Székely Lapok, 1901. április (41. évfolyam, 28-35. szám)
1901-04-04 / 28. szám
2-ik oldal, azután pedig Kovásznán szándékozik ilyent rendezni, sőt a székelyudvarhelyi lábbeli készítő iparosokat is segélyezi, ha azok szövetkeznek. Ellenben mély sajnálattal fogadtatott azon miniszteri leirat, mely szerint Parajd és vidéke lakosságát a sóbánya üzemének fokozásával nem segítheti, a parajdi sóbányák fejlesztése ugyanis nem áll a kincstár érdekében, mert az ottani só tisztátalan, sötétszínű, a fokozott igényeknek nem felel meg. A tárgysorozat rendén sajnálattal vétetett tudomásul Eckwert József alelnök lemondása. Ezután a kamara székhelyén létesítendő munkaközvetítő intézet bizottságilag ajánlott tervezetét ismertette László Gyula m.titkár, mely immár el nem odázható szükséget képez. A bizottságot e munkálatnál azok a szempontok vezették, hogy a munkás elem a székely vármegyékben nem talál elhelyezést, gyámolító útmutató híján kivándorol Romániába, de az ottani lakosság féltékenysége és türelmetlensége miatt ott sem biztosíthat magának kívánt keresetet, s rendesen anyagi és erkölcsi bukásba sodortatik. A bizottság szerint a közvetítés kiterjedne mindazokra, kik bármi okból kivándorolnak: iparosok, kereskedők, mező és erdőmunkásokra. Sőt amennyiben ez összeegyeztethető, a székely fiúk folyamatban lévő ipari pályára helyezése is ide volna áthelyezendő. Egyúttal bemutatta az évi költségvetést és javasolta, hogy erre fedezet a kormánytól keressék. A terjedelmes, gyakorlati eredményeket ígérő javaslat így a kereskedelmi kormányhoz felterjesztetik, hogy az akár egyedül, akár a földművelési kormánynyal gondoskodjék arról, hogy a székelység ne kallódjék el a keleti határról, találja meg életfeltételeit itthon. Ez oly fontos állami érdek, minek támogatásától a magyar kormány nem zárkózhatik el. A kazánvizsgálati utasítás, valamint a kézi zálog-üzletügy gyökeres javítása tárgyában kelt javaslatok beható tárgyalása után Békás község részére vásárjog megadását véleményezte s több kisiparos állami támogatását javaslatba hozta a teljes ülés. Végül tudomásul vette Örley János volt iparfelügyelő eltávozását és kamarai levelező tagságáról történt lemondását, valamint a Solt Adolf új iparfelügyelő kinevezéséről szóló bejelentést, arra, hogy egy ily tartalmú bizalmas nyilatkozatot hivatalosan felhasználhasson, kötelességemnek tartom addig is, míg a bevezetendő vizsgálat ezen ügyre teljes világosságot fog deríteni, kijelentem, miszerint én semmi irányú nyilatkozatot egyáltalán nem tettem, annál kevésbbé hatalmazhattam fel bárkit is arra, hogy egy ily nyilatkozatot hivatalosan felhasználhasson. Igaz hived: Hofbauer Aurél, v. tanácsos. Nyilatkozat. Lapunk szerkesztőjéhez a következő sorok érkeztek, melyeket kedves kötelességünknek tartunk közre adni: * Kedves Barátom! Marosvásárhely, 1901. április 2. Légy szives az alábbi sorokat becses lapodban közzé tenni. A közönség körében cursáló azon hírrel szemben, mintha én Oroszlány István v. tanácsostól egy hatósági közeg előtt némelyek szerint írásban, mások szerint szóval oda nyilatkoztam volna, hogy a városi telepekről elhordott kavics és porondért beszedett pénzek kezelése körül visszaéléséseket követett el és ugyanazt a hatósági közeget felhatalmaztam volna Székely Lapok Törvényhatósági élet. A vármegye. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 2-án rendkívüli gyűlést tartott. Az ülésen Mikó Árpád főispán elnökölt, jelen voltak Désy Zoltán alispán, Filep Albert, Gyárfás Lajos kir. ügyész, Barabási Ferencz árvein, Csontos Olivér, György Pál és Dósa László. Az ülés egyedüli tárgya a törvényhatósági közutakra a folyó évben igényelt kavics fedanyag szállításra leérkezett ajánlatok feletti döntés volt. A szállítás érdekében megtartott versenytárgyalás nem vezetett azon kívánt eredményre, hogy a kavics szállítása kisvállalkozók részére adassák ki, bár a hatóság ennek biztosítása érdekében a legmesszebb menő intézkedéseket megtette. A végeredmény az lett, hogy két kisebb útszakasz kivételével — mely kis vállalkozónak adatott ki, — a törvényhatósági utak fedanyagának szállítására Bányai Béla nagy vállalkozóval köttetett egyezség. Biró választás. Pagocsa község bírójává Farkas Kálmán volt szolgabirót választotta meg. Áthelyezés. A vármegye főispánja Gergelyfi Sándor közigazgatási gyakornokot a régeni alsó járásból, a régeni felső járásba helyezte át. A város: Geréb Béla nyugdíjaztatása. A Geréb Béla nyugdíjazása ügyében hozott közgyűlési határozat ellen ma Bedeházy János 9 társával felebbezést adott be. Az adók behajtása. A városi közigazgatási bizottság legutóbbi gyűlésén a pénzügyigazgató ama jelentésére, hogy az adók ez évben rendkívül gyengén folytak be, erélyesen utasította a város polgármesterét, hogy a nagymérvű hátralék csökkentésére mindent kövessen el. Színház. Szombattól—keddig. Szombaton este „Bar Kochba“ czimű daljátékot hozták színre nálunk először. A mi a darabot illeti, végig unalmas volt s daczára a szereplők törekvésének — semmi élvezetet nem nyújtott. Az ének részletek benne kevés változással olyanok, mint a „Sulamith” zene számai. Meglátszott rajta, hogy ezt a darabot is Goldfaden írta. Az a Goldfaden, aki szépen tud keseregni, de mindig egyformán. Megjegyezzük, hogy városunk csekély számú antisemitái, nagy gyönyörűséggel legeltették szemeiket a karszemélyzeten, kijelentvén, hogy még Marosvásárhely, 1901. április hó 4. volnának elégedve, ha csupán annyi zsidó volna a világon, (mondva öt darab) amennyit csatába vitt Michel. Vasárnap délután közkívánatra harmadszor a „Babát“ adták. Este Árkosi búcsúzott el a „Szökött katonában.“ Hétfőn befejezték a főszezont. Szinte remit a „Mozgó fényképek“, egy igen mulattató bohózat. Elmondhatjuk, hogy az utolsó előadás a többiek között a legelső helyet foglalta el az előadást tekintve. Kivált Tóth és Fényesi játszottak elevenen. Búcsúzó társulat. Színtársulatunk azon tagjai, kik Micseitől megváltak, legnagyobb részben tegnap utaztak el. Sokan kisérték ki a vasúthoz őket, némelyeket a viszontlátásra búcsúztatván el s némelyeknek örömmel mondva búcsút, úgy halljuk különben, hogy csaknem hasonló sors vár azokra, akik helyükbe jönnek. Az új színtársulat — mint velünk közük — a következő tagokból áll: Nők: M. Bácskay Julcsa, Csongory Mariska, Harkányi Gizella, Jeskó Ariadne, Bogyó Ilonka, T. Pogány Janka, N. Zoltán Ilona, Á. Zoltán Olga, M. Nagy Mari, Farkas Emma, Borzási Róza, Veszprémi Margit, Nagy Giza, Vámos Juliska, Zoltán Józsefné, Mártonfalviné. Férfiak: Németh János, Tóth Elek, Erdős Károly, Vágó Géza, Szarvasi Jenő, Szabó Pál, Pintér Dezső, Szendrey László, Tóth Lajos, Mártonfalvi György, Parlagi Lajos, Csongorádi István, Bánfalvi, Zsiga, Iványi Gyula, Jenőfi Jenő, Nagy József, Benedek Andor. Az újonnan szervezett társulat bemutatása április 7-én lesz „Tót leány“ czimű népszínművel, Harkányi Gizellával a czimszerepben. Április 8-án d. u. fél helyárakkal „Falu rossza,“ este Csongori Mariska primadonna felléptével a „Görög rabszolga“ kerül szinre. MIMBE, Marosvásárhely, 1901. márczius 30. — Az ügyvédi kamara közgyűlése. A marosvásárhelyi ügyvédi kamara márczius 31-én tartotta évi rendes közgyűlését Csongvay Lajos kamarai elnök elnöklete alatt. Az elnöki szép megnyitó beszéd után a titkár évi jelentése vétetett tárgyalás alá, melyet Dr. Báni Oszkár titkár terjesztett elő, s a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezen jelentésből, melyben a statisztikai adatok a választmány és fegyelmi bíróság ügybuzgó tevékenységét tüntetik fel, — hátralék nélkül el lévén intézve az összes beérkezett 1043 ügyszám — két momentumot kívánunk kiemelni. Az első az, hogy az egész ügyvédi kar évtizeden át hangsúlyozott sérelmeinek orvoslására máig sem történt semmi az igazságügyi kormány részéről, sőt az ügyvédi kar által létesíteni célzott országos ügyvédi nyugdíjintézet sem nyerte meg az igazságügyi kormány jóváhagyását. Ez az intézet különösen arra lett volna hivatva, hogy az ügyvédek özvegyei és árváinak nyugdíjt biztosítson. A másik momentum az, hogy az ügyvédi kamara, — mely elsősorban is hivatva lehet az igazságügy terén mutatkozó hiányokat felderíteni, — rámutatott arra, hogy a marosvásárhelyi kir.tszéknél a bírói létszám nem elegendő