Székely Lapok, 1902. július (42. évfolyam, 90-116. szám)
1902-07-01 / 90. szám
2-ik oldal állítás megnyitásán Marosvásárhely pár ezer iparosai közül öt volt jelen, tehát ily nevezetes alkalmakkor sem tud hivatása magaslatára emelkedni. Mily leverő, ha a jövő nemzedék fejlődése és munkaképessége iránt közönnyel viseltetünk, annak taglalásába itt most nem bocsájtkozunk. A kiállítás megnyitása alkalmával nyert információ alapján fájdalommal jegyezzük meg, hogy nálunk számos tanoncot -- köztük túlnyomóan oláh és szász nemzetiségűeket — vesznek fel iparosaink, akik sem írni, sem olvasni nem tudnak, tehát a jövendőnek gyenge biztosítékai lesznek. Ám a rajzkiállítás mégis meglepően szép és fokozatos nagy fejlődésről tanúskodó. A kiállításon 221 tanonct vett részt munkájával. Hogy mily eredménnyel, arról szakvéleményt bíráló bizottságok mondanak, melyek egyúttal a kiválóbbak jutalmát is odaítélik A számbeli eredmény 10 év alatt megtízszereződött, s nem kell nagy prófétának lenni, hogy megjósoljuk, rohamosan fog még emelkedni, mert a versenyben megsemmisül a gyáva maradi, s csak erős, öntudatos nemzedéké a jövő. Ajánljuk e kiállítást a nagyközönség, különösen az iparos közönség figyelmébe. A látogatás díjmentes. Székely ügyek. A brassói Székely Társaságból. A brassói „Székely Társaság” f. hó 25-én tartott öszszejövetelében gr. Lázár István főispánt tiszteletbeli elnökévé választotta meg. Törvényhatósági élet. fő város. Közgyűlés a városnál. A városi törvényhatósági bizottság Il-ik rendes közgyűlését július hó 7-én d. u. tartja meg a Sándor János főispán elnöklete alatt. vV vármegye. Vármegyénk ma kezdte meg 155 tárgysorozati pontból álló közgyűlését. Erről a tudósítást csak jövő számunk hozza. Most csak annyit említünk meg, hogy Sándor János főispán iránt, kormánybiztossá történt kinevezése és kitüntetése alkalmából a vármegye osztatlan bizalma, öröme és megnyugvása impozáns kifejezést nyert. Egyetlen dissonáns hang emelkedett, egy sikkasztás miatt jogerősen vád alá helyezett elcsapott körjegyző részéről, ezt a törvényhatóság egyeteme lezúgta s a szót tőle maga a közgyűlés elvonta. Azután érdekes mozzanata volt még a gyűlésnek az önálló vámterület fölött megindult tartalmas vita, mely azzal végződött, hogy felirat küldését határozta el a többség az önálló vámterület létesítése érdekében. A többiről holnap. SZÍNHÁZ. Levelek a színházból. XXVI. Flórika szerelme. Kedves Manfréd! Van nekem egy pár jó falusi, de intelligens barátom, olyan se nem, se nem em Székely Lapok. Marosvásárhely, 1902. julius hó 1. berek. Akiket a túlságos nagy műveltség még ostobává nem tett, aféle természetes észjárású legények. Szombaton, mikor a „Flórika szerelmét“ adta a nemzeti színészet, beállított hozzám az egyik s kijelentette, hogy ő színházba akar menni, mert már annyi jót olvasott lapunkban a Nádasy szintéről, hogy igazán kiváncsi reá. Örömmel dörzsöltem össze kezeimet, ime, az ön leveleinek vidéken is van hatása. Váltottam egy támlásszéket neki s vígan mentünk, nem tönkre, hanem a színházba. Barátom megütközve tekintett szét: kevesen voltak. Hát ilyen nálatok a szinpártolás, kérdé? Nem ilyen, felelém, de mi az oláh népet jobban ismerjük, semhogy még színpadon is óhajtanak látni, hiszen végy elé egy újságot s igazi valóságban meg fogod ismerni Mangra Vazul népét. Barátom nem volt megelégedve a válaszommal. — én sem. — Megkezdődött az előadás. Az én barátom az első felvonásban 2-őt ásított, a másodikban ennyit: 23 s ezt még a Dósa Giziké kaluser táncza sem tudta elnyomni, sem pedig a Gonda Pista ölös ugrándozásai vissza tartani! A harmadik felvonásban már derültebb arcza volt barátomnak s erősen kezdte dicsérni Flónkát, (Lévai Berta) ki valóban legtöbbet élt a darabban s keményen rángatta kabátomat, hogy előadás után mutassam be Flórikának. De ha egyszer én sem ismerem! Erre megint unalmas pofát vágott, amit egy idegen származású, de itten élő fiatal ember szetreászka“ kiáltása, sem pedig a fülbemászó oláh szólók és duettek nem tudtak többé derültté változtatni. Megnyugodva sóhajtott egy nagyot, mikor végre a függöny legördült s a sok hosszú hajú oláh testvéreink eltűntek. Resteltem, hogy barátom rosszul mulatott. Mikor haza mentünk, kezdtem neki dicsérni a darabot, azután Radványit mondtam, hogy milyen jól énekelt, dicsértem Tisztást, hogy milyen lapos viaszorrot ragasztott magának, dicsértem az igazgatót, aki nem is játszott, megdicsértem Oláhnét aki a jegyeket áruja, még a jegyszedőnőt is kedvesnek mondtam, de ő csak a fejét rázta, ami bizonyosan tette, hogy nincs igazam. Hanem mikor Lévay Bertát és Rákossyt dicsértem, azt mondta: na, ebben már van igazad. Kedves Manfréd nem gondolja, hogy Flórika szerelme helyett jobb lett volna valami más darabot előadni? Én nem tudom, mit mondjak. (B.) X. asszony. Megint egy alapos disznóságban lesz részünk e héten, mintha az igazgató ezzel akarná felingerelni a színházba élvezni s nem pironkódni járó közönséget a saját kasszája javára. „X. asszonyt- adatja szerdán, a vígszínház malacz etetőjében hízóvá növekedett sártáró disznóságot, aczímszerepben Komlóssy Ilonkával. Jó étvágyat hozzá Ruzsinszki Ilonának, akit rendkívüli énekművészetéért rövid időn annyira megkedvelt közönségünk, kedden lesz a jutalomjátéka Souppé hírneves s nálunk rég adott operettjében: „Boccaccióban, a kiváló művésznő a darabban Fiamettát énekli és megérdemelt hálából s közönségünk bizonyára telt házzal üdvözli, míg a czímszerep Káldy Mariskában talál jeles személyesítőre. A többi szerepeket: Bagányi Iza, Lévay Berta, Várady Margit, Nádasy, Tisztay, Kalmár, Hatvani és Radványi játszák és éneklik MI ÚJSÁG?! 1902. junius 30. Br. Kemény Ákosnak, a szászrégeni kerület országgyűlési képviselőjének Kisküküllő vármegye főispánjává való kinevezése julius hó 5-én fog értesülésünk szerint nyilvánosságra hozatni. Azután fog csak mandátumáról lemondani, s így a választókerületnek csupán akkor lesz alkalma a forgalomba került kandidátusok között a közbizalom igazi letéteményesének személyében megállapodni. Aljas misfifikácziónak jöttünk nyomára, melyet lapunk szerkesztőjének és egy tisztességes fiatal embernek nevével valami alattomos gazficzkó űzött. Legelőször azt a hitványságot engedte meg magának, hogy lapunk szerkesztőjének (természetesen primitíven hamisított) aláírásával egy közleményt küldött be a kolozsvári „Újságának, melyben az volt írva, hogy a köröndi gyógykútban döglött állatokat találtak, s azután rá két napra Gáspár Antal fürdőtulajdonos fiának szintén hamisított aláírásával egy nyílt levelező lapot, hogy ezen közleményért a szerkesztő tekintse magát fölpofozottnak. A megindult eljárás folyamán kiderült, hogy mindkét levél pimasz hamisítvány. Ami természetes is, annál inkább, mivel e lapok szerkesztője álutakon nem szokott senkit rágalmazni, s ha van valami komoly alappal bíró írni valója, azt közzéteszi saját újságjában, saját felelőssége alatt, ami alól soha nem tér ki. Magát a szóban forgó hírt is olyan rosz akaratú koholmánynak tartotta, hogy a Sz. Lapokban említést se tett róla. A katonák ünnepe. Ünnepélyt rendez a 64-ik gyalogezred tisztikara e hó 14-én a Biskupitzi győztes ütközet 35-ik évfordulóján. A sorrend a következő: Vasárnap reggel 8 órakor tiszti és legénységi czéllövészet díjkiosztással. Este 8 órakor zenés takarodó. — Hétfőn, reggel 5 órakor zenés riadó. 7 órakor ünnepélyes istentisztelet az összes vallás felekezetek templomaiban. 9 órakor az ezred díszkivonulása a laktanya udvarára, itt beszéd a legénységhez. 1 órakor délután diszebéd a tiszti étkezőben. 5 órakor d. u. a legénységi ünnepélyek kezdete. Halász nem jön. Halász Ferencz kultuszminiszteri tanácsos ma arról értesítette a polgármestert, hogy július 1-ére tervezett ide utazását a közbejött gátló körülmények miatt el kellett halassza. Augusztus vagy szeptember hóban jön majd el, mit előre jelezni fog, így tehát a kedden délutánra egybehívott értekezlet elmarad.