Székely Lapok, 1903. október (43. évfolyam, 223-249. szám)

1903-10-01 / 223. szám

2-ik oldal. Székely Lapok Maros-Vásárhely, 1903. október hóz gatás élére megfelelő hatáskörrel felruházva. 4. A jegyzők fizetését saját pénztárából előlegezze az állam s tegye lehetővé, hogy a jegyzők fizetésüket havi részletekben, rendesen megkapják. 5. A községi közigazgatásban szükséges segédszemélyzet állami költségen való alkalmazása törvényben biztosíttassék. 6. A jegyzők nyugdíjügye, a néptanítók nyugdíjügyének módjára vétessék állami kezelésbe. 7. Alkottassák meg a tisztviselők felelősségéről szóló törvény és a szolgálati szabályzat. 8. Töröltessék el a pusztai biztosok fél pótadó mentességi joga. 9. Könnyíttessék meg a községek vagyonszerzési joga. Nincs benne kétségünk, hogy — amint a béke helyreáll — a kormány és a törvényhozás, tudatában a jegyzők és a községi közigazgatás nyomasztó helyzetének komolyan fontolóra veszi a jegyzők kívánságait. MI ÚJSÁG?! 1903. szeptember 30. A hűtlen. Messze tőlem, távol innen Ül merengve egy leány, Sötét bánat van szivében, És arcza oly halovány. Szép szemével messzire néz, Mintha várna valakit. Kis kezeit összetéve Zokog és imádkozik. Messze tőle, nagyon messze Van, kire epedve vár. Nincs is remény, hogy eljönne. Mert szavát megszegte már . . . - Salamon Ármin. Rákóczy-ünnep közönség nélkül. Közmegbotránkozást keltett mindenütt, ahol a hazafiságot nem árulják vásári gyékényen, hogy a városi törvényhatóság tegnapi díszközgyűlésén a Rákóczy-ünnep úgyszólván teljes részvétlenség mellett folyt le. Alig pár ember volt a közgyűlés termében, ünnepén az emlékezésnek, melyet szent ereklyeként kell őriznie minden magyarnak. A törvényhatósági bizottság roppant gyöngén volt képviselve, pedig minden tagja — a főispánt kivéve — külön meghívót kapott. Hát a 1. bizottsági tag urak, akik elmaradtak, szégyenítetik magukat. ... De aztán elmaradt a vármegye törvényhatósága, tisztikara; elmaradtak összes hatóságaink képviselői s nem is vehettek tudomást arról, hogy nemzeti létünk és szabadságunk örök dicsőségű apostolát ünnepelte a székely főváros. Nem vehettek tudomást, mert nem voltak értesítve, nem voltak meghíva. A városi tanács örök szégyene marad az, hogy meghívókat nem bocsájtott ki ez ünneplésre. Ha pedig a tanács valamely alárendelt tagjának mulasztása volt légyen ez, tanítsák meg őt, hogy a hazafias spirituszt nem lehet, nem szabad dugasz nélkül, se az Íróasztal rejtett fiókjában tartogatni. Az kitör és eget kér, tapintatban, nemzeti kötelességben egyaránt. Thuróczy Lajos áthelyezése. Ő Felsége f. hó 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával Thuróczy Lajos marosvásárhelyi kir.birósági albirót saját kérelmére a sárkányi kir járásbírósághoz helyezte át. Őszintén sajnáljuk a képzett biró távozását. A Székelyföld gyümölcstermése. A földmivelési minisztérium a székelyföldi miniszteri megbízotól azt a jelentést kapta, hogy Székelyföldön és különösen Maros Torda és Udvarhely vármegyékben az idén rendkívül nagy és szép alma,körte- és szilvatermés van. Ez annál nagyobb jelentőségű, mert köztudomású, hogy külföldön, különösen Francziaországban a gyümölcstermés gyenge volt s igy kilátás van arra, hogy a mi gyümölcsfeleslegünk külföldön könnyen és jó árban elhelyezhető lesz. A székelyföldi miniszteri kirendeltség tett ugyan intézkedéseket a gyümölcsnek szövetkezetek és egyes vállalkozók utján friss és aszalt állapotban való értékesítése érdekében, azonban a földmives nép, sőt a birtokosok is még nem igen járatosak a kivitelre alkalmas csomagolásban és szívesebben adják el termésüket a fáról. Elég ósdi fölfogás ! Önkéntesek tiszti vizsgája. Tegnap ért véget honvéd önkénteseink tiszti vizsgája Kolozsvárt. A mi 22 ik ezredünktől heten jelentkeztek. Sikerrel végeztek a következők: Demény Jenő, Halász Jenő, Miklós Hugó, Osváth Dénes, Schnyller Győző és Veres Béla, kik ma már őrmesteri díszben csörtették hosszú kardjukat végig a járdán. A sikerült vizsgálatokhoz gratulálunk! Mulatság a kath. templom javára. Nagyobb szabású mulatság lesz november 17 én az „Erdély“ szállóban. Hatfaludi Istvánná, Bornemissza Anna elnöklete alakult egy női bizottság, mely élőképekkel és hangversennyel egybekötött tánczestélyt rendez. A jövedelmet a helyi plébániatemplom javára adományozzák. Iparostanonczaink itthon. Vasárnap bezárta a kereskedelemügyi miniszter a tanoncz- és segéd munkakiállítást s tanonczaink még egy napot Budapesten töltve, a tegnap délután hazaérkeztek. Tanulságos volt ez az út mindenféleképpen, mert a budapesti iparos tanoncz- és segédmunkakiállítás oly nagyszabású volt, hogy azon nemcsak a tanonczok, de sok mester is gyarapíthatta volna ízlését, sőt tudását is s nem egy örülhetne, ha az ott kiállított tárgyak némelyikét el tudná készíteni. Tanonczaink úgy a kiállítás megtekintése, mint a bezárása alkalmával, nemkülönben az ott eltöltött többi idő alatt isljesen kifogástalanul és nagyon mics Az engesztelődés ünnepe. Holnap van a zsidók engesztelődési ünnepe, a bűnbánó nap, a Jora-Kipur. Mindenki siet a templomba, hogy vezeklésével bűnbocsánatot nyerjen. Az imaházak egész nap telve vannak hívőkkel, kik áhitatoskodással, böjtöléssel igyekszenek a Mindenható irgalmát kiérdemelni. Utána még a Szukkoth következik október 6-án és a thora örömünnepe fejezi be a zsidó ünnepek ez évi őszi cziklusát október 14-én. mesen viselték magukat, amiben a vezetőnek, Baka Bélának nem kis érdeme van, ki őket a legnagyobb gondoskodással kalauzolta végig a terhes és felelősségteljes uton. Ezt különben Láng kereskedelemügyi miniszter is elismerte s elismerését a vezetőknek tudomására juttatta. A kirándulás rövid idejű volt, de mégis sok haszonnal járó abban, hogy a helyhez kötött, szüklátkörrel biró tanonczok geográfiái és ipari ismereteiket gyarapítsák s emlékezetükbe kitörülhetetlenül bevéssék az ország szívének drága, szép képét, melyet életében megláthatni, minden magyar ember forró vágya. A tanoncziskola felügyelőbizottságát pedig elismerés illeti, hogy anyagi segélye által ezeknek elérését lehetővé tette. A harmadéves katonák. Egy nap még és letelik az az idő, ameddig halaványan bár, állandóan reménykedtek a szegény harmadéves katonák, hogy itt hagyhatják a kaszárnyát. Hát negyvennyolczas uraimék gondoskodtak róla, hogy valahogy ne érje őket ez az öröm és sajnálatos tény maradt, hogy miattuk szenved most sok ezer magyar fiú. Amint a szoczialisták is szemére vetették a nagyon hazafias és igen jeles pártnak, ők bizony édes keveset tettek a sérelem szanálására. Igaz, most nagyhangú czikkeket írnak a katonákhoz és a katonákról, akiken azonban ez nem segít. A kaszárnya udvarokon természetesen buták a legények és csak az vigasztalja őket, hogy ennek az állapotnak is vége lesz. Holmi forrongástól, vagy zajosabb tüntetéstől is — amit bizonyos oldalon erősen óhajtanának, — nem kell tartani. A legénység csendesen viselkedik, a szolgálattal sincs sok baja és a hadügyminiszternek a vasárnapi szünetre vonatkozó rendeletét a legteljesebb mértékben végrehajtják. Egyébként pedig az írástudók az újságokat olvassák fel, hogy hátha vége lesz már a bajnak. Sajnos, innen csak az osztrák katonák kapnak örömhírt. Bécsből jelentik ugyanis, hogy a hadügyminiszter még szombaton este az újonczjavaslat elfogadása után sürgönyileg értesítette az ezredparancsnokságokat, hogy a három évet kiszolgált legénységet rögtön bocsássák haza. Ez a rendelet természetesen csak Ausztriára vonatkozik. Hogy Magyarország is mikor jut örömhöz, annak ! Barabásék a megmondhatói! Nyugdíjazott öreg honvédek. A miniszterelnök Valter Mihály topliczai lakos, volt 48-as honvéd tűzmestert 144 kor., Horváth Károly és Kónya Dénes mezőcsávási közhonvédeket 72—72 korona nyugdíjban részesítette; Bartalics Albert vajai lakos 72 kor. nyugdíját 108 koronára emelte fel. Jutalom életmentésért. A belügyminiszter Bálint István radnótfai lakos részére 52 kor. 50 fillér jutalmat utalványozott a szászrégeni adóhivatalnál, azért, amiért a nyár folyamán saját életének kockáztatásával a Marosból egy fuldokló gyermeket kimentett. Megérdemelte ! A bejentési hivatal költözködése. A városi bejelentési hivatal ma az emeletről a földszintre költözött le. Kiknek ezzel van dolguk, ott keressék ezután.