Székely Lapok, 1901. január (41. évfolyam, 1-10. szám)

1901-01-03 / 1. szám

Marosvásárhely, 1901. január hó 3. I. szám. XXXI. év­"- jjej­ik: Csütörtökön és Vasárnap. Szerkes®: Ev­ rel- kort- nyomda (Benkő L.), h.,v-Q szellemi részét illető közlemények a küldendők. Szerkezségi és kiadóhivatali telefon sz. 161. POLITIKAI I.AF. Felelős szerkesztő: Társ-szerkesztő: HOFBAUER AUREL P-SZÁSZ KAROL­ mint kiadótulajdonosok. Előfizetés : egy évre 12 kor. félévre 6 kor., negyed­évre 3 kor., egy hóra 1 korona. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Hirdetések olcsón felvétetnek. pkösszön­tő: „Székely Lapok“ szerkesztését masipon átvettük. Célunk az, hogy e lapok eddigi íraihoz hiven, erőinkhez mérten, fr­ottabb mértékben szolgálatában legyünk az igazi és hamisitatlan földelvüségnek, székelyföldünk­b­­en a székely főváros közgazdasági, ári fölvirágoztatásának,­­ e kicsiny ’szágrész magyar érdekeinek gyönge angú szószólói között szerepelvén, s viszhangot közönségünktől várjuk Az igazi és hamisítatlan szabadelvüség kötelességünkké teszi, hogy az annak palástjába burkolt önzéssel kíméletle­nül szembeszálljunk, s az ilyen törek­véseket már csirájukban elfojtani, ha­lálra sebezni­ igyekezzünk Ez irány­elvünk kötelességünkké teszi azonban azt is, hogy az ellenvélemény elöl, a magunk álláspontjának fönntartásával s a­mennyiben az nyílt sisakkal veszi föl a harczot, hasábjainkat el ne zár­juk, mivel ez az igazi szabadelvűség. Politikai múltúnk, magatartásunk sokkal ismeretesebb e lapok olvasó­közönsége előtt, semhogy azt az irányt, melyet a jelenlegi kormány politikája tekintetében elfoglalunk, bővebben is­mertetnünk kellene. Igenis, hívei va­gyunk és leszünk a szabadelvű párt­nak, és ostromlói e párt minden külső és belső ellenségének. Éber őrizői, harsonás hirdetői le­szünk továbbá mindazon anyagi ér­dekek előmozdításának, melyek a szé­kely iparos polgárságnak, a székely földmivelésnek érdekeivel kapcsolato­sak, sőt, ha szükséges, azok védelmé­ben a késhegyig elmegyünk az idegen befolyások ellenében. Szóval, itt is pártoljuk a jelenlegi kormány szándé­­kait, s azok megvalósításához a ma­gunk porszemnyi erőit készséggel segít­ségül adjuk. A vármegyei és városi ügyek meg­vitatásának szintén szentelünk kellő teret és időt. Gondunk lesz azonban rá, hogy e megvitatás a teljes tárgyi­lagosság határai között maradjon, s a főczél ne a fondorkodás, az egyéni hiúságok legyezgetése, s ne bármiféle politikai és személyi ellentéteknek, ha­nem a teljes és­ tiszta igazságnak hü tükre legyen. A vármegyei és városi élet élénk. Verset sírjon velem az a négy húr is. Érezze, mi a fájdalmam, mi az a kevés örö­mem. Nem iszom, kiöntöm az üvegekből a bort. Igyék az a fekete föld,hogy legyen ereje hordozni az én tengernyi búbánatomat. De a nóta sírjon, s ha már elapad a könnyem,kisérjen egész hazáig, azon a meg­szokott után. Álljon meg az ő ablakai alatt, zokogjon el ott is egy-egy bánatos nótát, s mikor nyugalomra hajtom a fejemet, félálom­ban még zsongja a fülembe a hegedű az én nótámat: Maros vize folyik csendesen . . . A mellett lepjen meg az álom, — arról akarok álmodni, így duhajkodom én, így szaggatom a szívemet apróra, igazi, hű képet nyújtani: tulajdonképen a mi valódi hivatásunk,­­ az orszá­gos politikából is elsősorban azokat a mozzanatokat domborítván ki, a­me­lyek a mi különleges érdekeinkkel szoros kapcsolatba hozhatók. Rendkí­vül czéltévesztettnek tartanak a magas, nagy politika őserdejében cserkészni akkor, a­mikor a mi kis berkünk nem egy cserjéje várja az öntöző, nyese­gető, ápoló és nevelő munkát. Mi tehát jó részben itthon maradunk s remél­jük, hogy így olvasóink lelkületében is otthon leszünk. Igazság, becsületesség, őszinteség: ez a mi hármas jelszavunk s e zászló alatt akarunk küzdeni, a meddig bír­juk, s e zászló alatt megteremteni a békét, a mennyiben tőlünk függ. Legbensőbb jóakaratunk így sugallja ezt nekünk, s ezért kérjük az olvasóink jóindulatú támogatását, egyre fokozódó arányban. M-Vásárhely, 1901. január 2. Dr. Szász Károly társszerkesztő. Hopauer Aurél felelős szerkesztő. Költemény-forgácsok prózában. — A »Székely Lapok“ e­edeti tárczája. — Duhajkodás. Mikor én duhajkodom, nem szól az heted­hét országra. Kinek mi köze hozzá, hogy neki eresztettem a féktelen kedvemet s borral oltogatom az emésztő lángokat, egy­magamban. Csak azoknak a füstösöknek szóljon a nótája. Álljon oda a fejemhez a prímás a he­gedűjével és csalja ki a szivemből az érzése­ket, a szememből a könnyeket. Hozza úgy, a­hogy én érzem a szerelmet: szenvedéllyel, hévvel, lángolóan. A­hogy nekem nincs egy sperczem, melyben ne a szivem lenne felettem az úr, h úgy csendüljön föl a néma bánat, ai féktelen busongás a sírva-vigadó nótákban. Sírjon az a vonó, zokogjon az a czim­­balom, mikor én duhajkodom. Akkor én lehajtom a fejemet a két ka­romra és sírok én is. Valaton. Mikor a férfi valutra kerül, nem kell, hogy Hercules legyen. Mindenki nem is lehet az. Nincs mindenkinek aház elég szive, elég lelke, elég ereje. De mindenki öltsön kétarczú Janusfeje Az egyik arczon a szemek tekintsenek vissza, a múltba, s a másik arczon a sze­mek nézzenek előre, a jövőbe. És a két szem­pár le ne csukódjék. A­melyikök hátratekint, annak a nézése legyen komor, bíráló és mégis szelíd. Néz­zen meg apróra mindent, s a­mi hibát, rosz­­szat talál, beszélje el a két elsőnek. Az a két első pedig nézzen mindig a napba, mint a sasszem. Ha felhők fedik el a napsugarakat, igyekezzék áthatolni azokon a pillantásával.­Soha pilláit le ne hunyja, őrköd­jék, legyen mindig éber. És nézzen mindig előre. De a kettős arczon egy agy, egy gon­dolat legyen az úr. Ha kell, egy akarat legyen, szép és erős az. — Ha kell, egy erő legyen; férfias és ne­mes az. — Ha kell, egy tett legyen; egy­séges és hatalmas az. De legjobb, ha két szem, két kar, egy agy, egy lélek, egy szív fölött a szerelem az

Next