Székely Lapok, 1904. október (44. évfolyam, 224-249. szám)

1904-10-01 / 224. szám

XXXIV. évfolyam Maros-Vásárhely, 1904. október hó 1. S24. Mxrím. P­OMTI­K A. 1­0 ?'* \ i , \ P Megjelenik: a fend .S*18i4ai Arák&sn. SsürlffcBztiBég: tv. r&r. kelt. nyemda (Be&ko L.), fcov*. a lap szailezsi réssít illető szötteTiények küldendők 'dlőfixetési és hirdetéseket felszegj. &Babó L. (ev. ref. koll. nyomda.) I lenkerktéség! telefon ssiss 131. — &!&áéisivatali tsíefvü sz.áta Igí ! Sientelési érák vidékre : egy évre 16 kor., félévre 1­­ kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. . Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., fél évre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1­kor Uj községi élet. (Med.) A községek életében 1904. október elseje forduló pontot jelent. Uj élet, valóságos epocha, mely a községi közvagyon kezelésben a rend­szeres gazdálkodásban, a járási szám­vevői intézmény életbe léptetésével, az eddigi slendrián rendszert meg fogja szüntetni és a községi adminis­trate legfontosabb alapfeltételét a köz­vagyonnal­ gazdálkodást gyökeresen reformálni, teljesen átalakítani fogja. A járási számvevői intézménytől reméljük azt a szigorúbb és közvet­lenebb ellenőrzést, mely a megfelelő szakképzettséggel bíró tisztviselők révén, meg fogja akadályozni a köz­ségi háztartás és vagyonkezelés terén eddig felmerült visszásságokat és gátat fog vetni a lépten-nyomon elő­fordult visszaéléseknek. Ez intézménytől várjuk a közé­si póladóknak, a természetes fejlődéssel arányban nem álló rohamos emelke­désének megszüntetését és a községek önkormányzati tevékenységének helyes mederbe való terelését. Ezek voltak azon fontos okok, a­melyek a törvényhozást a járási szám­vevői intézmény létesítésére bírták. Ezek szem előtt tartásával szánta reá magát a kormány azon elhatározásra, hogy akkor, a­midőn az állami és törvényhatósági tisztviselők illetmé­nyeinek országos rendezése a legna­gyobb fokú takarékosságot követeli s a tisztviselői állások további szaporí­tásának gátat vetni parancsolja, éppen akkor 419 új állás szervezésével újabb jelentékeny terhet vesz át az államkincstárra. Elsőrendű állami feladatot kell te­hát képezzen a járási számvevői in­tézmény megteremtése akkor, a­midőn ily körülmények között egyszerre 38 törvényhatóság területén lesz életbe léptetve, midőn ily rohamosan válik valósággá a gyökeres átalakítás.______ És valóban ha a járási számvevők­­ részére szóló utasítás rendelkezéseit­­ és intenzióit megfigyeljük, ha annak­­ a hivatás és szolgálati viszony, a­­ munkakör és ügykezelésre vonatkozó szakaszait mérlegeljük, önkéntelenül azon meggyőződésre jutunk, hogy ez intézmény múlhatatlanul meg kell fe­leljen a hozzá fűzött várakozásnak, hogy a járási számvevők tényleg meg­­ fogják szüntetni — a főszolgabírák más irányb­ elfoglaltsága — miatt eddig elha­nyagolt és laza ellenőrzést, és pótolni­­ fogják azt a kötelességet mely eddig­­ a községi képviselő testületek feladata­­ lett volna, de a­mely soha sem felelt­­ meg teljesen a követelményeknek ; s a­mely legtöbbször a rokonság vagy komasági összeköttetés vagy más ér­dekszálak összetalálkozása folytán e kötelezettséget lelkiismeretesen soha nem teljesítették és ez­által a községi­­ élet terheit már már elviselhetlenné­­ tették. Most azonban bizton reméljük a­­ községi élet teljes és gyökeres átala­kulását s már előre látunk egy pezs­gőbb községi életet. Ezért tekintjük október hónap első­­ napját forduló pontnak a községi élet­ben és új epochának az egész köz­­igazgatási administrác­ió terén. Hisszük egyúttal, hogy az új testü­letnek többnyire fiatal erőkből kiválo­gatott tagjai meg is fognak felelni a hozzájuk fűzött várakozásnak. Üdvö­zöljük tehát a járási számvevői intéz­ményt működése kezdetén ! Rekonstruálják elpusztult szőlőinket. (Egy szakértőtől.) Mikor a Maros és Nyárád mentének kies fekvésű dombsorait járom, szomorú érzés tölti el lelkemet. Minő gyönyörű alkotása a természetnek, minő gondoskodás a nagy minden részéről a küzdő emberiség szá­mára, micsoda kincs! Óriási tőkéje e vi­déknek a legjövedelmezőbb gazdasági ter­melés számára, csupa szőlőnek való verő­­fény oldalak. Meglévő, de eltemetett, ki­aknázatlan, szomorú csillogású kincs. Óh, ha erejének tudatában tettre ébred valamikor az a nép, ha szorgalommal pá­rosult ügyszeretettel munkáját hatalmas tőkéje kiaknázására szenteli, ha dolgos tenyerét az ekeszarva, a kapanyelével edzi, micsoda paradicsommá fog változni a két víznek szelíd fekvésű domblánczolata; szü­­retelők víg danájától lesz az öröm, verő­­fényétől csillogóvá a lég, szőlővel megra­kott hordók dübörgése élénkíti az országút életét és a jó termést élvező gazda jogos örömeit elégedett mosolyába temeti. « * * Csodálatos, hogy midőn a természet az ember küzdelmében neki segédkezet nyújt, az nem tudja mindig a hatalmas jobbot megragadni. Várjon miért? Munkátlanság, szegénység, avagy a szakértelem hiánya? A mai szőlőművelés állandó sikerének alapjául, a természet által megszabott vi­szonyokon kívül, a munkáltatás intenzivi­­tását kell elfogadnunk. Úgy a szénkönege­­zésre, mint pedig az amerikai alanyokra alapított szőlőkultúra jó eredményeinek feltételét munkái rendszeres és alapos ke­resztülvitelében találja meg és szükségli. Egyetlen elmulasztott munka, egyetlen gondatlanul végzett művelet és a siker biztonságának perczentjéből engedni tarto­zunk. A szőlő követeli meg a legtöbb mun­kát és táplálékot és legtöbbet igényel, igaz ugyan, de a terméseiben a legjobban fizet is. Nem tagadható, hogy a mai telepítés, fenntartás sokkal több gondot és költséget követel, mint a régiek szőlős kertjei. A számtalan betegségek, élősdi támadások ellen tőkéinket biztosítanunk kell. Véde­keznünk kell az ültetvény körülményeinek jó hatású oldalainak emelése irányában és védekeznünk kell külső eszközökkel. De hát nem így van ez mindenütt, ahol a természeti egyensúly kiszámíthatatlan követelményei az irányadók; nem így van ez minden téren, midőn az ember a leg­apróbb és leghatalmasabb ellenségei ellen küzködik; nem áll-e be mindenütt egy komplikáltabb életviszony, a­hol a küzde­lemben megokosodott ember a haladás hatásosabb eszközeivel szerzi meg a jobb megélhetés, nagyobb jövedelmezőség alap­jait, míg a régi hagyományok elkopott eszközeit a meghaladott múlt múzeumába kergeti ? A phyloxera elleni harczban az ember maradt győztesen. Miért ne használnánk ki győzelmünk körülményeit? A mit elmu- Valódi e­g­y­i­p­t­o­m­i szivarkahüvely - és szivarkapapír --A jelenkor­­ legjobb gyártmánya. M­in­d­e­n­ü­­t­t k­í­­p­h­a­t­ó.

Next