Fölötte nagy fontosságot tulajdonítunk e látogatásnak, amely hisszük, kiterjed a székelyföld azon részeire is, hol legsűrűbben laknak a székelyek s a hol legnagyobb az elmaradottság. Örülünk annak is, hogy a miniszter először a felvidéket látogatta meg s igy összehasonlítást fog tehetni a két országrész között. Ott vasutak sűrü hálózatait, bányákat, gyárakat, munkáskolóniákat, éltető forgalmat látott, itt ellentétben azzal, kihaltságot fog észlelni. Ha a minister abból akar tanulni a mit szem lát, itt tanulhat, csak menjen el azokra a vidékekre, hová vasat nem visz, hol miniszter még sohasem járt, hol nagyobb urat a szolgabirónál még nem láttak. Kérdezze meg a felcsiki kora vénült, sápadt asszonyoktól: hol vannak a férjeik s ők a gyermekeikkel miből élnek? Kérdezze meg a gyergyói nagy faluk kocsmái, faluházai előtt ácsorgó emberektől, hová lett a földecskéjük, házikójuk, tinócskájuk? Kérdezze meg Kászon, Kézdi és Orbai székely asszonyaitól, hol vannak fiatal leányaik? Kérdezze meg a megye urait hová lettek a gyárak, hová a termő erő? és nézzen be Kézdivásárhelyt kisiparosok lakásaiba. Várjuk a ministert, mint a Messiást és rajta leszünk, hogy meglássa a miből tanulni lehet. Azokat az urakat pedig, akik ezeket reszelnék és takargatnák, ellenőrizni fogjuk. — Október 6. Városunk közönsége is megünnepli e napot. Délelőtt istentisztelet lesz, délután 3 órakor a Kossuth szobor előtt ünnepély. A megnyitó beszédet Bedőházy János, az emlékbeszédet, dr Fenyvesi Sima mondják. Költeményt szaval Papp Sándor. — Áthelyezés. Ravasz Kálmán m. kir. posta- és távirda tisztet Budapestre helyezték át. — Gyöngyösi Béla közkedveltségben állott erdőfelügyelő tiszteletére barátai október 3-án este 8 órakor a tornakertben bucsuvacsorát rendeznek. Barátai és tisztelői Geréb Lajos tanácsosnál írhatják alá a jelentkezési íveket. — Adi László tanító 40 éves jubileuma. Az élet sok bajjal jár mindenkinek, de mennyivel több bajjal jár egy tanítónak, kinek tetteit annyi ember bírálja. E bírálatnak felelt meg igaz küzdelemmel Adi László baczkamadarasi tanító, kinek 40 éves tanítói működését megünnepelni jött össze a család, számos jóbarát és tisztelői f. hó 24-én, vasárnap, hogy lerójja igaz tiszteletét aziránt a férfi iránt, ki mint 18 éves ifjú kezdte meg a kántortanítói működést Baczkamadarason és végezte be 40 év múlva becsületben és becsülésben megőszült fejjel ugyanott. E hosszú idő alatt egész generatió nőtt fel tanítói szárnya alatt, melyet igen megható módon illusztrált az a jelenet, midőn egy 46 éves meglett férfi, a legöregebb tanítvány és egy 6 éves kisfiúcska mondottak köszönetet a búcsúzó tanítónak. A templomban pedig jól esett látni a nedves szemeket, melyek búcsúzó beszéde alatt mind arról tanúskodtak, hogy ez ember megtette kötelességét. Mely kötelesség miként való teljesítését igen szép szavakban mondták el Ravasz kerületi esperes és a baczkamadarasi lelkész Molnár Albert. A templomi ünnepségeket lakoma követte, melyen hogy a pohárköszöntőkben — régi szokás szerint — hiány nem volt, mondanunk sem kell. Az első felköszöntőt Sándor László főispán mondotta arra a tanférfira, kinek működését 40 év óta kiséri figyelemmel s ki csöndben, minden zaj nélkül munkált a haza és kultúra javára. Majd br Horváth Béla mondott igen szép pohárköszöntőt az őszülő mesterre, kinek működése teljes megelégedéssel töltötte el a község kicsinyjét és nagyját. Aztán jöttek még többen. Úgy fél 10 óra tájt a baczkamadarasi dalárda, melyet a mester már 17 éve alapított, igen szép szerenáddal lepte meg volt karnagyát. A vig mulatozásnak csak a reggel vetett véget. Ennyi az öröme 40 évi szolgálatnak, ezentúl szó Székely Lapok Marosvásárhely, 1899. október hó 1.