Székely Lapok, 1904. április (44. évfolyam, 75-99. szám)

1904-04-01 / 75. szám

2-ik oldal Székely Lapok Maros-Vásárhely, 1904. április hó 1. Törvényhatósági élet. A vármegye kisajátítási jog engedélyezése. A keres­kedelemügyi miniszter a nyárád-szereda— havadtői és sárpatak—faragói törvényható­sági közutak kiépítéséhez szükséges ki­sajátítási jogot a vármegye közönségének engedélyezte s igy ezen két uj útvonal kiépítésének már mi sem áll útjában. MI ÚJSÁG ?! 1604 márczius 31. Őrségen Az őrszoba ajtaja előtt Volt egy hatalmas, karcsú jegenye, Az alkonyat aranyporától Csillámlott, égett, minden levele. Pető Balázs csak nézte, nézte, Köny borította arczát, a szemét, a mikor kérdeztem, sóhajtva mondta: — Nálunk is vannak ilyen jegenyék ... A maros-szent­királyi erdő égése. Tegnapi számunkban erről írott hírünket a következőkkel egészítjük ki: Az erdő délelőtt 10 óra tájban gyuladt meg. A­mint a tüzet észrevették, Bakó András körjegyző és ifj. Rozsnyai Ferencz nyomban kiren­delték Maros Szent-Király és Egerszeg községek lakosait s hozzá kezdettek az oltáshoz. Azonban a tűznek nem sikerült gátat vetniök, úgy, hogy mind nagyobb­­nagyobb helyen égett. A tűz a „Koncz erdeje“ és a ,,Közberek“ egy részét pusztí­totta el. D. u. 2 órakor kimentek a hely­színére : Rozsnyai István főszolgabíró, ifj. Ugrón Gábor szolgabiró, Ziegler Emil m. kir. csendőr főhadnagy 8 csendőrrel és az oltáshoz segítségül rendelték Náznánfalva és Kisfalud községek lakosságát is. Az erdőt állítólag fölgyújtották. A gyújtást ifj. Zöld János m.-paniti ember követte el, a ki azt állítja, hogy a mondott időben részegen az erdő szélén pipára gyújtott, de a gyufa feje égve messze szökött és ez gyújtotta volna meg a száraz harasztot, a mitől az erdő lángba borult. A­mint ér­tesülünk azonban, ezen feladása nem való, mert Bodi Sándor és neje Ötvös Lina ta­nuk szerint a gyújtást szándékosan követte el. A tüzet délután elfojtották, házak nem égtek. Az erdő mintegy 60 holdnyi területen teljesen leégett. A hivatalosan felvett becsü­­jegyzőkönyv szerint a kár 4000 koronát meghalad. A kár leginkább sújtotta kis­­­faludi Koncz Elekné utódait, gr. Lázár Nórát, gr. Toldalagi Róza és Annát, a bűn­vádi eljárás Zöld ellen folyamatba tétetett. A m.-vásárhely—sz.-régeni vasút megváltása. Illetékes forrásból vesszük e sorokat . Intézkedik a beruházásági javaslat a többi között a marosvásárhely — szászré­­geni helyiérdekű vasút megváltásáról. Némely oldalról ezt olyba igyekeztek fel­tüntetni, mintha ezáltal illetéktelen nyere­séghez jutnának e vasút ez idő szerinti birtokosai. Az ilyen állítások azt mutatják, hogy azok, a­kiktől erednek, teljesen tá­jékozatlanok nemcsak a fenforgó konkrét kérdésben, hanem egyáltalában a helyiér­dekű vasutak pénzügyi viszonyainak isme­rete körül. Tudva van ugyanis, hogy a helyi­érdekű vasutak előbbségi részvényei (a törzsrészvényeket az érkeltség kapja a hozzájárulás fejében) nem piaczképes pa­pírok. Ezeket a részvényeket sem miná­­lunk, sem a külföldön a közönség nem vásárolja. Nincs is rá ok, hogy miért tegye. A sok kisebb-nagyobb vic­inális elsőbbségi kötvényeit tehát nagy bankok, vagy e czélra alakult törzsszerű pénzintézetek veszik át az építési vállalkozóktól a helyi­érdekű vasút létesítésének abban a stádi­umában, a­mikor még hiányzik a tájéko­zás a vasút jövedelmezésének és ezen elsőbbségi részvények kamatozásának kilá­tásairól. Csakis ily módon találnak elhe­lyezést ezek a vasúti részvények, a­mint látjuk, nem a tőkebefektetési közönségnek, hanem a pénzintézeteknek a körében, a­melyek ismét a megszerzett czimleteket arra használják föl, hogy az 1897. évi XXXII. törvényczik értelmében ezek le­kötése alapján saját kötvényeiket bocsás­sák forgalomba, így mobilizálódik a helyi­érdekű vasutakban fekvő tőke a pénzcso­­portok közvetítésével, ezek magánhitelének igénybevételével. A helyiérdekű vasutak építése lehetőségének ez az eljárás teszi tulajdonképeni alapját. Ismeretes továbbá, hogy a bankok által kibocsátott saját kötvények biztosítására lekötött helyiérdekű vasúti czímletek kö­zött vegyesen vannak a jobban és kevésbbé jövedelmező részvények. Ha már most — miként a jelen esetben — előáll annak a a szüksége, hogy olyan helyiérdekű vasút váltotik meg, a­mely történetesen a jól jövedelmezők közé tartozik, nem méltá­nyos-e, hogy az állam némileg eltekintsen hatalmi helyzetének betűszerinti, rideg ki­használásától ? Hiszen, ha az állam — jogával élve — mindig csak a jól jövedel­mező vic­inálisokat fogja kisajátítani és meghagyja birtokosainak a nem jövedel­mezőket, akkor ezzel elriasztja a tőkét és lehetetlenné teszi a további vállalkozást. Ennek az aránynak a perturbálása köz­­hiteli és vasútpolitikai szempontból nem lehet kívánatos. Sőt egyenesen veszedel­mes volna. Ha egyáltalába lehet szó valamelyes áldozatról a helyiérdekű vasút megváltásánál, akkor ezt az áldozatot meg­­kellene hozni a magyar értékpapírok hi­tele szempontjából, a­mi bizonyára nem magán, hanem közérdek. Honnan jön a nagy hideg? Csíkszeredában, mint onnan írják, 8—10 fok hideg van, minta nem is húsvét, ha­nem karácsony következnék. A hegyek tele vannak hóval. Ennek a kellemetlen szelét érezzük mi most. Gyermekhulla a Marosban. E hó 18-án délelőtt a maros-szentkirályi gátnál egy 82 cm. hosszú, barna bőrű, czigány kinézésű, 2­0 évesnek látszó fiú­gyermek holttestét fogták ki a Marosból. A hullán csak egy gyapottas vászon ing volt, azon néhány égésből származott lyuk. A csendőrség azóta folyton nyomo­zott az illető kilétének felderítése czéljá­­ból, de a közeli falvakból ilyen gyermek sehonnan sem hiányzik. Mivel nincs kizárva, hogy a holttest városunkból került a vízbe és a gyilkosság gyanúja is alapos, ma a rendőrséget kereste meg a nyomozat meg­indítására. Rendőrök a tűzoltóság szolgálatában. Oroszlány István tűzoltó parancsnok, igen életre való eszmével kereste meg a polgármestert és a rendőrfőkapitányt. Azt kérte, hogy engedje meg, hogy a rendőr­­legénységet is gyakorolja be a tűzoltó­­szerek kezelésébe, hogy a vízszállításnál működő szivattyúnál használhatók legye­nek s esetleg a tűzoltó őrtanyáról kivo­nuló őrségnek is segélyt nyújthassanak addig, a­mig az önkéntesek közül elegen­dő ember gyűl össze. Ez mindenesetre jelentőségteljes dolog, mert gyorsabb lesz a vízszállítás és az első tűzjelre mindjárt 10—12 ember vonulhat ki, a­mi már ma­gába véve sokat tesz. Derék polgármes­terünk, mint minden jó eszmét, ezt is örömmel fogadta s a legnagyobb készség­gel fogja elősegíteni annak keresztül­vitelét. A rózsavíz. Csak egy-két nap immár s a haragos, szeles tavaszi időn keresztül elérkezik a kedves, derűs húsvét szent ünnepe s a feltámadás emlékezete. Piros tojás, rózsa­víz és öröm jelölik e napot, melyen ki­csik és nagyok egyaránt beszerzik a „rózsavizet" hogy megöntözzék a hervadó (?) „palántákat,a melyeknek némelyike bizony már meglehetősen kifejlett virág s néme­lyike már elszáradni készülő sziromhulla­tott rózsa! De várjon a feltámadás ma­gasztos ünnepén, ki néz a sötétbe? Min­denkin a megújhodás, az ujraszületés ér­zete vesz erőt s a rózsavizet locsolja, hiszen a lankadt virágot a hús eső szokta fölfrissiteni. Az önk. tűzoltó egylet köréből. Az önk tűzoltó egylet parancsnoksága tegnap d. u. 6 órakor az egyleti őrtanyán ülést tartott. Az ülésen Oroszlány parancs­nok bejelentette az újonnan szervezett két őrparancsnoki állás betöltésére Buda­pesten az ottani tűzoltó parancsnokságnál szerzett tapasztalatait. Ezek alapján meg­­bizatott a főparancsnok, hogy ez állások beállítására szükséges előintézkedéseket tegye meg. Az első őrparancsnok 1000 K évi fizetés és 240 K lakpénzt, a második 800 K és 120 K lakpénzt fog kapni. A fizetéses tüzőrök havi fizetését havi 25 koronára felemelni határozta a parancs­nokság s a pályázati határidőt ápril 20-ig meghosszabbította. Addig tehát még pá­lyázhatnak azok, a­kik ily állást elnyerni óhajtanak. Az egylet tagjai sorába, mint új jelentkezőket fölvették: Madaras János, Sipos Sándor, Rácz Viktor, Bartus József, Sipos István és Nagy Ádámot. Végül meg­bízták a parancsnokot, hogy a telefon-tűz­jelző állomások szaporítására, illetve szer­vezésére tegyen lépéseket, mert ha az egyletnek őrtornya nincs, telefon állomá­sok nélkül alig teljesítheti feladatát. Az egyházi Dalkör estélye. Mint már említettük, a helyi ev. ref. egyházi Dalkör husvét másodnapján mű­sorral és tánczeral egybekötött dalestélyt rendez a leányiskola nagytermében. Fel­hívjuk rá azok figyelmét, a­kik a szép magyar dalon lelkesedni tudnak, a­kik azt szeretik. Hiszen ez az egyedüli daltestület városunkban ma, a­mely működik, a többi „pihen !“ A ref. felolvasó estély holnap, pénteken igen érdekes műsorral d. u. 5 órakor a leányiskola nagytermében fog megtartatni. Legolcsóbb !!!!! Solymossi Maros-Vásárhelyt, Széchenyi t­ér 37. sz-

Next