Székely Lapok, 1900. március (40. évfolyam, 34-51. szám)

1900-03-01 / 34. szám

Marosvásárhely, 1900. március hó 1. jelent­és más lapokban is komenentált „Székelyföldi hangok“ ezirati közlemény­ben a következő sorok foglaltatnak: „Szükséges, hogy iparkamaráink ne lo­kális érdekeket szolgáljanak s exclusiv szé­kelyfővárosaikat, felvett közegeik máját és epéjét pedig előre vizsgáltassa meg és úgy alkalmazzák. Mert bárhol megjárja talán az üres stré­­berség, de meg nem engedhető az az ipar­kamaránál, hol komoly és képzett embe­rekre van szükség és a hol az iparkamara kitűzött czéljával és utóbb általa megta­gadott egyetértéssel, ha mindjárt az E. M. K­t. pénzsegélyével is, az ipartörvény engedélyéhez kötött iparügygyel foglalkoz­nak kiküldött közegei. Kinek lehet bizalma a székely iparka­mara iránt, mely fizetett közegeinek kü­lönleges üzleteket enged.“ Nem értjük az egészet s magunkra nem vonatkoztathatunk belőle semmit. Csupán nagy megdöbbenéssel azt látjuk, hogy ezek a székelyföldi hangok igazságtalanok és c­élzatosan sértők. A marosvásárhelyi kereskedelmi és ipar­kamara eddigi működésében másként mu­tatkozott be, mint a­hogy czikkí­ó festi. Jegyzőkönyvei, kötetes évi jelentései s az ismert eredmények a fennti vádakra c­á­­folatul bőséges adatokkal szolgálnak. Tisztviselőit a kötelességtudáson kívül, a fajszeretet is lelkesíti munkálkodásukban s éppen ez kizárja, hogy önző czélokért, vagy megkülömböztetett érdekekért szol­gáljanak, a­mit a kamara különben sem tűrne meg. Fölmentve érezzük magunkat ezek után, hogy ezen általánosságban tartott és minden alapot nélkülöző vádak ellen komolyan védekezzünk, mindazáltal kijelenteni va­gyunk kénytelenek, hogy ezt a testületet, a­mely becsülettel, szeretettel, önzetlen hazafi­sággal, mindig szolgálatkészen és áldozatokra készen sietett a székelység ügyeinek támogatására, a­melyet sohasem a kicsinyes érdekek, hanem a magasabb szempontok, a székely faj mentése és erő­sítésére irányított cselekvésében, ezt a testületet mélyen sérti ez az ok nélküli támadás annál inkább, mert az egyik szé­kely vármegye főispánjától ered, a ki leg­igazságosabb és legméltányosabb bírálója kellene legyen a székely kamara törekvé­seinek. Marosvásárhely, 1900. február 25. Tausz­ik­ B Hugó kir. tanácsos, elnök. FI­­­W . K. szentmariay Dezső kitün­tetése. Szentmariay Dezső a helyi kir. törvény­szék elnöke curiai bírói címet és jelleget nyert. Fűlő­tűzként terjedt el a hivatalos lap e közleménye városunkban és keltett a társadalom széles rétegében örömteli visszhangot. Szentmariay Dezső nemcsak afintatörvényszéket csinált a marosvásár­helyi törvényszékből, mely ma kitűnő szak­erőivel az ország egyik legkiválóbb bíró­sága, hanem nejével együtt társadalmi té­ren igen előkelő és rokonszenves szerepet játszik. Alig van egylete a városnak, mely az ő tevékenységének nagyon sokat nem köszönhetne. Nemcsak hivatalnok, hanem gavallér ember ő a szó legszebb értelmé­ben. Neje pedig valóságos apostola a jó­tékonyságnak. Csak természetes tehát, hogy e kinevezést városunk társadalma osztatlan örömmel üdvözli és mi csak egyszerű tol­mácsai vagyunk a közérzületnek. Szentmariay Dezső életrajzi adatait kö­vetkezőkben közöljük: Született 1843. febr. 1-én. Középiskolai tanulmányai elvégez­­tével a jogot a debreceni akadémián végezte, jogászkodása alatt ügyvédi irodákban is dolgozott. 1867-ben Dobokamegye megvá­lasztotta törvényszéki ülnöknek, 1872-ben kir. járásbirónak neveztetett ki, mint ilyen a bánffy-hunyadi kir. járásbíróságnak mi­niszteri biztos által történt hivatalos meg­­megvizsgálása alkalmából elismerésben részesült és saját óhajára curiai tanács­­jegyzővé neveztetett ki, hol állását 1880. június 11-én foglalta el, honnan a helyi kir. törvényszékhez 1885. április 19-én neveztetett ki elnöknek. Időközt az elnök, ki az ügyvédi karral itt a legjobb egyetértésben él és annak rokonszenvére és becsülésére méltán érde­mes. 1882-ben ügyvédi vizsgát tett. El­nökké történt kineveztetése nehéz feladatot, hárított vállait­a, valóságos operatiót kel­lett folytatni és ez természetesen sok jó barátot nem szerez. De ki a mai törvény­széket kitűnt és bent összehasonlítja az akkorival, az tisztában van az elnök mun­kája eredményeivel. 1892. augusztus 4-én a törvényszéknek keresztülvitt felügyeleti megvizsgálása alkalmából felsőbb elisme­rést nyert. 1868. december 28-án vette nőül Betegh Emmát, Betegh Kelemen b.-szolnokmegyei volt alispán leányát, kivel a legboldogabb családi életet folytatja. A királyi kegy a Szentmariay Dezső hi­vatalnoki működésére áraszt fényt; társa­dalmunk igaz becsülése és szeretete pedig őméltósága és angyali jósága neje társa­dalmi értékes munkálodásának elismerése. — Uj ezredparancsnok Ma­rianszky Ármin honvéd huszár alezredes, ki értesülésünk szerint a 9-ik honvéd hu­szár ezred parancsnoka lesz, megérkezett. e — Áthelyezés A földmivelési mi­niszter 1463 elnöki szám alatti intézkedés­sel Garlathi Oszkár kassai és Szentimrei Dániel marosvásárhelyi erdő­felügyelőket a szolgálat érdekében kölcsönösen áthelyezte. Szentimrei Dánielt, kit nemrég üdvözöl­hettünk körünkben, sajnáljuk­ hogy oly rövid ideig volt közöttünk, mert egy ki­váló szakember és egy igen agilis köz­életbeli embert veszítünk benne. — Hymen. Eljegyezte Buták István kir. táblai irodaigazgató Nemes Szandrin k. a. Nemes József kér. bank pénztáros leányát. Őszintén gratulálunk. — A takarékpénztár közgyű­­ lése. A tegnap tartotta a takarékpénz­tár ez évi rendes közgyűlését, mely az 1899-iki pénztári zárszámadást elfogadta és az igazgatóságnak és tisztviselői karnak köszönetet nyilvánított. A tagoknak a köz­gyűlés részvényenként 20 korona osztalékot szavazott meg, azután a választások kerül­tek sorrendre. Választmányi tagokul meg­választották Csákány Joachim kereskedőt, Kelemen Albert esperest és Nagy Sándor gyógyszerészt, bizottsági tagul pedig Gás­pár Antalt. A közgyűlés az alapszabályok revidiálására egy 5 tagú bizottságot kül­dött ki, melynek tagjai Bernády György, Oroszlán István, Molnár József, Horváth József és Gáspár Antal. ■— Meghívó, 1900. évi március hó 2-án (Pénteken) délután 5 órakor a helyi ref. polgári leányiskola nagytermében ren­dezendő Református Felolvasó Estélyre. Tárgyak. 1. Költemények (Esti ének Zsol­tárok), Szabolcska Mihálytól. 2. Egy prédi­káció hatása, irta és felolvassa: Barabás Endre polg. isk. tanár. 3. Az Úrnapja, énnek-kettős Mendelssohntól. Harmonium kísérettel előadják: Kathonay Olga és Ma­rosai Olga. 4. Siessünk Jézushoz, alkalmi elmélkedés, tartja Tóthfalusi József lel­kész. Belépti­ dij nincs, de az egyházi sze­gények javára fordítandó szives adományo­kat a kitett gyűjtő perselyekbe, köszönet­tel fogadunk. — A Casino február 28-án tartotta rendes közgyűlését. A régi tisztviselői kar újra megválasztatott, új elnök az eltávozott Csathó Ferenc táblai elnök helyére Mikó Árpád főispán lett. — A nőegylet estélye. Húshagyó kedden volt a nőegylet bálja. Kevesen vol­tak, de jól mulattak, hiszen nem sok s néhány szóval lehet találóan illusztrálni ez estélyt. Nem úgy temetődött el Carne­­val herceg, mint a­hogy élt itt nálunk az idén, igen egyszerű és igen csendes volt az őfensége kimúlása — Elnapolt tantár­gyülés. A marostordamegyei általános tanító­ testület mezőségi köre által márczius hó 5-re ki­tűzött gyűlés — közbejött akadályok miatt — ugyanazon tárgysorozattal, folyó hó 7-én tartatik meg Mező-Bándon. — A pénzintézeti tisztviselője estélye nagy érdeklődést keltett széles körben. A meghívókat szétküldötték. Azok belépti jegyül is szolgálnak. — Köszönet. A helyi Izraelita leány­­árvaház hálás köszönetét nyilvánítja az Agrár Takarékkénztár R.­Társaság 30 korona adományáért Farkas Mendelné elnök. — Sorozás. Az idei sorozás ma kez­dődött meg, mint már jeleztük az alsó ma­rosi járás legényei álnak a mérő léc alá és remegő kíváncsisággal várják a mindent­­mondó szavakat „tauglich“ vagy „untaug­lich“. Azután a marosi felső járás követ­kezik. Tehát zajos lesz az utca merre­­merre járnak, mig be nem végződik az előállitás. — A koronás bank részjegyeire egyre folyik az aláírás, még­pedig várat­lanul szép eredménnyel. Ha így tart, re­mélni lehet, hogy e takarékosságra és kis emberek bajainak orvoslására alapított bank eléri czélját a kitűzött időnél is ha­marább. A vezetőség ez alkalommal kis zöld czédután szólítja föl a közönséget, hogy a koronás szövetkezetbe lépjen. Igen jól teszi mindenki, ha e felhívásnak en­gedve, belép a szövetkezetbe. Heti egy László Gyula m.-titkár, Székely Lapok, 3-ik oldal.

Next