Székely Lapok, 1901. július (41. évfolyam, 54-61. szám)

1901-07-04 / 54. szám

Marosvásárhely, 1901. junius hó 4. Székely Lapok. 3-ik oldal. tűnő eredménnyel végzett magyar fiuk hazajövetelét elősegítené s itthon külön­böző középiskolákban tanú­­hatásukban támogatná. Az ipari pályára vállalkozók elhelye­zését pedig a Székely kamara eddigi akcziójába szervesebben bekapcsolná, mi­által szintén sok tehetséges ifjút ment­hetne meg a magyar nemzetre való elveszéstől. 10. A Romániában­­ Moldván — élő román alattvaló csángó magyarok részére oly társadalmi, egyházi és iskolai elő­nyök eszközlendők ki, mint a­milyenben a hazai román ajkú magyar állampolgá­rok részesülnek. Mindenek előtt azonban, az erdélyi róm. kath püspökség nyerendő meg, hogy fokozottabb mértékben képeztessen ide alkalmas papokat s arra törekedjek, hogy minden magyar község Moldová­­ban a lehető legrövidebb idő alatt ma­gyar lelkészekkel látassék el. * * * László Gyula előadása. László Gyula előterjesztését melyet a délutáni értekezleten a „Székely Társa­ságok feladatáról tartott, lapunk követ­kező számában teljes szövegében közölni fogjuk, mivel jelenlegi számunkban azt térszűke miatt nem tehetjük. * * * A társaság vendégei. A társaság által­ meghivottak közül részt­vettek az értekezleten a következők : Betegh Pál a „Székely-Udvarhely“ szerkesztője (Székely-Udvarhely); Borszéky Soma nyug. min. tanácsos (Bpest); Edenné, Keményffy Katinka áll. tanítónő, (Kibéd); Györffy Gyula orsz. gyűl. képviselő (Budapest); Incze István mérnök (Kézdi-Vásárhely); Dr. Jancsó Benedek tanár (Budapest); Kiss Jenő polg. isk. tanár (Kézdivásárhely); Lázár Pál műegyetemi tanár (Budapest); Malik Loránd, a „Székely Nemzet“ szer­kesztője (Sepszentgyörgy); Dr. Mika Otto­kár aljárásbíró (Sepsiszentgyörgy); Morvay Endre szolgabíró (Sepsiszentgyörgy); Nagy Lajos állami tanító (Magyarrégen); Puskás Jenő gazdasági szaktanár (Gyergyóalfalu); Radnótin Dezső az „Eke“ főtitkára (Kolozs­vár);­­Sándor János főispán (Dicsőszent­­márton); Sándor József orsz. gyűl. kép­viselő (Kolozsvár)­­; Ugrón János orsz. gyűl. képviselő (Bögözi,* hl ebéd. Délután egy órakor 70 teritoriu ebédhez ült a társaság. A hangulat, mely az ebéd alatt a társaságban uralgott, mintegy elő­jele volt a később következő értekezletnek. Már a közebéd folyamán élénken vitatták az egyes szónokok a székely kérdés száz és száz bajait, s jól esett látnunk, hogy ez az ügy a szép számban összegyűlt társa­sági tagokat és vendégeket teljesen lebi­lincselte. Ennek az ügy iránti érdeklődés­nek adott kifejezést Sz. Szakáts Péter, Fenyvesi Soma, dr. Borszéki Soma, valamint G­y­ö­r­f­fy Gyula, B­e­d­ő­h­á­z­i­­János és Sándor József, orsz. gyűl. kép­viselők, D­é­s­y Zoltán alispán és Jancsó Benedek dr. A közebéd után a szép számú tagok és vidéki vendégek felvonultak a városi tanácsterembe, a tulajdonképpeni értekezletet megtartani. * A gyűlés. Tudósításunk a lefolyt értekezletről a következő: 3/­ 4 órakor nyitotta meg Kemöcsy Jó­zsef dr. elnök. Nagyszámú érdeklődők köztük hölgyek foglalták el a tanácsház nagytermét. Rövid megnyitó után Györffy Gyula orsz. gyűl. képviselő, a társ­­tisztb. tagja állt szólásra. Nem zárkózhatik el — úgymond — attól, hogy megmagyarázzuk miért kell a székelyek között székely társaságokat al­kotni, holott az egész társadalom egysé­gesen oldhatná meg a kérdést. A székelység feladatának megoldására képtelenné kezd válni. Sok baj környezi. Ezek együttvéve egy nagy kérdést képez­nek, melynek megoldását e földnek ősla­kói, ha polgárai lévén, nem halogathatjuk, követelni van jogunk, hogy bajainkban se­gítségünkre jöjjenek. Mindennek gyökere azonban a társadalmi szervezet erejében van. Szükséges a társadalmi szervezkedés, a­mely kizár politikát, felekezetiséget, mely minden téren munkál, magában egyesítvén a közélet mindenrangú fiát. Mindenkit be­fogad, s csak azokat zárná, kik a szerve­zet, kik a kérdés negligálásával minket is megvetnének, így lesz kellő ereje a szervezetnek, kellő nyomtatókkal. Nekünk kell a társadalom faktorait fel­világosítani, hogy a székely kérdés állami érdek, a kormánynyal is megértetni, hogy egyöntetű működés, erős kitartását kívánja a székelységgel kapcsolatosan hazánk keleti részének biztosítása. Ezen szervezetnek feladata, hogy az anyagot e munkához összegyűjtse, megvilágítsa a közszükség szempontjából. Ha a székelységet szervezni tudjuk, akkor a kivándorlás kérdése is kí­vánt megoldást nyerhet. Ajánlja, hogy az értekezlet fogadja el a maros­vásárhelyi Székely Társaság mintájára a vidéken is a szervezkedést s ez után legyen eszköze a székely ügy tovább fejlesztésének. Az ülés lapunk zártakor tovább foly nagy érdeklődés mellett s ennélfogva a tudósí­tást jövő számunkban hozzuk. IRODALOM. “ — Malik József emlékezete. Malik József a sepsi­szentgyörgyi áll. polg. leányiskola igazgatója, s a „Székely Nemzet" czim­ü lapnak 15 éven át volt szerkesztője, a f. év márcz. 12-ére viradó éjjel hirtelen meghalt. A kiváló paedagogus, a munkás szer­kesztő s a székely nép ügyeinek jobbra fordultán oly kitartó küzdelmet folytató ivó halál nagy részvétet keltet messzi földön. Temetése után tisztelői és barátai egy gyász­keretes emlék­füzetet adtak ki, melyben meleg hangú czikkekben ismer­tetik az elhunyt esetet, munkásságát. Köz­ük a gyászbeszédeket, az érkezett kondo­­leáló iratokat s a gyászesetről szóló lap­szemlét. A lapunknak is megküldött füzet érdekes példája annak, hogy közhasznú munkában eltöltött élet által miként lehet kivivni a társadalom elismerését. Egyházi élet. Közgyűlés a kath. egyházban. Vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott a róm. kath. hitközség, melyen Karácsony Márton apát­­plébános elnök jelentést tett a gimná­­sium telkének eladásáról szóló szerződés megkötéséről. Néhány kisebb ügy elinté­zése közben a zárdában közelebbről föl­merült, lapunkban is megemlített inczidens is szóba tétetvén, az ügy megvizsgálása és az intézet jó hírnevének megóvása te­kintetéből szükséges intézkedések meg­tételére az elnök felkéretett. Székely ügyek. A székelység fontossága hadi szem­pontból. Jóformán tisztában vagyunk azzal, hogy mily fontos szerepe volt, van és lesz a székelységnek keleten hadi szempontból. Ezt ez az elárvult nép, fegyverrel kezében, az ide betola­kodó idegeneknek is sokszor meg­magyarázta. Annál jobban esik hangoz­tatnunk most, mikor a modern állam védelmében álló katonaság vezetői is elismerik A vezérkarnak székelyföldi útja alkalmával u. i. L. Ev. H. vezér­kari ezredes egy előkelő társaságban kinyilatkoztatta, hogy „A székelyföldön különös katonai védelemről gondos­kodni nem kell. A hegyek oly szeren­csésen vannak csoportosulva, de ez a nép is olyan, hogy nem ereszti be az ellenséget.“ Igaza van! — Fonógépek a székelyföldön. A Györffy Gyula orsz. gyűl. képviselő által több csiki községben kipróbáltatott fonógépek, mint lapunkat újabban értesítik, kitünően bevál­tak s a kereskedelmi kormány most már tömeges megrendelést fog tenni a feltalá­lónál a végből, hogy azokat a székely­földön kiossza. Állami tisztviselők mozgalma. Mint már említettük, a tordai állami tiszt­viselők kezdeményezésére az ország ös­­­szes állami tisztviselői mozgalmat indítottak, fizetésük rendezése, illetve helyzetük javí­tása végett. Sorra jelentették be a mozga­lomhoz való csatlakozásukat az ország különböző városainak tisztviselői,­­­ va­sárnap jan. 30-án pedig a marosvásárhelyi tisztviselők határoztak e dologban. Vasárnap d. e. 11 órakor tartották meg ugyanis szervezkedő gyűlésüket a városi tanácsház dísztermében, a­melynek ered­­ményekép természetesen szintén a mozga­lomhoz való csatlakozást határozták el. A gyűlésen a tisztviselők szokatlanul nagy számban jelentek meg és Szabó Dénes kir. táblai biró, mint korelnök vezette, míg a jegyzői tisztet Kováts Dezső kir. szkvvezető töltötte be. A Torda­, Szeged és más városokból jött felhívások felolvasása után a gyűlés egy­hangúlag a tordaiak által ajánlott tervet fogadta el, átvette azonban még a szege­diek javaslatának is azon részét, hogy a­z. év szeptember havában egy országos tisztviselői kongreszus tartassák, a­melyen aztán egységes, további működést állapít­sanak meg. Elfogadták és aláírták a tordaiak által

Next