Székely Lapok, 1903. június (43. évfolyam, 125-146. szám)

1903-06-03 / 125. szám

XX.XIII. évfolyam 125. szám. Maros-Vásárhely, 1903. junius hó 3. POLITIKAI­­N­APILAP M­­gjelenik: a kora délutáni órákban. Szerkesztőség: Ev. ref. kall. nyomda (Senkó L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Szerkesztőségi telefon szám 137. — Kiadóhivatali telefon szám 161. Előfizetési árak vidékre : egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor.,fél­évre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 kor.__ Az igazi közvélemény. Ama közvéleménnyel szemben, me­lyet a részére váltott vasúti menetjegy­­gyel csoportonként szállítanak Buda­pestre, megmozdult már Magyaror­szág igazi közvéleménye és azok, akik kifejezést adnak neki, biztosak abban, hogy szavukat mindenütt meghallják s hogy nem kell nekik lengő zászló alatt tul hangos énekszóval a képviselő­­ház elé vonulniok azért, hogy magu­kat észrevétessék. Megérti immár a nemzet valóban, hogy miként Széll Kálmán már régen rámutatott s mi­ként Tisza István gróf Biharvármegye közgyűlésében kijelentette, magának kell megvédenie magát ama merény­letek ellen, melyekkel fejevesztett haza­fiasságból akarják őt meglátogatni. A fevilágosodott önkényuralom korában egy híres porosz király csendőrökkel kényszerítette a parasztokat, kik nem értették át a saját javuk megalapítá­sát, oly termények ültetésére, melyek éhínség idején megmenthetik és va­lóban megmentették őket. Szerencsére mi nem vagyunk önkényuralom által kormányzott nép. A parlamentarizmus azt jelenti, hogy a nép maga tisztá­ban van érdekei dolgában s ennek folytán magából a népből kell a kez­­g­deményezést is megragadni, hogy ez­­ érdekek megóvassanak, kell tiltakozó szót emelni, ha ez érdekek bármely okból megsértetnek. Ezért az a m­oz­­­­galom, mely most folyik az országban, egyedül helyes, valódi képessége a­­ politikai érettségnek. Ha az ellenzék­­ maga túlbecsülése által félrevezettetve s , másokat félrevezetve világgá kiáltja,­­ hogy a nemzet mögötte áll, kell, hogy megmutassa a nemzet, hogy egészen más táborban van, mint amely az ellen­zék tábora. Ha az ellenzék valóban oly nagy tisztelettel viseltetik a nemzeti aka­rat iránt, mint égre földre esküszik, akkor ez akarat előtt feltétlenül meg kell hajolnia, midőn ez a nemzeti akarat oly hamisítatlanul nyilatkozik meg, mint ahogy most történik. Ha ezt nem teszi,­­ akkor bizonyítékot szolgáltat arról, hogy­­­minő tiszták azok az indokok, melyek által különben is alkotmány­ellenes magatartásában vezetteti magát. Ama nyilatkozatoknak, melyek az országból erednek, kétféle legitimá­­cziójuk van: az egyik az a vélemény­nyilvánítási jog, mely a köztörvény­hatóságokat megilleti, a másik azoknak a nyilvánosaknak elismert testületeknek tanácskozási joga, melyekben az ország javának anyagi kérdései fölött tanács­koznak. A kereskedelmi és iparkamarák tiltakoznak az ellen, hogy ez ellenzék a parlamenti gépezet megbénítása által rendkívüli súlyosan, talán helyrehoz­hatatlanul károsítja az ország anyagi fejlődését. E kamarákat kizárólag ez a szempont, az adott viszonyok közt talán a legfontosabb, vezeti és ezért finom tapintattal kerülik a politikai térre való lépést, elvi politikai kérdések fel­vetését. Másként áll a dolog a köztör­vényhatóságoknál. Ezeknek teljes joguk van a politikai állásfoglaláshoz és most iparkodnak is kihasználni ezt a jogukat. De ha tisztában vannak azzal, hogy az obstrukczió mily nagyon károsítja a parlamentarizmust és az ország politikai tekintélyét, ha tisztán áll előt­tünk az, hogy az obstrukc­iót csak passzív ellenállással lehet legyőzni, és hogy ez az ellenállás csak akkor lehet hathatós, ha a többség egységesen és zárt sorokban áll vezére mögött, úgy bizonynyal helyesen teszik, ha tekin­tettel a legutóbb előfordult sajnos esetekre, azt a kívánatukat is kifejezik, hogy a parlament többsége rendületlen, törhetetlen egységben álljon a kormány mögött. SZÍNHÁZ. A bemutatók. — Monna Vanna, — Halálos csönd. — Megnyíltak az élvezetek kapui vasár­nap. — Nádassy társulatának eljöttével. Az első előadások legalább erre engedtek reményt. Legelőször egy hallgatag, kutató elméjű, önmagába mélyedt ember jutott szóhoz a színpadunkon. Hite és neve már megelőzte­­ őt. Egy darabot irt, melyben a kötelesség és szerelem összeütközését, az emberi gon­dolkozás és érzés egymással való küzdel­mét irta meg s mely darabja révén a kon­tinens legjobb drámaíróinak sorába emel­kedett. Szerény, visszavonult ember volt. Irodalmikig képzett, szívesen forgatta te­hát kezében a tollat. Egyszer aztán meglát a színpadon egy operaénekesnőt, szive húrja rezdül s rövid néhány hét múlva családi tűzhelyében élénken lobog a láng. F Ez a nő ma Maeterlinck Mórnak, a „Monna Vanna” szerzőjének a felesége. Maeter­­linckné a rajongásig szereti a férjét s mégis bármely pillanatban kész volna nagy kor­szakalkotó eszmék szolgálatába állni, még ha férje ellen is kellene küzdenie. A költő éles szeme felfedezi élete párjában ezt a kiváló erkölcsi magaslaton álló nőt, rajon­gása mind nagyobb és nagyobb lesz, míg végül megszólal lelkében az a benső hang, mely ihletet teremt, leül íróasztalához és elkészíti „Monna Vanná“ ját. Ő maga Prinzivalle, az a férfi, akinek lelkéből ez az egész heroikus és idegrázó dala a sze­relemnek és szabadságnak kitört.. A darab tárgya ezzel el is készült. Csak mib­ez kel­lett még hozzá. Ekkor visszanyúl költőnk a renesszánsz korába, odahelyezi imádott eszményképét, hadd mutassa meg, mint tudna mozogni a szerelem suttogása a dal hangja és a fegyver csörrenése köze­pette.­­ Vanna a költő szempontjából megállja a helyét. Az ő jelleme tiszta, cselekedeteit többé-kevésb­é megérthetjük. Annál érthetetlenebbek többi alakjai. Prin­­zivalleban két ember lakozik: a gyerme­teg és szerelmesen ellágyuló, erélytelen férfi és a vérszomjas condottiere. Csele­kedetei kiszámíthatatlanok. Oda rendeli a nőt egy lepelben sátrába, szeme kéjér­zettel szikrázik s mikor vágya teljesülés­ben van, földre borul és távolról imádja a meggyalázni szándékozott nőt. Guidó nor­mális körülmények között sem engedheti meg nejének, hogy a vérszomjas, barbár Prinzivallehoz menjen. Ilyen férj nincs. A­ki megteszi, bolond, vagy gazember. Olyan apa nincs, mint a­milyen Marco, ki fiát nem átalja a boldogtalanságba kergetni. A darab vége a miszticizmus leplébe bur­kolózik. A dialógok untatok. A szenvedő­ egyszerű, valamint legdíszesebb bútorra van szüksége jó és Jas­is Ujja, szolid minőségben, olcsó árban, jótállás mellett, szerencséltesse a ------látogatásával 34 év óta fenálló bútorgyári raktárainkat, hol min­denről meggyőződhetik. Mesztitz Mihály és cs. és kir. udvari szállítók bútorgyára Maros-Vásárhelyen: Széchényi-tér és. sz. Kolozsváron: Unió­ utca 5. sz.

Next