Székely Lapok, 1903. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1903-02-01 / 26. szám

2-ik oldal. Székely Lapok, Maros-Vásárhely, 1903. február hó 4. ára, indítványozta, hogy érdemei elisme­réséül a közgyűlés fejezze ki jegyzőkönyvi köszönetét, mert hiszen Nemes József ott volt a Dalkör alakulása óta annak zász­lója alatt mindenütt, s mint ilyen teljesen méltó, hogy a Dalkör legforróbb köszöne­tet mondjon a jegyzőkönyvében is. Dr. Kabdebó Ferencz ezen indítványhoz, illetőleg elnöki előterjesztéshez nem csak csatlakozik, de kéri a közgyűlést, egé­szítse ezt ki azzal, hogy Nemes Józsefet válassza meg örökre tiszteletbeli elnökévé. A közgyűlés ezt egyhangúlag elfogadván, Csontos Olivér, Dr. Kabdebó Ferencz, Papp Sándor, Józsa Gábor, Kovács Pál, Kovács Elek tagokból bizottságot küldött ki, hogy ezt a megválasztott tiszteletbeli elnöknek hozzák tudomására. Ezután Csontos elnök indítványára a közgyűlés a tárgysorozatot annyiban meg­változtatta, hogy az elnök­választást ejtette meg elsősorban azért, hogy az új elnök, már a közgyűlésen jelen lehessen és a Dalkör ügyeit annál jobban megismerhesse. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Dr. Bernádi Györgyöt, városunk derék pol­gármesterét választotta meg a Dalkör el­nökévé. Nyomban bizottságot küldöttek ki Dr. Kabdebó Ferencz, Csiszér Albert és Papp Sándor tagokból, az új elnök meg­hívására, ki nemsokára megjelenvén a te­remben, a Dalkör lelkes köszöntő dallal, Csontos elnök pedig szép üdvözlő beszéd­del fogadta. Dr. Bernádi meleg hangon mond köszönetet a belé helyezett bizalo­mért, az elnöki állást elfogadja s szép beszéd után, elfoglalja az elnöki széket. A jegyzőkönyv hitelesítésére Kabdebó Fe­rencz és Papp Sándor tagokat kérték fel. Azután Kovács Elek titkár olvasta föl terjedelmes jelentését a dalkör múlt évi működéséről. A jelentés m­agába foglalja az év nevezetesebb eseményeit s bár ke­serű hangon panaszol, hogy a Dalkör nem részesül tagjai részéről kellő támogatásban, de mégis számot tud adni egy pár műkö­déséről, a­melyek, különösen a július 6-iki tordai Dalkör látogatása, szeptember 21-én Kossuth ünnepélyén, valamint Nov. - én a pártoló tagok részére rendezett hangversenyen való működésének válnak be. Csontos indítványára e jelentést egész terjedelmében jegyyzőkönyvre vétetni hatá­rozták, azután a vizsgáló bizotságok jelentései alapján, úgy a pénzt, mint leltárt rendben találták, s ezért úgy a pénztárnak , mint a gazdának jegyző­­könyvi elismerést szavaztak. 1903. év költségirányzat letárgyalása után Kovács Pál karnagy lelkes jelentésével kapcsolat­ban, a legszorgalmasabb tagoknak odaítélt jutalmakat osztották ki. Ily jutalmakat nyertek Takó Gyula egy drb. 20 koronás arany, Füredi Gyula, Szász Ferencz, Lévi G. Pál, Kósa Ferencz és Muntyán Géza tagok egy-egy 10 koronás aranyat Az in­dítványok során Hincs Sándor indítványára pénztárnok és titkár tiszteletdíjait 50—50 koronára emelték föl, végül a tisztújítás következett, a­midőn a jövő évre is az eddigi tisztviselők lettek egyhangúlag meg­választva. Azután a Dalkör elénekelte a Szózatot és a gyűlést az ujjelnök Dr. Ber­nádi György buzdító szavakkal zárta be. Este 7 órakor az új elnöknek a Dalkör szerenádot adott, a­mely után a Platz-féle vendéglőben kedélyes társaság vacsorát rendezett; természetes, hogy a jó hangulat és a Dalkör énekei mellett nem hiányoz­tak a lelkes toasztok sem, melyek sorát Dr Bernádi nyitotta meg, nagy része a Dalkör jobb jövőjét és ezen jobb jövő megterem­tőjét, az új elnököt ünnepelte Talán talán végre csakugyan szebb kor derül a Dalkör egére is! Törvényhatósági élet. A város. Az első közgyűlés. Sándor János főispán elnöklete alatt tar­totta szombaton a város törvényhatósági bizottsága ezidei I. rendes közgyűlését. Nagy számban vonultak fel a tagok s ér­deklődéssel hallgatták a polgármester 1902. utolsó negyedévi jelentését, mely a legapróbb részletekre kiterjedve, felölelte a változatos munkássága múlt esztendő minden eredményét s a kezdeményezések egész sorozatát. Ennek során Dick Péter legfőbb vámoló úr viselt dolgai s a visszaélések légiója ügyében tett intézkedések iránt érdeklő­dött a bizottság, mely kíváncsiságot a polgármester elégített ki, bejelentvén, hogy a fent tisztelt urat több mint 60 esetben marasztalta el a közigazgatási bizottság végérvényesen, de ama ítéletek ellen pa­naszt nyújtott be a közigazgatási bíróság­hoz, s az ügy jelenleg ott van felülvizs­gálat alatt.. Budapest közönségének az áll. tanítók fizetésrendezése tárgyában az országházhoz benyújtott feliratához hasonló küldését ha­tározták el. Hosszabb, beható vita fejlett ki a tanács, árvaszék és levéltár újjászervezése tár­­gy­ában benyújtott tervezet kapcsán, melyet már bőven ismertettünk. Általában és részleteiben jól megvilágítottak minden kérdést s végül, csekélyebb módosítások­kal el is fogadták azt. Az ellenzék meg­fellebbezte. A közvágóhíd építésének ügyénél jóvá­­hagyóan vétetett tudomásul a tanács ama intézkedése, hogy Aigner Sándor fővárosi műépítészszel a műszaki teendők végzése, a tervek, költségvetés és részletrajzok el­készítése s az építési munkálatok vezetése és ellenőrzése tárgyában tárgyalásokat kezdett, s egyben részére az elősorolt munkálatokért 600 kor. tiszteletdijat álla­pított meg s a szerződés megkötésével a polgármestert megbízta. Van a városnak néhány egészen kicsike háza és telke szerteszét az utczákon, — ezek eladására a tanácsot felhatalmazták. Dr. Engel Imre főorvosnak 3 havi sza­badságidőt engedélyeztek, özv. Debreczeni Sándorné részére végkielégítésül 520 koro­nát szavaztak meg. Ezután következett a „nagy ágyun, Bede­­házy János és dr. Sebess Dénes orszggűl. képviselők indítványa az újonczjutalék és czivilista ügyében intézendő felirat tárgyá­ban, melyet már szintén ismertettünk. A városi tanács pártolólag terjesztette be azt, de dr. Kabdebó Ferencz a kérdésnek napirendről leendő levételét javasolta. Sok szó esett ezen mindkét politikai párt tagjai részéről, miközben dr. Fenyvesi Soma tartalmas beszéddel a következő határozati javaslatot nyújtotta be: Hívja fel a törvényhatósági bizottság az országgyűlést és kormányt, hogy terjesz­­szen oly törvényjavaslatot elő, mely a monarchia dualisztikus berendezésének, Magyarország közjogi önállóságának meg­felelően szabályozza a czimer- és zászló­kérdést és az 1868. évi aug. 6-án kelt legmagassabb elhatározásnak megfelelően intézkedjék a kormány, hogy a magyar korona országaiban született tisztek a ma­gyar korona országaiból kiegészített ezre­­dekhez osztassanak be. Ezt aztán végül a dr. Bernády György polgármester ama közvetítő indítványával fogadták el, hogy a kormány egyszersmind felhívandó arra is: tegye tanulmány tár­gyává, miként lehetne a magyar ezredek­­nél a magyar szolgálati nyelvet bevezetni ? Ezzel a közgyűlés véget ért. A vármegye. Tárgyalási nap M. Bücsön. A múlt év fo­lyamán kiadott 125.000. számú belügymi­niszteri körrendelet által előirt — s a fő­szolgabírói járás területén hónaponként más-más helyen tartandó — „Tárgyalási napot” a felső marosi járás főszolgabirája, dr. Molnár Gábor e hó folyamán Mező-Bi­cs községben fogja február hó 10-én megtar­tani. — E napon a vizsgálatokat és kihall­gatásokat foganatositja, panaszokat, sérel­meket meghallgatja, s mindenkinek — ki arra felkéri — felvilágosítással szolgál közigazgatási ügyekben- MI ÚJSÁG?! 1903. február 3. Vannak . . . Vannak nehányan csöndes emberek, Hangos panaszra ajkuk sohse nyílik, Minden választ szivükbe rejtenek, S fölemelt fővel hordozzák a sírig. Vannak nehányan csöndes emberek, A bánatot mélyen titkolva rejtik. Szavuk nem vádol, könnyük nem pereg — Hanem a nevetést azt elfelejtik. Az erdélyrészi jegyzők memoranduma. Hazánk erdélyi részének jegyzői kara még az 1901-ik évben — vármegyénk jegy­zői egyletének kezdeményezésére— váro­sunkban egy népes értekezletet tartott, melyen a testület sérelmeit megbeszélvén helyzetük javítása czéljából egy memoran­dum szerkesztését és a belügyministérium vezetésével megbízott minister­elnöknek leendő átnyujtását határozták el.­­ Ezen memorandum kiindulási alapját képező statisztikai adatokra vonatkozó kérdő pon­tok megállapítása czéljából, az egylet el­nöksége vasárnap Gyarakután szűkebb körű értekezletet tartott, melynek lefolyásáról kiküldött tudósítónk közelebről fog beszá­molni. A Tábor­ utcza rendezése. Egy csúf mély árok vonul el a Tábor­­utcza bal oldalán, mely a lakók jóvoltából állandó gyűjtőhelye minden piszoknak, sze­métnek és rothadó anyagnak, dögletessé, egészségtelenné téve a levegőt messze is-

Next