Székely Lapok, 1902. október (42. évfolyam, 166-192. szám)

1902-10-01 / 166. szám

2-ik oldal •­­rtf Székely Lapok. Maros-Vásárhely, 1902. október hó 1. Székely ügyek. A Székely Társaság és Buday Barna. Em­lítettük volt lapunkban, hogy a helyi szé­kely társaság többek között Buday Barna „Orage“ titkárt is tiszteletbeli tagjai közé választotta. Az erről szóló tudósítás meg­küldése kapcsán a „Hazánk“ mai száma a következőket írja: „A maros­vásárhelyi „Székely Társaság” Buday Barnát, lapunk felelős szerkesztőjét meleghangú levélben értesítette arról, hogy a társaság tiszteletbeli tagjául választotta be a székely kérdésben kifejtett tevékeny­sége elismeréséül. Ezen zajtalanul, de igazi nemzeti hivatást teljesítő székely intézmény elismerése egyike a társadalmi téren elér­hető legszebb kitüntetésnek, mely Buday Barnát az erdélyi lapok részéről szenvedett meghurczoltatásokért kedvesen kárpótolja.“ Törvényhatósági élet A vármegye. Közgyűlés a vármegyénél. Maros-Torda vármegye törvényhatósági bizottsága okt. hó 20-ik napján d. e. 10 órától kezdődőleg tartja meg évi őszi rendes közgyűlését a vármegyeház nagytermében. A 63. pontból álló érdekes tárgysorozat, mely egyszers­­mint meghívó gyanánt is szolgál, a napok­ban lesz szétküldve a törvényhatósági bizottsági tagokhoz, a kisküküllői főispán beköszöntője. Alkalmunk van közölni azt a tartalmas beszédet, melylyel dr. Kemény Ákos a szombati beiktató ülésen, Kisküküllő főis­­páni székét elfoglalta — a következőkben: Midőn Ő Felsége apostoli királyunk leg­magasabb rendelete és a kormány bizalma folytán Kisküküllő vármegye főispáni szé­két elfoglalom, teljes tudatában vagyok annak, hogy ezzel egy nagy és felelősség­­teljes feladatra vállalkozom. Nehéz ezen feladat nekem, ki ezen díszes állást nem csak elfoglalni, de betölteni is akarom; azért, mivel hivatali elődöm az emberi erőt majdnem túlhaladó munkássággal pá­rosult kiváló tehetség és képzettség sze­rencsés birtokában kormányzatának 10 évi ideje alatt feladatát minden irányban oly kiváló sikerrel oldotta meg, hogy ez által nevének e vármegye történetében egy emléket biztosított, mely a költő sza­vaival élve: neve perennius. Az élet sokoldalú követelményei köze­pette azon nézetet vallom, hogy a köteles­ség szigorú, de könnyű szívvel való telje­sítése azon irány a melyet követnünk kell ha idők múltán nyugodt lelkiismerettel és indokolt önérzettel akarunk az átfutott pá­lyára visszatekinteni. Ezen czél felé való törekvés ad nekem bátorságot arra, hogy ezen állást elfoglaljam és ez nyújt nekem reményt ahhoz, hogy tevékenységemet si­ker fogja koronázni. De bátorságot és reményt nyújt egyúttal az előzékenység és rokonszenv azon meg­nyilatkozása is, a­melyet én ezen törvény­­hatóságban megjelenésem első pillanatától kezdve tapasztaltam. A közigazgatás nagy és magasztos fel­adatokat ró munkásai vállára kiknek so­rába a mai nappal én is beállottam, hiszen annak alapeszméje az emberiség anyagi és culturális fejlődése feltételeinek létesí­tése és akadályainak elhárítása, mely nagy czél érdekében a közigazgatás gondos és hű kísérője kell legyen az embernek, mely őt védve is segítve elkíséri születésétől kezdve az élet változatos viszonyain ke­resztül annak végéig. Feleslegesnek tar­tom itt ez alkalommal a közigazgatás fel­adatait részletesen felsorolni, miután ezen vármegye egy kiválóan képzett és köteles­ségtudó tisztviselői karral bír, mely a köz­­igazgatás feladatait oly lelkiismerettel, szakértelemmel teljesíti, hogy ezen törvény­­hatóságot országszerte mint a vármegye­ként halljuk emlegetni. Kötelességemnek fogom tartani a fenn­álló jó közigazgatás fenntartásában és fej­lesztésében buzgalommal közreműködni. Intézkedéseim és terveimben a vármegye közönségének tanácsa és nézetének figye­lembe vétele mellett kívánok eljárni, mert munkámon csupán akkor lehet áldás, ha az egyetértést fenntartom és táplálom. En­nélfogva kérem a bizottság és tisztikar minden egyes tagját, szíveskedjenek velem véleményeiket mindenkori bizalommal kö­zölni, ha az az enyémmel ellentétben állana is és legyenek meggyőződve a felől, hogy a jobb elől soha el nem zárkózom, sőt azt mindig elfogadom, bármely oldalról jöjjön is. Felette nevezetesnek és szükségesnek tartom a vármegye összes elemeinek bé­kés együtt­működését és már ez oknál fogva, de a törvény és igazság alapján is nem fogok különbséget tenni, a nemzeti­ségek, a vallásfelekezetek között, azon tu­datban, hogy valamennyien egy hazának vagyunk hű fiai, — egyúttal azonban elvá­rom mindenkitől, bármely anyanyelvet be­széljen is, — hogy mindenekelőtt magyar honpolgárnak vallja magát — e név leg­­eszményibb, legnemesebb értelmében. A törvényben gyökerező jogaimat tár­gyilagosan fogom gyakorolni a törvény és igazság korlátain belül, a discretionális ha­talommal pedig visszaélni nem fogok soha. Végül még ki kell jelentenem azt, mi­szerint én úgy fogom fel fontos állásomat, hogy eleget téve szorosan vett hivatalos teendőimnek, kötelességemnek fogom tar­taztani nem összefont karokkal nézni be a jövő homályába, nem elzárkózni a mozgal­mak elől, hanem ellenkezőleg élére állani mindennek mi a vármegye gazdasági és kulturális fejlődését szolgálja és a munká­ból kivenni a részt mindenütt, a­hol köz­hasznú tevékenységre nyílik alkalom. Ezen elveket fogom munkámban követni ezen elvek szerint fogom állásomat betöl­teni. Ezen elvek alapján és csak addig, míg azokat követem, kérem a vármegye közön­ségének jóakaratú támogatását. A város. Közgyűlés. Október 1-én délután 3 órakor a városi törvényhatósági bizottság rend­kívüli közgyűlést tart. Ez a nyolc­adik. A tárgysorozat 12 pontból áll, melyek közül nevezetesebbek: A törvényhatósági bizott­ság tagjainak a népszámlálás adatai alapján leendő kiegészítése. A városi számvevőség és pénztár újjá szervezése. A községi bí­ráskodás rendezése. A közvágóhíd helyének megvásárlása. MI ÚJSÁG?! 1902. szeptember 30. A távolság 1. . . A távolság nem apasztja, Lelki vihar nem lankasztja, Futó szél­ei nem kapdossa, Futó hullám el nem mossa, — Csillag, a mely tőled hozzám Ide villan, sugárt hozván, — Erő, melynek kutforrása Szived egy kis dobbanása, — Remény, mely ott vert gyökeret , festő bimbót itt ereget, — ígéret, mely eskü, tiszta, Sohse kéri senki vissza. Ezer csók a szent beszédje, Száz ölelés erős vértje, Két gyűrű az élő mása, Csodalényes az írása. Benned él és mégis bennem, Mert viszontszeretsz te engem! A főispán tegnap este a fővárosba utazott. Hivatalos teendői mellett a földmivelésügyi miniszer által a telepítési törvényjavaslat tárgyában összehívott nagyszabású, de bizalmas eti­kettre is meghívást nyert, mint szakember, s mint székely kormánybiztos. Pénteken lesz ismét itthon. Lesz őszre színtársulat. A városi tanács Földesi Sándor délvi­déki színigazgatónak ez év végéig a ját­szási engedélyt megadta. Lesz tehát szín­társulatunk az őszire, s a színpártoló egylet akadékoskodó elemeit lefújta a ta­nács. Hanem azt mondjuk Földesi úrnak, hogy jó társulatot hozzon hozzánk, elő­adásai az élvezet színvonalán álljanak, mert különben ... Eljegyzés. Szabó Dezső m kir. honvédfőhadnagy, városunk előkelő közönségének egyik elő­nyösen ismert alakja a napokban eljegyezte hatvani Gaál Erzsike kisasszonyt a nagy­szebeni völgyközönség egyik bájos és ked­ves tagját. Sok szerencsét kívánunk az új jegyes párnak. A járda­kérelmek. A Fogház-utczában és a AT­V utcza bal során, a Baross Gábor-utczától­­a Tábor­­utczáig eső részen lakók­­kérést adtak be a tanácshoz, miszerint a tervezett gránit­járda helyett asztalt készíttessék, mig a Csillagköz lakói gránit-járdát kérelmeztek. Lapunk szerkesztője rövid, távollétéből hazaérkezett s a lap vezetését ismét átvette. Koldus fiú mesterségen. Ma utaztak el a székely fiuk mesterségre. Köztük volt egy apátián, anyátlan árva, rongy koldus-foszlányokban jött. A s.-lel­­kész küldte be Gyergyóremetéről, hátha embert lehetne csinálni belőle. Vett a ka­mara neki egy jó rend ruhát, felöltöztette és elküldte Kecskemétre, hadd legye­n hát belőle mester­ember. A koldus­fiú megille­­tődve nézte a csizmát, a nadrágot, kabátot.

Next