Székely Lapok, 1901. szeptember (41. évfolyam, 71-79. szám)

1901-09-01 / 71. szám

2-ik oldal hatósági bizottság el is határozza az erdőalap meglevő összegéből s a befolyt és befolyandó lejtmérezési költ­ségekből egy iskolaalap létesítését: ebből legfeljebb az iskola-utczai iskola átalakítása eszközölhető 1—2 év alatt, míg a Jókai-utczai és baromvásár­­utczai iskolák felépítése csak a távol jövő zenéje marad, így állván a dolgok, módot kell keresnünk arra, mint lehetne a város különösebb anyagi megterhelése nél­kül s különösen a szegényebb nép­osztály kímélésével az iskolákat, melyek éppen a kimélendő népréteg hasznára vannak, mégis felépíteni. Én a közigazgatási bizottságnak, hova az részben tartozik, a következő megoldást ajánlottam..: Az útalap minden évben mintegy 6000 koronát tartozik a házi pénz­tárba azon a czímen beszolgáltatni, hogy a vámoshidak a házipénztár ter­hére épültek s ennek daczára az ezek utáni jövedelem (hidvám) az 1890. évi I. t­­ez. szerint az útalapba folytatandó; vagyis röviden szólva az útalap a vámoshidak építési költségének — mintegy 100.000 kor. — 6°/0-os ka­matját a házipénztárnak a hidjövede­­lem használatáért compensatió-képen átadja. Már most, ha az útalapnak lehetővé tesszük, hogy a hídvámjöve­­delem felett szabadon, korlátozás nél­kül rendelkezzék, vagyis a vámoshidak építési költségeit — mintegy 100.000 kor. — az útalap által a házipénz­tárnak kifizethetjük,egyszóval, ha az útalap a házipénztártól a vámoshida­­kat mintegy megveszi, akkor a házi­pénztár mintegy 100.000 koronához jut, a­mely összeg a lejtmérezési költségekkel, az erdőalapban még meg­levő összeggel s a városnak még egyéb kinn levő követeléseivel együtt ki fogja tenni azt az összeget, mely az az iskolák fölépítésére szükséges. Hátra van még rövden arra ki­terj­eszkedni, mint eszközölhetné az útalap a megvételt. Az útalapnak erre a czélra kölcsönt kell felvennie, a­mit nemcsak az in­dokolna az útalap szempontjából, hogy a vámoshidak fokozható jövedelmeivel korlátlanul rendelkezhetnek, hanem az is, hogy az útalap terhére fentar­­tott utczák, mint a szántó-, köz- és sörház-utczák, kikövezhetők s az egyéb utak oly állapotba hozhatók lennének, mikép azok fentartása azután csak egy minimális összegbe kerülne. A kölcsön törlesztése semmi nehéz­ségbe nem ütköznének, mert az útadó százalék jelenben oly kicsiny — 3%, — hogy annak felemelése különös anyagi megterhelést nem okoz s ehhez járul még az, hogy százalékos útadót csakis azok fizetnek, a­kiknek állami adójuk jelenben 60 koronát, új viszonyok előálltával pedig 100 koronát meghalad. S legyen szabad még egy szempon­tot kidomborítanom. A gazdasági és társadalmi erők dy­­nastikája manapság a progressivitás felé gravitál, vagyis az az elv ipar ko­dik magának érvényt szerezni, hogy a­ki több jövedelmet élvez, az na­gyobb mértékben járuljon a közterhek­hez. Ez elől kitérni nem lehet, nem szabad s az az igazi társadalom­böl­cselő, a ki ezt az elvet mérséklettel összhangzásba tudja hozni, úgy a köz-, mint a magán­érdekkel. Egy igazi közigazgatási embernek jó társadalom­­bölcselőnek kell lenni s hogy ezt a nézetet vallva oly javaslatot tettem, mely az említettem elvet egy culturá­­lis szükség kielégítésével egyfelől s jogos magánérdekek megóvásával más­felől harmóniába hozni iparkodik, azt hiszem, nem jelenti részemről a modern kor intő szavának félreértését. Hofbauer Aurél: Székely ügyek. „Székely­ Társaság“-ok alakítása. A helyi „Székely-Társaság“ által szervező körútra küldött Barabás Endre és Máthé József e hó 26-án érkeztek Brassóba. Itt Moór Gyula főesperes, a kit előmunkálatok megtéte­lére fölkértek, — fogadta őket. Ő is hívta egybe az érdeklődőket a polgári kör helyi­ségébe, kik aztán egyhangú lelkesedéssel ki is mondották a megalakulást. Elnökké Koós Ferencz kir. tanácsos, ny. kir. tan­felügyelőt választották. Alelnök Papp Fe­rencz magánzó, titkár Oadl Pál zenetanár, gazda Trattner Dávid bankhivatalnok lett. * * * Brassóból 27-én a szomszédos Isosszu­­faluba (Csernátfalu) mentek át, hol Kiss Árpád magy. evang. lelkész meghívására négy falu intelligencziája gyűlt egybe a kaszinó helyiségében. Barabás és Máthé beszédei után egyhangúlag mondották ki az alakulást Elnök lett Zsigo­ond Károly ev. ref. lelkész, alelnök: Fekete Benedek polg. isk. tanár, titkár Reznek Mihály gaz­dasági tanító, gazda Kövér Lázár igazgató­­ tanító.* * * A brassói „Székely­ Társaság“ alakulása alkalmából a „Brassói Lapok“ 167-ik száma „A magyarság szövetsége“ czimen vezér­czikket hoz, melyben így ír : A magyarság között, a nemzetiségek vidékein állandóan folytatott, létért való küzdelemben, nem volt meg eddig a kellő összetartás, pedig már meg volt régen a vágy a csatlakozásra, hogy az erő­egyesítés hatalmával döntő befolyást gyakoroljanak minden oly ügyre, mely a magyarság érdekével kapcsolatban áll. Ennek a csatlakozásnak előjelei mu­tatkoznak. Távol vidékek munkás társasá­gai közeledtek Brassó magyarságához, hogy kéz a kézben, magyar szívvel, magyar ész­szel, rendületlen hittel és törekvéssel segítsenek neki ezeréves jogainak gyakor­lásában. Brassó magyarsága megértette ennek a közeledésnek nagy jelentőségét s mellőzve a kasztkülömbség bontó szabá­lyait, csatlakozott az Erdély magyarságáért síkra szállt „Székely Társaságokhoz. Később igy folytatja: A brassói magyar­ság többé nem áll egyedül. Vérszerinti kötelék fűzi Erdély magyarságának vezető embereihez, vezető társaságaihoz, a kik­nek tekintete minden alkalmas pillanatban itt leszen és őrködik. Székely Lapok Marosvásárhely, 1901. szeptember hó 1. * * * Kézdivásárhelyen Incze István és Kiss Jenő már a helyi kiküldöttek megérkezte előtt megalakították a „Székely­ Társaság“ -ot. 20-ikára azonban összehívták azt s ezen alkalommal Barabás és Máthé az együtt­működés érdekében tartottak beszédeket. Itt az elnök Incze István mérnök, titkár és gazda Kiss Jenő tanár. Az elnököt ese­tenként a legidősebb tag helyettesíti. Tu­dósítónk megemlíti,aihogy titjokban­ Kézdi­­vásárhely vidékén találkoztak a legnagyobb nyomorral, a­mi különben a rendkívül rosz időjárás miatt az egész székelyföldön általános.* * * Kovásznán e hó 29-én volt az alakuló gyűlés. Huszonegy tag vett részt azon s a tisztikar a következőleg alakult: Elnök Csia György ny.­járásbiró, alelnök Deák Samu szolgabiró, titkár és gazda Szőcs Lajos községi biró. Helyi társaságunk ki­küldötteit meleg szeretettel fogadták. Tanügy. Tanfolyam a dadogóknak. Pollacsek C. Vilmos helyi tanító a beszédhibában szen­vedő dadogok részére tanfolyamot szándé­kozik nyitni, mi végből a városi tanácsot felkérte, hogy az ily szervi hibában szen­vedő 6—15 éves gyermeket írassa össze. A tanács a megfelelő intézkedéseket e tárgyban mégis tette. Törvényhatósági élet. A város. Az a bizonyos fegyelmi vizsgálat, mely kevés kivétellel, a város volt, mostani és leendett tisztviselői ellen már közel egy hónapja folyik, daczára a kiküldöttek lankadatlan buzgólkodásá­­i­nak, még mindig tart. Geréb Béla volt polgármester kihallgatása csaknem egy heti munkát adott a bizottságnak. Nem kevesebb, mint 22 évre terjed az ál­tala jegyzőkönyvre adott vallomás, melyben minden ellene emelt vád bő­ven meg van c­áfolva általa. Most jön utolsónak Dindár Gyula főszámvevő, s az ő, valószínűleg szintén hosszúra nyúló kihallgatásával bevégződik a vizsgálat, s a jegyzőkönyvek áttétetnek a tiszti főügyészhez, ki azok alapján elkészíti indítványát,---------majd. Városunk közegészségügye. Dr. Engel Imre v. főorvosnak a közigazgatási bizott­sághoz beadott havi jelentése szerint a folyó év július havában 23 egyén és pedig 14 férfi és 9 nő halt el városunkban. Leg­gyakrabban a gyomor és bélcsatorna he­veny hurutos, lábos megbetegedései fordul­tak elő, elég gyakran halált okozólag is. A járványos betegségek közül 1 vörheny és 2 hasihagymás eset fordult elő. Ital és húsfogyasztási adó. A városi gaz­dasági és pénzügyi szakbizottság pénteken tartott gyűlésében kimondotta, hogy az állami bor és húsfogyasztási adók szedési jogát a város 63 ezer koronáért megváltja és miután a pénzügyi m. kir. miniszter az államsegély kiutalásának feltételeként azt

Next