Székely Lapok, 1901. július (41. évfolyam, 54-61. szám)
1901-07-04 / 54. szám
Marosvásárhely, 1901. junius hó 4. Székely Lapok. 3-ik oldal. tűnő eredménnyel végzett magyar fiuk hazajövetelét elősegítené s itthon különböző középiskolákban tanúhatásukban támogatná. Az ipari pályára vállalkozók elhelyezését pedig a Székely kamara eddigi akcziójába szervesebben bekapcsolná, miáltal szintén sok tehetséges ifjút menthetne meg a magyar nemzetre való elveszéstől. 10. A Romániában Moldván — élő román alattvaló csángó magyarok részére oly társadalmi, egyházi és iskolai előnyök eszközlendők ki, mint amilyenben a hazai román ajkú magyar állampolgárok részesülnek. Mindenek előtt azonban, az erdélyi róm. kath püspökség nyerendő meg, hogy fokozottabb mértékben képeztessen ide alkalmas papokat s arra törekedjek, hogy minden magyar község Moldovában a lehető legrövidebb idő alatt magyar lelkészekkel látassék el. * * * László Gyula előadása. László Gyula előterjesztését melyet a délutáni értekezleten a „Székely Társaságok feladatáról tartott, lapunk következő számában teljes szövegében közölni fogjuk, mivel jelenlegi számunkban azt térszűke miatt nem tehetjük. * * * A társaság vendégei. A társaság által meghivottak közül résztvettek az értekezleten a következők : Betegh Pál a „Székely-Udvarhely“ szerkesztője (Székely-Udvarhely); Borszéky Soma nyug. min. tanácsos (Bpest); Edenné, Keményffy Katinka áll. tanítónő, (Kibéd); Györffy Gyula orsz. gyűl. képviselő (Budapest); Incze István mérnök (Kézdi-Vásárhely); Dr. Jancsó Benedek tanár (Budapest); Kiss Jenő polg. isk. tanár (Kézdivásárhely); Lázár Pál műegyetemi tanár (Budapest); Malik Loránd, a „Székely Nemzet“ szerkesztője (Sepszentgyörgy); Dr. Mika Ottokár aljárásbíró (Sepsiszentgyörgy); Morvay Endre szolgabíró (Sepsiszentgyörgy); Nagy Lajos állami tanító (Magyarrégen); Puskás Jenő gazdasági szaktanár (Gyergyóalfalu); Radnótin Dezső az „Eke“ főtitkára (Kolozsvár);Sándor János főispán (Dicsőszentmárton); Sándor József orsz. gyűl. képviselő (Kolozsvár); Ugrón János orsz. gyűl. képviselő (Bögözi,* hl ebéd. Délután egy órakor 70 teritoriu ebédhez ült a társaság. A hangulat, mely az ebéd alatt a társaságban uralgott, mintegy előjele volt a később következő értekezletnek. Már a közebéd folyamán élénken vitatták az egyes szónokok a székely kérdés száz és száz bajait, s jól esett látnunk, hogy ez az ügy a szép számban összegyűlt társasági tagokat és vendégeket teljesen lebilincselte. Ennek az ügy iránti érdeklődésnek adott kifejezést Sz. Szakáts Péter, Fenyvesi Soma, dr. Borszéki Soma, valamint Györffy Gyula, BedőháziJános és Sándor József, orsz. gyűl. képviselők, Désy Zoltán alispán és Jancsó Benedek dr. A közebéd után a szép számú tagok és vidéki vendégek felvonultak a városi tanácsterembe, a tulajdonképpeni értekezletet megtartani. * A gyűlés. Tudósításunk a lefolyt értekezletről a következő: 3/ 4 órakor nyitotta meg Kemöcsy József dr. elnök. Nagyszámú érdeklődők köztük hölgyek foglalták el a tanácsház nagytermét. Rövid megnyitó után Györffy Gyula orsz. gyűl. képviselő, a társtisztb. tagja állt szólásra. Nem zárkózhatik el — úgymond — attól, hogy megmagyarázzuk miért kell a székelyek között székely társaságokat alkotni, holott az egész társadalom egységesen oldhatná meg a kérdést. A székelység feladatának megoldására képtelenné kezd válni. Sok baj környezi. Ezek együttvéve egy nagy kérdést képeznek, melynek megoldását e földnek őslakói, ha polgárai lévén, nem halogathatjuk, követelni van jogunk, hogy bajainkban segítségünkre jöjjenek. Mindennek gyökere azonban a társadalmi szervezet erejében van. Szükséges a társadalmi szervezkedés, amely kizár politikát, felekezetiséget, mely minden téren munkál, magában egyesítvén a közélet mindenrangú fiát. Mindenkit befogad, s csak azokat zárná, kik a szervezet, kik a kérdés negligálásával minket is megvetnének, így lesz kellő ereje a szervezetnek, kellő nyomtatókkal. Nekünk kell a társadalom faktorait felvilágosítani, hogy a székely kérdés állami érdek, a kormánynyal is megértetni, hogy egyöntetű működés, erős kitartását kívánja a székelységgel kapcsolatosan hazánk keleti részének biztosítása. Ezen szervezetnek feladata, hogy az anyagot e munkához összegyűjtse, megvilágítsa a közszükség szempontjából. Ha a székelységet szervezni tudjuk, akkor a kivándorlás kérdése is kívánt megoldást nyerhet. Ajánlja, hogy az értekezlet fogadja el a marosvásárhelyi Székely Társaság mintájára a vidéken is a szervezkedést s ez után legyen eszköze a székely ügy tovább fejlesztésének. Az ülés lapunk zártakor tovább foly nagy érdeklődés mellett s ennélfogva a tudósítást jövő számunkban hozzuk. IRODALOM. “ — Malik József emlékezete. Malik József a sepsiszentgyörgyi áll. polg. leányiskola igazgatója, s a „Székely Nemzet" czimü lapnak 15 éven át volt szerkesztője, a f. év márcz. 12-ére viradó éjjel hirtelen meghalt. A kiváló paedagogus, a munkás szerkesztő s a székely nép ügyeinek jobbra fordultán oly kitartó küzdelmet folytató ivó halál nagy részvétet keltet messzi földön. Temetése után tisztelői és barátai egy gyászkeretes emlékfüzetet adtak ki, melyben meleg hangú czikkekben ismertetik az elhunyt esetet, munkásságát. Közük a gyászbeszédeket, az érkezett kondoleáló iratokat s a gyászesetről szóló lapszemlét. A lapunknak is megküldött füzet érdekes példája annak, hogy közhasznú munkában eltöltött élet által miként lehet kivivni a társadalom elismerését. Egyházi élet. Közgyűlés a kath. egyházban. Vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott a róm. kath. hitközség, melyen Karácsony Márton apátplébános elnök jelentést tett a gimnásium telkének eladásáról szóló szerződés megkötéséről. Néhány kisebb ügy elintézése közben a zárdában közelebbről fölmerült, lapunkban is megemlített inczidens is szóba tétetvén, az ügy megvizsgálása és az intézet jó hírnevének megóvása tekintetéből szükséges intézkedések megtételére az elnök felkéretett. Székely ügyek. A székelység fontossága hadi szempontból. Jóformán tisztában vagyunk azzal, hogy mily fontos szerepe volt, van és lesz a székelységnek keleten hadi szempontból. Ezt ez az elárvult nép, fegyverrel kezében, az ide betolakodó idegeneknek is sokszor megmagyarázta. Annál jobban esik hangoztatnunk most, mikor a modern állam védelmében álló katonaság vezetői is elismerik A vezérkarnak székelyföldi útja alkalmával u. i. L. Ev. H. vezérkari ezredes egy előkelő társaságban kinyilatkoztatta, hogy „A székelyföldön különös katonai védelemről gondoskodni nem kell. A hegyek oly szerencsésen vannak csoportosulva, de ez a nép is olyan, hogy nem ereszti be az ellenséget.“ Igaza van! — Fonógépek a székelyföldön. A Györffy Gyula orsz. gyűl. képviselő által több csiki községben kipróbáltatott fonógépek, mint lapunkat újabban értesítik, kitünően beváltak s a kereskedelmi kormány most már tömeges megrendelést fog tenni a feltalálónál a végből, hogy azokat a székelyföldön kiossza. Állami tisztviselők mozgalma. Mint már említettük, a tordai állami tisztviselők kezdeményezésére az ország összes állami tisztviselői mozgalmat indítottak, fizetésük rendezése, illetve helyzetük javítása végett. Sorra jelentették be a mozgalomhoz való csatlakozásukat az ország különböző városainak tisztviselői, vasárnap jan. 30-án pedig a marosvásárhelyi tisztviselők határoztak e dologban. Vasárnap d. e. 11 órakor tartották meg ugyanis szervezkedő gyűlésüket a városi tanácsház dísztermében, amelynek eredményekép természetesen szintén a mozgalomhoz való csatlakozást határozták el. A gyűlésen a tisztviselők szokatlanul nagy számban jelentek meg és Szabó Dénes kir. táblai biró, mint korelnök vezette, míg a jegyzői tisztet Kováts Dezső kir. szkvvezető töltötte be. A Torda, Szeged és más városokból jött felhívások felolvasása után a gyűlés egyhangúlag a tordaiak által ajánlott tervet fogadta el, átvette azonban még a szegediek javaslatának is azon részét, hogy az. év szeptember havában egy országos tisztviselői kongreszus tartassák, amelyen aztán egységes, további működést állapítsanak meg. Elfogadták és aláírták a tordaiak által