Székely Lapok, 1902. november (42. évfolyam, 193-217. szám)
1902-11-01 / 193. szám
XXXI1. évfolyam 103. szám. Maros-Vásárhely, 1992. november 1. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik: a kora délutáni órákban. Szerkesztőség : Ev. ref. kell. nyomda (Benkő L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. kell. nyomda.) Szerkesztőségi telefon szám 137. — Kiadóhivatal telefon szám 161. Előfizetési árak vidékre : egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 kor. Ilonai kérdések. (M.d.) Megint az az örökös kérdés forr a közéletben, mit a közjogi ellenzék — egyéb hijján — szeret kihegyezni: a katonai kérdés. Ezúttal tény, hogy a póttartalékosoknak három évi szolgálatra, való behívásáról előterjesztett katonai törvényjavaslat nagy nyugtalanságot keltett. A képviselőház véderő bizottsága sietve fogott tárgyalásához, de itt is több kifogást emeltek, a tanácskozás félbeszakadt és báró Fejérváry miniszter Bécsbe utazott s onnan azzal tért vissza, hogy a véderő bizottságban bejelentette, hogy a törvényjavaslat intézkedésein szükséges módosítások miatt a kormány egyelőre nem kívánja a törvényjavaslat tárgyalását. A felmerült aggodalmak figyelembe vételével a honvédelmi miniszter a javaslat módosításához adott reményt, de mivel a javaslatot a Reichsrath előtt fekvő hasonló tárgyú javaslattal egyenlő elvek szerint lehet csak módosítani, a kormány a javaslat tárgyalását addig az időpontig fölfüggeszti, míg az osztrák kormánnyal a módosításra nézve érintkezésbe léphet. Tudni kell, hogy a delegáczió a taraczkütegek fölállításának költségeit előre megszavazta. Az ezekhez szükséges emberanyagnak, valamint a haditengerészetnél is az új hajók személyzeti többletének a póttartalékból való fedezésére már előre volt készítve a közvélemény. Erre összesen sem kellett volna 6000 ember. Az tehát, hogy a kormány által előterjesztett törvényjavaslat 20,000 póttartalékosnak s azonkívül a honvédségnél is 3000 embernek behívását vette czélba, nagy meglepetést keltett mindenfelé, mert az egyértelmű a hadsereg békelétszámának 72.000 emberrel való emelésével, ami a rendes hadügyi kiadásoknak is legalább 20 millió koronával való állandó emelkedését vonná maga után. A honvédelmi miniszter bizalmas közléseiben egyebek közt arra utalt, hogy 1868 óta, mikor a fennálló védtörvény először megalkottatott, az újonczlétszám csupán 20 perczenttel emelkedett, holott a lakosság 50 perczentel szaporodott. Ugyanezen idő alatt Németország 200 perczenttel, Franczia- és Oroszország 100 perczenttel emelte haderejét. A kormány tehát kikerülhetetlennek tekinti nálunk is a haderő létszámának emelését. A kormány tervez az ellen, ahogy azt a póttartalékosok behívásával az új védtörvény létrejötte előtt is megvalósítani szándékozik, mint előbb említők, nagy aggályok merültek fel a véderő-bizottságban s a bizottság körén kívül is. A katonai vezető körök nagyjában ra-gaszkodnak a haderő létszám emelését czélzó követeléshez, a részletekben azonban hajlandók könnyítéseket engedélyezni. Ily értelemben nyilatkozott is a honvédelmi miniszter a véderő-bizottság előtt s maga indítványozta a tárgyalás elhalasztását. A hadügyi kormány által engedélyezendő könnyítések közül megemlítendő, hogy a már nős póttartalékosokat csupán egy évre hívnák a zászlók alá. Ezek után a kölcsönös félreértések talán elsimulnak, s nem lesz nagyobb gravamen abból, hogy a mi országunk lakossága is gyarapodott, s ergo véradóra ép úgy kötelezett, mint pénzadóra, mint a székely munkaközvetítő intézetet haladéktalanul létesíteni. Minden székely cselédnek, ki Romániában nyomorog, két-három helye akad itthon. És eleg hiány van az egész országban. A munkásokat nap-nap után keresik százával. Ki van zárva, hogy ne találna a székely munkás idehaza keresetre. Kivándorlásuk maradiságunk s vétkes közönyünk mellett szól. Szervezzük visszonyainknak megfelelően, uj alapon a munkaközvetítést, hogy ne kényszerüljön a székely kivándorolni, s akkor meg lesz az elégtételünk is. Magyarok Romániában. Tegnap este a Székely társaságban érdekes eszmecsere folyt Bedeházy János orsz. képviselő felszólalása kapcsán a romániai magyarok sorsának javításáról. A tárgyalásban résztvevők egyetértően konstatálták, hogy a gyámolításban soha nem részesülő külföldi magyarok érdekében indítandó akczió kiszámíthatlanul sok nehézségbe ütközik. Mert a kivándorolt magyarok alárendelt sorban élnek s mert az osztrákmagyar konzulátusok részéről kellő védelemben nem részesülnek. Igazat ad a föltevéseknek, a bukaresti hivatalos lap tegnapelőtti közlése is, melyszerint a Bukarestben újonnan alakult előlegező szövetkezetnek a román kormány által jóváhagyott alapszabálya első szakasza kimondja, hogy „A szövetkezet tagja mindenki lehet, zsidó és magyar ember kivételével.“ Tehát való, hogy a román társadalom a zsidókkal egyetemben a magyarokat is üldözi, a kormány tudtával és beleegyezésével. Valóságok a székelyek tervszerű kiszorításáról szállongó hirek s való az is miről közelebb Gyimesről értesítették a sajtót, hogy a kiutazó székelyeket kiszállítják a vonatból s minden indokolás nélkül visszaküldik. Mesterségesen szított gyűlölet és féltékenység ösztönzi az oláhokat ily cselekedetekre. No meg az is, hogy megtorlás nélkül bánthatják a magyart. Ezzel szemben nincs sürgősebb teendő. Székely ügyek. A „Székely Társaságiból. Közbejött körülmények miatt ezúttal csütörtökön tartotta a helyi Székely Társaság 85-ik összejövetelét. Meg is látszott a szokatlan nap, mert sokkal kevesebben vettek részt azon a tagok, mint az eddigieken. Dr. Kömöcsy elnök nyitotta meg a gyűlést, meleg szavakban üdvözölve Haraszti Sándor és Mesztitz Henrik új tagokat. A rendes napló felolvasása után Bedő Albert, Forster Géza és Hankó Vilmos leveleit mutatta be Szentgyörgyi Dénes m. titkár, melyekben köszönetet mondanak tiszteletbeli taggá történt megválasztatásokért. A bethleni testvértársaságnak, valamint több más átiratnak és levélnek bejelentését Máthé József titkár előterjesztése követte. A vasárnapi népszerű előadások rendezéséről szólott javasolva, hogy azokat a következő télen is tartsa meg a társaság. Az összejövetel ennek kapcsán kimondotta, hogy az előttünk álló téli idényben iparosok és ipari munkások részére 16 népszerű, ingyenes előadást rendez s az intézkedések foganatosításával Deák Lajos kir. tan. elnöklete alatt a két titkár küldetett ki. Az első ilyen előadás november hó 9-én lesz. Igen fontos, messze kiható horderejű javaslatot tett ezután Bedeházi János országyűlési képviselő a keleti országokban élő magyarok és székelyek között létesítendő állandó kapcsolat s a nekik nyújtandó védelem és támogatást illetőleg. Többen szólottak a kérdéshez, mindanynyian teljes elismeréssel adózva az indítvány felhozásáért, de aztán véghatározat, — tekintettel a tárgy kiváló fontosságára, — mégsem hozatott, hanem megbizatott az elnökség, miszerint kizárólag ezen ügy FERENCZ JÓZSEF KESERŰVIZ az egyedül elismert kellemes szótermészetes hashajtószep