Székely Lapok, 1901. május (41. évfolyam, 36-44. szám)
1901-05-02 / 36. szám
2-ik oldal. Székely Lapok, Marosvásárhely, 1901. május hó 2. később május 5-ig jelentkezni. A gyűlés végeztével közös ebéd, délután 5 órakor a város nevezetességeinek megtekintése, este esetleg tánczczal egybekötött jótékonyczélu előadás lesz. Székely ügyek. Ezen a czimen megnyitjuk újból régi rovataink egyikét, melyben a székelyföld összes érdekeit fogjuk tárgyalni és fejtegetni, azzal a meleg fajszeretettel, mely minden tollvonásunkat vezérli. A rovat a székely ügyek bármely munkájának nyitva áll s ha csak egy porszemnyit is adhatunk a székely nemzet erős várainak fölépítéséhez, fáradságunkat jutalmazva látjuk. * * * I. Székely kongresszus Kolozsvárt. Már egyszer megemlékeztünk az Eke mozgalmáról, mely abban áll, hogy a felszínre került székelykérdés megoldásának részleteit egy általa rendezendő kongreszszuson akarja tárgyaltatni, hogy aztán mentő munkához kezdhessen. Hát a mozgalmat csak helyeselni lehet, de hogy ezt a kongresszust tőlünk távol álló helyen, Kolozsváron akarják rendezni, azt egyáltalában nem tartjuk okos dolognak. A székely kongresszust a Székelyföldön kell rendezni. Ott a helye! Lássák az ügyünk iránt érdeklődők, a mi viszonyainkat saját szemeikkel. Csak úgy vihetik meggyőződésüket is a munkába. Nem akarunk az Eke akciójának sem érdeméből, sem sikeréből egy mákszemnyit is levonni. De kérve kérjük, ne hamarkodja el a dolgot. Egy pár elismerő nyilatkozat és helyeslő levél még nem jelenti a kongresszus előkészítését. Pedig siker csak jól előkészített munka tervszerű keresztülvitelétől várható. Az Emke, Székely Egylet, Székelykamara és Orige nézetei nem ignorálhatók. Úgy tudjuk, hogy ezek szintén a kongresszus mellett állannak elvileg, de nem elhamarkodva és nem Kolozsvárt akarják. Jó lesz ezt megjegyezni. Nem szabad az elhamarkodás bizonytalan útján futni kétes értékű sikerekért. Mint megjegyeztük, ezzel csak ártanánk a székelységnek, amely pedig nagyon rászorult mindenki támogatására. Úgy tudjuk, hogy a kolozsvári kongreszszus mellett azzal agitálnak, hogy az a központ, ott vannak újságírók, újságok, befolyásos emberek. Ez nem elfogadható ok. Tessék azoknak az újságíróknak, befolyásos embereknek, egyesületeknek hozzánk jönni. Mi is szolgálhatunk egy néhány befolyásos emberrel, újságíróval, kik közvetlen tapasztalatból bizonyára jobban ismerik a székely bajokat! Nagyobb hálára köteleznek ezáltal, minthogy így biztosabb és nagyobb segítséget nyújthatnak nekünk. Egyházi élet. Ev. ref. kántorválasztás. A vasárnap tartott ev. ref. kántorválasztó közgyűlés egyhangúlag azon határozatot hozta, hogy az üresedésben álló kántori állásra Nagy László székelyudvarhelyi énekvezért hívja meg. Nagy László most 2 éve itt volt s a nagytemplomban próba szolgálatot teljesített s már akkor sokaknak megnyerte tetszését, különösen szép, művészi orgona játékával. Törvényhatósági élet. A vármegye. Adókivetés. Az adókivető bizottságok a már említett marosvásárhelyin kívül a következőkben működnek vármegyénkben: A szászrégeni adóügyi kerületben április 26. óta Szászrégen városában. Előadó itten Kiss János pénzügyi titkár. A nyárádszeredai adóhivatalhoz tartozó községek részére az adókivetés csak május hó első napjaiban veszi kezdetét Ny.-Szeredában. A pénzügyigazgatóság részéről ide Bányai Béla fogalmazó van kiküldve. A város. Központi választmányi gyűlés. A városi központi választmány, Oroszlány István polgármester-helyettes elnöklete alatt ma d. e. gyűlést tartva az I. kerület 1902. évi névjegyzékének kiigazítását eszközölte. A II. kerületben ez már készen lévén, a névjegyzékek f. hó 5—25-ig közszemlére lesznek kitéve. Ezen idő alatt azokat mindenki megtekintheti s 5—15-ig a felszómlalások, 16—25-ig az észrevételek adandók be a város polgármesteri hivatalához. A févés választás telep. i. A kifogások. Mint már múlt számunkban is jeleztük, az ügyészség vádirata ellen Dr. Bernoldy György nevében, Dr. Fenyvesi Soma ügyvéd által beadott kifogásokat is ismertetni fogjuk. Sokkal becsesebb, tartalmasabb ez a kriminális szempontból is értékes munka, semhogy azt csak kivonatosan közölhessük. Adjuk tehát egész terjedelmében a következőkben: A marosvásárhelyi kir. ügyészség által ellenem 3296—1901. szám alatt beadott és velem közölt vádirat ellen már igazolt ügyvédem által beadom a következő kifogásokat: Kifogást teszek a vádiratnak minden egyes reám vonatkozó pontja ellen. Kifogásaimat következőkben indokolom: A vádirat részben elméleti fejtegetéseket, részben concrét vádakat tartalmaz. Elméleti fejtegetései tévesek, concrét vádjai alaptalanok és tarthatatlanok. Vegyük elsősorban az egész vádirat elméleti fejtegetését, mely összegezve oda condludál, hogy a polgári hatósági közegek — tehát jelen esetben én is — mentességet csak akkor élveznének a csendőr lövések által okozott eredmények alól, ha a csendőrök maguk a büntető törvény 79. §-a szerinti, jogos védelemben cselekedtek volna. Hogy mily teljesen értéktelen ez a fejtegetés, arra nézve talán elég utalnunk arra, hogy jogos védelemről csak szándékos cselekménynél lehet szó, én pedig gondatlanságból okozott emberöléssel vagyok vádolva. Ha a kir. ügyészség ezen theoretikai fejtegetésének egyáltalában lenne alapja, akkor semminemű váddal illethető mind addig nem vagyok, míg a csendőrök törvényszerű felettes hatósága nem döntötte el ama kérdést, hogy a csendőrök fegyverhasználata jogos volt-e, vagy sem? Mert a csendőrök szolgálati szabályzata értelmében vagy jogos a fegyverhasználata, vagy , sem? Ha jogos, akkor azért nem vagyok felelős, ha jogtalan, akkor nem gondatlanságról kell szó legyen, hanem amennyiben én okoztam a fegyverhasználatot, akkor én a beállott eredmény szerint szándékos cselekménynyel lettem volna vádolandó ! De hogy annak eldöntése nélkül, hogy a csendőrök jogosan használtak-e fegyverüket, vagy sem, kimondassák, mintegy ítéletszerűleg a vádiratban az, hogy a fegyverhasználat a btő törvénykönyv szempontjából nem esik a jogos védelem fogalma alá, holott a csendőrök e tekintetben nem is tartoznak a magyar büntető törvénykönyv alá — legalább nem logikus dolog. " Következtessünk az ügyészség logikáján ! Ha beigazoltatott volna, hogy a csendőrök oly támadásban részesültek, mely a magyar büntető törvénykönyv szempontjából is a csendőrök részéről a fegyverhasználatot , jogossá tette és úgy következett volna be a szomorú eredmény, akkor engem nem terhelne gondatlanság! Tehát, mert a tömeg támadása nem volt elég intenzív a döntő pillanatban, ezért terhel engem gondatlanság? De ha a tömeg még brutálisabban lépett volna föl, 2 csendőr helyett 6 csendőr lett volna, 8 lövés helyett 30 történt volna, 4 ember helyett 20 maradt volna halva a helyszínen, akkor e szerint a logika szerint engem nem terhelne gondatlanság, mert akkor a csendőrök jogos védelemben lettek volna . Ily logika alapján a gondatlanság alól menekülni nem óhajtanék, mert ez szomorú útja lenne a szabadulásnak. * Vegyük most már a concrét vádat. A concrét vád ez: „A beállott szomorú eredményt, a több rendbeli halált és súlyos testi sértést én okoztam és pedig a vádirat szerint hivatásomban való járatlanság, hanyagság és hivatali szabályaim megsértése folytán.* E vád tehát az én járatlanságom, hanyagságom és hivatali szabályaim meg fdfTQCc fl , mert érdemes a megfigyelésre, a jövő számban U IVdMli a Bogdánffy István kiáltványát.